Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-17 / 167. szám

A MAGI AK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 1671 szám Ara: 50 fillér Szombat, 1965. július 17. K a zinc bar cihán Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Háry' Bélának, a Központi Bizottság osztály veiető- helyettesének társaságában látogatást tett Nógrád megyé­ben. Találkozott szocialista brigádvezetőkkel, bányászokkal, ipari munkásokkal, termelőszövetkezeti parasztokkal, ér- telmiségikkel, megyei, városi és járási pártvezetökkel. A meglátogatott ipari és mezőgazdasági üzemekben és a. ta­lálkozók során tájékozódott a megye helyzetéről, fejlődésé­ről, megoldásra váró problémáiról. A látogatásra elkísér­ték Nógrád megye párt- és állami vezetői: Jakab Sándor, az MSZMP KB póttagja, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára. Potliornyik József, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazga­tója és Hankó János, a megyei tanács vb-elnöke. Ünnepélyes fogadtatás A vendégeket szerdán dél­után a megye határában, Jobbágyi községnél a megyei vezetőkön kívül László Ist­ván, a pásztói járási párt­bizottság titkára. Molnár Sán­dor járási tanácselnök. Kri- zsanyik Jánosné országgyűlé­si képviselő, Balovszki Miklós községi párttitkár, Murányi Mihály tanácselnök és Über József, a szurdokpüspöki és jobbágyi egyesült Béke Tsz el­nöke fogadta. Jakab Sándor üdvözlő szavai után a Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbágyi üzemegységének dol­gozói, majd úttörők köszön­tötték a párt első titkárát. Régi ismerősként üdvözölték Kádár Jánost a tsz-ben dol­gozó idősebb asszonyok, köz­tük Vegh Györgyné 69 eszten­dős kertészeti dolgozó, aki elmondta: 13 éve dolgozik a tsz-ben és munkaegységének a száma még ma is megköze­líti a fiatalokét. Este Salgótarjánban a me­gyei pártbizottság székha­zában Kádár János talál­kozott a végrehajtó bizott­ság tagjaival, valamint az MSZMP városi és járási titkáraival. A közvetlen hangú beszélge­tésen Jakab Sándor tájékoz­tatót adott a megye helyzeté­föl, ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődéséről. Töb­bek között elmondta, hogy az ipari termelés a második öt­éves tervben az országos át­lagnál nagyobb mértékben növekedett. Különösen ör­vendetes. hogy főleg a minő­ségi és gazdaságossági muta­tók tekintetében múlta felül a megye az országos átlagot. A párt decemberi határo­zatát a megye dolgozói helyesléssel, megelégedés­sel fogadták és odaadó munkával törekszenek a határozat végrehajtására. A tervek valóraváltását 920 szocialista brigád segíti; a szocialista brigádtagok száma mintegy 10 000. A megye ipa­ri exportja 4 év alatt meg­négyszereződött. Sok új gyárt­mány termelését kezdték meg s nagy gondot: fordítanak a műszaki fejlesztésre. A me- gye a második ötéves terv­ben mintegy 3 milliárd forint értékű beruházást kapott: többek' között felépült a hi­deghengermű és elkészült a Zagyvapálfnlvai Üveggyár re­konstrukciója. Az elmúlt négy évben 4400 munkahelyet biz­tosítottak a női munkaerők foglalkoztatására. A további­akban azonban előrelátó ter­vezéssel meg kell oldani a bányákból néhány éven belül felszabaduló munkaerő elhe­lyezését is. A megye szocialista mező- gazdasága néhány év alatt je­lentősen fejlődött. A gabona- termelés az idén minden ed- d tóin él jobbnak ígérkezik. Év- évre nő a munkaegység értéke és az egy tagra jutó szövetkezeti jövedelem, A kedvezőtlen körülmények kö­zött elért eredmények hűen bizonyítják a parasztság szo­cialista öntudatának erősödé­sét. Jakab Sándor beszámolt a kulturális és egészségügyi fejlődésről is, a tájékoztató végén pedig a párt tekinté­lyének megnövekedéséről, a párttagok és párton kívüli dol­gozók közötti jó kapcsolatról szólt. Ezután Kádár János szó­lalt fel. Elismeréssel be­szélt a Nógrád megyeiek építő, termelő munkájá­nak eredményeiről, a meg­valósult új alkotásokról. Megállapította, hogy a nógrádi szénmedence dolgozóinak oda­adó munkájára a párt ugyan­úgy számít a jövőben, mint eddig. Hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány politikája változatlan. Kitért a nemzetközi munkás- mozgalomban fennálló nézet- eltérésekre és elemezte az amerikai imperialisták vietna­mi agressziója következtében kialakult helyzetet. Nagybátonyban Csütörtökön a vendégek a Palócföld fontosabb ipari és mezőgazdasági vidékeit keres­ték fel. A délelőttöt Nagybá­tonyban töltötték, ahol talál­koztak a nógrádi szénmedence élenjáró szocialista brigádve­zetőivel. A kötetlen, baráti megbeszélésen Szoó Béla, a salgótarjáni járási pártbizott­ság titkára, Kaszás András, a járási tanács vb-elnöke, Ja- nák Gyula, a Nagybátonyi Bá­nyaüzem párttitkára és Ta­nyai Ferenc igazgató köszön­tötte a vendégeket. Takács Vilmos, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt területi pártbizottságának titkára tájé­koztatójában elmondotta, hogy a nógrádi bányászok ebben az évben több mint 3,5 millió tonna szenet adnak az országnak. Ennek csaknem egyharmadát a nagybátonyi üzem dolgozói termeli ki. A nógrádi szén­medencében 247 munkacso­port, több mint 3100 dolgozó versenyez a szocialista brigád címért. A termelés fokozására, a gazdaságosság növelésére, a minőség javítására tett válla­lásaik teljesítésének fontos eszköze a rendszeres tanulás, a szakmai ismeretek bővítése. Az elmúlt oktatási évben mintegy 2500 bányász tanult általános és középiskolában. Sokan látogatták a bányász­akadémiákat és a különböző szakmái tanfolyamokat is. Egymás után kértek szót a szénmedence minden részé­ből egybegyűlt brigád vezetők, akik beszámoltak a bányász munkacsoportok eredményei­ről, a brigádmozgalom fejlő­déséről, s rámutattak azokra a tényezőkre is, amelyek hát­ráltatják a munka további javítását, a termelékenység fokozását, a költségek csök­kentését. Szóltak a szigorú munkafegyelem, a műszaki fejlesztés, a jó üzem- és mun­kaszervezés fontosságáról. Megemlítették a normarende­zés és a bérezési rendszer1 problémáit is. Hangoztatták: a dolgozók elvárják, bőgj’ a műszaki vezetők min­denütt teremtsék meg a tervek teljesítéséhez szük­séges reális feltételeket. Rámutattak, hogy a bérezési rendszer akkor igazán jó, ha nemcsak a szakemberele ha­nem az egyszerű bányászok is el tudnak rajta igazodni. A vitában felszólalt Kazinczi László, a mizserfai üzemegy­ség Kossuth-díjas szocialista brigádvezetője, Angyal Vilmos, a Király-táró, Makalicza Jó­zsef, a Nagybátonyi Szolgálta­tó Vállalat, Szalai József, a ménkesi bányaüzem, Balogh István, a Kányás-akna, Szarvasy László, a nagybáto­nyi Tiribes-akna szocialista brigádvezetője, Telek József mizserfai bányász, Vincze Bé­la. a mátranováki üzem, Tor- ják Albin, a Székvölgyi akna, Sándor János, a Kányás-akna szocialista brigádvezetője, Gregor János mizserfai bá­nyász és Hajas B. Joachim ménkesi lőmester. Az elhang­zott észrevételekre Sült Tibor, a bányatröszt főmérnöke vála­szolt, Foto: Agotha Tibor ...' . i; !""ü! Legelőgazdálkodást tap (t szí a I a te se re és legelőbemtiiató Vizsolyban A szocialista brigádokról A Hernád két oldalán dús füvű legelő terül el Vizsoly határában. A Rákóczi Tsz-nek 324 hold legelője van, ebből 120 hold bemutató, minta- legelő, amelyen tervszerű le­gelőgazdálkodást folytatnak. A napokban száz mező- gazdasági szakember jött ösz- sze Vizsolyban a szerencsi és az encsi járásból, hogy tapasz­talatcserét folytasson a Rákó­czi Tsz eredményeiről, s meg­tekintse a mintalegelőt. A részvevőket Lajtos Mihály tsz- elnök tájékoztatta a termelő- szövetkezet gazdálkodásáról, különös tekintettel a legelők gondozására és az ezzel kap­csolatos állattenyésztés alaku­lására. Nagy figyelmet keltett Sza­bados Sándor agronómus be­számolója, aki adatokkal is igazolta, milyen hasznos a gondos, tervszerű legelőgon­dozás. De említsünk néhány jel­lemző számadatot: A vizsolyi gazdák az egyéni Kádár János nagy figyelem­mel hallgatta a felszólaláso­kat, majd maga is kifejtette véleményét a szocialista bri­gádok munkájáról. Hangoztat­ta, hogy társadalmunk nagyra érté­keli ezt a nagyszerű mozgalmat, és olyan esz­köznek tekinti, amely — a szakmai és politikai is­meretek gyarapításán kí­vül — hatásosan elősegíti . a szocialista öntudat for­málását is. A továbbiakban megállapí­totta, hogy a dolgozók nagy tömegei magukévá tették a párt múlt évi decemberi ha­tározatát. Ezt bizonyítják az idei eredmények is. Most az egyik legfontosabb teendő, hogy a termelést gaz­daságosabbá tegyük és tovább javítsuk a munkaszervezést. Biztosítani kell a zavartalan termelés feltételeit, valameny- nyi munkahelyen gondoskodni kell a kellő üzemi rendről, a szilárd munkafegyelemről, mert ez a további fejlődés nélkülözhetetlen alapja. Végül rövid tájékoztatót adott időszerű bei- és külpo­litikai kérdésekről. Beszéde végén a párt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a szénmedence bányászainak. A vendégek ebéd után rö­vid sétát tettek a bányaváros­ban. Délután Szécsénybe láto­gattak, ahol a II. Rákóczi Fe­renc termelőszövetkezetet ke­resték fel. A tsz központjában Kanvó Béla, a járási pártbi­zottság első titkára. Bodnár József, a járási tanács vb-el­nöke, Varga Ferenc, a községi pártbizottság titkára és Süme­gi János, a termelőszövetkezet: elnöke fogadta a látogatókat. Az új ifjúsági klubban — amelyet éppen aznap adtak át rendeltetésének — Sümegi Já­nos ismertette a termelőszö­vetkezet életét. 1951-ben 15 (Folytatás a 2. oldalonj gazdálkodás idején is törőd­tek a legelőkkel, akkor telepí­tették az erdősávokat. Az évek során azonban a nemes füvek kivesztek. 1960-ban a tsz tu­lajdona lett a legelő, s három évvel később a szövetkezet át­tért a korszerű legelőgazdál­kodásra. A közös legelő hol­danként! fűhozama 1962-ben 40 mázsa volt. 1964-ben ön­tözéssel elérték a 130 mázsát. Az idén, a mintalegelőn 102 mázsa volt csupán az első fű- hozam, s még hátra van két rotáció. Pontos számítások szerint tehát ebben az évben 160 mázsa lesz a holdankénti átlag. Ez igen szép eredmény. A vizsolyi tsz agronómusa a számszerű bizonyítás után részletesen tájékoztatta az egybegyült érdeklődőket arról is, milyen módszerekkel, ho­gyan érik el ezt a kimagasló hozamot. Az említett területet ősszel műtrágyázták, holdanként 150 kiló foszfort, és 100 kiló káli Huszonhétmillió forintos kár Mohácson és környékén Feloszlott a területi árvízvédelmi bizottság Mohácson is meggyorsult a Duna apadása. Pénteken reg­gel két méterrel volt ala­csonyabb a vízállás, mint a tetőzés kritikus napjaiban, így az árvízvédelmi készültsé­get a folyónak ezen a szaka­szán is elsőfokúra mérsékel­ték. A területi árvízvédelmi bi­zottság munkájának befeje­zése után csütörtökön felosz- lott. A területi árvízvédelmi bi­zottság feloszlásával átadta helyét a megyei helyreállítá­si bizottságnak. Az eddigi értékelés szerint 21,8 millió forint Mohácson és a környékbeli községek há­zaiban, . közműveiben, útjai­ban keletkezett kár. Mohá­cson 187 ház rongálódott meg, százba nem lehet visszaköl­tözni. Az újjáépítés, illetve helyreállítás előkészületei megkezdődtek. Pénteken Mohácsra érkezett Trautmann Rezső építésügyi miniszter, aki a megyei hely­reállítási bizottság ülése után megismerkedett a város újjá­építési. illetve ■ helyreállítási feladataival és tanácskozott a város vezetőivel. műtrágyát szórlak el. Tavssz- szal réti boronával fogasoltak és elsimították a vakondtúrá­sokat. Ezután l mázsa nitro­gén műtrágyát szórtak el is­mét holdanként. A legeltetés megkezdése előtt kézi erővel kiirtották a gyomokat. Ebben a munkában nagy segítséget nyújtottak a fiatalok, az út­törők és a kiszesek. A legelő területét szaka­szokra osztották fel, s a sza­kaszokon belül is kijelölték a jószág napi adagját. Amikor az első szakaszon túljutottak, fűkaszával levág­ták a visszamaradt füveket, réti boronával végigmentek a területen, s ismét szétszórtak 1 mázsa műtrágyát holdan­ként. A technológia szerint ezt követte volna az öntözés, de rí időjárás miatt erre most nem volt szükség. Hasonlóan történt a többi legelőszakasz kezelése is. Amióta ezt a módszert foly­tatják, naponta 35—40 kiló füvet biztosíthatnak a mar­háknak, s ez természetszerű­leg magával hozta a tejhozam emelkedését is a tsz-ben. A beszámoló után a szak­emberek a helyszínen szem­lélték meg a legelőt, s itt ala­kult ki a vita, itt tették meg észrevételeiket, itt kérdezték meg az őket érdeklő részlete­ket. A vendégek összesített véle­ménye az volt, hogy a látot­tak még a beszámoló adatai­nál is meggyőzőbbek voltak, s a mintalegelőt szebbnek, dúsabbnak találták az elkép­zel tnél. Az Encsi járási Tanács me­zőgazdasági osztálya a jövő­ben tovább akarja szélesíteni a mintalegelők rendszerét, s egyre több tsz-ben akarja meghonosítani a jó módszere­ket A. i, Világ proletárjai, egyesüljetek! Kádár János elvtárs látogatása Nógrád megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom