Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-09 / 160. szám

Világ proletarian egye süli etek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXL évfolyam, 160. szám Ara; 50 fillér Péntek, 1965. július 9. Déi-Vietnam: A szabadságharcosok területnyereséget ® Partizán-csapdába rohant és isW las»! megsemmisült egy dél-vietnami A dél-vietnami kormány és az amerikai hadvezetőség szempontjából nagyon nehéz­zé vált a helyzet a közép-vi­etnami fennsíkon. Az UPI je­lentése szerint a Vieteong a csütörtöki nap folyamán is számos sikeres ütközetet vívott cs területnyereséget ért el. Minden jel arra vall, hogy hamarosan be kell vetni azt a nyolcezer amerikai tenge­részgyalogost is ellenük, akit szerdán Da Nang-ban szállí­tottak partra. A kiéleződött helyzetből katonai megfigye­lők ismét arra következtet­nek, hogy a mostani monszu- nos időszakot a DNFF való­színűleg felhasználja arra, hogy Dél-Vietnam északi és déli részét elválassza egymás­tól: elvágja az ország „da­rázsderekát”. Kedden éjjel elesett Dák To, amely valamivel több mint 30 kilométernyire fekszik Kontumtól. Amerikaiakkal . megerősített dél-vietnami kormánycsapa- tókat küldtek a helyőrség fel­mentésére. Az egy zászlóalj­nál valamivel kisebb egység azonban csütörtökön délelőtt, Saigontól hatvan kilométer­nyire észak-nyugatra az egyik partizán-egység ' csapdájába rohant és az AP jelentése szerint a háromszáz főnyi dél-viet­nami alakulat szinte teljes egészében megsemmisült. Négy amerikai „katonai ta­nácsadó” is a zászlóaljjal tar­tott. Sorsuk ismeretlen. Dél­tájban a DNFF nagyszabású akciót indított Binh Duong tartományban, Xom Dua alakulat « Nyugtalanság Saigonban © A Pentagon szerint Hanoit is bombázni kellene helyőrség ellen. Aknalövedé­kek csapódtak Trim Tam helységre is. A kormánycsa­patok és az amerikaiak vesz­teségét még nem közölték. A Saigontól 55 kilométer­nyire északra fekvő „D-hadi- övezetben” amerikai, dél-vi­etnami és ausztráliai egysé­gek csütörtökön folytatták a „tisztogató hadműveleteket”. Ezt az akciót péntekre akar­ják befejezni. Az UPI jelentése szerint nemcsak a katonai, hanem a politikai helyzet miatt is megint jelentős nyugtalan­ság tapasztalható Saigon­ban. Úgy ’ vélekednek, hogy „amennyiben hatalomátvétel előkészítése folyik, akkor amögött Pham Ngoc Thao ez­redest kell keresni”. Washingtonból érkezett hí­rek szerint a Pentagonban és jobboldali republikánus kong­resszusi körökben egyre töb­bet beszélnek arról, hogy az amerikai gépeknek a demokratikus Vietnam fő­városát, Hanoit is támad- niok kellene. A Fehér Ház szerdán sajtó- közleményben elutasította a javaslatot, azzal a sajátságos indokolással, hogy Hanoi és Haiphong védelmére szovjet segítséggel létesített légvédel­mi rakétakilövőhelyek „ve­szélyeztetik az amerikai ka­tonai személyzet életét”. „Az amerikaiak százezer­re akarják növelni vietna­mi csapataik létszámát. De minél többen lesznek Viet­namban, annál nagyobb katasztrófa szakad rájuk. Úgy járnak majd, mint a franciák” — jelentette ki egy egyiptomi hetilapnak adott nyilatkozatában Giap tábor­nok, a Dien Bien Phu-i győ- \ ző, aki a felszabadító erőket | diadalra vitte a franciák utolsó vietnami erődjében. Az A] Musszavar című hetilap csütörtöki számában, megje­lent interjúban Giap tábor­nok kijelentette: az Egyesült Államok most ugyanazokat a hibákat véti, amelyek a fran­ciák indokínai vereségét okoz­ták. Építőtábor, 1965 A nyári szünidőben több ezer középiskolás dolgozik az építőtáborokban. Szécscnysziget határában készült, a Ivulich Gyula ifjúsági építőtábor fiataljairól, rét- és legelőgazdálkodás megjavításán fáradoznak.. Képünk A Csökkenőben van a dunai árvízveszély Fehér Lajosnak, áss árvízvédelmi kormánybizottság elnökének nyilatkozata Frei—De Gaulle tárgyalások De Gaulle francia köztársa­sági elnök csütörtökön délelőtt Elutazott Helsinkibe a magyar békedelegáció Csütörtökön elutazott Hel­sinkibe a július 10-én kezdődő Béke-Világkongresszuson részt vevő magyar delegáció. A küldöttség vezetője dr. Sík Endre, az Országos Bé­ketanács elnöke. Tagjai: dr. Bognár József egyetemi ta­nár, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke, dr. Brezanóczy Pál címzetes püs­pök, apostoli kormányzó, D orvosi István újságíró, dr. Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, Hubay Miklós író, a magyar Pen Club főtitkárhelyettese, Je- szán Sándorné, a Miskolci Pamutfonó szakszervezeti bi­zottságának titkára, dr. Kál­Megnyílt az Oroszországi parlamentjének ülése Csütörtökön megkezdte munkáját az Oroszországi Fö­deráció (OSZSZSZK) parla­mentjének ülésszaka. Az ülés­szak munkájában részt vesz­nek a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a szovjet kor­mány vezetői. A csütörtök délelőtti /ülé­sen Valentyin Gyakov, az OSZSZSZK minisztertanácsá­nak elnökhelyettese számolt be a kereskedelem és a közét- írrrrtetés megjavításának kér­déseiről. dy Zoltán evangélikus püs­pök, Petliő Tibor újságíró, dr. Réczei László tanszékvezető egyetemi tanár, az Országos Béketanács alelnöke, Sebes­tyén Nándorné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak osztályvezetője, Tolnay Klári kétszeres Kossuth-dijas színművésznő, dr. Zsebök Zoltán Kossuth-dijas egyete­mi tanár és dr. Bácskai Ta­más egyetemi docens, a Nem­zetközi Béke Intézet magyar munkatársa, aki Helsinkiben csatlakozik a delegációhoz. másodszor is fogadta Eduardo Frei chilei elnököt. Az AFP tudósítója szerint a két államfő nemzetközi prob­lémákról, elsősorban latin­amerikai kérdésekről tárgyalt. A tudósító utal De Gaulle el­nöknek a szerdai vacsorán el­hangzott kijelentésére, amely szerint „Franciaország és Chi­le a jövőben együtt kíván mű­ködni nemzetközi síkon, még­pedig nem epizodikusán és öt­letszerűen, hanem állandóan és szervezetten. Frei négy napot tölt Francia- országban. Onnan Angliába és Nyugat-Németországba utazik. Az MTI tudósítója felkereste Fehér Lajost, az árvízvédelmi kormánybizottság elnökét, aki­től az árvízvédelemmel kap­csolatos néhány időszerű kér­désben a következő nyilatko­zatot kapt'd; — Csökkenőben vari a du­nai árvízveszély. A folyó fel­ső és középső szakaszán az élet megszokott rendje már majdnem mindenütt visszaállt Jelentős károk és veszteségek keletkeztek — A megfeszített védekezés elhárította a katasztrófát, de a magas és hosszantartó vízál­lás következtében jelentős ká­rok és veszteségek keletkeztek. A közvetlen és közvetett ká­rok (termeléskiesés) összege az eddigi becslések szerint csak a dunai árvíz következtében sok százmillió forint. Ezek részben személyi jellegűek, részben gyárüzemeket, szövet­kezeteket, állami gazdaságokat, erdőgazdaságokat, s egyéb kö­zületi szerveket érintenek. — A Duna menti árvíz kö­vetkeztében eddig több mint 1400 épület — többségében la­kóház — erősen megrongáló­dott, 80 pedig összedőlt. Jelen­tős kár ez, különösen ha azt is számításba vesszük, hogy a nyugat-dunántúli árvíz kö­vetkeztében már 350 ház tel­jesen megsemmisült, mintegy 870 pedig megrongálódott. — A károk helyreállítására a kormány megtette a szüksé­ges intézkedéseket. Az érin-! szeretettel Megkezdődött az aratás a Bodrogközben Visszahúzódóban vannak már az árvizek, s az utóbbi napok melegre fordult idő­járása az esős, hűvös tavasz ellenére is behozott vagy hét hetet a lemaradásból a kalá­szosok, kapások fejlődésében Borsod északkeleti csücské­ben, a Bodrogközben is, úgy­hogy itt is megkezdődhetett az aratás. Elsőnek a nagyrozvágyi Rá­kóczi és a dámóci Üj Barázda Termelőszövetkezet gépei áll­tak a sárga árpatáblába, hogy levágják, kicsépeljék és men­nél előbb magtárba juttas­sák ezt a fontos abraktakar­mányt. Utána következik a homokos talajon a rozs, de mire az árpával és & rozs- zsal végeznek, minden bizony­nyal beérik a mintegy 20 ezer holdnyi búza is a sátoraljaúj- helyi járás területén. A járási pártbizottság és a járási tanács a termelőszövet­kezeti vezetőkkel együtt min­den szükséges intézkedést megtett az aratás gyors, zök­kenőmentes lebonyolítására. Nagy körültekintéssel, kellő időben hozzáláttak a szerve­ző munkához. A pártbizottság és a járási tanács közös intéz­kedési tervet készített, a köz­ségekben pedig a helyi taná­csok, nőbizottságok és nép­frontbizottságok a termelőszö­vetkezeti vezetőséggel együtt vitatták meg az aratásra való felkészülés kérdéseit. Ügy ha­tároztak, hogy amennyi gabo­nát csak lehet, azt mind gép­pel vágják le, de ahol a ga­bona dőlt, vagy ha a munka úgy kívánja, táblába állnak az előre megszervezett ka­szás-brigádok is. A járás területén egyébként 95 kombájn, 27 rendrearató és 57 aratógép áll teljesen ki­javítva, munkára készen. A gépek a megfelelő számú ke­zelő személyzettel mind ki­vonultak körzeteikbe, hogy a most következő hetekben 30 ezer holdnyi kalászost gyorsan, kiváló minőségben, a lehető legkisebb százalékú szemveszte­séggel learathassák, betakarít­hassák a sátoraljaújhelyi já­rás területén. fft. }.) tett megyékben mindenütt helyreállítási bizottságok ala­kultak, s már el is kezdték a munkát, — Az árvízsújtotta terüle­tekre szükséges építőanyagot átcsoportosítottuk. Az árvíz- és belvízkárt szenvedett, továbbá a csapadék és a magas talaj­víz miatt átázott mintegy 300 ezer kát. hold terület újra ve­téséhez, illetve bevetéséhez a vetőmag nagyobb részét hazai forrásból, részben pedig a Szovjetunió segítségével bizto­sítottuk, Megmozdult a társadalom — Ahogy korábban a gá­tak, az emberi életek és anya­gi értékek védelmére: az utób­bi hetekben az árvízsújtotta lakosság megsegítésére meg­mozdult a társadalom is. A segítőkészségnek és együttérzésnek sok ezer példája mutatkozik meg az ed­digi felajánlásokban. A pénz­ben történő adományokon kí­vül számos üzem és szakmun­kás vállalta, hogy kőműves, asztalos, mázoló, villanyszere­lő, s egyéb munkával járul hozzá a megrongálódott, vagy összedőlt családi házak, terme­lőszövetkezeti stb. épületek helyreállításához. De a segítő­készség olyan módon is meg­nyilvánult, hogy egyesek a bajbajutott családok gyerme­keit kívánják magukhoz ven­ni és ezzel átmenetileg pótol­ni az elveszített otthon mele­gét. Több szakszervezeti üdülő elsősorban az árvízkárosultak gyermekei részére ad nyaralá­si lehetőséget. — A gyűjtés során első­sorban pénzfelajánlásokat fo­sodnak el. Eddig a dolgozók többsége egy napi keresetének megfelelő összeget ajánlott fel. Természetesen, aki ennek felét, harmadát kívánja, azt is köszönettel nyugtázzuk. Mindenki önként annyit ad, amennyit meggyőződése dik­tál és saját anvagi lehetősó- "ri megengednek. — Az árvízsújtotta megyék­ben megalakult gyűjtési bi­zottságok egyben a segélye­zéssel kapcsolatos tennivaló­kat is ellátják. A segélyek kiosztásánál az arra illetékes társadalmi szervek is közre­működnek. s körültekintő, gondos mérlegelés alapján döntenek a felhasználásról. Ez biztosítéka annak, hogy a lakosság százezreinek nagy és együttérzéssel adományozott forintjai való­ban azokhoz jutnak el, akik arra rászorulnak. A befolyt összegeket személyes károk pótlására fordítják — Az országos gyűjtés útján nyert összeget személyi se­gélyezésre lehet felhasználni. Ezt azért hangsúlyozom, mert az utóbbi ■ napokban elterjed­tek olyan hírek, hogy a se­gélyakció során befolyt össze­geket „OTP-kölcsön formá­jában” fogják megkapni a károsultak. (Az 1954-es ár­víz alkalmával volt is ilyen intézkedés és gyakorlat.) El­terjedtek olyan hírek is, hogy a gyűjtésből befolyt összege­ket közületi károk helyreál­lítására fogják felhasználni. Mindkét híresztelés teljes fél­reértésen alapul. Az árvízvé­delmi kormánybizottság úgy döntött, hogy a mostani gyűj­tés útján nyert összeget kizá­rólag személyi károk pótlá­sára, tehát a károsultak köz­vetlen megsegítésére — lakás- helyreállításra, lakberendezés pótlására stb. — szabad és kell felhasználni. A befolyt ösz- szegből a gyorssegélyek osz­tása már a jövő héten meg­kezdődik. — A társadalmi gyűjtés ösz- szegéből nyújtott segélyeken kívül az árvízsújtotta csalá­dok az épületkárok helyre- állításához kamatmentes ÓTP- kölcsönt kaphatnak előtaka- rékossági követelmény elő­írása nélküL Száztíz napja folyik a védekezés — A tönkrement, illetve megrongálódott lakások tulaj­donosainak, továbbá a vízzel borított mezőgazdásági terü­leteken gazdálkodó termelő­szövetkezeteknek az 1965. évi ház-, föld- és jövedelemadót, valamint a biztosítási díjat el­engedik. Részleges károsodás esetén az engedmények al­kalmazása a károk arányában történik. — A száztíz napja folyó vé­dekezésben és a kárt szenve­dett lakosoknak megsegíté­sére irányuló, s egyre jobban kibontakozó társadalmi gyűj­tésben is az összefogás feleme­lő példáját mutatta meg az ország népe. Bízunk benne, hogy — az árvízvédekezéshez hasonlóan — a széleskörű tár­sadalmi gyűjtést is siker koro­názza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom