Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-24 / 198. szám
Kedd, 1365. augusztus 24. bszakmagvarorszAg 3 Jobb szervezés, alacsonvabb létszám, «/ maagastifoi® kereset Gyakori panasz az iparban, tott, ezáltal a béralapból mcg- hogy kevés a munkaerő. Egyes takarítást ért el. (A béralapvállalatok ezzel magyarázzák megtakarítás akkor is növelte termelésük lassú fejlődését, a nyereséget, s így a nyere- vagy a gyártási határidők túl- ségrészesedést is, ennek azonlépését. Viszont ritkán panaszkodnak Bizonyára azért, mert magasabb valahol a létszám, annál biztosabban teljesíthetők a termelési feladatok minden különösebb szervezés és erőfeszítés nélkül. Nagyrészt ennek következményekén t ipa runk- ban a munka termelékenységének szintje a fejlettebb ipari országokéhoz hasonlítva alacsony, s fejlődésének üteme sem kielégítő. Több jel arra mutat, hogy az iparvállalatok jó része a kelleténél több dolgozót foglalkoztat elsősorban időbéres munkásokból és alkalmazottakból. Ha ezek a vállalatok a ténylegesen szükséges létszámra tartanának igényt, gyorsabban emelkedhetne a termelékenység, s csökkenne az egyes iparágakban, munkahelyeken valóban meglevő munkaerőhiány is. 1904 végéig ebben a tekintetben sok eredményt értünk el. Eddig majdnem minden évben minden 2 százalékos termelésnövekedést 1 százalékos, vagy annál nagyobb létszámnövekedés árán sikerült csak elérni, pedig számos országban hosszabb periódusokban is lényegében létszámemelkedés nélkül növelik a termelést; Micrí dolgoznak tői} ben a szükségesnél? C1 A vállalati létszámfeleslegek több okra vezethetők vissza. Gyakran foglalkoztatnak embereket szociális megfontolásból: például nem nyugdíjképes idősebbeket, sportolókat, vagy olyanokat, akik máshol nem tudnának elhelyezkedni. A laza munkafegyelem, a szervezetlenség is felesleges létszámhoz vezet. Ha a termelés például ütemtelen, a létszámot a termelési csúcshoz beli szabni, s így nem csoda, ha bizonyos időszakokban az emberek egy része munka nélkül cselleng. A vállalatok anyagi érdekeltsége korábban nem volt elég hatékony a munka jobb megszervezésében, az optimális létszám foglalkoztatásában. Az év elején változás történt. Anyagi érdekeltség Az iparvállalatok többségénél úgynevezett abszolút átlagbérellenőrzés van érvényben. Ennek megfelelően a múlt év végéig az átlagos kereseteket akkor sem volt szabad a tervezett szint fölé emelni, ha a vállalat a tervezettnél kevesebb munkaerőt foglalkoztában alig volt ösztönző hatása.) munkahelyeken dolgozók és vezetőik bérének emelésére használhassák, ahol viszonylag kisebb létszámmal teljesítik az előírt termelési feladatokat. Ez a rendszer tehát fokozni kívánja a vállalatok és az egyes dolgozók anyagi érdekeltségét abban, hogy csak a legszükségesebb munkaerőt foglalkoztassák. Kezdeti eredmények Azoknál a vállalatoknál, ahol az új ösztönzési rendszert megfelelően ismertették és összekötötték a munka jobb megszervezésével, máris sikerült előre lépni. A bányászati trösztök és vállalatok például olyan megállapodást kötöttek a Nehézipari Minisztériummal. melynek értelmében a tervezettnél csaknem 1 százalékkal alacsonyabb munkáslétszámmal teljesítik az előírt termelést. Egyes trösztöknél a vállalt megtakarítás sokkal magasabb az átlagnál, s itt a béremelésre fordítható összegek is nagyobbak. Hasonló eredmények mutatkoznak néhány vegyipari és élelmiszeripari vállalatnál, valamint több könnyűipari üzemben, ahol az alkalmazotti létszám csökkentésére vállaltak kötelezettséget. Különösen biztatóak az eredmények a vasútnál, ahol a következetes munka eredményeként lehetőség lesz a megtakarítás révén néhány túlzottan magas szolgálati óraszám csökkentésére és néhány nehéz, veszélyes munkakörben a keresetek Tegnap, hétfőn délelőtt a járási tanácsok vb-elnökei, a gépállomások megyei igazgatóságának, a Termény forgalmi és Feldolgozó Vállalat, az AG- ROKER és az AKÖV képviselői fontos megbeszélést tartottak. Dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese az első félévben elért eredményekről, a második félévi tennivalókról adott tájékoztatást, dr. Papp Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke az aratási, cséplési, valamint az őszi szántás-vetési munkákkal kapcsolatban adott intenciókat. A tanácskozáson, amelyen Vaskó Mihály elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára is részt vett, különös gonddal foglalkoztak azzal, hogyan lehetne még jobban meggyorsítani az aratást és a csépiést. A betakarításhoz napi újabb 50—60 leemelésére. Eddig viszonylag legkevesebb eredmény a gépipari vállalatoknál tapasztalható, bár a lehetőségek itt sem kisebbek az említett iparágakénál. Oktalan felelem Több iparvállalatnál és intézménynél attól félnek, hogy a megtakarítást a következő esztendőben „tervesítik”. Ez a félelem alaptalan, mert ha a lecsökkent létszámot a következő év létszámtervezésénél bázisként figyelembe is veszik. a másik oldalon az átlagbér tervezésénél ugyanúgy figyelembe veszik az előző év tervezett átlagbérénél magasabb kereseteket is. Ez a biztosítéka annak, hogy mind a vállalat, mind a népgazdaság „jól járjon”. Vannak vállalatok. ahol azért vonakodnak a létszámmegtakarítástól, mert úgy érzik. hogy ez régebbi gazdálkodásuk kritikája. Valóban igaz: ahol nagy létszámmeg- takarításra van lehetőség, ott régebben sok lehetett a lét- Iszámfelesleg. Senki nem vonhatja azonban felelősségre most azért a vállalat gazdasági vezetőit mert bár megkésve. esetleg az anyagi ösztönzésre, felszínre hozták a felesleget és felszámolták. Az anyagi ösztönzés hatékonyságának feltétele, hogy arról minden érdekelt tudomást szerezzen. Ebben még sok a pótolnivaló a vállalatoknál. intézményeknél. Tudomásul kell azonban azt is venni, hogv egyedül az anyagi ösztönzés sem csodaszer, s tartós eredményt csak akkor hoz. ha következetes munka- szervezéssel teremtik meg a létszámcsökkentés lehetőségét. Bánki Pál. a Munkaügyi Minisztérium f őosztál yvezető je. hergépjárműre, vasárnap pedig ennél jóval többre van szükség. A 3. sz. AKÖV vállalta, hogy a hétköznapokon szükséges újabb járművek felét biztosítja és vasárnap, illetve munkaszüneti napokon 100— 100 járművet bocsát rendelkezésre. Az említett vállalat a munkaszüneti napokon rakodókat is biztosít önként; jelentkező dolgozóiból. Gondot, okoz még, honnan biztosítsák a hétköznapokon szükséges újabb teherjárműveket. A megyei tanács, valamint a Borsod megyei szállítási bizottság ezúton is kéréssel fordul az üzemekhez, vállalatokhoz, hogy az AKÖV példáját követve, igyekezzenek járműveket kölcsönözni az aratási, betakarítási, cséplési munkák mielőbbi befejezéséhez; létszámfelesleg miatt. Az év elején bevezetett rendminél szer lehetővé teszi, hogy a béralapmegtakarítás egy részét (általában felét) azokon a A betakarítás meggyorsításáért esztendeje a zajos és forró durvahengerműben D übörögve rohan az izzó vas a hengersorokon. Zúg, zakatol itt teinden, még a levegő is retteg belé. A kemencék láng- hyelveiket öltögetik. s talpad blatt oly forró a talaj, amilyen a lassan hülő vulkán környékén lehet, hol az anyag még formálódik, alakítják a roppant erők. De hiszen anyag formálódik *tt is, s ugyancsak roppant ®fők alakítják. Műszakonként '■18,3 tonna hengereli, árut ad- Pak az Ózdi Kohászati Üzentek durvahengerművének Lriberei. Vagyis hogy ennyi a yállalásuk. Ez pedig azt jelenti; hogy legalább ennyit, de jhkább többet termelnek. A olokksoron például az idei első félévben 4874 tonnával adtak többet a tervezettnél. Ha nem köztük élsz és dolgozol. járj bár gyakorta a hengerműben, mindig újra és y.Ú’a megcsodálod itt a munkát, s tisztelettel kérdezed a kernencéseket, a hengerészeket: _— Hogyan bírják ezt a for- t’öságot, ezt a zajt? A válasz pedig többnyire «asonló; — Meg lehet szokni. És különben is, a mi figyelmünket nem a zaj és a hőség köti le. Ehhez a válaszhoz hozzátartozik egy kis mosoly is. továbbá valami különös ragyogás az izzadt arcok szempárjaiban. Akkor látszik ez a ragyogás az embereken, amikor örömeikről, szeretett dolgaikról beszélnek. És így beszélt munkájukról a minap Roszjár János főforrasztár, aki két év híján 40 esztendeje dolgozik a durvahengerműben. 17 éves korában került ide napszámosként. — Kavicshordó suhancként ismertem meg a gyárat. Aztán még 19 éves se voltam, amikor ebbe a meleg üzembe. kemencéhez osztottak be. Most egy 52 tagú brigád vezetője. A hatalmas brigádban csak hatan fiatalabbak 30 évnél. Zömmel olyan emberek, akik évtizedek óta járnak a gyárba Csernelyből, Borsod- szentgyörgyből, Domaházáról. Kissikátorból és a többi Özd környéki faluból. Vannak köztük olyanok is, akik mór fiúkkal együtt járnak. Ilyen ember Roszjár János és Csák Pál is. — Hogyan lehet ekkora brigádot összefogni, közös akaratú kollektívává formálni? Az idős brigádvezető helyett társai válaszolnak. Nem közvetlenül, hanem úgy, hogy innen is, onnan is kiáltások hangzanak feléje: — Jani bácsi, jöjjön már egy percre! — János, ezt hogy csináljam? — Roszjár elvtárs. segítene nekünk?... A mondatokkal, úgy érzem, bizalmukat kiállják széjjel az Napirenden a munkaverseny Hatszázas! versenyeznek a Palkonyaí Erőműben Az árvizek a vízierőművek termelését is befolyásolták — erről tájékoztatott bennünket Zagyvái Béla, a Tiszapalko- nyai Erőmű Vállalat igazgatója. Ennek ellenére az élüzem jelvénnyel hétszer kitüntetett vállalat kedvező tervteljesítéssel dicsekedhet.. A hőerőművek termelése az első félévben meghaladta a száz százalékot, a vízierőműveké alatta maradt, de az utóbbi hetekben az ár apadásával egyidejűleg ezekben is fellendült a termelés. m Ennyi talán elég is az adatokból, Beszéljünk inkább az erőműről, az ott dolgozó munkásokról, akik nap mint nap derekasan helytállnak: áramot termelnek, hogy dolgozhassanak a gyárak, a nagy ipari üzemek munkásai. Ha az erőművek termelésében zavarok támadnának, az nyomban éreztetné hatását életünk minden területén. Sokan talán nem is gondolnak rá, hogy amikor felkattintják a villanyt. érintkezésbe lépnek az erőművek és a közbülső, közvetítő állomások sok száz dolgozójával. Nagy-nagy távolságokat hidalnak át a vezetékek. messzi vidékekről futnak össze a szálak, s a bennük keringő áram egy kézmozdulatra bizonyítja: ott. valahol Tiszapalkonyán. Kesz- nyétenben, Tiszalökön és még sok-sok erőműben dolgoznak akkor is, amikor mi pihenünk. a villany mellett olvasgatunk, rádiót hallgatunk, televíziót nézünk. így van ösz- szekötve Zagyva! Béla is a hatalmas palkonyaí erőművel: íróasztalán ott áll az ellenőrző műszer, amely szüntelenül jelzi, mutatja, hogy egyenletesen halad-e a termelés, kapnak-e elegendő áramot a gyárak, az üzemek és a háztartások. Miközben beszélgetünk, egy- egy pillantást vet a műszerre: rendben van minden, az erőmű egyenletesen termel, sőt, fokozza termelését, hogy pótolja azt a hiányt is, amelyet az árvíz miatt más erőművek pillanatnyilag még nem tudnak előállítani. Sokat dicsekedtünk már a szocialista építés e nagyszerű alkotásával: a Tiszapalkonyai Erőmű fényképe sokszor inefficient már valamennyi lapban és folyóiratban: mutogatjuk hozzánk érkező barátainknak, állandóan számon tartjuk, a legjelentősebb alkotások közé soroljuk. De valahogyan keveset beszéltünk eddig az olt dolgozó munkásokról, azokról a műszakiakról, fizikai dolgozókról és segédmunkásokról, akik a nap minden nercében ott állnak a műszerfalak előtt, a zúgó turbinák mellett. * Az a tény, hogy a vállalat hétszeres élüzem címmel dicsekedhet, sok mindent elárul, szinte önmagáért beszél. Jól dolgoznak, s most arra voltunk kiváncsiak, hogyan csinálják? Zagyvái Béla azt mondja, hogy az eredmény nem kis mértékben a munka- versenyek. de ezen belül is a szocialista brigádok egymás közötti versenyének köszönhető. A párt- és a szakszervezet kezdeményezésére és segítségével az erőműben megvalósult az öntudaton alapuló munkaverseny, valamennyi dolgozó felelősséget érez azért, hogy a termelés egyenletesen folyjék, fennakadás ne legyen. Hétszázharminc fizikai dolgozó közül csaknem hat- százan szocialista brigádba tömörültek, a hőtechnikai és az építészeti üzem pedig már a szocialista üzemrész címért dolgozik a műszakiakkal és a fizikai dolgozókkal karöltve. A kazángépészek egyéni versenyben állnak, gyakorlatilag tehát elmondható, hogy a Tiszapalkonyai Erőmű valamennyi dolgozója versenyez valamilyen formában. Ezernyi módon, sokféle apró jellel lehetne bizonyítani, hogy az egyenletes napi termelésen túl mennyi más új eredmény is születik a verseny nyomán. Azt lehetne mondani — bizonygatja Zagyvái Béla — alapvetően megváltozott az emberek szemlélete, munkához való viszonya. Ha társadalmi munkáról van az Levelezőink albotmácynapi ünnepségekről szó. vagy az üzem valami különleges feladatot vállal, ön- maguktól jelentkeznek. Részük van a távfűtési provizórium határidőre való elkészítésében (most már a megyei tanács beruházási irodáján Vizsolyban as öregeket ünnepelték Az alkotmány ünnepén az idős emberekről is megemlékeztek Vizsolyban. A helybeli Rákóczi Tsz, a tanács, valamint a tömegszervezetek először rendezték meg a községben az öregek napját. A meghívásra százhúsz idős férfi és nő gyűlt össze. A termelőszövetkezet elnöke köszöntötte őket, majd a fiatalok ajándék-műsora következett. Este az öregeket vacsorán látták vendégül. Az ünnepeltek nevében Kiss Sándor emlékezett az elmúlt időkre, s köszönetét fejezte ki a szerető gondoskodásért. , Molnár Ernő Vizsoly Körzeti iskolát" avattak Bej őkereszf úrban Három község összefogásával, 700 ezer forintos állami támogatással új körzeti általános iskola épült Hejőkereszemberek a csörömpölő daruk alatt, a zajos hengersorok mellett és a sistergő kemencék előtt. Bíznak vezetőjükben. s hallgatnak is rá mindenkor. Ez tehát a titka, hogy a nagy brigád oly szép eredményeket produkál, s hogy munkájával, életmódjával már három esztendővel ezelőtt kiérdemelte a szocialista címet. Valóban összeforrott jó kollektíva lett a brigád. Roszjár János „családja”. Mert Jani bácsi így nevezi az 52 embert. — A családdal nemrég voltunk Egerben. Autóbusszal mentünk. Merthogy kell egv kis kirándulás a családnak . . A z 52 ember munkájáról, életéről oldalakon át lehetne írni. De ők nem várják ezt. Csak effv gondjukat szeretnék nyilvánosság elé vinni: Ózdon gyenge a tStűs. *' níPf' M''Skülönben, ahogy Roszjár János mondja, örömeik és gondjaik is olyanok, mint sok ezer más emberé. Csak éppen nekik kevesebb alkalmuk van erről beszélniük a zajos és forró durvahengerműben. K. A. túrban. Augusztus 20-án dr. Hetényi György. a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője adta át rendeltetésének a korszerű épületet. Ünnepi beszédében elismeréssel szólt a több százezer forintot kitevő társadalmi munkáról, amellyel Hejőszalonta. Szakáid és Hejőkeresztúr lakói járultak hozzá az új létesítmény elkészüléséhez. A három község felsőtagozalos gyerekei az öt tantermes, előadóteremmel, szertárakkal, műhellyel felszerelt iskolában kezdik meg az új tanévet. Kuttor József Mezőcsát múlik, hogy azt bekapcsolják és a távfűtést megvalósítsák); segítenek a környező falvak termelőszövetkezeteinek. s amikor az árvízről hallottak, az elsők között jelentkeztek, hogy szükség esetén szívesen vállalják az árvízsújtotta családok gyermekeinek nyaralta- tását. — A munkaverseny — mondta a beszélgetés végér Zagyvái Béla —, a mi erőművünk mindennapi élete, szerves része lett: a tervtelje- sítésre tehát ebben kell a választ keresni. Onodvári Miklós Üjtípusű égők készülnek az Egyesült Izzóban A gyár kutatói az utóbbi időben több újtípusú lámpa létrehozásával kísérleteztek. A 20 kilowattos jódlámpa az Egyesült Izzó eddigi gyártmányai közül a legnagyobb teljesítményű világítótest. Az új lámpa hatezer 40 wattos normál égőt helyettesít, stadionok és terek világítására alkalmas. A 20 kilowattos jódlámpa,
