Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-03 / 181. szám
Kedd, 1965. augusztus 3. GSTAKM AC»T ARORSZAG 3 gyümölcs Mit tett a MÉK és mit tehetne a jobb eliátásért? 20 év a posta történetéből Szegeden a József Attila Tudományegyetem aulájában „20 év a posi.a történetéből” címmel kiállítás nyílt, amely a posta fejlődését mutatja be a felszabadulástól napjainkig. Sajnos, évek óta szóba kerül Miskolc, Ózd, Kazincbarcika zöldség- és gyümölcsellátása. Ez évben különösen sok szó érte a zöldáruféleségeket biztosító vállalat,, üzletek „hóza- táját.” Természetesen, ez évben is elsősorban az objektív okoknak, az igen kedvezőtlen időjárásnak tulajdonítható, hogy júniusban- még jóformán meg sem jelentek a piacon a legfontosabb zöldáruféleségek: a borsó, a burgonya, a zöldség. Ha volt. csak néhány kiló volt a MÉK , zöldséges boltjaiban. Ez percek alatt elfogyott. A magánárusok meglehetősen zsebbevágó áron adták. Általában azonban így sem volt elegendő, és erre az esős, napfény nélküli tavasz és nyárelő a magyarázat. És ezt el is kell fogadnunk. Három év óta minden nyáron megkeressük a MEK vezetőit, megkérdezni: mit tettek, milyen terveik vannak? Három év alatt sok minden változott a MÉK munkájában. Jobb, eredményesebb lett kapcsolatuk a termelőkkel, a termelőszövetkezetekkel. Zavartalanabb az áruszállítás, több a városokban az elárusítóhely. Ezek tények. Azonban az is lény, hogy ez a nyár sikerült a leggyengébben. — Ez is tény — mondta legutóbbi beszélgetésünk alkalmával Tóth József, a vállalat igazgatója. — Tény és talán bennünket bibit leginkább, hogy sajnos, nem tudunk mit tenni. Mert ha lenne áru és nagy mennyiségben lenne — mi megoldanánk úgy a szállítást, az árusítást, hogy alig- aiig akadna panasz. Ebben nemigen lehet kételkedni. Mutatják a tervek, a felkészültség. Ez évben elsősorban csak olyan tsz-ekkel kötöttek szerződést, amelyek felkészültek a nagyüzemi termelésre, amelyek tömegével termelnek. Ezenkívül néhány városkörnyéki termelőszövetkezettel megegyeztek, hogy szerződés nélkül, közvetlenül a piacnak termelnek és szállítanak. Természetesen, ha kevés a zöldség, a gyümölcs, elkerülhetetlen, hogy magánárusoknál legyen borsos áron — mutatóban. Ez viszont azonnal olyan hangokat vált ki: no, a maszeknál van, mit csinál az állami kereskedelem? — Mindezek ellen — mondják a vállalat vezetői — sajnos, mi nagyon keveset tehetünk. Különösen itt, a mi megyénkben, ahol elenyészően kevés a melegház, hajtatóház, a szabadföldi termeléshez viszont meg talán a legkedvezőtlenebb időjárás „áll rendelkezésünkre.” Ez év elején is hiába bővítettünk az üzlet- hálózaton, nagyobbítoltuk üzleteinket, ha kevés, ha nincs elegendő áru. Naponta hallani városszerte, megyeszerte: miért más az ellátás, a zöldségfélék ára Budapesten, mint nálunk, amikor tavaly olyan határozat született, néhány órás különbséggel Miskolcon is, Ózdon is a fővárosival azonos lesz a zöldség, a gyümölcs ára! Magyarázatot kértünk erre is a vállalat szakembereitől. — Az elmúlt évben valóban volt ilyen elképzelés. Söl, a gyakorlatban meg is valósítottuk. Azonban közben illetékes szervek kivonták a rendeletek alól a magántermelőket, a magánkereskedelmet. S ezzel mindjárt fel is borult a korábbi elképzelés. Erre azért került sor, hogy éppen a zöldáruk és gyümölcsféleségek hiánya miatt nagyobb ösztönzést kapjanak a zöldségtermelők, a magántermelők. Tehát a io indítóok itt is a kevés áru volt. Ez azonban, nem jelenti azt, hogy egy időben bizonyos zöldségféleség például nem olcsóbb nálunk, mint Budapesten, ha a mi vidékünkön kedvezőbbek a termelési körülmények. — Hadd említsünk néhány példát. Július 2C-án például Budapesten 7,60 forint volt a zöldborsó ára. Miskolcon és Ózdon csak 5 forint. A savanyítani való uborka 1,40, a salátauborka 1,20 forinttal, a hagyma csomónként 20 fillérrel volt olcsóbb, mint Budapestem Mert volt mennyiség. És ez a legalapvetőbb feltétele a fogyasztói árnak. Ha van árunk — fél óra alatt le tudjuk szorítani a szabadpiaci árakat. Kevés áruval viszont nem tehetjük meg. © Érdeklődtünk a MÉK vezetőitől a téli ellátás előkészületeiről. A tervek szerint a tavalyinál több száz vagonnal több zöldségféleséget, és gyümölcsöt tárolnak. Igaz, modem tárolóházak nem állnak a vállalat rendelkezésére. A miskolci és az ózdi csak másfél-két év múlva készül el. Ennek ellenére (persze ez is függ az időjárás további alakulásától) az elkövetkezendő télen jobb lesz az ellátás, mint tavaly. A fő kérdés azonban továbbra is: zavartalanabbá tenni a nyári zöldáruk biztosítását. S ez. ha az ideihez hasonló. kedvezőtlen időjárással számolunk. igen nehéz feladat. Feltétlenül fontos például, hogy a már megépült körömi hajtatóházon kívül más, hasonló zöldségtermelő kombinátokat is létrehozzunk A másik fontos feladat, hogy a lehelő legalaposabb felmérés birtokában időben megkössék a vállalat vezetői a szállítási szerződést megyénk tsz- eivel, illetve más megyékkel. Hiszen hozzánk, sajnos, az ország minden részéből szállítani kell A vállalat ezt már megkezdte. Azonban a zavartalanabb ellátás végett, s főleg. hogy mindenütt friss, jól ’ kezelt .áru várja a vevőket, feltétlenül fokozottabban kell alkalmazni azt a megoldást, hogy a termelőszövetkezetek közvetlenül szállítanak a piacra, az üzletekbe. Így jó szervezéssel, elosztással az is elkerülhető, hogy egyik-másik holtban már fonnyadt árut értékesítsenek olyan áron. mint a frisset. — Ami rajtunk múlik, meg is tesszük— mondották a MÉK vezetői. — Jó lbnne. ha sikerülne' De az is'jó lenne, ha ki-ki. aki valamit tenni tud a zöldség és gyümölcs ellátásának megjavításáért, a jövőben miinél többet, tenne! Barcsa Sándor Részlet a kiállításról. Restaurálják a fibolddaróci kastélyt (Tudósítónktól.) A műemlék jellegű tibold- daróci Botlik-kasté.lyt már korábban a művelődésügy szolgálatába állították. Az épületben állandó jellegű óvoda, iskolai tornaterem és öt pedagóguslakás kapott helyet. A régi épület már alapos tatarozásra szorul, ezért az idén mintegy 300 ezer forintos költséggel előbb a tetőszerkezetét újítják fel. (P. s.) Korszerű turistaház készült el Sáto ral j aú j helyen A Turistaházaikat Kezelő Vállalat korszerű szállodát építtetett Sátoraljaújhely egyik festői táján, a Májuskút völgyben. A csehszlovák panelekből összeszerelt szálló építésére több mint 3 millió forintot fordítottak. Abba 85 férőhely elhelyezésére többágyas, cserépkályhákkal fűthető szobákat alakítottak lei, korszerű villany főzővei ellátott konyhát és éttermet létesítettek. A vendégek kerthelyiséges eszpresszóban szórakozhatnak majd. A hideg-melegvizű, zuhanyozókkal ellátott turistaszálló most készült el és azt augusztus 10-én adják át. Így a téli hónapokban Sátoraljaújhelyen, a környéken levő hegyekben sportoló kirándulók már kényelmes szálláshoz juthatnak. ■--------O--------J utalomosztás Százezer forint jutalmat osztottak ki a legjobb dolgozók között a Tiszai Vegyikombinátban megtartott legutóbbi termelési tanácskozásokon. Picsel íar^a-6ar/ra Nem vásárolni mentem cc piacra, nézelődni. A téma a piacon hever, ingyen adják. Tévedtem. A piacon semmit sem adnak ingyen. De ezt a végén mondom, el. rSaitóhiba?‘ A sátor ponyvája alatt kis asztalon vízipisztolyok, gyöngyök, tükrök, babák, ezerféle holmi. A „komolyabb” portéka kifüggesztve látható. Asztalterítő, labdaháló, kendők és színes falvédők. Egyiken valamelyik szent szomorko- dik, talán mert túl kevésre taksálták, a másikon őzike szürcsöl a patakból, A falvé- dökröl kiderül, hogy nemcsak a dalban dívik az idegen szó. Vajon mit jelenthet az a mondat, amit olyan szép hupikék színekkel festettek, s így kezdődik, hogy: Ako ja... Az árus töpreng egy kicsit, majd kivágja: Ahogy én szeretlek, ■nem szeret úgy senki... Hm. Lehet valami a dologahogy számolja a. taslikat, egyszeriben feltámad benne az önérzet, — Miért adott négyet, mikor én három üveget vittem? Meghökken a pincér. Hirtelenjében nem is tud mit felelni. Valaki kisegiti. — Felszámolta a borravalót is ... Technika, óh Asztalka, oldalára festve: a cégtul. X. Y. műszaki cikk- készítő. Asztalán ott sorakoznak a műszaki cikkek. Egérfogók. Hogy oda ne rohanjak! Hová? Hát. a tv Kandúr Bandijához, hogy felhívjam figyelmét: Leszámolhat uraságod Incivel meg Fincivel. Vásároljon műszaki cikket! Párbeszéd — Bolond? — mutat az ove- rállos fiatalember a gombahalmokra. * Búzatábla a kertek alatt bácsi pásztor volt a régi viB ehúzódtunk az árnyékba. Az árokpart kínálta magát: üljetek le, egy a fizetség, füvem bársonyosan puha, és nem. is poros, naponta meg- füröszti az eső ... Ismerőseim nem is kérették magukat, letelepedtek. Én állva maradiam. Bizonyára sajnálja ruháját, gondolta szomszédom, mórt leteritette kabátját, melyet levétele ti, vele a Nap. — Erre — mondta barátságosan —, így nem fogja meg a fű a. nadrágját. Megköszöntem szívességét. János bácsin jó csizma volt, Pista bácsi szemrevételezte, és szólt: — Jó csizmád van, Jancsi. — Te se panaszkodhatsz — bókolt vissza János bácsi. — Nyáron jobb lenne1 a szandál — fűzte tovább a szót Pista bácsi. ■— A bocskor — nevetett János bácsi —, az volt az igazi, 8 bocskor. — Csak nem lenne kinek felhúzni — fogalmazta meg valaki a divatváltást. — Pedig jó volt — eroskö- bött János bácsi —, könnyű, az ember mezítláb érezte masát, oszt mégse ment talpába a tarló. — Jancsi most hazabeszéi — >gy Pista bácsi. Mindenki tudta, mért beszél haza. János bácsi, csak én ne®' Megmagyarázták, János laghan, es nyaridőben bocskor- készitéssel foglalkozott. A tehenekkel el volt a gyerek, ő ült a hűvösben és szabta a csizmaszárakat. Mindenkitől pár csizmaszárat kért a pár bocskorra, pedig egyetlen szárból is ki kéri tette, amit megtakarított, abból üzletelt, pengő húszért adta a könnyű lábbelit. A beszélgetés patakjából kivillant a tar-ló, ez meg közénk hozta az aratást, ami már javában folyik. Hát milyen is ez a mostani aratás, bocskor nélkül, nem is a régi gond nagy tehertételével, de azért csak gond az mostanság is. — Nagyon meg van dőlve — mondták —, az embernek forogni kell benne, jó, hogy a szédülés el nem fogja. Felálltak, és invitáltak, tartsak velük, nézzem meg, menynyire összekúszálta a szél a búzát. Itt: van a tábla a kertek alatt. Húzódoztam, nem akarózott felállni, olyan jól esett az ülés az árokparton. Ketten elköszöntek, mentek megnézni a búzát, a másik kettő még maradt velem. Aztán ráuntunk egymásra, s én is mentem a búzához. E gy szál kaszás vágta a rendet, furcsán hatott a roppant búzatábla. Fején vasutaesapka. Fiatalasszony szedte utána a markot, nagyon ügyesen, gyorsan, még arra is volt ideje, hogy kötelei, csavarjon a hajlékony, még zöld sar- júbúzábóL, mely már felverte a lehempergett, érett életet. — Hogy megy? — kérdeztem. A kaszás vállat rántott, és mondta, hogy pocsékul, nem ma arat először, de ilyenhez még nem volt szerencséje. Hívott, menjek közelebb. Leguggolt, ujjait szétnyitotta és belefésült a búzába Mintha minden szála léggyökeret eresztett volna és külön-külön beleragadt volna a földbe, — Elgondolhatja, hogy nehéz vágni, az asszony még kötélbe is győzi rakni. — Csak egyedül? — kérdeztem. — Csak. Reggel jöttek néhá- nyan, belemártották a kaszát, aztán továbbáll lak. Azt mondták, ha sose esznek kenyeret, akkor se kínozzák magukat. — Magának megéri? N em az, hogy megéri — csóválta meg fejét. lehajolt, lépett néhány kalászt, szétdörzsölte a markában. Lefújta róla a pelyvát. Tört tenyere árkai között dundi búzaszemek piroslotlak. — Nézze, micsoda búza! Holdanként biztos megadja a tizenöt mázsát. Hát nem halálos vétek ilyen életért? Előbb-utöbb úgyis le kor csináljuk addig, amug nem pereg. Sokan persze spekulálnak. No, hisz én sem vagyok a magam ellensége, a több az csak több, nem igaz? Bólintottam, hogy igaz. Ö meg sorolta, mit ad a vezetőség. De hát nem lehet az égig követelőzni, amíg vitatkoznak, a szót szaporítják, a búza érik-érik, és egy szép napon földre ejti szép termését. Hát azt nem szabad hagyni. — Isten ellen való vétek — mondta csendesen az asszony, és nézett rám gyanakvóan, hogy az istent is beleavatta az aratásba. Férje kiegészítette, és mondta, hogy ember ellen való vétek is. Azok, akik reggel továbbá! ltak, aligha mondták komolyan, hogy inkább leszoknak a kenyérről, de nem vágják. A kenyérről nem lehet leszokni, de hát a boltban mindig van kenyér, a rávalót megadja a gyár, a vasút, ezért veszik olyan könnyen a dolgot. I nnen lesz a boltban is kenyér — mondta a férfi, és nekilendült;, az asz- szony meg kontvon ragadt maréknyi sarjúbúzát. kötelet csavart, lefektette a tarlóra és belehelyezett két öl búzát. Nem szaporították tovább a szót, arattak ... Gatyás Mihály ban. Ugyanis a■ falvédön két bekötött fejű asszonyság tátogatja a száját ... Stabil kalkuláció Már csak két csirke maradt az eladó kosarában. — Hogy adja? — kérdi a vevő. — Harminc, darabja. — Ez, ez a veréb? Huszonöt. — Harminc. — Ne vicceljen, csak a boltban vannak szabott árak. Hat az érvelés. Ügyes a vevő, megegyeznek huszonötben. Szatyorba kerül a csirke, amelyik már nem is veréb. Egy-két, perc és jön a következő vásárló. — Hogy adja? — Harmincötért, — Ezt, ezt a verebei? Harminc. — Harmincöt. Nem hat az érvelés, ügyetlen a vevő. Mégis szabott árak vannak a piacon. Az eladó tud kalkulálni. A vevő nem mindegyik. Rögtönítélet Egy barna, fiú elcsent három sörösüveget, a piaci étteremből. Kivitte a söntésbe, s már-már beinkasszálta az érte járó hat forintot, amikor utolérte a pincér rögtönit élő keze. — Nesze, nesze, majd fizetek én miattad?! Nesze. Egy üveg — egy pofon! Nem tiltakozik a fiú. hősiesen viseli a nyakleoeseket De — Aki tno ... mo . .. mondja! — dadogja, mérgesen a. cigányasszony, miközben öklcl- geti tekintetével. — Hogy adja csomóját? — Há ... há ... négy forint. — Me ... mennyi ? Hiszen ettől be is dilizhetek ... — Akkor ma ... magának ingyen a... adom. Két vitatkozó közöt: Egy asszony acsarkodik a kofára, pardon! eladóra. — Ezt tartja maga egynegy- venre? — Tenyeréből lyukat forrnál, elé. helyezi a tojást, majd úgy tartja a Nap irányába, hogy az át szűrődő fény segítségével következtessen, — Ebben már talán a csirke is csipog .. . — Csipog a nyavalyát. Friss ez, mint a harmat, — De milyen kicsi!!' Akár n galambtojás. Nézze, nincs igazam ? Ez uiobbi a bámészkodónak szólt, aki én -voltam. S hogy ne vonhassam kétségbe szavát, előbbi szakszerű vizsgálat végett kezembe nyomta a tojást. Valahogy rosszul nyúlhattam érte, leesett, összetört, Szállót tyant frissen, sárgán. — De nagy mamlasz maga, hallja! — heveskedett a kedves vevő. — Most fizesse ki maga! Mit tehettem? Fizettem. Egynegyvenet, Igazán elszámolhatta volna a tulaj reprezentációs költség címén- Maszek alapon. Csaia László kell vágni, nincs mese, hát ak-
