Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-05 / 183. szám
ISZAKMAr.TAoriwc^An Csütörtök, 1965. augusztus 5. HBBagWM EMcana imr^rr’aa A avelvfiasznáJat ©■ ^ «© ??. >» ps Szende Aladár: iuki’elhen „Szóról szóra" című könyvéről A nyelvhasználat tükré- ben sok minden megmutatkozik: nyilvánvaló pozitívumokon kívül másként rejtve maradó „negatív” tulajdonságok és képességek, egyébként észrevétlen s nemigen dicsérhető szemléletmód, magatartás és ízlés, továbbá mindezek „titkos” forrásai is esetleg ... — Ilyen „árulkodó” könyvecske Szende Aladár nemrégiben megjelent munkája, a Szóról szóra. Ha valaki a könyvesboltok kirakataiban megpillantotta e kis könyvet, sötétzöld borítólapján eléggé szembeötlő, ízléses betűkkel címét, szerzője nevét, s nem tudta, hogy Szende Aladár a „szakkörökben” ismert nevű nyelvművelő, nyelvtankönyv-író, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa, azt hihette volna, hogy ez a könyvecske: pedagógiai munka, melynek éle a helytelen tanulási módszer, a szóról szóra való „magolás” (illetve az ezt megkövetelő — még helytelenebb! — oktatási eljárás, a magolíafás) ellen fordul... Mellesleg: erről a témáról is elkelne már egy okos kis fejtegetés, tekintve, hogy vannak minden tudományban olyan alapvető fontosságú tételek, nemzedékek hosszú sorának hozzájárulásával kikristályosított meghatározások, amelyekét csakugyan nem is lehet, de nem is szokás, hogy úgy mondjuk: nem is illik másként, mint „szóról szóra” ismernünk és használnunk, de így is: megértve, újra-alkotva, élettel — a gyakorlattal és az eleven szemlélettel — teljesen!... Ám Szende Aladár könyve csupán közvetve pedagógiai mű. A belső címlapján olvasható, kevésbé tetszetős, de igen szabatos alcíme: Szavak és mondatok nyelvhasználatunkban — tüstént fényt derít rá, hogy az utóbbi években mindinkább gyarapodó s egyre nagyobb visszhangot, szélesebb érdeklődést keltő nyelvművelő irodalom egyik újabb termésével van dolgunk. És csak épp belelapozva a könyvbe az is kiderül, hogy rendszeres, okos, könnyed, szellemes, tehát hasznos és használható, eszméltető és nevelő írással gazdagodtunk: anyanyelvűnk dolgaiban jó kalauzhoz, ügyes kis „hétköznapi nyelvmester”-hez jutottunk ... Mint a könyv élőszava elmondja, állapotrajz és tanácsadó kíván lenni. A mai nyelv jelenségeinek világában vezetgeti az olvasót a hagyományos nyelvtani rendszer szerint de csak két nagyobb egységre szorítkozva az alcímnek megfelelően a szókészletre és a mondatalkotásra, teljességre azonban még e két területen sem törekedve. Igaz viszont, hogy éppen a szókészlet és a mondatalkotás elemei, sajátosságai: a nyelvhasználat legjellemzőbb, mert szinte egészét tartalmazó alkatrészei és megnyilvánulási formái. A bennük mutatkozó legszembetűnőbb pongyolaságok, helytelenségek és szépséghibák magyarázatos gyűjteménye, állapotrajza: egyúttal elkerülésük, javításuk módját is jelzi, tanácsadó értékű ... I-, könyvnek, főként két ( sajátossága tölti el J örömmel, egyetértő helyesléssel az olvasót. For mája, vagyis szerkezeti felépítése és előadásmódja az egyik, a másik pedig: alapelvei, nyelvhelyességi — nyelvművelő normái. Előadásmódja: közvetlen, szellemes, könnyed. Mintha elejétől végig, az egy híján kétszáz oldalon egyetlen okos csevegést olvasnánk, szeszélyes, szinte anekdotikusan ötletszerű hömpölygésben. Valójában pedig nagyon is megszerkesztett „beszélgetés” ez, a szótan és a mondattan legfontosabb nyelvtani fejezeteinek láthatatlan fonalán __ S n yersanyagát is bizonyára évek hosszú során .iegyzetel- getve, cédulázva gyűjtötte ösz- sze a szerző, a mai beszélt és írott köznyelvet figyelve, a „divatos” rendellenességekből, logikátlanságokból, otrombaságokból ... Ilyenek például: a túlzás mértéktelenségei, a köznyelv „elszakosodása” és „elhivatalosodása”, az absztrakt kifejezésmód szegényítő, üresítő hatása, egyes szavak, kifejezések másokat kiszorító — megölő elburjánzása, a szószaporítás, a téves értelmezésű, hibás szóhasználatok, helytelen ragcserék, névutó-hasz- nálatok és a névutó-„döm- ping”, a mondatalkotás szervi hibái, rendezetlenségei és így .tovább. — A példák — sajnos: az életből ellesett példák! — annyira „ordítóan” bizonyító erejűek, hitelesek, találók, hogy Szende Aladár könyve hum,oros olvasmánynak is megtenné, ha — nem önmagunkat pillantanánk meg e görbe tükörben!... E lvei, normái: egészséges, modern, hajlékony és határozott nyelvművelő szemléletből fakadnak, a szocialista világnézetű nyelvész nézőpontjából. Ez azt jelenti, hogy szerzőnk nem ortológus, nem dogmatikus. Nem akarja a formális grammatikai váz, holmi általános érvényű, mih- dig kötelező „szabályok” szo- rítójába terelni a nyelv fejlődését: a természetes, a társadalmi, logikai és pszichológiai tényezők szerint egyaránt alakuló nyelvfejlődést. Ellenkezőleg, a mondat logikai tartalma és szerkezete szerint mérlegel. a gondolatközlés belső logikáját, a mondanivalót veszi figyelembe, könyvecskéje szellemével arra utal, hogy a grammatikán kívül belső logika is van, a formális logikán kívül dialektikus logika is van, és a nyelv nem csupán logikai, hanem pszichológiai folyamat is, melynek alakulásában egyén és társadalom, egyéni és társadalmi okok együttesen, összefonódva vesznek részt... S talán még ennél is örven- detesebb, hogy a mai nyelv- használat rendellenességeit, közhelyeit, otrombaságait taglalva mindenütt, ahol csak erre természetes alkalom kínálkozik, ráébreszti az olvasót a szóvá tett káros vagy nem kívánatos jelenségek „titkos”, valójában nagyon is nyilvánvaló forrásaira. Arra, hogy az ilyen nyelvhasználat: a gondolkodás önállótlanságából, határozatlanságából, kényelmességéből fakad, hogy a szemlélet és a magatartás bürokratizmusa, ridegsége, embertelensége, ha úgy tetszik: „elidegenedett” volta húzódik meg mögötte... — S mi talán hozzátehetjük; táplálja, vagy táplálta ezeket igen gyakran a sznobizmus, a törtetés, a „vonalasság” látszatába kerülés vágya is! Nyelvhasználatunk ma is eléggé általános „hivataloskodásában”, aggályos pontoskodásában, frázisosságában, színtelenségében — rendkívül „áttételesen”, igen közvetett módon ugyan, de — a személyi kultusz letűnt időszakának bizonyos maradványai és következményei, megszokottságai tengőd- n ek-s orvad na k... (Sajnos: sorvasztanak is!) Ezért — amint Szende Aladár írja: nemcsak nyelvi, hanem erkölcsi szempontból is fölöttébb kétes értékű elemei közléseinknek ... s igen sokszor nem is tudjuk megítélni: a gondolkodásban, vagy a nyelvhasználatban van-e a hiba... T ermészetes, hogy mindenkinek, akinek kötelessége és vágya a helyes, szép beszédes írásmód, figyelmébe ajánljuk Szende Aladár: Szóról szóra című könyvét. Ám óva intjük az olvasót: a világért se értelmezze szellemes, okos megállapításait, — akár konkrét pyelvi tényekre vonatkozó tanácsait se! — „szóról szóra”, betű szerint, minden esetben feltétlenül érvényes „vastörvényekként”! Akkor ugyanis a nyelvi „hipochondria”, a mindenben bajt szimatoló képzelgés, a „hibás hibáztatá- sok” szinte orvosolhatatlan betegsége fogja 'el. az eleven nyelvi változások iránti érzéketlenség feszes merevsége, kínos dogmatizmusa... Társadalmunknak, művelődési forradalmunknak, szépen táguló szellemi látóhatárunknak. emelkedő közműveltségünknek, nemesedő közízlésünknek az efféle dogmatiz- musra sincsen szüksége!... Gyárfás Imre créz cÁoaJ bóu/ietg-Lpiittej lengyelországi vendégszerepléséről Az Avas táncegyüttes honi és külföldi szerepléseinek, sikereinek száma nőttön nő. Újabban a lengyelországi Gdanszkban jártak, az ottani hajógyár üzemi tanácsának vendégei voltak. Gazdag élményekkel tértek haza, s mint Jakó András elvtárs. a .Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára, a külödöttség vezetője, és Kiss Károly elvtárs, az SZMT Művelődési Ház igazgatója elmondotta: az együttes Gdanszkban is megállta helyét, gazdagította -a magyar néptánc-mozgaiomról eddig is meglévő kedvező képet. Zsúfolt nézőtér a sportcsarnokban Három fellépésre vállalkoztak a fiatalok, két alkalommal a vendéglátó városban, Gdanszkban léptek színpadra egy 3300 személyt befogadó sportcsarnokban. Mindkét alkalommal zsúfolt nézőtér előtt mutathatták be műsorukat. Volt egy fellépésük a Gdanszktól mintegy 50 kilométerre lévő Starogarzieben. Az ősi kisváros 500 személyes színháztermében szintén nagy sikert aratott az együttes. Mik voltak a „slágerek”? A Nyírségi páros, a Cigánytánc és a Kalocsai táncok. S természetesen a népi zenekar, amely önálló műsorszámokkal is szerepelt. Nagy tetszéssel fogadta a lengyel közönség Liszt II. rapszódiájának népi zenekarra hangszerelt változatát. Az együttes szólistája lengyel dalokkal kedveskedett a hajógyáriaknak. A bokros program ellenére is jutott idő egy kis körültekintésre. kirándulásra. A miskolci fiatalok megismerkedhettek a lengyel tengerpart szépségeivel, részesei voltak egy' 6000 tonnás hajó ünnepélyes vízrebocsátásának. meglátogatták Sopotot, Oliwiát, Gdiniát és Westerplattét. A szerencsi üiÉásszíniáfszék sikere A Szerencsi Cukor- és Csokoládégyár színjátszó csoportja esztendők óta gyakran vendégszerepei a környező községekben. Az elmúlt hónapokban a Susmus című zenés vígjátékkal aratott sok sikert a környéken. Három előadást rendeztek Szerencsen, tizenhatot pedig más helységekben. Azokba a községekbe látogattak el, ahová nem jut el semmilyen színház együttese. Utóbbi településnek megkapó históriáját jegyezték le a táncosok: a német fasiszták Lengyelország leigázásakor nagy erővel támadták meg a városkát. Mintegy 206 lengyel katona védte ezt a helységet olyan hősiesen és sokáig, hogy más vonalakon a németek már Varsóig jutottak el. Az Avas táncegyüttes a szakemberek tetszését is elnyerte. Elismerően nyilatkoztak a táncok koreográfiájáról, a csoport kitűnő szelleméről. Megdicsérték a páratlanul fegyelmezetten viselkedő népi zenekart is. Többen megkérdezték Gdanszkban. mennyi fizetést kapnak a táncosok? S mikor megtudták, hogy öntevékeny csoportról van szó. még naevobbra értékelték . a teljesítményeket. A vendégszereplés viszonzása A gdanszki fogadtatásról sok szépet meséltek a miskolci néptánc-kultúra reprezentánsai és követői. A szívélyesség és barátság megannyi jelével találkoztak a messzi északi kikötővárosban városunk táncosai. A kedves meghívás viszem zásaként a gdanszki hajógyár ének- és táncegyüttese augusztus 8-án érkezik Miskolcra. Már 9-én díszelőadáson bemutatkozik az együttes a Szakszervezetek megyei Tanácsának Művelődési Házában. A bemutatkozó előadást további két előadás követi majd. Tárcáién és Mezőkövesden lépnek fel Észak-Lengyelor- szág legjobb öntevékeny táncosai. Ha a programba belefér, esetleg sor keiül egy negyedik előadásra is. ennek színhelye Kazincbarcika lesz. A gdanszki táncosokat nag? szeretettel várják a vendég1 látók, vonzó és érdekes programot dolgoztak ki a fiatalok részére. A gdanszki hajógyár ének- és táncegyüttese mégis' merkedik Miskolcon kívül Észak-Magyarország szép tájaival, nevezetességeivel, csoport 8—9 napot tölt Borsod megyében. Párkány László Ä fv-adás epilepsziás rohamot váltott ki A Deutsche Medizinische Wochenschrift című orvosi szaklap nem kevesebb, mint 60 olyan esetről számol be, amikor a televízió adások epilepsziás rohamokat váltottak ki olyan nézőknél, akik azelőtt semmi jelét sem adták ennek a betegségnek. A német orvosok szerint az úgynevezett „fotoszenzibiltó" egyének vannak elsősorban kitéve ilyen veszélynek, tehát olyanok, akik rosszul bírják 3 hirtelen fényváltozásokat, 3 napsütötte vízfelület csillogását és más hasonló jelenségeket. Különösen érzékenyek 3 nyolc és tizennégy év közötti gyermekek* __ gpEHEBHBBESeigjnj j|MŐZIÜZEMI VÁLLALATI W1ŰS0R beke 5—11: Van, aki forrón szereti. Amerikai. Széles! K: naponta lm. 4, 6 és f. 9. M. 8. f. 10 és í. 12: Timur és csapata. KOSSUTH filmszínház délelőtt! műsora 5—6; Szívfájdalmam Hirosima. Japán. Széles! 7 és 9—11: Van, aki forrón szereti. Amerikai. Széles! K: vasárnap kivételével naponta de. f. il-kor. KOSSUTH filmszínház délután! műsora 5—8: Szívfájdalmam, Hirosima. Japán. Széles! 9—11: Asszonyok faluja. Nyugatnémet—jugoszláv. Széles. K: naponta 5 és f. 8. M. 8. í. 10 és í. 12: Minden megtörténhet. KERT filmszínház 5: Némo kapitány. Színes amerikai. Széles! 6—7: Van, aki forrón ?Pi: p ■ Még vége sincs a tanításnak. amikor már gyermekek ezrei tervezgetik a nyári programot. ízlelgetik, újra meg újra elmondják, magukban a bűvös szót. annak a városnak, vagy falunak nevét, ahol majd szünidejük egy részét töltik. Nehéz lenne megmondani, hogy hány kisdiák írta fel órai ábrándozás közben a pad lapjára, vagy füzetének. könyvének borítójára Miskolc nevét. Vajon honnan, az ország mely részéből jöttek hozzánk vendégségbe. Mindenünnen: De nemcsak hazánk gyermekei, hanem külföldi országok fiai, leányai is eljönnek városunkba megcsodálni a Bükk- hegységet és az egyre szépülő várost. Magyar furulyaszó a potsdami rádióban És a mi gyerekeink, akik itthon maradtak? Róluk se feledkeztünk meg. közülük jónéhányat (a napköziseket) nap mint nap várják Erenyő Egészen furcsának tűnik, de néha úgy érzi az ember, mintha a természet érzékeny műszerként követné hangulatának hullámzását. Az elmúlt pénteken is ilyen véletlen kapcsolatként kezdett permetezni Miskolc felett a langyos nyári eső. Sokaknak talán nem jelentett semmit, de azoknak a gyerekeknek, akik nemrég érkeztek haza- az NDK-bóT, bizonyára elszorult egy kicsit a torkuk, amint az elborult eget, vagy a fénylő utcákat nézték, és felsóhajtottak: „Hát már vége?” Igen, már elbúcsúztak Potsdam, Berlin és Drezda városától, a csillogó, palotáktól, a páratlan múzeumoktól, az egész demokratikus Németországtól. De á borongós hangulat hamar elszállt, különösen a gyerekeknél, s megcsillan a szemekben az öröm, miként a Nap is ránk mosolyog egy- egy sietős; zápor után. Bizonyára elmúlt a búcsú nyomasztó hangulata, a Fazekas utcai általános iskola nemrég hazaérkezett pedagógusainak és növendékeinek életéből is. Most a miskolciak a vendéglátók és ők izgulnak, hogy minden szeretetek kedvességet, figyelmességet viszonozzanak, mert hiába híres a magyaros vendégszeretet, nehéz mindazt visszaadni német barátaiknak. amit tőlük kaptak. Még most is hevesebben dobbannak meg a kis szívek, ha felidézik a potsdami rádió riportjának emlékét, amelyben saját hangjukat és furulyajátékukat hallhatták. Az ilyen és hasonló emlékek feledtetik az út fáradalmait és késztetik az iskola vezetőségét, az NDK-ban járt gyermekek szüleit és magukat a növendékeket, hogy fáradhatatlanul sürögjenek-forog.ianak az új barátok, a kedves vendégek körül. „Ha majd ismét iskolába járunk, gondolatban sokszor idejárunk“ Ezekkel a sorokkal kezdődik annak a búcsúversnek utolsó versszaka, amelyet a budapesti Práter utcai általános iskola úttörői írlak Miskolc- hoz. Kis csoport pirosnyakken- dős úttörő figyelte aggódó tekintettel az autó kereke alól a járdára felfröccsenő vizet. — Az utolsó nap és pont most jön az eső. — No, nem baj, legalább nyugodtan készülhetünk a búcsú-tábortűzre. — Óh, már minden úgy megy. mint a karikacsapás. És á két kislány hirtelen elhallgatott. Messze elnéztek az elnéptelenedett utcán, szemükkel az Avast keresve. Tekintetükben ott vibráltak az elmúlt napok emlékei. Szép volt, felejthetetlen. A bükk- szentkereszti túra, az új kilátó, Lillafüred és Tapolca, a Lenin Kohászat és a kesz- nyéteni kirándulás, ahol az eső nem moshatta el a jókedvet és ahol együtt énekeltek az aranyos nénikkel és bácsikkal, a termelőszövetkezet dolgozóival. De mindez már csak néhány sor az őrsi naplóban és képek sokasága az emlékezés albumában. Tavaly nem volt olyan jó, mert nem volt libikóka Második éve nyitotta meg kapuit az erenyői általános iskolában a városi napközis tábor. Tavaly még szinte kezdetleges körülmények uralkodtak, vagy ahogyan Somsák Jutka IV. osztályos táborlakó mondotta: „Tavaly még nem volt olyan jó, mert nem volt libikóka”. Ez persze a lányok véleménye. A fiúknak a futball. a kézilabda, a röplabda hozta a legnagyobb örömet. Ha a kispajtások elfáradnak a túrákon, vagy a labdajátékokban, várja őket a mesemondó-, a szavaló- és az ének- verseny. a rádió, a film és a tv, a tábori ünnepély, a házi Ki mit tud? (ahová meghívják a szülőket is). A vendégkönyv köszönő sorai arról tanúskodnak, hogy a szülők biztonságban érzik gyermeküket és nagyon-na- gvon hálásak. És a gyerekek? ök is elégedettek. Ezt bizonyítja a vidám énekszó, amely reggelenként és esténként felveri Erenyő hegyoldalainak csendjét. Ifj. Bíró Péter szere«. Amerikai. Széles! 8: Vö' rös és fekete X—rt. Magyarul be' szélő színes francia. 3; Az arant ember. Magyar film. Széles! 1®: A Tenkes kapitánya I—II. MagyaJ- Széles! 11: Fekete bársony NTDb' Szélesl K: mindennap este n. ■ kor. FAKLIA 5—6: (naponta csak n. 6-kodj Rocco és fivérei. Olasz. Széles! *' éven felülieknek! 7—8: Komédia kilinccsel. Magyarul beszélő esek szlovák. 9—10: Álmodozások kot®1 Magyar. Széles! K: szombat, lm íő, kedd n. 6 és f. 8. vasárnak í. 5 és hn. 7. M. 8. í. 11-kor: T” aranyérem. TÁNCSICS 5—6: Komédia a kilinccsel. M3' gyárul beszélő csehszlovák. 7—*; (5 és f. 8-kor!) Ki volt dr. Sorg11' Magyarul beszélő francia—olaszj japán. Széles! 9—10: (csak hn. f kor!) A Tenkes kapitánya I—K Magyar. Széles! K; csütörtökön1-’ pénteken hn. 5 és 7. M. 8. f. 1" kor: Cári kegyelem. SAGVAKI 5—6: Többgyerekes agglegén!; Olasz. Széles! 7-én 5, 8-án 3 és 7-kor! A Tenkes kapitánya I—'h Magyar. Széles! 9—10: Komédia , kilinccsel. Magyarul beszélő cse3 szlovák. K: csütörtök, péntek, h®1 fő és kedd hn. 5 és 7. SZIKRA 5—6: Némo kapitány. Színes artu rikai. Széles! 7—8: (csak hn. 5-kot_ Vörös és fekete I—II. Magyarul szélő színes francia. 9—10: A j világunk vége. Magyarul beszf' lengyel. Széles! K: csütörtök, P*3 tek, hétfő és kedd hn. 5 é M, 8. 10-kor: Itthon. PETŐFI 5—6: Éjszakára hajnal. Mags’3.'; 7—8; Harakiri. Japán. Széles! !' éven felülieknek! 9—10: Hajnali *” lálkozás. Szovjet. K: hétfő. csüt<jí tök, vasárnap hn. 5 és 7. kear péntek, szombat csak 7. M. 8. " kor: Jégmezők lovagja. ADV Tapolca (terem) 5—6: A boldogság napja. Sr°\ jet. 7—8: Éjfélkor. Magyar. 9-"1 Ut nyugat felé. Lengyel. K: 1,8 ponta du. 6-kor. ADV Tapolca (kert) 5—6: Némo kapitány. Színes ab? rikai. Széles! 7: Harakiri. JaP8', Széles! 18 éven felülieknek! 8: ( Tenkes kapitánya 1—II. Mags'3/ Széles! 9—10: Ki volt dr. Sor^ Magyarul beszélő francia—olasíjj japán. Széles! K: naponta este 9-kor. DIADAL 7—8: Ne hagyd magad Pitid?! Angol. K: szombat 6, vasárnap A 4 és 6. M. 8. f. 11-kor: Minden ’ embereké marad. BÜKK (Miskolc-Hámor) 7—8: Álmodozások kora. MagSÍ. Széles! 9—ló: Blood kapitány K, Színes olasz. Széles! K: hév; kedd, szombat 7, vasárnap hn, és 7. M. 8. U-kor: PinoccEJS.