Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
Vasárnap, 1965. augusztus 8. eb; eszakmagyakokszág s Ä közmondás Addig jár a korsó a kútra, míg eltörik — tartja a közmondás. Jobbágy Imre, Sajó- petri község tanácsának volt elnöke nem hallgatott a bölcs intelemre. Pedig sokszor figyelmeztették rá. Hivatalosan és nem hivatalosan. Fe- gyelmileg és jó szóval. Hasztalanul. Végül eltört a korsó. © Az ügy tulajdonképpen lezárult, Jobbágy Imrét leváltották. A dolognak ez azonban csak a jogi és törvényes oldala. A faluban még beszélnek az esetről. És beszélnek mindaddig, amíg nem lesz tiszta víz a pohárban. Mert az az állapot, amit a volt elnök évek alatt mesterségesen _ teremtett a faluban, .még háboV rítja a jóérzést. így mondják azok az emberek. akik fél óra alatt benépesítették a tanács irodáját. Hívás nélkül jöttek, bekopogtattak. Erkölcsi ítéletet akarnak mondani. Joguk van hozzá, mert féltik a falut, féltették eddig is, azért szálltak szembe egy emberrel, aki sokszor törvénytelenül, diktatórikusán gyakorolta hatalmát. — Nem szívesen foglalkozunk ilyen dolgokkal. Most se a volt elnököt akarjuk sza— pulni. Az eset tanulsága a fontos — mondják. Egyetért ebben a titkár, a szövetkezeti elnök, a traktoros, a pártszervezet titkára, a pedagógus, a végrehajtó bizottság tagjai és minden józanul ítélő falusi. Bár kevesen, de olyanok is vannak, alak Jobbágy Imre mellett kardoskodnak. Egyrészt az érdekelt rokonság, másrészt a maga köré csoportosított emberek, akik alája adták a kiskirály lovát. Olyan ember alá, akinek egyébként is természetében van az ural- kodhatnék. Erős a kifejezés? Másképpen nem fejezhetjük ki az igazságot...1 © Sok jelzővel illették Jobbágy Imrét. Szektás, diktatórikus, túlzottan balos, kiskirály. Magatartásával szolgált rá a jelzőkre. A falu első embere több akart lenni annál, ami volt. Pedig ehhez sem jog, sem képesség nem adatott neki. Mégis egy kézben akarta tartani a gyeplőt. Törvényes társak és segítők nélkül, a maga embereire támaszkodva. Hogy mikor kezdődött torz tetteinek sora, azt ma már szinte lehetetlen megmondani. Amikor megválasztották, még tekintélyes ember volt. De aztán ..'ü rajta, hogy zárszámadáskor csak mutatóban jutott valami? O Nem vádaskodnak, szomorú tényeket közölnek az irodában összegyűlt emberek. — Hát nem volt itt párt- szervezet, hogy közbelépjen? — kérdem döbbenten. Volt, hogyne lett volna. Csakhogy a titkári tisztséget az elnök sógora töltötte be. Az történt, amit az elnök akart. Hány példát említsünk? Két ipari munkás volt a faluban. Az egyik Jobbágy Imre embere, a másik nem. Mindkettő párttag. Az egyiknek volt helye a pártszervezetben, a másiknak nem.' De ki mert az ilyen dolgokért szólni az elnöknek? Senki. Tartottak tőle. Akik meg nem tartottak, azokat megfenyegette. Még pártgyűlésen is vett magának bátorságot, hogy kijelentse: Aki piszkálódik ellenem, az ellenség, és én kinyírom, utána magammal is végzek. Még különbet is mondott, de ... Összeférhetetlen, erőszakos ember volt. Családjával szemben is. Felesége a járási tanácshoz fordult segítségért: úgy látná jónak, ha leváltanák férjét, mert ha dolgozna, nem jutna ideje az ivásra, és nem bántalmazná a családját. Igen, az ivás is rossz tulajdonságai közé tartozott. Mesélik, hogy ittas állapotban belevágta bicskáját a söntés pultjába. A falu lakói, választói előtt. .. De mit csodálkozzunk rajta, ha azt megtette, hogy bál idején saját irodáját büfének rendezte be! Az ilyen tanácselnöknek lehet-e tekintélye? Csak hatalma — ideíg- óráig. & És a hatalommal, amit elnöki tisztségében ruháztak rá, gyakran visszaélt. Nemcsak a termelőszövetkezetet, nemcsak a pártszervezetet dezorgani- zálla, de tulajdonképpeni funkciójában sem azt végezte, amit kellett volna, önmaga képzése helyett, mert mi tagadás, képzetlen volt, híján a műveltségnek, de még a művelődési szándéknak is, hiszen a tanfolyamot is otthagyta, arra hivatkozva, hogy fáj a lába, szóval az önképzés helyett intrikált, csoportot szervezett, mellőzte a vezetés demokráciáját, ehelyett erőszakosan irányított. Csak neki lehetett szava! Rokonának házvezetőnőjét, aki már koránál fogva sem lehetett szövetkezeti tag, a közgyűlés akarata ellenére felvétette tagnak, hogy kapja a járandóságot. Kapja még ma is. Se vége, se hossza a visszaéléseknek. Minek folytassuk? vége mellette, s akinek ma nem engedi, hogy csak „kortese” legyen, hanem munkát is követel tőle, pontosan annak az embernek mindössze hét munkaegysége van eddig! A másiknak pedig, aki tagja a községi. tanács testületének, még egyetlenegy sincs! Hát hogyan tarthat i’endet az olyan vezető apparátus, amelynek tagjaitól csak rosszat látnak azok, akiket vezetnek. Vezetnének! — Át kell itt szervezni mindent, hogy ne moshassa kéz a kezet — ráncolja homlokát Kertész Tivadar, a pártszervezet új titkára, egyben a szövetkezet főagronómusa. — Nehéz a közös nevező. Mit tehetünk? Számoljuk fel teljesen a régi szellemet, tisztázzuk ügyeinket, aztán kezdjünk új lapot. Hiszen ma még ott tartunk, hogy harminc-negyven emberen kívül több nem érzi magáénak a szövetkezetét, csak zárszámadási napon. Akkor is csak az, akinek jut. Aki keveset kap, annak minden és mindenki rossz. Csak azok nem, akik ide juttatták a falut... © Hát igen, ide juttatták. Elsősorban Jobbágy Imre, aki méltatlanná vált a falu irányítására. Amit ő elrontott, nehéz helyrehozni. De kell! És mielőbb! Szót érteni a józan gondolkozásé emberekkel, erős gyeplővel tartani azokat, akik ágálnak, piszkálódnak, fenyegetőznek, zavart keltenek. És demagógizálnak! Nem elvből — elkeseredett bosszúból. Ez még hátra van. Jobbágy Imrét leváltották, de amit maga után hagyott, attól szabadulni kell. Nincs időnk rá, hogy éveken, hónapokon keresztül bajlódjunk vezetésre méltatlan emberekkel, éveken, jobb esetben hónapokon keresztül „helyrehozogassuk” bűnös mulasztásaikat. Ennél manapság fontosabb dolgunk van. Csak hát az a tanulság ebből az esetből is, hogy kivárjuk, amíg eltörik a korsó. Kétségtelen, nem ismerhettük Jobbágy Imre rossz tulajdonságait akkor, amikor választói1 elé állítottuk. A jellemet takarja a külső. Hanem ez a jellem egykét év alatt előbukkant. Hibát hibára halmozott. Miért engedtük? Ahogy gyűltek aktái, ügy szaporodtak a bűnei. Végül egy falusi ember névtelen levele döbbentett rá az állapot tarthatatlanságára. Pedig előtte is sokan emlegették a közmondást. Lám, mi lett a vége. Fekély ült. a falu testére. És milyen fájdalmat okoz a kivágása! Csala László Távvezériéses transzformátor állomás Miskolcon Az Északmagyarszági Áramszolgáltató Vállalat dolgozói hasznos és érdekes műszaki fejlesztési tervet valósítottak meg a villamosenergia , ellátás zavartalanabb biztosítására. Miskolc egyik fontos transzformátorállomásán, amely a Sajó és a Gömöri pályaudvar közötti részén működő üzemek, köztük a December 4. Drótművek, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Pamutfonó, valamint a környékbeli lakóházak áramellátását biztosítja, távvezérlő berendezést helyeztek tizembe. A saját készítésű berendezés önműködően. lámpák kigyulladásával, az úgynevezett sématáblán jelzi az üzemi állapotban beálló változásokat. rendellenességeket a központi transzformátorállomáson. Ezzel lehetővé teszi az azonnali intézkedést, a zavarok gyors elhárítását. Az ügyes készülékkel négy elektronikus munkáját tudják helyettesíteni. Napirenden' a gyermekvédelem A gyermekvédelmi munka időszerű kérdéseiről adott tájékoztatót Molnár István, a Művelődésügyi Minisztérium gyermekvédelmi osztályának vezetője: A következő időszakban a gyermekvédelem hatékony ~b- bá tételének fontos eszköze lesz az állami gondozásról és az örökbefogadásról szóló rendelet, az új gyámügyi eljárási jogszabály megjelenése, valamint a gyámügyi ügykezelési szabályzat, amely új alapokra helyezi a megelőzéssel kapcsolatos nyilvántartási rendszert. Az állami gondozásba vételről szóló új rendelkezés a gyermek erkölcsi. értelmi, egészségügyi fejlődésének akadályoztatása esetén teszi lehetővé a gondozásba vételt, szemben az eddigi szabályozással, amely az úgynevezett veszélyeztetett gyermekekre vonatkozott. Az örökbefogadás új szabályozása az eddiginél magasabb követelményeket támaszt a nevelőszülőkkel szemben. A cél az, hogy a gyerekek sorsát minél gyorsabban, s optimális biztonsággal rendezzék. A gyermekvédelem eredményesebbé tételének fontos feltétele a nevelőotthonok belső' tartalmi és szervezeti munkájának fejlesztése, valamint a pedagógiai tudomány új kutatási eredményeinek felhasználása is. Hágván dolgozik, mivel foglalkozik a dubnai Egyesiteif íifoffikulafó Intézet A z Egyesített Atomkutató Intézet létrehozását 1965. március 26-án 11 szocialista ország kormánya határozta el, amihez 1956 őszén csatlakozott a Vietnami Demokratikus Köztársaság is. A nemzetközi tudományos kutatócentrum részére a Szovjetunió kormánya térítés nélkül átadta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Magreakciók Laboratóriumát. és Elektrofizikai Laboratóriumát az ott működő uni- kális berendezésekkel együtt. Az intézet célja: közös tudományos kutató munka végzése az elemi részecskék fizikája és alacsonvenergiás magfizika egyes területén. Az intézet kizárólagos alapkutatásokkal foglalkozik, elvi, tudományos fontosságú- kérdéseket vizsgál, alkalmazott jellegű kutatások nem tartoznak tevékenységei körébe. Az intézet vezető szerve a kormánvmeg- biznttak értekezlete, a legfelsőbb tudományos irányító szerve pedig a Tudománvps tanács, melyben minden részt vevő országot 1—3 vezető tudós képvisel. A tudományos kutatómunka az intézet 5 nagy laboratóriumában össznontosul. Az intézet Macnroblémák Laboratóriuma 1949 óta működik, részecske gvorsítója ma is világviszonylatban első helyen áll. Ebben a laboratóriumban egyrészt az atommag kutatások szempontjából rendkívül fontos elemi részecskék, az úgynevezett mezonok tulajdonságait vizsgálják, másrészt az igen érdekes fizikai tulai- donsá gokkal rendelkező részecske. a neutrino kutatásával foglalkoznak. A mag- soektroszkórviai kutatások a ma még sok vonatkozásban rejtelmes atommagok tulai- donságait igyekeznek felderítem A z intézet Nagvenergiás , Laboratóriumában működik a szocialista országok jelenlegi legnagyobb gyorsítója, melv- nek nagvságát talán két adat is mutatja: a gyorsító eloktron- mágnesének átmérője 60 méter, súlya 36 ezer tonna. E berendezés-óriás segítségével az úgynevezett nehéz elemi részecskék kutatása folyik, hogy szívós munkával, egyre mélyebben megismerhessük az anyag legrejtettebb titkait, A Magreakciók laboratóriumában a legfőbb feladat a természetben elő nem forduló, az uránnál nehezebb, úgynevezett transzurán atomok mesterséges előállítása és tulajdonságaik vizsgálata. Érdemes megemlíteni, hogy nemrégiben ebben a laboratóriumban fedezték fel a rádióaktív bomlás eddig nem ismert hatodik fajtáját, a protonaktivitást A Neutronfizikai Laboratóriumban a neutronok és atomma-, gok fizikai tulajdonságait vizsgálják egy unikális reaktor segítségével. Az intézet egyik igen nagy hírnevű és nemzetközi tekintélyű laboratóriuma az Elméleti Fizikai Laboratórium, ahol az elemi részecskék és atommagok tulajdonságaira elméleti úton. bonyolult számítások segítségével igyekeznek következtetni. A dubnai intézet Számítástechnikai Köz- pontjában több nagy teljesítményű elektronikus számológép végzi a bonyolult számí- lási feladatokat, a hatalmas mennyiségben jelentkező mérési adatok értékelését. Az intézet munkáját műhelyek, segédlaboratóriumok sokasága segíti elő. A dubnai Egyesített Atomkutató Intézet létrehozása tette lehetővé a szocialista országok tudósainak, hogy a fizika alapvető legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozhassanak olyan berendezések segítségével. melyeket az egyes országok. a Szovjetunió kivételével,- megépíteni és üzemeltetni nem tudnának. Az intézetben a szocialista országok számos tudósa dolgozik és igyekszik az egész szocialista rendszer számára hasznosítani azt a lehel őségét. melyet a nemzetközi tudományos összefogás teremtett. A dubnai intézet szív rosan együttműködik a társországokban működő fizikai kutatóintézetekkel is. Felvételi feísőíoky ieciinikamokiia Á Művelődésügyi Minisztérium pótfelvételit hirdet egyes felsőfokú technikumokba. Pótfelvételire jelentkezhetnek azok, akiket az idén helyhiány, vagy elégtelen felvételi vizsgaeredmény miatt valamely más felsőoktatási intézménybe nem vettek fel, továbbá azok is, akik még nem kérték felvételüket felsőoktatási intézménybe. Ez utóbbiak felvételi kérelmüket volt középiskoláink vezetőjéhez, illetve munkáltatóinkhoz nyújtsák be. Azok a fiatalok, akik helyhiány, vagy elégtelen vizsgaeredmény miatt nem nyertek felvételt, annak a karnak a vezetőjéhez (igazgatójához) jutassák el írásbeli jelentkezésüket, ahonnan az elutasító határozatot kapták. A lehető legtöbb kárt a termelőszövetkezetnek okozta. Négy év alatt három elnök, négy könyvelő és két agronómus váltotta egymást a szövetkezetben. Egyik se bírta sokáig, hogy a tanács elnöke átnyúljon feje felett és csoportokat szervezzen ellene. A szövetkezet első elnöke még ma is az orvosokat Járja, idegroncs lelt, ma is zaklatottan beszél, ha az eltelt évekre emlékezik. „Amikor mi vezetőségi ülést tartottunk, Jobbágy Imre össze.- gyűjtötte a maga embereit, azokból jelöltetett új vezető- séget a szomszédban, ellenhatározatokat hoztak, szították a hangulatot, ellenem fordította az embereket, jobboldali kisgazdának nevezett a falusiak előtt. Hát tudtam. én legyeimet, rendet tartani? Amikor a felpaprikázott közgyűlés leváltott, néhányan lehurrogtak és leköptek.” A szövetkezet következő elnöke jóindulatú, csendes ember volt. Öt aztán teljesen kézben lehetett tartani. Ekkoriban Csáki szalmája volt a közös vagyon, mindenki azt v>tt, amit elért, senki nem szólt érte. Csodálkozhattak Minek folytassuk? — néznek komoran az összegyűltek. — A falut, a termelőszövetkezetet kell talpraállítani — mondja Lapos István, akit egy évvel ezelőtt hívtak a termelő- szövetkezetbe. — Nagyon nehéz. Ha így megy tovább, nem bírom... Ehhez idegek kellenek. Addig, amíg Jobbágy Imre volt a tanácselnök, próbált keresztül nyúlni Lapos István feje fölött. De az új elnök keze erősebb. Szigorú és következetes. Most már, hogy nincs hatalma a volt elnöknek, nem árthat neki. Nem? Sajnos, a rokonság, a „jóemberek” neki se hagynak békét. Most azt hí- resztelik az ötvenegy éves férfiról, hogy nőcsábász. Mások azt beszélik, hogy jobb volt régen, mert hazafelé sohasem mentek üres zsákkal. Most ilyen nincs. De van más. Folytatása és egyenes következménye annak a szellemnek, ami évek alatt eluralkodott, Van intrika. Van frakciózás.—És van fegyelmezetlenség, „Jó esztendővel ezelőtt a közgyűlésen azt kiáltozta az egyik vezetőségi tag: Lapos Pista kell nekünk. Vele akkor is dolgozunk, ha számadáskor semmit sem oszt.” Nos, Lapos István osztott. Huszonhét forint volt egy munkaegység értéke, egyetlen esztendei fejlődés eredményeként. Hanem pontosan az a vezetőségi tag, aki annyira kardoskodot Emberek a közösben Mezei vetélkedő • ® A széles mezsgyén kaszás • ember halad. Megáll a nagy •diófa alatt, lekanyarintja vál• Iáról a szerszámot s figyelme®sen nézi a berregő gépet, , • Reggel kezdték az aratást s • a két ember a kombájnnal jó , Jdarabon bejutott már a tábládba. 1 ® A kaszás öreg elgondolkodva • áll s szinte feh’iad a köszön- J tésre. • — Adj’ Isten, Pista bácsi! • — Adj’ Isten. • Nyűtt kalapját, megbiccenti •a fiatal agronómus felé. s — Nézi a búzát? • — Nézem, lesz-e elég szalonna? • — Maga mindig csak a jószágra gondol, Pista bácsi? 2 — Mire gondolnék, az a beoosztásom, nem? Mindenki csak Ja maga dolgát helyezi előtérebe — teszi hozzá nyomatékkel. ®— Mert kell a jó szalma. A • jószágnak is pihenni kell, J mert ha nem piheni ki magát e rendesen, ne várjanak tőle fi• zetséget. • Szőke Antal, a szalonnái jBódvavölgye Tsz — fiatal ag- rronómusa biztatva mondja: 2 — Néhány nap, és itt az új • alom. t= Azt nézem éppen; hogy ■ág ez a masina. Mert tavaly nagas szár maradt a földön. De most jó, úgy látom ... Ha már így szóbakerült a ízalma. az agronómus megragadja az alkalmat, hogy meg- tmlítse a sokat: vitatott témát. — Mit szól a búzához, Pista >ácsi? — Ez 1 az orosz, mi? — Az, a bezosztája. — Mit szóljak? — húzódz- xodik kitérően. •— Majd-, megütjük, mennyit ad. — Látni már így is. Lesz így 20 mázsa körük — Meglehet. — A magyar fajta sohasem ermett annyit ebben a határ- >an. — Annak is megvan az elő- íye. Vállára emeli a kaszát, s nenne tovább, de az agronó- nus még szóval tartja. — Gondolkodjunk, számolunk már egy kicsit, Pista bá- si! Nézze ezt: a dús kalászt, íézze, mennyi szem van ben- íe! Tenyerében szétmorzsol egy calászt, s vitára bírja az őreiét. Az még hátrébb löki ka- apját, s kimondja a jól ismert dlenéryet. — De a szalma! Az rövi- ] debb! — Ezért kellene számolni! ‘ Hogy mi ér többet, mi hasz- ] nosabb. Mert ugye, azt maga . sem tagadja, hogy a szem a fő érték, — Dehogy tagadom. ^ — Akkor? ... Pista bácsi hosszan néz a < tábla végébe, ahol éppen for- ■ dúl a gép. Várat a felelettel, ; latolgatja a választ. — Nézze csak! mérnök úr — ] mert itt ez a titulus járja —•, ! ha nagyon akarja tudni éppen ^ az én véleményemet, hát megmondom. Az orosz búza szál- mája is elég lenne, ha betaka- ! rítanánk rendesen. — Hogy érti ezt? s — Úgy, ahogy mondom. j Mert tavaly is kint maradt a határban a sok drága szalma, r szétszórva. A magángazda még sokat begyűjtött ott, ahol a ( tsz-tag már befejezte a hor- ; dást. Szerintem ez a baj. Mert \ a jobb is még jobb lesz, ha , jól gazdálkodnak. j Az agronómus felkapja a c fejét, s hangjában van némi 1 sértődöttség és meglepődés, r amikor megkérdi: — Talán nem jól gazdálkodunk?! — Azt én nem mondtam; — Akkor mire céloz, Pista bácsi? — Nem azt mondom, hogy rosszul, de látja, ott van az a 15 növendékmarha is a kezem alatt. Most jobban meg lehetne válogatni a takarmányt. Van minden. De tegnap is kihozzák nekem amit a sertés összetiport. Nesze sőre. egyed!... — De most a búzáról beszéltünk! — Azt megmondtam — üti el a vitát egy kézlegyintéssel — s folytatja kedvenc témáját. — Mert szénában is van különbség. Tetszett, volna látni tavaly az én tehenemet Pedig azt csak az asszony etette. — Mi az, hogy csak az asz- szony? — évődik mosolyogva a fiatalember. Még folytatná, hogy az asz- szony is így, meg úgy, de Pista bácsi olyan tekintetet vet rá, amilyennel a fölösleges szócséplést szokták megállítani, és most már végérvényesen elköszön. A széles mezsgyén kicsire zsugorodik távozó alakja. Amikor elvész a dombhajlatban, megáll. Tenyerét végighúzza a kókadi fejű kalászokon. Egyet letép, elgondolkodva morzsolja szét tenyerén a kemény, sárga szemeket. Adamovics Hónai
