Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-23 / 197. szám
Hars, 1965. augusztus 23. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Atigusztus 20-án, a Viharsarok székhelyén, Békéscsabán az alkotmány ünnepe tiszteletére nagygyűlést rendezett az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága. A központi ünnepségen a megye csaknem minden helysége képviseltette magát. A nagygyűlésre mintegy húszezren gyűltek össze a város zászlókkal díszített főterén, hogy meghallgassák az ünnepség szónokát, Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. Az ünneplők sorában ott voltak a város szépen fejlődő ipari üzemeinek, köztük az újonnan létesített és még mindig tovább épülő Békéscsabai Konzervgyárnak dolgozói és a környékbeli termelőszövetkezetek mintegy három és fél ezer főnyi tagságának képviselői, akikkel a nagygyűlés után a Május 1. Tsz- ben rendezett munkás—paraszt találkozón együtt ebédelt és szívélyesen beszélgetett a Központi Bizottság első titkára.. Békéscsaba lakossága, a nagygyűlés közönsége szívből jövő szeretettel köszöntötte a város vendégét és a nagygyűlés elnökségének többi tagját, a diszemelvénycn helyet foglaló vezetőket, a békéscsabai üzemek, vállalatok és intézmények képviselőit, a város iparának és mezőgazdaságának kiváló dolgozóit. A nagygyűlést a Himnusz hanaiai után Such János, a Békéscsabai városi Pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Kádár János emelkedett szólásra. folytatjuk bevált politikánkat, bakkal, mind a kalandorkodás- mert jó eredményei vannak, s ra hajlamos álbaloldaliakkal megvédjük, mind a jobbolda- szemben. A meggyőző ssá erejével Fejlődésünk nagyszerű mutatói — Tisztelettel emlékezünk a magyar államot megalapító István királyra és még nagyobb lelkesedéssel. teljes szívünkből köszöntjük az új munkásállamot megalapító magyar népet és alkotmányát — mondotta beszédében Kádár János, majd hálával emlékezett meg a hazánkat felszabadító szovjet népről és azokról a hősökről, akik ezen a földön meghaltak a népek, a magyar nép szabadságáért. Kádár János szólt a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő eredményeiről, és hangsúlyozta, hogy a magyar ipar hatszor annyit termel, mint 1938-ban és a magyar mező- gazdaság is mintegy harmadával termel többet, mint a háború előtt. Megvetettük a szocialista társadalmi rend alapjait Régen dolgozó népünk százezrei éheztek, rongyokban jártak, nem volt egy becsületes ünneplő ruhájuk, A dolgozó .ember az országutak vándora volt, mert még a hiunka sem volt mindig biztosítva. A kis birtokkal rendelkező parasztembert is örökké fenyegette az árverés és a tönkremenés. Ma van munka és a munkáért tisztességes kereset jár. Van ingyenes betegbiztosítás, öregségi biztosítás, fizetett szabadság és számos, más vívmány. Hozzátartozik a képhez az is, hogy népünk újságot olvas, rádiója van. és rohamosan terjed a televízió. Amikor tegnap errefelé jöttem, láttam az egyik faluban, hogy a hentes- és mészáros üzlet előtt vagy harminc asz- szony húsért állt sorban. Ez természetesen nem lélekemelő látvány. jobb lenne, ha több hús volna. Az igazság az, hogy a 126 számontartott önálló állam között nagyon előkelő helyen vagyunk, még előkelőbb helyen, mint a tokiói olimpián voltunk. Ez az igazság. Szólni szeretnék a jelenlegi helyzetről és politikánkról is. Politikánk lényeges vonása, hogy változatlanul tovább akarjuk erősíteni a párt és a nép egységét, államunk legfőbb politikai alapját, a munkás—paraszt szövetséget. Politikánknak része a nemzeti összefogás, ugyancsak azzal a céllal, hogy az a szocialista társadalom teljes felépítését segítse. A Horthy-világban az volt a helyzet hogy a piros- fehér-zöld zászlót az urak vitték, az 5 államukat jelképezte, s a mi kezünkben a vörös zászló volt. Most mi azt valljuk, hogy egyik kezünkben a vörös, a másikban a nemzetiszinű zászlóval kell előre mennünk. Azt mondjuk: tetődik. Vannak, akik azt mondják, hogy konzervatívok vagyunk, mert most. a kibernetika, meg az atom korszakában Marxot követjük. Erre mi azt mondhatjuk, hogy amikor Marx elkezdett írni, már három év múlva azt mondták róla, hogy elavult. Közben elmúlt egy évszázad, és Marx eszméje, a kommunizmus valósággá vált a világ jelentős részén; létrejött a Szovjetunió, majd azt követően a szocialista világrendszer. Hadd írják csak a burzsoá tudósok, hogy elavultak Marx eszméi, ez mit sem változtat azon; nemsokára, az egész világon ezek az eszmék fognak uralkodni és mindenütt szocializmus, kommunizmus lesz. Vannak baloldali kritikusaink is, akik azt mondják, hogy nem vagyunk elég radikálisak. mintha inkább puhák, meg liberálisak lennénk. A radikalizmusról persze nem nehéz beszélni és ha a baloldali frázisok segítenének, akkor egyáltalán nem kellene dolgozni. Ez azonban egyedül nem segít; a szocialista társadalom felépítéséhez jó politika, meggyőzés, a fizikai dolgozók munkája, tudományos, mérnöki munka, tervezés kell. Ez mind kell ahhoz, hogy eszméink valósággá váljanak. Azt is mondják, hogy nem vagyunk elég erélyesek. Ez persze megítélés dolga. Mi azt tartjuk, hogy úgy jó, ahogyan most van; a nép nagy többsége — nemcsak a rógi, megEszmét nem lehet furkós- bottal terjeszteni. Csöndet lehet csinálni furkósbottal, de eszmét hirdetni, tömegeket megnyerni nem. Beszélgetni kell, meggyőzni, még meggyőzni, még vitatkozni. Ha nem szükséges, miért verjük az asztalt, miért kiabáljunk, miért riasszuk el az embereket az ügytől azzal, hogy a nem ellenséges embereket is az ellenségnek ajándékozzuk, vagy odafaszigáljuk. Természetesen van határ is, az, amikor valaki kezet akar emelni rendszerünkre. Akkor közbelép a népi államhatalom. A meggyőző szóval kezdjük, ez a legerősebb fegyverünk, de tartaléknak ott kell lennie népi államunk erejének is. Ezt sem szégyelljük igénybe venni, ha a szép szó nem seffít. De a szép szónak óriási előnye van. Annak idején már Lenin azt tanította, hogy ha az ellenségesen fellépő emberekkel szemben csak adminisztratív eszközt alkalmazunk, tehát bebörtönözzük, de nem leplezzük le őket a nép előtt, akkor nem elég hatásos az adminisztratív eszköz sem. Most is előfordul, hogy valakit becsuknak nálunk, ha meg nem engedhető dolgot tesz, ha a rendszer ellen fordul. Itt is érvényesül az állampolgári egyenlőség. Nyugaton például most amiatt bé- kétlenkednek egyesek, hogy nálunk papokat tartóztattak le. Semmiféle papokat nem tartóztattak le, de az utóbbi hónapokban letartóztattak 2—3 segédmunkást, aki azelőtt szerzetes volt. Nálunk állampolgári egyenlőség van. Ha valaki a rendszer ellen uszít, va'nr szervezkedik, őrizetbe veszik, és megindítják ellene a megfelelő eljárást, függetlenül attól. hogy szerzetes volt-e azelőtt. vagy sem. Egyesek nem értették. hogy egy Hazafias Nénfront-össze- jövetelen, megfordítva azt a jelszót, hogv aki nincs velünk, az ellenünk van. egv- szer azt mondtam, boov aki ninas ellenünk, az velünk van. Megmagyarázom, hogvan értettem. Amikor fegyveres ösz- szecsanás. harc folyik, természetesen teljesen más szabályok uralkodnak, de normális viszonyok között, békés államban, szocialista rendszerben igenis mondhatjuk, hogy aki nem összeesküvő, nem folytat aknamunkát, nincs ellenünk, az velünk van. Az ilyen embereknek is van munkahelyük. hivatni, gyár, vagy mezőgazdasági üzem. minden reggel bemennek, dolgoznak és ha tetszik nekik, ha nem, ténylegesen a szocialista társadalom építésében vesznek részt, mert az egész társadalom a szocializmust építi. Ebben az értelemben mondtam, hogy áld nincs ellenünk, az velünk van. Ez helyes is. Nem szabad a mostani helyzetet lebecsülni. Nem kell lebecsülni. hogy a nép nagy többsége jó szívvel magáévá teszi a párt politikáját és a párt módszereit. Mert nemcsak az a döntő, hogy mit hirdetek, az is számit, hogyan hirdetem. Ezért van fontossága a módszernek a párt politikájában. Demokratikus módszereink vannak minden becsületes dolgozóval szemben, és ei'élyes módszereink vannak tartalékban a nem becsületes emberekkel szemben. Ez a helyes. így építünk és dolgozunk a gazdasági élet területén, a kulturális életben és minden más területen. Már jelentkesik a decemberi határosat jó hatása Az alkotmány napjának tiszteletére Békéscsabán nagygyűlést rendeztek. Az ünnepség szónoka Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára volt. (MTI-foto — Vigovszki Ferenc felvétele.) ® húsellátás a jelenlegi igényekhez képest nem kielégítő. De amikor az alkotmány ünnepére, meg a húsz eszlendő- *e. meg a régi és az új világ- }'a gondolok, az is eszembe hogy 25 évvel ezelőtt az í harminc falusi asszony nem “Rt volna ott a hentes- és Mészáros előtt. Nem azért, ,1>ert sok hús volt, sem nem ínért, mert nekik nem kellett, “anem egyéb okok miatt. Rólunk jelenleg a húsfo- 5jfasztás évenként és fejenként kilogramm. Ha a fejen- ^n-ti húsfogyasztást nézzük. nemzeti összefogást a szocialista társadalom felépítésére. És ha valaha jó kezekben volt a piros-fehér-zöld zászló, akkor most van jó kezekben, mert most nem a burzsoázia tartja, hanem maga a dolgozó nép. Legyünk büszkék arra is. hogy szocializmust építünk, hogy a kommunista világnézetet hirdetjük, és arra is. hogy magyarok vagyunk és a piros-fehér-zöld zászlót Is mi visszük előre. Vannak persze kritikusaink is itthon, de móg inkább a nagyvilágban, ez magától érgyőzödéses kommunisták — elfogadja a szocialista célt, beleilleszkedik a társadalmi rendbe, rendes és normális kapcsolatban van és együtt dolgozik a kommunistákkal Mit érnénk azzal, ha az országban volna néhány százezer nagyon radikális kommunista, a nép többi része viszont szembefordulna a kommunizmus eszméivel? Mit ér az ilyen radikalizmus? Az a véleményünk tehát, hogy Kádár elvtárs ezután a nép- gazdasági terv első félévének teljesítéséről beszélt Hangsúlyozta, hogy az eredmények nem rosszait, és ebben már tükröződik a Központi Bizottság gazdasági munkával foglalkozó decemberi határozatának jó eredménye. Az ipari termelés 6 százalékkal növekedett, a termelékenység 5 százalékkal, és a legfontosabb az egészben az, hogy a termelés mennyiségi növekedésének 85 százalékát nem új létszámmal értük el, hanem a munka nagyobb termelékenységével. Ennek a határozatnak szellemében kell tovább dolgozni. Vannak természetesen problémák, nehézségek, akadályok is, amelyek különböző emberekre különbözőképpen hatnak. A kishitű embert az akadály letöri, a bátor embert még nagyobb bátorságra serkenti. Akadály mindig volt fejünket mindig kellett törnünk és dolgozni mindig kellett. Az akadályokkal is bátran szembe kell nézni és harcunkkal, két kezünk munkájával, ésszel le lehet őket küzdeni. Az akadályok részben történelmiek, hiszen nekünk évszázados elmaradást kellett 20 esztendő alatt behoznunk. Le kellett győznünk közbeeső akadályokat is, mint a száj- és körömfájás, a rettenetes esőzések egész tavasszal, azután a nagy árvíz. Amikor mindenféle bajok vannak, egyesek sopánkodnak, összecsapják kezüket: istenem, mi lesz? Nem azon kell gondolkoznunk, hogv most mi lesz. hanem azt kell mondanunk, hogv ha cigánv-everekek potyognak az égből, áltkor is kommunizmus lesz. És ha íev látunk hozzá, akkor leelőzünk minden nehézséget. Állatállományunk alapjában véve kiheverte a nagvon súlvos száj- és körömfájást, és most dolgozunk, harcolunk évi tervünk. ötéves tervünk jó befejezéséért. Országosan az aratási munkában vagyunk, ami az idén nagv és különösen nehéz. Pillanatnyilag az effész országban 90 • százalék felett van a learatott sabona részaránya. Jelenleg a dolog úsv áll. hogy a gabon a-vesztesés közel négy százalék, ennvi ment tönkre a belvizek, meg a kiöntések miatt, viszont a gabonatermés országosan, úgy látszik, valamivel a tervezett felett lesz és valószínű, hóm/ kevvéranhona- tervünket teljesítjük. Ami a kukoricát illeti, az is jól mu- nyomjuk a munkát, legyőzzük tat és ha szép, napos őszünk a nehézségeket, viszont ha lesz, akkor a kukoricatermés is rendben lesz. Ezért mon- nem’ a nehézségek győznek le dóm, hogy ha összefogva meg- minket Elítéljük as Egyesült Államok agress&ív lépéseit Kádár János ezután nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. A nemzetközi helyzet jelenleg bonyolult nehéz és az utóbbi esztendőben bizonyos értelemben élesedett. A nemzetközi reakció támadásba kezdett és különösképpen a világreakció élén álló Egyesült Államok különböző lépéseket foganatosított már a múlt esztendőben. Pártunk és kormányunk álláspontja ebben a kérdésben világos. Mi a leghatározottabban. a legélesebben elítéljük az Egyesült Államok agresszív lépéseit. Az az elvi álláspontunk és meggyőződésünk, hogy egy ország belügyeibe senkinek sincs joga beavatkozni, az Egyesül t Államoknak sem. Az a meggyőződésünk és elvi álláspontunk. hogy a gyarmati rendszert, és annak újabb formáját. a neokolonializmust is meg kell semmisíteni, fel kell számolni. Az az elvi álláspontunk, hogy az államoknak békében és függetlenségben kell élniük és ezért minden háborús provokációt és agressziót elítélünk. Mi szolidárisak vagyunk a vietnami nénpel, a Dél-Viet- namban élőkkel, és az észak- vietnamiakkal egyaránt. Ami bennünket, szocialista országokat és más haladó országokat és népeket illet, egy a kötelességünk- segítsük a vietnami nép harcát. Mi azt valljuk, hogy a szocializmus világügy. a béke. az egész emberiség ügye és mind a szocializmus, mind a béke ügye oszthatatlan. Aki a szocializmus és a béke híve, annak mindig ott van a helve, ahol ki kell állni a szocaliz- musért. a nemzeti függetlenségért. és a békéért. A jelenlegi viszonyok közt az emberiségnek létérdeke fűződik hozzá, hogy megakadályozzuk egy úi világháború kitörését és ezért ma a szocial’zmus minden őszinte hive a békének is híve. A szocializmus építésének érdekei is megkövetelik. hogy béke legyen. Kötelességünk. hogv mesakadá- Ivozzuk a világháború kitörését — mondotta, maid beszédének befejező részében ezeket mondotta: A Központi Bizottság biztosan kezében tartja az ügyek vezetését, irányítását. Szüntelenül arra törekszünk, hogy a tömegekkel együtt dolgozzunk. A tapasztalat bizonyítja, hogy a világos, határozott és megfelelő pártvezetés elengedhetetlen feltétele az előrehaladásnak, a jobb életnek. Ha ezt követjük, ha hívek maradunk marxista elveinkhez, ahhoz, hogy a néptömegekkel, a munkásosztállyal, a parasztsággal, az értelmiségiekkel nagyon szoros egységben dolgozzunk, ha a hibákat nem kenjük el, de az eredményeket sem becsüljük le, akkor, ahogyan az elmúlt években nagy sikereket és eredményeket értünk el, ugyanúgy a jövendő évek is a szocializmus új győzelmeit: hozzák népünk számára. A párt a munkás-, a paraszttömegekre, az értelmiségi tömegekre, a nép erejére épít és támaszkodik. Nemzetközi téren velünk van a Szovjetunió. a szocialista országok, és az imperializmus ellen küzdő minden nép. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szocialista és minden más imperialistaellenes ország együttes ereje nagyobb, mint az imperializmusé és ez az erő az emberiség életét a haladás irányába fogja vinni. Ez az erő degyőzhetetlen — fejezte be nagy taps közepette szavait Kádár János. * Az ország más részében is tartottak nagygyűléseket. Egerben a Felszabadulás téren több ezren vettek részt az alkotmány ünnepe alkalmából rendezett nagygyűlésen és hallgatták meg Szirmai Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ünnepi beszédét. Mohácson Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Szegeden Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront titkára emlékezett meg alkotmányunk ünnepéről. Alkotmányunk születésnapját Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a rádióban és a televízióban. Kádír Jinis ilvtárs beszéde d bsiiHítSiiiiEidl nagygyűlésén