Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-25 / 199. szám

4 ESZAKM Af,T a ünucir AG Szerda, 1965. augusztus 25. Szovjet gépkocsik seregszemléje ősszel nagyszabású szovjet gépkocsi kiállítást rendeznek Bulgáriában, Csehszlovákiá­ban, Lengyelországban, Ma­gyarországon, a Német De­mokratikus Köztársaságban, Romániában és Jugoszláviá­ban. Az AVTOEXPORT szov­jet tröszt ily módon kívánja megismertetni az érdekeltek­kel a legújabb szovjet gépko­csi típusokat A kiállításon részvevő mint­egy húsz különféle gépkocsi tengelyen, országúton jut majd el a kiállítás színhelyére. A kiállítás, amelyen Moszkvics 408-asok. a Volga különféle változatai, valamint a moszk­vai, a minszki, a gorkíji és az uljanovszkiji autógyár termé­kei lesznek láthatók, Budapes­ten szeptember 17-től 23-ig lesz nyitva. Üj magyar filmet forgatnak A Budapesttől mintegy 30 kilométerre lévő Budajenő községben új film készül. Hil­debrand István operatőr itt veszi filmszalagra a Fény a redőny mögött című új bűn­ügyi játékfilm első jeleneteit. S mint ahogy a kémtörténe­teknél illik, természetesen az első felvételek is izgalmasak lesznek. A Budajenő községben lévő 500 éves műemlék-kápol­nában találkozik egymással a film két főszereplője, a két kém. Itt, a kápolnában adják át egymásnak egyik „jelzésü­ket”, az újságot. A film forgatócsoportja csak két napig dolgozik itt, a zsám- béki országút mentén, utána leköltőzik Székesfehérvárra. Ott már több időt töltenek, ugyanis a történet valahol vidéken játszódik, s a filme­sek a külső felvételek színhe­lyéül Székesfehérvárt szemel­ték ki. A film rendezője Ná- dasy László, aki legutóbb a Megöltek egy lányt és az Éva 151.6 című dokumentumfilmet készítette. A kémtörténet há­rom főszereplője: Latinovits Az ivás nem segííeít, sót••« Zoltán, Attila. Pécsi Ildikó és Nagy A film alkotói úgy tervezik, hogy az őszi szezon kezdetére befejezik a film forgatását Korszerűsítik a m&moki iskolát ! Vásár- és utcakép i,MŰEMLÉK” — jelzi a fő­bejáratnál a falon elhelyezett tábla, amelyről azt is meg­tudjuk, hogy az 1936 óta is­kolaépületnek használt mono­ki nagykastélyt földszinti részlegében az utolsó Monaky, Miklós építtette még 16-13 előtt emeleti részét pedig 1760—90 között Andrássy Ist­ván gróf létesítette. Ez a pom­paigényes földesúr aztán az elődök egyszerű udvarháza helyébe pazar kiállítású ba­rokk-kastélyt varázsolt. A jelen azonban más ren­deltetésben látja az egykori „nagy-rezidenciát”: 450 mono­ki gyermek 18 nevelő vezeté­sével végzi benne általános iskolai tanulmányait. Az ere­detileg egyházi iskolának át­alakított kastélyépület föld­szintjén nevelői lakásokat t Készülődés a zágrábi vásárra Lázas munka folyik Horvát­ország fővárosában, a hagyo­mányos őszi nemzetközi vá­sár színhelyén. A vásár meg­nyitásától, amely most már méltán nevezhető az egész vi­lág egyik legnagyobb vásár­rendezvényének, már csak két hét választ el. Az áruk idei zágrábi seregszemléjén Jugo­szláviával együtt hatvan or­szág vesz részt 180 000 kiállí­tási tárggyal, így az őszi zág­rábi vásár a legimpozánsabb vásár lesz, amelyet Jugoszlá­viában valaha is tartottak. parcelláztak ki, az emeleten® helyezve el a hat osztálytér met. Persze, az idők változá' ;nő f-®r a-T. szőri felújításával a földszin-«' ten a szárnyépületeket is be számítva lő szolgálati lakás létesült. Az emeleten megsza­porították a tantermek szán mát. Jóllehet, a többszöri átala- ki tás során az illetékesek mindig kénytelenek voltak el-; ismerni, hogy a nem iskola céljára épült nagyszerű ob-; jektumot akármennyire ala­kítgatják is. sohasem lehet belőle teljesen korszerű isko­laépületet csinálni, mégis, év-^ zavartelan rol evre sikerült valamennyi-^ re korszerűsíteni. EZEN A NYÁRON saját költségvetési keretéből a föld­szinten lévő tantermet és az emeleten elhelyezett nevelő­szobát próbálja meg korszerű­síteni az iskola. A tervek sze­rint a korszerűsítés folyama­tosan történik a kövekező 2— 3 évben úgy, hogy az 1969— 70. tanévre az egész iskola- épület parkettesen, fénycsővi­lágítással szolgálhatja majd a nevelés-oktatás ügyét. Zsutia Tibor ■ Vádol a „Barna köny 1800 náci és háborús bűnös Bonn szolgálatában 5>? A hejőkeresztúri példa nyo­mán a mezőcsáti járásban há­rom község ismét elhatároz­ta, hogy együttes erővel épít körzeti általános iskolát. Sajószöged, Nagycsécs és Sa- jóörös négybantermes. új is­Jövőre újabb körzeti iskola épül a mezőcsáti járásban kola létesítését tervezi.' Áz építkezéshez eddig a község' fejlesztési alapból felajánlot­tak 600 ezer forintot, a lakos­ság pedig 200 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vál­lalt. ténelmi dokumentuma a Bar-i na könyv, amelyet a közel-J múltban adtak ki a Német De-<> mokratikus Köztársaságban, j A könyv címe: Háborús ésj náci bűnösök a Német Szövet­ségi Köztársaságban. A fenti részlet csak egy a számtalan példából, amely a könyvben felsorolt náci gonosztevők szörnyű gaztetteit bizonyítja. A Barna könyv megjelenése alkalmából Berlinben meg­tartott sajtókonferencián Al­bert Norden rámutatott, hogy ez a könyv számtalan újabb adat. dokumentum és tény alapján bizonyítja, milyen nagy szerephez jutottak nap­jainkban a náci bűnösök Nyu- gat-Németország életének min. den területén. Az NSZK-ban jelenleg több mint 1800 náci és háborús bű­nös tölt be magas tisztséget vagy élvez tisztes nyugdíjat. Nyugat-Németországban több mint 20 miniszter és államtit­kár. 100 Bundeswehr-tábornok és tengernagy. 828 jogász, bí­A tokaji A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (a IBS méteres hullámhosszon 18—18 óráig) A megye életéből. Tiszalúcl jelentés. Időszerű kérdések megyénk Ipa­rában. Zenekari muzsika. A nők életéből; A gyógypedagó­gus elképzelései az új tanévről. Gyorsjárat: Miskolc—Budapest. Sporthlradó. Sanzonok. Az egészségügyi kultúra kérdé­sei. Költők, filozófusok, zeneszerzők dal­ban, versben, zengő szavakban fejezték ki évszázadokon át lelkendezésüket Tokaj szőlővesszeinek nektárja iránt. Elnevezték a borok fejedelmének, a fe­jedelmek borának, s nem győztek be­telni aranyló színével, erejének tüzével, zamatának illatával. Persze nemcsak a régi hires emberek ízelgették élvezettel a tokajit, szívesen megissza manapság a kitűnő nektárt az egyszerű ember is. És ha jó kedvre de­rül tőle, maga is tollat ragad munkában eltörődött ujjai közé, s ha nem is olyan szárnyaló szavakkal, de rigmusba önti a furmint vagy szamorodni hatá­sára kikívánkozó érzelmeit, gondolatait. Bizonysága ennek az a 8 vastag, bordó- fedelű vendégkönyv, amely Hajdúszo­boszlón a gyógyfürdő tőszomszédságá­ban található a Tokajhegyaljai Állami Pincegazdaság borkóstolójának asz­talain. Évente több mint egymillió vendég fordul meg Szoboszlón. A gyógyulást, pihenést keresők télen- nyáron egyaránt kapnak beutalót az üdülőkbe és a minden kényelemmel be­rendezett modern Béke Gyógyszállóba. S ha ilyenkor, nyáron felfrissülnek a pezsgő- és hullámfürdő csokoládébarna vizében, jólesik utána betérni, hiszen csak pár lépésre van a fürdőépülettől, a borkóstoló ■ zöld szaletlis kerthelyisé­gében egy pohár tokajira. Erélyesen tiltja ugyan az efféle látogatást dr. Csö­mör Benő fürdőorvos, de a. vendégek egy része hamar elfelejtkezik róla. Közben szemükbe tűnik a vendég­könyv, belelapoznak, olvasgatják az „elődök" ajánló rigmusait, majd elő­kerül a toll, s a szamorodni édes ihle­tében bennük is sorokká állnak össze a lelkendezés szavai, eképpen: Itt jártunk hatan a Baracska tanyából, Ittuk a tokajit Istenigazából, Habár Csömör Benő hajduvizet ajánl t, De nekünk a furmint sokkal jobban (lukált. Ügy látszik, a gyógyvíz és a tokaji kapcsolata gyakran foglalkoztatja „emel­kedett" hangulatukban a borkóstoló vendégeit, mert sűrűn találunk a ven­dégkönyvekben erre utaló bejegyzése­ket, Ilyen például az alábbi versike is: Áldja meg az isten a hajdúi vizet. De csak medencében, hol fürödni lehet. Nekünk adja inkább jó Tokajnak borát. Nálunk csak ez hozza helyre a reumát. Vannak, akik úgy érzik, hogy a teljes gyógyulásukhoz a fürdésen kívül naponta egy-két pohár tokaji is elen­gedhetetlenül szükséges. Csak így le­het igazán megszüntetni a kínzó reu­mát. Sok versikét találunk a könyvben erre a „komplex” gyógymódra vonat­kozóan: A gyógyvíz hatása is akkor nagy, Ha tokajit iszunk itt minden nap. Egy másik ilyen „témájú" rigmus így hangzik: Tokajiból pár pohárral Igyatok, Szoboszlón is így gyógyul é reumátok. Egy bizonyos Kassai bácsi aláírásé, versike pedig még ennél is tovább megy, mert szerinte a tokajinak na­gyobb a gyógyhatása, mint magának a fürdőnek: A tokaji jobban gyógyít, V Mint a szoboszlól gyógyvíz. Kár, hogy nincs annyi Ivelci-a, Hogy a medencét megtöltse. Borsodiak megnyilatkozásait is keres­tük a könyvekben. Természetesen me­gyénkből is sokan megfordulnak évente Hajdúszoboszlón, s belőlük is kikíván' kozik az elragadtatott magasztalás, aml érthető is, hiszen a borsodiak, elsősor­ban a hegyaljaiak illetékesek főképp a verses értékelésre. Így járt el a? egyik tarcali veridég is, aki egy régi- régi hegyaljai szólást idéz a tokaji bof dicséretére: Áldott tokaji bor, be Jő vagy, jó val»1' Hogy csak szagodtól is messze a hala*' Aztán egy egész borsodi vendégkoszo- rú aláírásait olvashatjuk néhány lapp“1 odébb a könyvben. Elmondják, ho0P valamennyien tanácsi dolgozók Sajóne- meti, Szuhakálló, Dédestapolcsánil• Szalonna községből. Jelenleg a nyíreglP házi államigazgatási iskola hallgatói• s Nádudvaron voltak az ottani híres termelőszövetkezet meglátogatásáta‘ Visszafelé menet betérlek a tokaji bor­kóstolóba. s úgy megragadtak ott, hoOÜ egy egész éjszakát eltöltőitek a jófél6 tokaji mellett. Rengeteg rajz, vers és prózai megem­lékezés tükrözi a 8 vendégkönyvben ? fürdőző vendégek, dicséretét világhíri‘ borunkról, a tokajiról. Vég nélkül hetne még idézni belőlük, de befejeze" sül már csak annak a három ózdi ven­dégnek a lelkendezését írom ide, akii- jelenlétük igazolásául — nem tudom jól meggondolták-e — az alábbi magasz­taló sorokat jegyezték be a bordópir0> vendégkönyvbe: Itt járt Ozdről Kövér, Frlcdri1;'' HaP Kik a tokaji bort nem felejtik soll*1 * Ezek olvashatók a vendégkönyvbe'J- De talán az orvosi előírást sem szabad­na feledni, mert, a tokajit csak az tudr_ dicsérni sokáig, aki gyógyultan, nieü’ erősödve távozik e gyógyhelyről. Hegyi József ■ útvonalának kapualjaiban, a , húsboltok mellett megjelentek . a baromfikkal teli ketrecek, élőbaromfit árúsítanak az ultramodern portállal ékes könyvesbolt szomszédságában és a város szívében, a Tanács­ház téren. Szennyel, bűzzek ami ezzel együtt jár. (Hihető­leg az élőbaromfi árusítást követi az élő hónaposmalac árusítás is.) A korszerű nagyváros ar­culatához feltétlenül hozzá­tartozik az utcaképbe illő, modern, színes pavilon. Erre sok jó példát említhetünk. Például a Szemere és Szé­chenyi utca sarkán kialakított parkocskában természetesnek tűnik a szép újságos pavilon. Több, hasonlóan jó újságpa­vilonnal és egyéb, újságol árusító alkalmatossággal ta­lálkozunk, melyek szerves ki­egészítői a korszerű utcakép­nek, túl azon, hogy elemi szükségletet is kielégítenek Hasonlóan jók egyes könyve­ket, emléktárgyakat, gyümöl­csöt, virágot árusító utcai lé­tesítmények is. Ezek kellenek, ezekre szükség van. De nincs és nem lehet szük­ség az adhoc létesített utca/ kereskedelmi létesítményekre a hirtelen üzleti ötlettől vezé­relten közterületre dobott árusítgatásra, a keleti bazáro­kat idéző, tarka ka.izlerájok- ra, utcát, várost csúfító pony­va sátrakra, utcai italméré­sekre, a kukorica, valamint egyéb magán jellegű árusítás­ra utcákon, kapualjak :'cm. és végleg szükségtelen a fö útvo- ; nali kapualjakból baromfivá- sárt csinálni. (Amíg nem lehet mindezeket megszüntetni, ad­dig ig alkalmas, félreeső tér­re kell telepíteni.) A kultúrált kereskedelem és a korszerű utcakép egyaránt hozzátartozik . a város kultúrájához. A le- ; tűnt idők országos falusi vá- • Sárait, hetipiacait, egyházi bú­csúit idéző kereskedelmi kao- : tikum annál kevésbé. Nincs : is rá szükség. Miskolc hatszáz : éves jubileuma jó alkalomnak i kínálkozik, hogy az utcai árú- : sítást is a korszerű követel- 1 ményeknek megfelelően szabá- . lyozzuk. i (benedek) K ezdetben volt az orszá­gos vásár, a hetipiac, meg a vallásos kör­menetekkel egybekapcsolt bú­csú. Ilyenkor a kereskedők és az iparosok kirakták minden eladandó portékájukat a ka­puba, meg az utcai sátrakba, hogy a járókelő már eleve botoljék bele, de figyeljen is fel rá, hátha eszébe jut vásá­rolni belőle, így lehetett kezdetben. Aztán így volt később is. Még később kialakultak a városokban a fényes boltok, áruházak, komplex, sőt, ÁBC- áruházak. meg egyéb ilyen lé­tesítmények. Állítólag már van olyan hely is, ahol előre lehet rendelni, és az árut ház­hoz szállítják —, de az utcai árúsítás zavartalan. Mindezt persze kedélyes tréfálkozásnak foghatnánk fel, ha nem lenne sajnálatosan igaz. Modern boltjaink, áruhá­zaink vannak például Miskol­con. Könyvesboltjaink világ­városi szinten mozognak, igen szépek, ízlésesek zöldség- gyümölcsboltjaink és sorol­hatnánk sokáig, hogy keres­kedelmi hálózatunk milyen szép és célszerű egységekkel rendelkezik. Vannak nagyon jó vendéglátó-helyeink is. És van még zsúfolt piactér, ahol szennyben, porfelhőben áru­sítják az őszibarackot és a felszeletelt dinnyét, a nylon­inget és a bőgő szarvasokkal ékes gobelin-előnyomatot, és sátrak emelkednek a főbb út­vonalakon is. amelyekben a legkülönbözőbb árucikkeket kínálják. Kapható palackozott bor és műanyag fésű, zöld­paprika és rikító-mintás nyak­kendő, agyonszáradt vagdalt­hús és csomagolatlan sava­nyúcukorka. És asztalok, kis­kocsik jelennek meg az ut­cákon, amelyeken pattogatott kukorica és virág, léggömb és Berkesi legújabb regénye, di­vatgyűrű és matyó kézimunka kapható. Végül megjelennek a gyorsan mozgó árusok, akik elsősorban hatósági személyek közeledtére jönnek gyorsan mozgásba, és koszos vödreik ;gyanús vízéből háborítatlanul árusítják a főtt kukoricát. ^Mindezeken felül a város fő Westrik, mint a fasiszta Né-1 metország ' alumíniumipari i trösztjének főnöke, 1933-ban;? tevékeny szerepet játszott a Luftwaffe megteremtésében;' és a jugoszláviai, magyaror-i szági és ukrajnai gyárak ki-< fosztásában. A Barna könyv,, rámutat, hogy sok száz kül-í földi — orosz, lengyel, fran-; cia, jugoszláv, olasz — mun-< kás (köztük nők és gyermekek)^ vére tapad Westrik kezéhez. < A _ dokumentumgyűjte-; ' mény ékesszólóan! bizonyítja a náci bűnösök és: a jelenlegi bonni politikusok,' a Harmadik Birodalom és az1 NSZK hasonlóságát. A Barna könyv sajátos figyelmeztetés az NSZK revansista körei számára a potsdami egyez­mény aláírásának 20. évfor­dulója alkalmából. Ezen egyez­mény lényege: soha többé nem szabad megengedni, hogy német területről háborút rob­bantsanak ki! Ez a figyelmez­tetés azoknak a bonni politi­kusoknak szól. akik rendkívü­li törvények segítségével igye­keznek napjainkban totálisan előkészíteni egy úi háborút. Hans Prin ró és ügyész, 245 külügymi- nisztériumi vezető tisztviselő és diplomata. 297 vezető és közepes beosztású rendőrtiszt található, akik Hitler befolyá­sos hívei, a zsidópogromok sugalmazol és végrehajtói voltak, irányították az ag­resszív gaztetteket Európa csaknem valamennyi országá­ban, s agyafúrt módon gyil­kolták halomra az antifasisz­tákat és ellenállókat. A Barna könyv, m®1J' számos facsimile található, le­leplezi — többek között — Lemmert, az áttelepültek ügyeinek miniszterét is. aki mint a Gestapo alkalmazott­ja, nyomozó és besúgó volt. Lemmer bennfentes volt a Külföldi Sajtóegyesületben és egyike Göbbels propaganda­miniszter bértollnokainak. Mintegy kétezer olyan cikket írt, melyekben Hitlert és a nácik rablóháborúját dicsőí­tette. Egy másik ilyen figura — Lunger Westrik miniszter, a bonni államtitkári kollégium vezetője, Globke odaadó hí­ve és Erhardt bizalmasa. ; Négy óra v-ébrt t órakor a szánalmas rongyok­ba burkolózott foglyok, fapa- ’ pucsaikban csoszogva, elindul- * nak a bányába. Mielőtt le­mennének a négyszáz méteres mélységbe, egy órahosszát a jeges szélben kell várakozni­uk. Napi 12 órát dolgoznak a tárnák áporodott, gázokkal te­lített levegőjében. Ha vala­melyikük megáll, hogy kifúj­ja magát, furkósbottal verik halálra. A lágerben az a leg­gyakoribb büntetésmód, hogy a foglyoknak egész éjjel mez­telenül feszes „vigyázzban” kell állniok a mínusz 20—25 fokos fagyban. S másnap haj­nalban ismét útnak indulnak a bánya, a biztos halál felé. A loe-i koncentrációs tá­bor foglyai csupán néhány hónapig bírták, s a halálozási arány ebben a táborban há­romszor olyan magas volt, mint bármelyik más lágerben. S e haláltábor főnökét Hein­rich Lübkének hívták. Ez az ember, akinek Himmler, az SS reichsführere bőségesen gondoskodott halálraítéltekről, ma, 20 év múltán a Német Szövetségi Köztársaság elnö-( ke. A XX. RKázar! mpffrá^ó tor-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom