Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

Hars, 1965. augusztus 23. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Atigusztus 20-án, a Viharsarok székhelyén, Békéscsabán az alkotmány ünnepe tisztele­tére nagygyűlést rendezett az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága. A központi ünnep­ségen a megye csaknem minden helysége képviseltette magát. A nagygyűlésre mintegy húszezren gyűltek össze a város zászlókkal díszített főterén, hogy meghallgassák az ün­nepség szónokát, Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. Az ün­neplők sorában ott voltak a város szépen fejlődő ipari üzemeinek, köztük az újonnan létesített és még mindig tovább épülő Békés­csabai Konzervgyárnak dolgozói és a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek mintegy há­rom és fél ezer főnyi tagságának képviselői, akikkel a nagygyűlés után a Május 1. Tsz- ben rendezett munkás—paraszt találkozón együtt ebédelt és szívélyesen beszélgetett a Központi Bizottság első titkára.. Békéscsaba lakossága, a nagygyűlés közön­sége szívből jövő szeretettel köszöntötte a város vendégét és a nagygyűlés elnökségének többi tagját, a diszemelvénycn helyet foglaló vezetőket, a békéscsabai üzemek, vállalatok és intézmények képviselőit, a város iparának és mezőgazdaságának kiváló dolgozóit. A nagygyűlést a Himnusz hanaiai után Such János, a Békéscsabai városi Pártbizott­ság titkára nyitotta meg, majd Kádár János emelkedett szólásra. folytatjuk bevált politikánkat, bakkal, mind a kalandorkodás- mert jó eredményei vannak, s ra hajlamos álbaloldaliakkal megvédjük, mind a jobbolda- szemben. A meggyőző ssá erejével Fejlődésünk nagyszerű mutatói — Tisztelettel emlékezünk a magyar államot megalapító István királyra és még na­gyobb lelkesedéssel. teljes szívünkből köszöntjük az új munkásállamot megalapító magyar népet és alkotmányát — mondotta beszédében Ká­dár János, majd hálával em­lékezett meg a hazánkat fel­szabadító szovjet népről és azokról a hősökről, akik ezen a földön meghaltak a népek, a magyar nép szabadságáért. Kádár János szólt a felsza­badulás óta eltelt húsz eszten­dő eredményeiről, és hang­súlyozta, hogy a magyar ipar hatszor annyit termel, mint 1938-ban és a magyar mező- gazdaság is mintegy harmadá­val termel többet, mint a há­ború előtt. Megvetettük a szocialista társadalmi rend alapjait Régen dolgozó népünk száz­ezrei éheztek, rongyokban jártak, nem volt egy becsüle­tes ünneplő ruhájuk, A dol­gozó .ember az országutak vándora volt, mert még a hiunka sem volt mindig bizto­sítva. A kis birtokkal rendel­kező parasztembert is örökké fenyegette az árverés és a tönkremenés. Ma van munka és a mun­káért tisztességes kereset jár. Van ingyenes betegbiztosítás, öregségi biztosítás, fizetett szabadság és számos, más vívmány. Hozzátartozik a képhez az is, hogy népünk újságot olvas, rádiója van. és rohamosan terjed a televízió. Amikor tegnap errefelé jöt­tem, láttam az egyik faluban, hogy a hentes- és mészáros üzlet előtt vagy harminc asz- szony húsért állt sorban. Ez természetesen nem lélekeme­lő látvány. jobb lenne, ha több hús volna. Az igazság az, hogy a 126 számontartott önálló állam között nagyon előkelő helyen vagyunk, még előke­lőbb helyen, mint a tokiói olimpián voltunk. Ez az igaz­ság. Szólni szeretnék a jelenle­gi helyzetről és politikánkról is. Politikánk lényeges voná­sa, hogy változatlanul tovább akarjuk erősíteni a párt és a nép egységét, államunk leg­főbb politikai alapját, a mun­kás—paraszt szövetséget. Politikánknak része a nem­zeti összefogás, ugyancsak az­zal a céllal, hogy az a szocialista társadalom teljes felépítését segítse. A Horthy-világban az volt a helyzet hogy a piros- fehér-zöld zászlót az urak vitték, az 5 államukat jelké­pezte, s a mi kezünkben a vörös zászló volt. Most mi azt valljuk, hogy egyik kezünk­ben a vörös, a másikban a nemzetiszinű zászlóval kell előre mennünk. Azt mondjuk: tetődik. Vannak, akik azt mondják, hogy konzervatívok vagyunk, mert most. a kiber­netika, meg az atom korsza­kában Marxot követjük. Erre mi azt mondhatjuk, hogy ami­kor Marx elkezdett írni, már három év múlva azt mondták róla, hogy elavult. Közben el­múlt egy évszázad, és Marx eszméje, a kommunizmus va­lósággá vált a világ jelentős részén; létrejött a Szovjet­unió, majd azt követően a szocialista világrendszer. Hadd írják csak a burzsoá tudósok, hogy elavultak Marx eszméi, ez mit sem változtat azon; nemsokára, az egész világon ezek az eszmék fognak ural­kodni és mindenütt szocializ­mus, kommunizmus lesz. Vannak baloldali kritikusa­ink is, akik azt mondják, hogy nem vagyunk elég radikáli­sak. mintha inkább puhák, meg liberálisak lennénk. A radikalizmusról persze nem nehéz beszélni és ha a balol­dali frázisok segítenének, ak­kor egyáltalán nem kellene dolgozni. Ez azonban egyedül nem segít; a szocialista társa­dalom felépítéséhez jó politi­ka, meggyőzés, a fizikai dol­gozók munkája, tudományos, mérnöki munka, tervezés kell. Ez mind kell ahhoz, hogy esz­méink valósággá váljanak. Azt is mondják, hogy nem vagyunk elég erélyesek. Ez persze megítélés dolga. Mi azt tartjuk, hogy úgy jó, ahogyan most van; a nép nagy többsé­ge — nemcsak a rógi, meg­Eszmét nem lehet furkós- bottal terjeszteni. Csöndet le­het csinálni furkósbottal, de eszmét hirdetni, tömegeket megnyerni nem. Beszélgetni kell, meggyőzni, még meg­győzni, még vitatkozni. Ha nem szükséges, miért verjük az asztalt, miért kiabáljunk, miért riasszuk el az embereket az ügytől azzal, hogy a nem el­lenséges embereket is az el­lenségnek ajándékozzuk, vagy odafaszigáljuk. Természetesen van határ is, az, amikor va­laki kezet akar emelni rend­szerünkre. Akkor közbelép a népi államhatalom. A meg­győző szóval kezdjük, ez a legerősebb fegyverünk, de tar­taléknak ott kell lennie né­pi államunk erejének is. Ezt sem szégyelljük igénybe ven­ni, ha a szép szó nem seffít. De a szép szónak óriási elő­nye van. Annak idején már Lenin azt tanította, hogy ha az ellenségesen fellépő embe­rekkel szemben csak admi­nisztratív eszközt alkalma­zunk, tehát bebörtönözzük, de nem leplezzük le őket a nép előtt, akkor nem elég ha­tásos az adminisztratív esz­köz sem. Most is előfordul, hogy va­lakit becsuknak nálunk, ha meg nem engedhető dolgot tesz, ha a rendszer ellen for­dul. Itt is érvényesül az ál­lampolgári egyenlőség. Nyu­gaton például most amiatt bé- kétlenkednek egyesek, hogy nálunk papokat tartóztattak le. Semmiféle papokat nem tartóztattak le, de az utóbbi hónapokban letartóztattak 2—3 segédmunkást, aki azelőtt szer­zetes volt. Nálunk állampol­gári egyenlőség van. Ha vala­ki a rendszer ellen uszít, va'nr szervezkedik, őrizetbe veszik, és megindítják ellene a meg­felelő eljárást, függetlenül at­tól. hogy szerzetes volt-e az­előtt. vagy sem. Egyesek nem értették. hogy egy Hazafias Nénfront-össze- jövetelen, megfordítva azt a jelszót, hogv aki nincs ve­lünk, az ellenünk van. egv- szer azt mondtam, boov aki ninas ellenünk, az velünk van. Megmagyarázom, hogvan ér­tettem. Amikor fegyveres ösz- szecsanás. harc folyik, termé­szetesen teljesen más szabá­lyok uralkodnak, de normális viszonyok között, békés ál­lamban, szocialista rendszer­ben igenis mondhatjuk, hogy aki nem összeesküvő, nem folytat aknamunkát, nincs el­lenünk, az velünk van. Az ilyen embereknek is van mun­kahelyük. hivatni, gyár, vagy mezőgazdasági üzem. minden reggel bemennek, dolgoznak és ha tetszik nekik, ha nem, ténylegesen a szocialista tár­sadalom építésében vesznek részt, mert az egész társada­lom a szocializmust építi. Eb­ben az értelemben mondtam, hogy áld nincs ellenünk, az velünk van. Ez helyes is. Nem szabad a mostani hely­zetet lebecsülni. Nem kell le­becsülni. hogy a nép nagy többsége jó szívvel magáévá teszi a párt politikáját és a párt módszereit. Mert nem­csak az a döntő, hogy mit hirdetek, az is számit, hogyan hirdetem. Ezért van fontossá­ga a módszernek a párt poli­tikájában. Demokratikus mód­szereink vannak minden be­csületes dolgozóval szemben, és ei'élyes módszereink van­nak tartalékban a nem becsü­letes emberekkel szemben. Ez a helyes. így építünk és dol­gozunk a gazdasági élet terü­letén, a kulturális életben és minden más területen. Már jelentkesik a decemberi határosat jó hatása Az alkotmány napjának tiszteletére Békéscsabán nagygyűlést rendeztek. Az ünnepség szónoka Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára volt. (MTI-foto — Vigovszki Ferenc felvétele.) ® húsellátás a jelenlegi igé­nyekhez képest nem kielégítő. De amikor az alkotmány ün­nepére, meg a húsz eszlendő- *e. meg a régi és az új világ- }'a gondolok, az is eszembe hogy 25 évvel ezelőtt az í harminc falusi asszony nem “Rt volna ott a hentes- és Mészáros előtt. Nem azért, ,1>ert sok hús volt, sem nem ínért, mert nekik nem kellett, “anem egyéb okok miatt. Rólunk jelenleg a húsfo- 5jfasztás évenként és fejenként kilogramm. Ha a fejen- ^n-ti húsfogyasztást nézzük. nemzeti összefogást a szocia­lista társadalom felépítésére. És ha valaha jó kezekben volt a piros-fehér-zöld zászló, akkor most van jó kezekben, mert most nem a burzsoázia tartja, hanem maga a dolgozó nép. Legyünk büszkék arra is. hogy szocializmust építünk, hogy a kommunista világnéze­tet hirdetjük, és arra is. hogy magyarok vagyunk és a pi­ros-fehér-zöld zászlót Is mi visszük előre. Vannak persze kritikusaink is itthon, de móg inkább a nagyvilágban, ez magától ér­győzödéses kommunisták — elfogadja a szocialista célt, beleilleszkedik a társadalmi rendbe, rendes és normális kapcsolatban van és együtt dolgozik a kommunistákkal Mit érnénk azzal, ha az or­szágban volna néhány száz­ezer nagyon radikális kommu­nista, a nép többi része vi­szont szembefordulna a kom­munizmus eszméivel? Mit ér az ilyen radikalizmus? Az a véleményünk tehát, hogy Kádár elvtárs ezután a nép- gazdasági terv első félévének teljesítéséről beszélt Hang­súlyozta, hogy az eredmények nem rosszait, és ebben már tükröződik a Központi Bizott­ság gazdasági munkával fog­lalkozó decemberi határozatá­nak jó eredménye. Az ipari termelés 6 százalékkal növe­kedett, a termelékenység 5 százalékkal, és a legfontosabb az egészben az, hogy a ter­melés mennyiségi növekedésé­nek 85 százalékát nem új lét­számmal értük el, hanem a munka nagyobb termelékeny­ségével. Ennek a határozatnak szel­lemében kell tovább dolgozni. Vannak természetesen prob­lémák, nehézségek, akadályok is, amelyek különböző embe­rekre különbözőképpen hat­nak. A kishitű embert az aka­dály letöri, a bátor embert még nagyobb bátorságra ser­kenti. Akadály mindig volt fejünket mindig kellett tör­nünk és dolgozni mindig kel­lett. Az akadályokkal is bát­ran szembe kell nézni és har­cunkkal, két kezünk munká­jával, ésszel le lehet őket küz­deni. Az akadályok részben tör­ténelmiek, hiszen nekünk év­százados elmaradást kellett 20 esztendő alatt behoznunk. Le kellett győznünk közbeeső akadályokat is, mint a száj- és körömfájás, a rettenetes esőzések egész tavasszal, az­után a nagy árvíz. Amikor mindenféle bajok vannak, egyesek sopánkodnak, össze­csapják kezüket: istenem, mi lesz? Nem azon kell gondol­koznunk, hogv most mi lesz. hanem azt kell mondanunk, hogv ha cigánv-everekek po­tyognak az égből, áltkor is kommunizmus lesz. És ha íev látunk hozzá, akkor leelő­zünk minden nehézséget. Ál­latállományunk alapjában vé­ve kiheverte a nagvon súlvos száj- és körömfájást, és most dolgozunk, harcolunk évi ter­vünk. ötéves tervünk jó befe­jezéséért. Országosan az aratási mun­kában vagyunk, ami az idén nagv és különösen nehéz. Pil­lanatnyilag az effész ország­ban 90 • százalék felett van a learatott sabona részaránya. Jelenleg a dolog úsv áll. hogy a gabon a-vesztesés közel négy százalék, ennvi ment tönkre a belvizek, meg a kiöntések miatt, viszont a gabonatermés országosan, úgy látszik, vala­mivel a tervezett felett lesz és valószínű, hóm/ kevvéranhona- tervünket teljesítjük. Ami a kukoricát illeti, az is jól mu- nyomjuk a munkát, legyőzzük tat és ha szép, napos őszünk a nehézségeket, viszont ha lesz, akkor a kukoricatermés is rendben lesz. Ezért mon- nem’ a nehézségek győznek le dóm, hogy ha összefogva meg- minket Elítéljük as Egyesült Államok agress&ív lépéseit Kádár János ezután nem­zetközi kérdésekkel foglalko­zott. A nemzetközi helyzet jelenleg bonyolult nehéz és az utóbbi esztendőben bizo­nyos értelemben élesedett. A nemzetközi reakció támadás­ba kezdett és különösképpen a világreakció élén álló Egye­sült Államok különböző lépé­seket foganatosított már a múlt esztendőben. Pártunk és kormányunk ál­láspontja ebben a kérdésben világos. Mi a leghatározottab­ban. a legélesebben elítéljük az Egyesült Államok agresszív lépéseit. Az az elvi álláspon­tunk és meggyőződésünk, hogy egy ország belügyeibe senki­nek sincs joga beavatkozni, az Egyesül t Államoknak sem. Az a meggyőződésünk és elvi ál­láspontunk. hogy a gyarmati rendszert, és annak újabb for­máját. a neokolonializmust is meg kell semmisíteni, fel kell számolni. Az az elvi álláspon­tunk, hogy az államoknak bé­kében és függetlenségben kell élniük és ezért minden hábo­rús provokációt és agressziót elítélünk. Mi szolidárisak vagyunk a vietnami nénpel, a Dél-Viet- namban élőkkel, és az észak- vietnamiakkal egyaránt. Ami bennünket, szocialista országokat és más haladó or­szágokat és népeket illet, egy a kötelességünk- segítsük a vietnami nép harcát. Mi azt valljuk, hogy a szo­cializmus világügy. a béke. az egész emberiség ügye és mind a szocializmus, mind a béke ügye oszthatatlan. Aki a szo­cializmus és a béke híve, an­nak mindig ott van a helve, ahol ki kell állni a szocaliz- musért. a nemzeti független­ségért. és a békéért. A jelen­legi viszonyok közt az embe­riségnek létérdeke fűződik hozzá, hogy megakadályozzuk egy úi világháború kitörését és ezért ma a szocial’zmus minden őszinte hive a béké­nek is híve. A szocializmus építésének érdekei is megkö­vetelik. hogy béke legyen. Kö­telességünk. hogv mesakadá- Ivozzuk a világháború kitöré­sét — mondotta, maid beszé­dének befejező részében eze­ket mondotta: A Központi Bizottság bizto­san kezében tartja az ügyek vezetését, irányítását. Szünte­lenül arra törekszünk, hogy a tömegekkel együtt dolgozzunk. A tapasztalat bizonyítja, hogy a világos, határozott és meg­felelő pártvezetés elengedhe­tetlen feltétele az előrehala­dásnak, a jobb életnek. Ha ezt követjük, ha hívek maradunk marxista elveinkhez, ahhoz, hogy a néptömegekkel, a mun­kásosztállyal, a parasztsággal, az értelmiségiekkel nagyon szoros egységben dolgozzunk, ha a hibákat nem kenjük el, de az eredményeket sem be­csüljük le, akkor, ahogyan az elmúlt években nagy sikere­ket és eredményeket értünk el, ugyanúgy a jövendő évek is a szocializmus új győzel­meit: hozzák népünk számára. A párt a munkás-, a paraszt­tömegekre, az értelmiségi tö­megekre, a nép erejére épít és támaszkodik. Nemzetközi téren velünk van a Szovjet­unió. a szocialista országok, és az imperializmus ellen küzdő minden nép. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy a szocialista és minden más imperialista­ellenes ország együttes ereje nagyobb, mint az imperializ­musé és ez az erő az emberi­ség életét a haladás irányába fogja vinni. Ez az erő degyőzhetetlen — fejezte be nagy taps közepette szavait Kádár János. * Az ország más részében is tartottak nagygyűléseket. Egerben a Felszabadulás té­ren több ezren vettek részt az alkotmány ünnepe alkalmából rendezett nagygyűlésen és hallgatták meg Szirmai Ist­vánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának ün­nepi beszédét. Mohácson Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Sze­geden Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront titkára em­lékezett meg alkotmányunk ünnepéről. Alkotmányunk születésnap­ját Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke köszöntötte a rádióban és a televízióban. Kádír Jinis ilvtárs beszéde d bsiiHítSiiiiEidl nagygyűlésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom