Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-06 / 184. szám
^GYARORSZAG Péntek, 1965. augusztus 6. A közlekedés bfztons ágáér jól sikerűét bemutató-oktatás Miskolcon A súlyos és a halálos bal- ok esetek számának emelkedése Iái feltétlenül felveti a közúti biztonság megteremtésének problémáját. Hazánkban évről évre több gépkocsi és motor kerékpár kózleke-d i I stási segédeszközök vásár- A megjelent szakembereken :ra kívül a város lakói közül is Az oktatás színvonalának sokan végignézték a Selyem emelésében máris nagy lépé- réten rendezett bemutatót sekkel haladtunk előre. Ezt Ennek során a motorkerék- nizomulják az ország autó- pár. 1-..VÖ1; újszerű vizsgáztaI fatal áfásáról a közlekedési iskoláiban rendé- tását szemlélhették meg. Ré- ííLUB: _____ „ ■■■’" Eódis István KRESZ előadó egy útkereszteződés veszélyét magyarázza. 'e fórumon beszéltünk már. jst, a pályaválasztási tanács sén is szóba került. Az írótálhoz ragaszkodás főleg a dsí gyerekeknél tapasztal- ). Ennek tudható be. hogy . Miskolci szakmunkásképző t-ezdv^jgtek 2214 új tanulójának láüg. 26,6 százaléka miskolci, szukséj^ijj vidéki. És ehhez kap- óik a falvak elöregedésé- iótqldjSj-émája, vagyis, hogy a név -<,f fiatalod „berajzanak” a terme,c^ba. Az, hogy szakmát ségek ínak. természetesen na- , *n ,!*> jó dolog, a rossz azon- >;epzod(^z, hogy szakemberként szépén hevesen mennek vissza a noasi|,ba. következő tanév isko- sel bizt£|si munkájának meg- De mse előtt meghatározzuk valóban 'ehető miskolci és vidé‘ , . alok aránvát is. Ezt könapfénvr . . . , . , . irányszámként kell nogv a i,nk az iskoláknak, mert sen kifii a városi gyermekek I képper. »tanulását nem tudjuk { mn0Sj,pnjtani és a vidékiek mis- j “ 1 elhelyezése is gondot le. zo — hangsúlyozta Rózsa i alapján in, a pályaválasztási ta- j intézkelnöke, j Iában öt 1 tez az ere i ^ : szenvedte v,»Uak I e8yBa dí*iskoláztatási munkában később. I HC» százalési KISZ-bizottság már ^ivüágosító Srka szerepe közutakon, s ha a motorosok zeit bemutatók és ezt bízó- {többen egyszerűbb volt és a gépkocsi vezetők nem nyitja a legutóbbi miskolci toron vizsga kisebbek tartják be a közlekedés rend- bemutató is. Az összesereglett jóléte szigorú szabályait, a közlekedési szakemberek is amikor bekapcsolódlak a köz-í is tevékenyen közremű' ' isztiká- megelégedéssel nyilatkoztak a úti forgalomba, hamarabb] | Mozgósították az űtmelkedik. Termé- íátóttákróli A néhány nappal okoztak közúti balesetet Bu-‘ &<. csapatvezetőket, pályabalesetek alakuló- ezelőtt rendezett bemutató dapesten, az oktatási reform-! MStftmfcsokkal kapcsolatos • ■ i *’ ........ j a tovább szeresen, n balesetek alakuló- ezelőtt sának. a közlekedés: szabályok betartásán kívül van egy voll, a célja, hogy további erő- óén másik fontos u n azoic is. Ez feszítéseket tegyünk a bai- pálvát amelven különbözői pedig az utak allapma. át- esetmentes közlekedésért. KRESZ-táblákat helyeztek cl, j morki-dhettünk a mis- jobban ellenőrizhetik •ktatas sói án, amelvnck az nalí megfelelően,’ már éégeli-l okát tartottak a fiataelkészítettek egy vizsga- a lílit’íí'íllá ős a szülők részére is Pííír.nv.;:.,/.! *• -értelőadásokat az Uteresztö képessége.. közismerten rosszak. U! A aink rriegi- régi kolci a viza j autóközlekedési iskola gázok felkészülését. A jövő-] 1 itők szintén segítettek lágosító munkában. A ° nőtanács munkatársai ki ifc ..JrKTcrtiUK. nem teljes egészében megsemmisítették az ESSO-tár- saság üzemanyag-leraka- tát, amely a Da Nang-i öbölben lévő amerikai légitámaszpontot látja el. A Reuter-iroda tudósítja szerint a partizánok órariiű pontossággal készítették elő a robbantást. Sólyom József: x. Protokoll nélkül.., Még végig sem gondoltuk azonban mindezt, amikor kipattant az ajtó, s a szélesen mosolygó Lazaro Pena elvtárs hívott minket. Ingujjban volt. — Vegyék le barátaim maguk is a kabátjukat, kutya meleg van, és így különben is fesztelenebből beszélgethetünk. örülök, hogy meglátogattak. — így köszöntötte küldöttségünket. s ezután minden hivatalos protokolt felborítva, közénk ült. Egy perc múlva már belemerültünk a beszélgetésbe. Olyan beszélgetés volt ez, mint barátok, elvtársak között szokás, formaságok, fenntartások és szóvirágok nélkül. Mielőtt kérdezhettünk volna, vendéglátó gazdánk megelőzött minket: — Tudják-e, hogy megjelent nálunk spanyol nyelven Kádár elvtárs könyve? Mondják ezt meg otthon. Már el is olvastam. — Mi a véleménye Lazaro elvtársnak a könyvről? — kérdeztük. — Maguk nem is sejtik Magyarországon, milyen jó érzés tudni itt. Kubában, hogy Európában ilyen kommunisták élnek és hogy hazájukban jól haladnak most a dolgok. így, egymást kérdezve született ez a szabálytalan in: -My Jv-. : ... . .. .... k? ív. .’ aiiierUtal szóvivő szerint pedig két óriástartály teljesen megsemmisült, két másik pedig súlyosan megrongálódott. Az amerikai hatóságok a kárt négymillió liter üzemanyagra becsülik. Csütörtökön a hajnali órákban a dél-vietnami partizánok a Mekong folyó deltájában, Chuong Thien tartományban három támadást hajtottak végre. Aknával lőtték Vi Thanh, Cu Long, valamint VU“ rülbelül 170 kilométernyire fekszenek Saigontól délnyugatra, illetve délkeletre. A fővárostól 50 kilométernyire nyugatra, Tay Minh tartomány Suoi Cao helységét a partizánok egy százada támadta meg. Saigontól 270 kilométernyire délnyugatra, még a szerdai napon kezdődött meg a partizántámadás Ham Minh sziget ellen. Döntésre — amerikai közlés szerint — az egyik fronton sem került sor. tek előadásokat az Ut (Levelezi'ban. A középiskolás A vasit ti niiküége Í főtt uz ~rr>ia végzős növendékei- s.i£7i tato? égettek. Az SZMT jutalmazásáigj Házában mintegy 0 “Cl"ilő részére tartottak ialkezon a, gg hasonló rendezvé- tóság fiíttítt több iskolában. sértettitjjj-tjc/fnény; az említett gonterjú. S közben udvarias formaságok nélkül kaptunk választ egy tapasztalt, széles látókörű munkásvezetőtől, a mai Kuba egyik legizgalmasabb kérdésére: miért támogatja egyértelműen a kubai munkásosztály a forradalmat a nehéz gazdasági helyzet ellenére is? A munkásosztály és a forradalom — Meggyőződésem, hogy a kubai dolgozók két okból vallják magukénak ezt a forradalmat — felelte Lazaro Pena elvtárs. — Szerintem az első ok: elsősorban a munkások tapasztalják szüntelenül, hogy ez a forradalom értük született, értük küzd fáradhatatlanul. Igaz, Latin-Ame- rikában a forradalom előtt talán éppen Kubában volt a legmagasabb életszínvonal. Az újságok éppen eleget írtak akkoriban erről, országvilág előtt dicsekedtek ezzel a nagyon is viszonvlagos eredménnyel. A kapitalizmus alatt ugyanis nem kevesebb, mint háromszázezer állandó munkanélküli nyomorgott Kubában. A részleges munkanélküliek száma ennek sokszorosa volt. Falun például az ország fennállása óta most van először munkaerő-hiány. A cukoripar. Kuba legnagyobb iparága például mindössze csak három hónanig üzemelt évente a kapitalizmus idején. A kilenc hónapig tartó holt időben kereset nélkül tengődött a cukoripar több százezres munkástábora. A forradalom a nép tulajdonába vette az egész iparágat, és sikerült úgy megszervezni a termelést, hogy megszüntethettük a holt időt. Ma már Kubában egész évben dolgozhatnak és kereshetnek is a cukorgyári munkások. S ez még nem minden: régebben szerencsésnek mondhatta magát az a család, amelynek egy tagja munkát, kereseti lehetőséget talált, dolgozhatott. Most Kubában munkalehetősége van mindenkinek, férfiaknak, asszonyoknak egyaránt. Természetesen ezzel a lehetőséggel egyúttal megnőtt a munkáscsaládok jövedelme. A forradalom azonban még ennél is tovább ment: felemelte az alacsony keresetű dolgozók fizetését, s ez az intézkedés újra milliókat érintett, ugrásszerű életszínvonal emelkedést hozott az egész országban. Iaaz, nálunk jelenleg a termelés nincs arányban a keresetekkel, s tudjuk, hogy ez inflációs veszélyt rejt magában. A kormány a szakszervezetekkel a legteljesebb egyetértésben mégis ezt az utat választotta, mert eltökélt szándéka: jobb életet biztosítani minden kubai dolgozónak. Az inflációs veszélyt más úton igyekszünk leevűmi, mindenekelőtt a mulatókban, a lokálokban emeltük az áradok ellenére is, az előző évekhez viszonyítva körültekintőbben választottak életpályát a fiatalok. Saját képességeik, érdeklődési körük szerint, de ugyanakkor már a népgazdaság igényeinek figyelembe vételével jelentkeztek a különféle iskolákba. Ezt az összhangot tovább fokozni — továbbra is ez a pályaválasztási tanács célja. K. A. kát. A legfőbb törekvésünk természetesen az, hogy megteremtsük az egyenleget a termelés és a jövedelmek között. Éppen a szakszervezetek kezdeményezésére kísérletek történnek az üzemekben korszerű technológiai és műszaki normák megállapítására, kidolgozására. A kísérleteknek az a célja, hogy olyan norma- rendszert vezessünk be az ipari és mezőgazdasági termelésben ’ egyaránt, amely ösztönzőleg hat, érdekeltté teszi a munkásokat, gazdasági és műszaki vezetőket a jobb eredmények elérésében. Tehát nem a munkások és általában a dolgozók rovására akarjuk megteremteni az egészséges népgazdaságot, hanem éppen javukra, segítségükkel. S nemcsak ez bizonyítja Kubában, hogy a forradalom a dolgozó tömegekért küzd. A győztes forradalom egyik legelső rendelete volt a lakbérek leszállítása és ezt rendkívül jelentős eredményként tartják számon az emberek. Nagyon magasak voltak nálunk a lakbérek, s ma fizetése tíz százalékát fizeti csak a törvények szerint lakásáért mindeevik kubai állampolgár. A múlt rendszerben egész városnegyedek voltak, ahol egyáltalán nem lakhatott néger, szegény, sokgyermekes család. Most, a hajdani luxus lakásokban ösztöndíjas diákok, munkáscsaládok laknak, minden faji. társadalmi megkülönböztetés nélkül. Látták a hatalmas neon feliratot a havannai tengerparton? Cuba territorio libre de analfabe- tismo! — Kuba földje megszabadul az anafabétizmus- tól! Ez is a forradalom győNéhány esztendővel ezelőtt Párizsban, a NATO fontaineb- leaui főhadiszállásán egy újságíró jegyezgetett. Az íróasztal másik oldalán egy dús feketehajú tábornok ült, és felelt a hírlapíró kérdéseire. — Sikeresen végrehajtottam egy parancsot, amely hozzájárult a háború gyors befejezéséhez. Semmiféle személyes érzésem nem volt és ma sincs. Ha parancsot kapnék, hogy holnap dobjam le a még pusztítóim hidrogénbombát, ugyanígy megtennem. A tábornok, aki ezeket a szavakat mondotta, a szövetséges' légierők európai parancsnoksága háborús tervezési osztályának vezetője volt, név szerint Paul Warfield Tibbets. A parancs, amelyről beszélt, a hirosimai atomtámadásról kiadott utasítás volt. Az újságíró egy másik férfit is megkérdezett ugyanerről az eseményről. Tibbets azóta tragikus hirhedtségű repülőgépén 1945. augusztus 6-án ott állt készüléke mellett a radar- kezelő ,Toe A. Stiborik. Ez a férfi ma elektroműszerész. Ö másképp beszélt: — Szörnyű érzés volt, amikor megtudtuk, mennyi embert pusztítottunk el... Egy harmadik férfit azonban nem kérdezett meg az újságíró. Nem kérdezhette meg, mert ez a férfi hol börtönben, hol elmegyógyintézetben ül a mai Amerikában. Ez a férfi, Claude Robert Fatherly, egykori őrnagy, annak a Straight Flush nevű amerikai repülőgépnek parancsnoka, amely a hirosimai támadás előtt megvizsgálta a meteorológiai körülményeket, tehát tulajdonképpen hozzájárult ahhoz a döntéshez, hogy az amerikaiak egyetlen atombombával mintegy 90 000 hirosimai polgárt öljenek meg. Ez a férfi esztendők óta a legsúlyosabb lelkiismeretlürdalás- tól gyötörve írásban, szóban szüntelenül emlékezteti a világot: 1945. augusztus 6-án iszonyatos bűn történt az emberiség ellen, és mlndannyiunk kötelessége küzdeni megismétlődése ellen. Való igazság, hogy iszonyatos bűn történt húsz esztendeje Hirosima felett. Az anyag elemi részeiben rejtőző energia pusztított, ahelyett, hogy építeni segítette volna az embert. Van abban valami hátborzongatóan cinikus, hogy az első atombombát az amerikai hadügyminisztériumban „Little Boy”-nak, azaz kisfiúnak nevezték cl, mintha már akkor gondoltak volna rá, hogy hamarosan megkezdődik ennek az első, tömegpusztító fegyvernek mintájára még nagyobb és veszedelmesebb, még több ember életét fenyegető atom- és hidrogénbombák gyártása. Ezeket már senki nem nevezheti „Little Boy”-nak, ezeket már mindenkinek nevükön kell neveznie: a tömegpusztítás céljaira megteremtett legiszonyatosabb eszközöknek. Politikai számítás, háborús matematika volt az, amely a még le nem vert Japán ellen két nappal később hadbalépő Szovjetunió katonai lépése előtt ledobatta az amerikaiakkal az atombombát. A Pentagonban úgy képzeltek: a nukleáris fegyver csak az amerikaiak kezében van és lehet, s mint afféle ijesztő-eszköz, alkalmas lesz rá, hogy a rettegés és fenyegetés légkörében valamiféle „amerikai évszázad’’ születését tegye lehetővé. A béke erői első pillanattól fogva tiltakoztak a nukleáris fegyverek felhasználása ellen* tiltakoznak ma is, amikor mán régen nem amerikai monopólium az atomrobbantás. Azoknak, akik a hirosimai házak fölé küldték húsz esztendeje a „Little Boy” nevű bombát, s akik ma újabb atomháborús terveket forgatnak fejükben, s azt emlegetik, hogy „Vietnamban is itt az ideje a nukleáris fegyverek használatának”, tehát az amerikai imperializmus legszervezettebb háborús gyújtogatóinak arra kell gondolniok: ma már nem lehet büntetlenül városok és országok fölé küldeni a nukleáris bomba felhőjét. A világot pedig arra emlé- kezíeíi a hirosimai támadás huszadik évfordulója, hogy bátran és elszántan kell küzdeni a békére és a népek életére törő imperializmus ellem. G. M. Ä mezőkövesdi Matyó Együttes sikere a pécsi táncfeszliválon Ismeretes, . hogy a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából nagyszabású táncfesztivált rendeztek Pécsett. (A TV-hír- adó is adott belőle ízelítőt.) A fesztiválon, amely röviden összefoglalta a népi táncmozf ' galóm 20 éves fejlődését, részt vett a mezőkövesdi Matyó tame. ívűi, ,ai raiai « ívuum^együttes is. Jellegzetes, színmunkás? A szocialista , fórra-♦ pompás népviseletével, fegyei- d^lom szüntelen törekvését.^rnezettségével, szereplésével hogy emberhez méltó, tartal-í>méltán váltotta ki a nézők, a masabb, gazdagabb életet te-|szakemberek elismerését. Ba- remtsen számukra. • <Hogh Sándornak, a kisipari A . ne, ... ... ,, ... ^szövetkezetek központi csőZ USA-tOÍ függetlenül Sportja oktatójának tájékozta. .... , . . $tása szerint összefoglaló érté- A másik ok, amelyértJkelésfcíen Marótí elvtárs. a veiemenyem szerint a mun-j;NénműveIési Intézet művéTiäs-mint E? -tesrsr. sx. tett önérzete, évszázadok után^to*:ta Példakepu elnyert emberi méltósága. Szócsoportok elé. Mindkét egyut-1 a forradalom emelte a kubai<£tes tehetségéhez mért kompo- munkást az ember rangjára,|zfciót választott, illetve dolgaHSgS '‘nils' Äb“Smagasabb rang. A kubai^adta elő. Ezzel az együttesek munkás őszintén elégedett, Jjtovább öregbítették hírnevű- hogy hazája szabad, nincs|ket szereplésével a mezőkö- alávetve idegen érdekeknek,<> .... nem gyarmata az USA-nak,Svesdi együttes elismerést szer mint a forradalom előtt volt.^zett megyénknek is. S ez milyen óriási változás!^ _____________ N em is olyan régen az embe-5 rek milliói el sem tudták]? ff* t Ha képzelni: lehet az USA-tól is* SOK VO«t függetlenül élni. Elhitették? * r ■ r . »■ velük, és ők el is hitték, hogy % a szaoasyserres hazájuk, a szerencsétlen Ku-Í ba az Amerikai Egyesült Äl-]| Az edelényi járásban az év lamok nélkül egyszerűen^leiében 696 szabálysértő életképtelen. Amikor a zsar-T ... ... , . .„a, nokság idején politikusok kö4s‘ ugyet tárgyaltak. A sajna zött Kuba szocialista átalakí-| latos módon megszaporodot* tásáról beszélgettünk, amikor szabálysértési ügyek között csupán álmodoztunk a Íövő-?sok volt a mezei ]opás a falóról , nemcsak a polgári noh-£ , . ... , . ,, . . « tikusok, ideológusok, hanemópás es a tilosban legeltetés, jól képzett szocialista teoreti-Sközto>edési szabálysértése^ kusok is állították: KubábanTszárriát különösen az növelte« mindaddig nem valósulhat« meg a kommunizmus, amíg az USA-ban nem gvőz végleg ---s zocialista forradalom. «»megfelelő menetlevéllel jáC hogy a termelőszövetkezete^ ísok esetben nem látják d (Folytatjuk.) müveiket
