Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök^ 1985. augusztus 5. Á dél-vietnami partizánok sikeres harci cselekményei Johnson! alkotmi'mjfogi bíróság elé Leli állííani Felelős égre Yonják Nguyea Vau Trol árulóját ítéletek Saigons békeharcosok ellem BékeSÉáoteáés Can Tho város környékén Amerikai közlés szerint a dél-vietnami partizánok ked­den este és szerdán délelőtt Saigon körüli területeket is ámadtak. Az egyik partizánalakuiat 16 kilométernyire közelítet­te meg a fővárost és akna-, valamint gyalogsági tűzzel támadott meg egy amerikai katonai körzetet. Aknatüzet zúdítottak a parti­zánok Cu Chi járási székhely- . e. Az ország más területein is • ífenzivában vannak a felsza- aditó harcosok. Saigontól 150 Kilométernyire aknavetőből -.üzeltek egy helyőrségre, a fő­várostól 350 kilométerre pedig egy órán belül két tüzérségi • imadást hajtottak végre a íél-vietnami kormánycsapatok Kiképző tábora ellen. Morse szenátor, aki az utób­bi időben többször is élesen ürálta a kormány vietnami politikáját, kedden a szenátus­ban kijelentette: országjáró kőrútján tapasztalta, hogy egyre nagyobb mértékben ítélik el vietnami politiká­ja miatt az elnököt és kor­mányát. S felvetették, hogy Johnson el­nököt alkotmányjogi bíróság elé kellene idézni, minthogy kongresszusi deklaráció nélkül kezdeményezett és az alkot­mány megsértésével visel há­borút Vietnamban. A Komszomolszkaja Pravda, Ivan Scsedrovnak riportját közölte szerdai ' számában, amelyben a tavaly október 15- én kivégzett dél-vietnami haza­fi, Nguyen Van Troi özvegyé­vel, Phan Thi Nguyen asz- szonnyal beszélget. A mártír felesége elmondta, hogy férje árulás áldozata volt, de a besúgó nem kerülte cl sorsát. A dél-vietnami földalatti mozgalom Sai­gonban elfogta, kicsempészte a városból, és bíróság előtt felel bűnéért. Szerdán egy Saigons katonai bíró­ság 21 dél-vietnami béke- harcos ügyében ítéletet hir­detett. A vádlottak között van Tran Huu egyetemi tanár, aki négy­száz aláírást gyűjtött egy fegy­verszüneti felhívásra, húsz évi börtönre ítélték. Az AP hírügynökség jelenti, hogy Can Tho dél-vietnami vá­ros környékén szerdán há- borúellenes tüntetés volt. A felvonulók be akartak vo­nulni a városközpontba, közü­lük sok embert letartóztattak. Johnson elnök tegnap Taylor tábornokot hallgatta ki, A tá­bornok beszámolt a legújabb fejleményekről, hírek szerint arról is, hogy Dél-Vietnamban ismét belpolitikai válság jelei bontakoznak ki és el akarják távolítani Ky marsallt a kor­mány éléről. Az esti, órákban találkozott «az elnök Harri- mannal, aki európai körútjá­ról tájékoztatta Johnsont. A ciprusi kérdés vitája a liizíonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács kedden este újra összeült, hogy a tö­rök és a ciprusi kormány kö­vetelésére megkezdje a ciprusi kérdés vitáját. Mint a TASZSZ jelenti, az elsőnek felszólló Orhan Eralp török küldött azzal vádolta a ciprusi kormányt, hogy a tö­rök nemzeti kisebbség rovásá­ra megváltoztatja az ország alkotmányjogi felépítését. Az ezután felszólaló Cipri­Sekou Touré és Nasszer tárgyalásai Az EAK fővárosában szer­dán délelőtt megkezdődtek Sekou Touré guineai köztársa­sági elnök és Nasszer elnök megbeszélései. Délben az EAK elnöke bankettet adott az El- Tahira palotában vendége tisz­teletére. A megbeszélések a követke­ző kérdéseket ölelték fel: Az algériai helyzet és a két ország kapcsolatai az algériai nemzeti forradalmi tanáccsal. (Mint ismeretes, Gáinea Ben Bella volt elnököt támogatja, az EAK pedig baráti kapcso­latokra törekszik az új algériai kormánnyal.) Az afro-ázsiai és az accrai Sólyom József: < jfpiii afrikai konferencia megtartá­sának időpontja, a vietnami probléma. A kialakult állás­pontról közös közlemény szá­mol be. Sekou Touré ma haj­nalban hazautazott. Á Be!ü<íynimíszíérium szerves külföldi .állampolgár részére tiltott határátlépéshez nyújtott segítség miatt előzetes letar­tóztatásba helyezték Heinrich Pohle nyugatnémet állampol­gárt, ügyében a vizsgálat tart. anu ciprusi külügyminiszter alaptalannak minősítette a tö­rök kormány panaszát. A Biztonsági Tanács a vita folytatását csütörtökön magyar idő szerint 20 órára tűzte ki. Az afgán király szovjet vezetőkkel tárgyalt Muhammed Zahir sah, af­gán király szerdán délelőtt a Kremlben megbeszélést foly­tatott Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnökkel, Anasz- tasz Mikojannal, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnökével és Dmitrij Poljanszkijjai, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettesével. Politikai menedék jogot kért Etiópiában Abdul Razak Ahmed, a szó­rnád kormány egyik magas­rangú tisztviselője Európából hazatérőben Etiópiában poli­tikai menedékjogot kért. Afrikai netnzelek leihívása a Biztonsági Tanácshoz Harminckét afrikai u_.am a Biztonsági Tanács mielőbbi összehívását kéri, hogy meg­vitassa a dél-afrikai kormány faji megkülönböztető politiká­ját. A levél egyidejűleg azt is kéri, hogy a tanács a lehető legrövidebb időn belül tartson vitát az Angolában, Mocambi- queban és az úgynevezett Por- tugál-Guineában fennálló hely­zetről. Megemlékezés a Hirosimái atomhatasztrófa 20. évfordulóján Neves tudósok, kutatók és más szakemberek, valamint művészek gyűltek össze a Ha­zafias Népfront budapesti bi­zottságának meghívására szer­dán este a Hazafias Népfront Országos Tanácsának klubjá­ban a hirosimai atom' ‘ t- rófa 20. évfordulója alkalmá­ból „Az ember és az atom­energia” címmel rendezett ta­lálkozón. Ott volt az összejö­vetelen a chilei békeharcosok hazánkban tartózkodó képvi­selője is. A megjelent tudósok azokról a veszélyekről tár­gyaltak, amelyek a felsza­baduló nukleáris energia, a rádióaktiv sugárzás hatására az emberiséget, bolygónk éle­tét fenyegetik. Jugoszldv^-guineai közös közleményt adtak ki Sekou Touré guineai elnök és Tito elnök belgrádi tárgyalá­sairól jugoszláv—guineai kö­zös közleményt adtak ki. A közös közlemény megál­lapítja, hogy az aktív békés egymás mellett élés elveinek következetes érvényesítése va­IX. Az első időkben az amerikai propagandagépezet óriási csin­nadrattával, nagyszerű ered­ményként ünnepelte a Trini­dad környékén felbukkant el­lenforradalmi bandákat. Úgy írtak ezekről a terroristákról, mintha az egész népet képvi­selnék, s azt igyekeztek bebi­zonyítani, hogy az egész nép harcol a Castro-rendszer ellen. A nép legkiválóbb fiai azon­ban éppen ellenük, a Banditák Elleni Harc Divízióba jelent­keztek. Sorra számolták fel ezeket a jól felszerelt bandá­kat és ma már elszórtan a he­gyek között, egymástól távol néhány bandita bujkál, remeg az életéért. Fehér arcú, hosszú körműeknek hívják őket a hegyvidéki emberek. Találó a név: a banditák napközben bo­zótosok legmélyén bújnak, a napsugár nem éri őket. Arcuk borostás, körmeik hihetetlen hosszúra nőnek, elvadult, ret­tegő emberek ezek. Ma már a hegyvidéki elszórt falvakat sem merik megtámadni. A Banditák Elleni Harc Divízió felfegyverezte a környék egész lakosságát, megtanította pus­kával, pisztollyal és géppisz­tollyal bánni a kukorica ter­melőket, kávécserje ültetőket. Amikor egy bandita feltűnik, a falu lakossága ma már fegy­verrel fogadja — A parasztok gyűlölik az ellenforradalmárokat és szív- vel-lélekkel segítenek minket — magyarázza X elvtárs, a di­vízió parancsnoka. — Ez azon­ban természetes is, hiszen az alakulat tagjai a hegyvidék la­kosságának gyermekei. Saját gyermekeiket értesítik tehát a veszélyről, amikor üzennek ne­künk: láttunk egy bujkáló el­lenforradalmárt. Tartalék osz­tagokat szerveztünk a hegyek­ben a paraszt lakosságból, akik szükség esetén jó segítőink, így értük el, hogy most már az utolsó bujkáló terrorlegé­nyek után kutatnak osztagaink. Nincs messze az az idő, hogy Trinidad végleg megszabadul a banditáktól. Nem hiszem, hogy ezek után lesz jelentkező az amerikai partokon élő ellen­forradalmárok közül, hogy fel­váltsák a kiirtott bandákat. Nagyon jól tudják, hogy a mi hegyeinkben már egyetlen el­lenforradalmi rádió-adó sem szól, nincs, aki üzenetet küld­jön a kémközpontnak. fi vérdíjért nem Jelentkezik senki — A néhány megmaradt bandita legfőbb gondja, hogy saját életét mentse. Néha még megjelennek repülőgépek he­gyeink fölött, és ejtőernyőn tartalék felszerelést, élelmi­szert, lőszert dobálnak le. Egyetlen ilyen csomag sem jut el azonban a címzettekhez. Aki kíváncsi rájuk, divíziónk rak­tárában megtekintheti őket. Kemény harcokat vívtunk, amíg elérkeztünk idáig, de teljesítettük feladatunkat. S mindaddig helytállunk, amíg szükség van ránk. A kegyetlen, véres harcnak azonban olyan eredményei is születtek, ame­lyeket ellenségeink egyáltalán nem vettek számításba, ők azt gondolták, hogy sikerül a ter­roristáknak megfélemlíteniük a lakosságot, vagy megvásárol­hatják munkásainkat, paraszt­jainkat. Nem találtak azonban segítségre Trinidad környékén, fegyverük nem félemlített meg senkit, pénzzel nem tudták az ellenforradalom oldalára állí­tani a hegyvidéki embereket. Éppen ellenkezőleg történt: a divízió megszületése, a paraszt­lakosságból szervezett tarta­lék osztagok felfegyverzése, kiképzése, alakulatunk és a lakosság közötti szoros együtt­működés összekovácsolta né­pünket ezen a vidéken is a for­radalom ügye mellett. Olyan politikai egység jött létre, ame­lyet nem ingathat meg többé semmilyen orvtámadás. Ez a harc mérhetetlenül megnövel­te a lakosság politikai művelt­ségét, a hegyvidék legeldugot­tabb viskóiban is csődöt mond lamennyi ország számára meg­teremti a tartós béke, az egyen­jogú nemzetközi együttműkö­dés és a fejlődés feltételeit. A közlemény foglalkozik a viet­nami problémával, és Jugo­szlávia és Guinea együttmű­ködésével. bármilyen körmönfont, ellen­séges propaganda. Miamiban, az ellenforradal­mi központban vérdíjat tűztek ki a rettegett Banditák Elleni Harc Divízió parancsnokára. Dollárban fizetnék ki a vér­díjat — ha lenne kinek. Ma már az ellenforradalmárok nem az erdő szélén húzódó laktanyába, de még Trinidad környékére sem merészkednek. Tudják, hogy erről a vidékről egyetlen bandita sem szabadult még élve. A magas hegyvidé­ki fiúk kis, köpcös parancsno­ka néha még tréfálkozik is, amikor a borbély borotválja: — Vigyázzon, meg ne vág­jon, mert ez egy értékes fej­őrmester volt a régi hadse­regben, és amikor kitört a for­radalom, az elsők között állt a szabadságharcosok oldalára. Részt vett annak idején a Tri­nidad környékén uralkodó Ba- tista-bandák szétmorzsolásá- ban. Most a kubai néphadsereg őrnagya, a hadsereg megbízá­sából a divízió parancsnoka. Trinidadban jól ismeri és sze­reti mindenki. Sem fejét, sem nevét nem sikerült megszerez­ni azonban az ellenforradalmá­roknak, az egész lakosság kész egy szavára harcba szállni azok ellen, akik vérdíjat tűztek ki rá. A Las Villas provincia köz­pontja, Trinidad népe, béké­sen él. Amikor leszáll az este, asszonyok tereferélnek az ut­cán és szerelmespárok indul­nak sétára a tengerpart felé. A. Banditák Elleni Harc Diví­zió őrködik felettük, vigyázza ünnepeiket, csendes, egyszerű hétköznapjaikat. ♦ Beszélgetés * Lazaro Pena. elvtárssal | Nemcsak Kubában, hanem* Latin-Amerikában mindenütt,# ahol munkások élnek, ismerik * és tisztelik Lazaro Pena elv-# társat. Magas, széles, de kissé* hajlott vállú, ezüstös hajú,# kreolbőrű, mágasbiztos fellé-^ pésű, halkszavú ember. Szavá-# ra azonban évtizedek óta egy* földrész munkásosztálya figyel,# véleménye százezrek vélemé-* nyét befolyásolja egész Latin-# Amerikában. A kubai munkás-* mozgalom veterán harcosaként# tartják számon, s egyike azok-# nak, akik munkájukkal, eeész* életükkel bizonyították e föld-# részen, hogy kommunistának* lenni egyértelmű a becsülettel,# az önfeláldozással, a néphez* való tántoríthatatlan hűséggel.# Ma Lazaro Pena elvtárs a lep-* naevobb kubai tömegszervezel.# a CTCR, a Kubai Forradalmi* Munkás Központ főtitkára, a# kubai szakszervezeti központ* közszeretetnek örvendő, elis-* legendás#-o-o­Pdlyázat mert vezetője. munkásvezér meghívását tér-* mészetesen megtiszteltetésként# fogadtuk, s örömmel siettünk* a találkozóra. Kubai újságírók# Az Építésügyi Minisztérium és fotóriporterek vártak ránk*ős az OKISZ pályázatot írt ki irodájának előszobájában, s ez* szolgái tató házak tervjavaS- egy pillanatra letört minket.'* tataira, (a pályázat kiírás aZ Azt hittük, hogy néhány perc*5Wí‘. terYez^si főosztályán, V.) ,, , ., .. ' ,, # Beloiannisz utca 2. vehető át.) múlva valamilyen ünnepélyes* A lcész pályamunkákat 1965- fogadáson veszünk részt, s ta-Jnovember 15-ig ugyanerre 3 Ián elhangzik néhány pohár-*rímre kell beküldeni, kizáró' köszöntő, de őszinte, kíváncsi*'?® Postán. A bíráló bizottság . „ . _„ £cJ.<?cejvíbf*r 4--•* beszelgetesre nem is lesz ido£prednlénvt A alkalom. A (Folytatjuk.) kihirdeti a* ^-.cumciiyr. n pályamunkák #díjazására és megvételére 17® ♦ezer forintot fordítanak. „nem lehet a marxizmust megérteni és nem lehet a ma­ga egységes egészében ismer­tetni, ha nem vesszük számba Engels összes müveit”. Valóban, összes műveit, hi­szen például a Kommunista Kiáltvány immár egy század­nál hosszabb ideje messzezen- gő soraiban, alapgondolatai­ban ott van egy viszonylag ritkán emlegetett I847-es En- gels-mű, A kommunizmus alapelvei. Egy másik műve A politikai gazdaságtan bírála­tának vázlata ösztönözte Marxot a később a Tőkében feldolgozott kérdésekkel való foglalkozásra. Az Anti- Dühring ragyogó kifejtése a dialektikus módszernek. A család, a magántulajdon és az állam eredete a materialista történelemszemlélet, a mar­xista államelmélet remeke. Égy kisebb terjedelmű mű, A szocializmus fejlődése az utó­piától a tudományig című, . szinte minden élő nyelven tíz- és tízezreket hívott harcba a tudományos szocializmus győ­zelméért. A felsorolás végle­ien lehetne. Hosszabb-rövi- debb tanulmányai, cikkei kö­zül ha például csak egyre gondolunk, amely a szárma­zástan. az ember előtörténe­te és az őstörténet kérdéshal­mazát világítja meg (A mun­ka szerepe a majom emberré válásában), megértjük, hogy egész életműve, minden alko­tása ma sem csorbuló, éles fegyver a világnézeti harc­ban. Teljes tudományos meg­alapozottság, bátor keresése az újnak, szellemes és találó megsemmisítése minden avult dogmának, a gondolatok sza­batos és pontos kifejtése, ez Engels munkásságának né­hány fontos jellemzője. A tudományos szocializmus tanítója és mestere a forra­dalmi harcok barikádjain is otthon van: 1848. áprilisában Marxszal együtt tér haza a forradalmi Németországba. Lapjuk, a Neue Rheinische Zeitung (a szerkesztés vezető­je Engels) hosszú ideig felül­múlhatatlan forradalmár-új­ság. A dél-németországi nép­fölkelés idején Engels fegy­vert ragad, csak a túlerő szo­rítja ki csapatát hazája föld­jéről. Tizenkét esztendővel élte túl nagy barátját és fegyver­társát, Marxot, s élete utolsó percéig harcolt a forradalmi mozgalomért,' a proletariátus nemzetközi győzelméért. Bu­dapesten, a régi polgári lö­völde nagytermében, ahol 1890. december hetedikén ült össze a Magyarországi Szoci­áldemokrata Párt első kong- reszusa, a százhuszonegv kül­dött vneghatottan hallgatta Engels üdvözlő levelének sza­vait, aki azt írta Budapestre. ^ hogy a magyar párt megala­kulása „ ... újabb bizonysága tannak, hogy a modern nagy­iipar nem fészkelheti be ma- igát egy országba sem anélkül, £ hogy a régi, a tőke uralom ► előtti társadalmat ne forra- £ dalmasítaná. s hogy ne csak begy kapitalista osztályt, ha­lnem proletárságot. is ne te- bremtenc és ezzel mindkettő­dnek osztályharcát, valamint a l polgári kapitalista vil&nrenA dmegváltoztatására működé lmunkáspártot I Úgy tekintett a világ mész­► szi tájain küzdő forradalmi ^harcosokra, mint gyermekeire ► az édesapa. 1893-ban, az Inter- 1 kacionálé zürichi kongresszu­sán épnen esv magyar fórra- | ► dalmárt. Frankel Leót érte az megtiszteltetés, hogy a nagV ► nemzetközi összejövetelen i £..Kedves fiam”-ként szólította : ► meg. Kedves fia volt minden ; ^forradalmár — Lenin méltán ' >mondoHa róla: ..Ennek a ke- >ménv harcosnak és szigort! ■ ►nnvrln’kodónnk mélyen szere- j Hő lelke volt.” 1895. augusztus ,5-én halt meg Engels Frigyes Múzumban, üveglap alatt irzik azt a. már megsárgult lapirra írt levelet, amelyet a nagyar munkásmozgalom hal­álának egyik kimagasló llakja, Engelmann Pál kül­lőit 1890-ben az idős Engels- lek. „Ez alkalommal nem ikarok lemondani arról, hogy léhány szóban összefoglaljam ízt az érzést, amely engem izenhat év óta mind fokozot- abb mértékben áthat, s kife­jezzem azt a szeretetteljes iszteletel, amelyet minden becsületes szociáldemokrata 'in iránt, tanítónk, mesterünk ránt érez” — írta a magyar nozgalmi harcos a nemzetkö- :.i prole lármozgalom vezéré­lek. Tanító, mester, méltó sza­zak Engels nagyságához. A 'érfi, aki hetven esztendeje, lem sokkal halála előtt, egv eveiben szenvedélyesen ma­gyarázta, hogy az emberek naguk alkotják történelmű- cet, előbb Marx oldalán, majd Warx halála után egyedül, ^enin előtt a legtöbbet tette í szocialista jelenért, azért, logy a dolgozók milliói felis- nerjék és sorsuk megváltoz­atására használják fel törté- íelemalkotó erejüket. Mindig Marxszal együtt emlegetjük. S most, .az emlé- cezés napján idézni kell Marx izavát — egy levelében írta Daráljanak a Tőke megírásá­ból szólva: „Csupán Neked köszönhetem, hogy ez lehetsé- tes volt. Irántam való önfel- íldozásod nélkül semmikép­pen sem végezhettem volna el i három kötet roppant mun­káját.” Harcos, elvhű, bátor élet colt az övé. A gyáros fia már zinte serdülőkorában meg- íyűlöli az önkényuralmat, s luszonkét esztendős, amikor ilete fordulópontjához érke­lik. Gyári tisztviselő Man- :hesterben (,,... nem csak áz­tál foglalkozott, hogy a gyár rodájában ült — bejárta a, piszkos városnegye'1 eket. ahol i munkások tengődtek, saját ■zemével látta nyomorukat és nségüket” — írja Lenin), és íkkor kezdi írni c'ső művét, ^ munkásosztály helyzete Angliában című könyvet. És íz az az év, amelyben egy siette szóló barátságot köt üarx Károllyal. (Lenin: „Az rnrópai proletariátus elmond­hatja, hogy tudományát két <lyan tudós és harcos terem­ette meg, akiknek viszonya elülmúlja a. régiek megható egendáit az emberi barátsáa- ■ól".) Egyszer azt írta: „Marx nellett én a második hege­iül játszottam...” De Lenin izigorúan figyelmeztetett:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom