Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
Vasárnap, 1965. augusztus X. ESZAKMAGYARORSZÄG 9 A rókagombától a tölgyzúzmóig Exportcikkek az erdő mélyén Róka-, vagy ha úgy tetszik, csirke gombával teli kosarakat cipelő asszonyok és gyerekek nyomán találtunk rá a kis regééi házra, ahol a folyosókon, az öreg fészerben, a padláson tavasztól őszig valóságos erdei export lerakat található. Kar- manóczki János bácsi, a ház gazdája a megmondhatója, mennyi exportcikk található a környéken, a zempléni erdők mélyén. Valamikor favágó, költet és a kitűnő tojásos gombát.) A Isi tudja milyen gyógyszerhez szükséges, szárított nyírfalevél is jól fizet, Már vagy 60 mázsa van belőle zsákokba gyömöszölve a fészerben. Az erdő gyümölcsei közül a málna, a szeder, a kökény, a vadalma és vackorkörte, majd a csipkebogyó a legkeresettebb. A szeder és a málna évről évre kevesebb. A ||pppp Epítészkongresszus Párizsban Az építészet ügye közüggyé lett. Ezek az alkotások, állandó kapcsolatban lévén az emberrel, dicséret és bírálat tárgyai. Öröm a jólsikerült megoldás, a hiba bosszúság forrása. A szebb, a jobb, a korszerűbb és olcsóbb épületért folytatott alkotó munka körül a viták a szakma művelői között is gyakoriak. Az építészet kérdéseiről általában három évenként kongresszust rendez az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA), mely Párizsban székel. E szövetségnek tagja a Magyar Építőművészek Szövetsége is. A nemzetközi szervezet célja, hogy demokratikus alapon egyesítse a világ építészeit, erősitse a különböző országokban a szakma művelőinek baráti kapcsolatait, fejlessze az építészet gyakorlati realizálása érdekében a közösséget szolgáló haladó eszméket. Az UIA tagjaitól hivatásukhoz méltó, magas fokú szakmai és morális színvonalat követel. Az 1958. évi kongresszus Moszkvában a városrendezés tapasztalatairól, az 1961. évi Londonban az új szerkezetek által az építészetre gyakorolt hatásról, és az 1963. évi Havannában a fejlődésben levő országok építészeti problémáinak megoldásáról tárgyalt. A kongresszusok határozatai — szakmai jelentőségükön túl — egyben haladó jellegű politikai állásfoglalások is. Az 1965. évi párizsi kongresszus a Chaillott palotában zajlott le. Hazánkat dr. Reischl Antal, Borvendég Béla, Csaba László, a szövetség tisztségviselői képviselték. A kongresz- szussal egyidőben néhány építész hazánkból is Párizsban tartózkodott. Ezek között lévén, személyes élményeimről is szólnék. oktatási módszereiket és eredményeiket. A hazai anyag jól megállta helyét a világ építészei előtt. A francia főváros a kongresszus tartamára a szokottnál is ünnepibb hangulatot öltött. A kongresszus szüneteiben, a pihenőnapokon építészek járták a várost, ismerkedtek a francia építészet történeti hagyományaival, Európa egyik legnagyobb forgalmú városával, a modem francia építészettel, Le Corbusier városával, az ízlésesen kivilágított új és történelmi épületekkel. Mondják, hogy a világhírű nagy mester, Le Corbusier, a modern építészet megteremtőjének saját hazájában és a francia fővárosban kisebb elnéhány napra az építészet felé fordult a francia főváros közvéleménye. A szakma művelőinele jólesik ez az érdeklődés, különösen, ha az ünnepi percekben jelentős magyar sikerek is születtek. A kongresz- szus záróülésén osztották ki az UIA építészeti és városrendezési díjait, ez utóbbit, az úgynevezett Abercrombie-díjat, Farkas Tibor a Balaton főépítésze kapta a Balaton regionális terveinek elkészítéséért, és a kivitelezés szervezéséért. A kongresszussal egyidőben bírálták el az építész hallgatók részére évente kiírt nemzetközi pályázatot, melylakásoktól a rendkívül elhanyagolt lakásviszonyok között élőkig óriási az átmenet. Sokat lehetne beszélni és írni azokról, akik értizedek óta várják lakásproblémájuk megoldását. Látnunk kellett azonban — és Valkó Mártonnal, hazánk párizsi nagykövetével folytatott beszélgetés során is meggyőződhettünk arról —, hogy a francia kormány jelentős erőfeszítéseket tesz a szociális helyzet javítására, és különösen az elmúlt években, az úgynevezett HLM lakásokra biztosított állami támogatás növelésével, fokozta a lakásKarn L'.v.ki János, a gombák és különböző erdei termékek H szakértője. szénégető, erdőt járó, s a környék rengetegeinek minden titkát, kincsét ismerő ember volt. Most az Erdei Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Vállalat helyi megbízottja, azaz felvásárlója. Nem volt rossz a választás, mert ha valaki, ő aztán Ismeri, hogy mi az, amit átvehet, s tanáccsal is szolgálhat bőven, hol, mit, mikor keressenek az erdőt járó, vadontermő kincseket gyűjtögető emberek. Most róka gombától illatos az egész udvar. Körülbelül 12 mázsát már el is szállítottak belőle. Fontos exportcikk, nincs az a mennyiség, amit ne vennének ót belőle a nyugati országok. Még a tartósítása is itt történik, az udvaron. Az alaposan megmosott gombát három percig forró vízben ionnyasztják, s lehűlés után 20 százaléknyi só hozzáadásával kerül hordókba. Ha nem fedi el saját leve, 20 százalékos sóoldattal töltik fel. (Sokan készítik a házaknál is, egész télen főzik belőle a gombapör---------O--------r égi fiatalosokban megnőttek a fák, s az új telepítésű erdőrészekben most az erdészet kiirtja a kis fácskákat elfojtó idegen növényzetet. Több, mint félszáz növényféleséget lehet értékesíteni a zempléni erdők kincseiből. Ilyen például • az illatos hárs- virág, a tölgyzuzmó, de megbecsült árucikke az erdőnek a fagyöngy is. Az elhullajtott szarvasagancsért is jó pénzt fizetnek. Van esztendő, hogy szekérszámra szedik össze a környéken. De az idén valószínűleg a gomba hozza a legtöbb forintot. Hat esztendeje nem volt ilyen „termés”. A nyár második felében, kora ősszel is több fajta ehető gomba „érik”, s a róka gomba után innen utazik mflj'd a nyugati piacokra a vargánya, a galamb gomba, a finom kucsma gomba és a rizike is. (p. s.) Robert Matthew-nak, az UIA elnökének beszámolója elismerőleg foglalkozott a végrehajtó bizottság és a harmadik Nemzetközi Ipari Építészeti Szeminárium 1964. évi budapesti és tihanyi rendezvényével. Pierre Vago, az UIA magyar származású főtitkára a nemzetközi szervekkel (ENSZ, UNESCO) való kapcsolatokról tájékoztatott. Az 1965. évi kongresszus fő témája az építész-képzés, az építész-oktatás volt. Az általános, a műszaki és művészeti oktatás arányait és tartalmát külön bizottságokban vitatták meg a jelenlevők. A kongresszussal egyidőben, a párizsi Academic des Beaux Aris művészeti főiskola termeiben, a tagországok lei- állításon mutatták be építészA francia rádió és televízió új központi épülete Párizsban. ismerés jut osztályrészül, mint nek első helyezettje az Athénikülföldön. Gyűjteményes ki- díjat kapta. állítását is Svájcban és nem saját hazájában rendezte meg. Elzarándokoltunk a Citi Uni- versitaire svájci pavilonjához, mely 1932-ben épült és ma is újként hat. (Egyidőben épült a lillafüredi Palotaszállóval.) Párizs legnagyobb épületei, a nyár folyamán finom díszvilágításban ragyognak. A kongresszus tiszteletére azoic számát kiegészítettéle, s különösen a történelmi épületele, paloták kivilágításával fokozták a vizuális élményt. A városban több helyen emblémák, zászlóerdők és feliratok utaltak az UIA kongresszusára, 150 évvé' ezelőtt tapsolták im az mú konzerveket London, 1313. A nemzetközi ipari kiállításon az udvar képviselői, ttiagasrangú katonatisztek, társadalmi előkelőségek gyűltek össze az ünnepien megterített asztal körül. Az asztal közepén virágoktól körülvéve három pléhdoboz állt. Az egyik úr intésére egy munkás Vette kezelésbe a dobozokat és nagy körülményeden, kalapáccsal és vésővel felnyitotta azokat. A dobozok tartalmát azután falatnyi adagokban, kistányérunkon kínálták körül a vendégseregnek. A férfiak Vad elszántsággal, a hölgyek gyanakvó finnyássággal kóstolgatták. Az elragadtatás moraja zúgott végig a termen. Korszakalkotó esemény tanúja volt a díszes vendégsereg: a történelemben első ízben sikerült hősterilizációval évekig konzerválni a húst. A három pléh- dobozt ugyanis 18on-ben zárták le és négy esztendő múlva bontották íel, a már leírt ünnepségen. A konzervek ezután huzamosabb Ideig olyan különlegességek maradtak, hógy csak császárok, királyok és nagyon gazdag emberek engedhették meg maguknak fogyasztásukat Új falusi bolt Üj önkiszolgáló fűszer-csemege boltot nyitott meg a napokban a* encsl földművesszövetkezet Az idén a járási székhely több üzletét korszerűsítik, A végzős hallgatók e világméretű küzdelmében a miskolci származású Báthory Sándor, a Magyar Iparművészeti Főiskola belső-építész hallgatója diploma-munkájával negyedik helyezést ért el. A terv a budapesti Tabán és a Naphegy találkozásánál levő lejtős terepre 300 személy oktatására alkalmas építészeti főiskolát javasolt. A tömegek harmonikus játéka, a változatos kontúr jellemzik az elképzelést. Báthory Sándor e sikerének amiál inkább örültünk, mert az egyetlen volt, alci helyezést ért el a magyar pályázók közül. Az örömben része volt az egészséges lokálpatriotizmusnak is. Az UIA közgyűlésén és a VIII. kongresszuson több mint 1400 küldött jelent meg. A küldöttek és vendégek tiszteletére több fogadás volt. Ezek közül a Saint Gaubain Üveg és Porcelán Vállalat lenyűgözően szép központi irodaépületében, bemutató kiállítással egybekötött fogadás az üveg felhasználásának hatalmas lehetőségeiről tájékoztatta a jelenlévő építészeket. A forma- tervezett üveg használati tárgyaktól az üveg nagyméretű dekoratív felhasználásáig sok és szép, korszerű megoldást tanulmányozhattunk. Említésre méltó e kiállításról a bemutatott könnyű hőszigetelő anyagok nagy választéka. Ezek vékonyak is, alkalmasak tehát a legkorszerűbb szerkezetek előállítására. Alkalmunk volt tanulmányozni a francia lakásépítést is. Bár az egyes mutatók, melyeket egy kapitalista ország lakásfejlesztéséről említünk, átlagok és tudnunk kell, hogy ezen átlagok mögött jelentős ‘ végletek találhatók. A luxusépítés ütemét. 1954-ben 1000 lakosra 335 lakás jutott, ugyanakkor hazánkban mintegy 285 Lakás. Az elmúlt években 1961- ig csaknem ugyanannyi új lakás épült ezer lakosonként, mint Magyarországon. 1962- től a lakásépítés üteme ezer lakosonként csaknem két lakással nagyobb. Az építés ütemének fokozására annál inkább szükség volt, mert a lakosság egyre szélesebb körben tett észrevételt a mostoha lakáskörülmények miatt A francia építésügyi minisztériumban elmondták, hogy a megoldások nem hiba nélküliek, és az elosztásban, sem nyilvánul meg minden esetben a „tisztaság”, megállapítható, hogy a francia lakásviszonyok az elmúlt években javultak. A lakások nagysága, felszereltsége változó. Az olcsóbb bérű lakások (HLM) kialakításánál kevesebb kötöttséggel, hatósági és normatív előírással dolgoznak, mint a magyar építészek. Az egyes szerkezeti elemek előregyárlása, különösen a konyha és fürdőszoba viszonylatában előrehaladottabb; a kivitel' csaknem milliméter pontossággal készíti szerkezeteit. A francia gazdasági életben érvényesülnek a tervgazdasági szemlélet bizonyos vonásai, párhuzamosan hatnak a kapitalista gazdálkodás súlyos kötöttségei,, elsősorban a lakbér — mely csak részben szabályozott — és a telekkisajátítás terén áll fenn a magántulajdon kötöttsége (telek- spekuláció), mely gyakran gátolja a korszerű fejlődést. Gazdag és sokrétű tapasztalatokkal, sikerekkel tértek haza a magyar építészek Párizsból. Kísérletet kell tennünk az eredmények bevezetésére, alkalmazására. Volt mit tanulnunk, de az élet valósága nem korlátozható a kiemelkedő alkotásokra; az egész népet kell szolgálni és e téren még vannak teendőink. Ifi Horváth
