Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

ßSZAKM AGY ARORSZAG Csütörtök» 1965* juliuß S. msm Az iskolareform végrehcxj i©§® assls nélány tapasztalata Az elmúlt napokban Lugossy Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes Miskolcon járt, és érdekfeszítő előadást tartott a történelemtanárok nyári egyetemén. Nagyon időszerű téma szerepeit napirenden: az iskolareform végrehajtásának néhány tapasztalata. Az általános iskola nyolc osztályának elvégzésével — hallottuk a miniszterhelyet­testől — nincs különösebb baj. Ma már ott tartunk, hogy a tankötelezettségnek eleget téve a beiratkozok 90 száza­léka szerzi meg általános is­kolai végbizonyítványát. Szép eredmény ez, hiszen 1936-ban a tankötelezetteknek csak 20 százaléka szerzett' végbizo­nyítványt. Az általános iskola befejez­tével sokan készülnek tanul­mányaik folytatására. Ebből az igényből kiindulva kor­mányzatunk arra törekedett, hogy a középfokú képzést mind általánosabbá tegye. Ezt a törekvést túlságosan rö­vid idő alatt akarták nálunk realizálni, nem számolva a tárgyi és a személyi feltéte­lek esetenkénti hiányával. A továbbtanulás reális útja A tanulás nálunk népmoz­galommá vált. Kétmillió két­százezer ember tanul hazánk különböző iskolatípusaiban. Ez az örvendetes növekedés sok-sok gondot rejt magá­ban. Ez a számszerű emelke­dés nagyobb anyagi feltételek biztosítását írja elő. A jövő­ben. középiskoláink fejleszté­sét a lehetőségeknek megfele­lően kell alakítani: Minden fejlesztést csak a népgazdasági tervben biztosított terv alap­ján lehet realizálni. „Hozóm­ra” nem érdemes az iskoláz­tatások arányszámát növelni. A továbbtanulás mikéntjeit is érzékenyebben kell a jövőben figyelni. A továbbtanulás reá­lis útja: az ifjúság nagy ré­szének szakmunkássá történő képzése, olyan jó feltételek megteremtésével, hogy gőz­ben megszerezhessék a közép­fokú műveltséget. Természe­tesen ehhez korszerűsíteni kell az iparitanuló-képzés tan­anyagát, s magát a szakmun­kásképző intézményt. Ezek az iniciativák megha­tározzák a középiskolák fej­lődésének útjait. Kormány­zatunk a jövőben csökkenti a gimnáziumi létszámot, és növeli a szakközépiskolák szá­mát, férőhelyét. Minőségi fejlesztés Az élet minden területén a minőségé a döntő szó napja­inkban. Ez vonatkozik az is­kolai oktatómunkára is. A tankönyvek fejlesztésével, új tantervek készítésével minden bizonnyal minőségi fejlődés érhető el középiskoláinkban. Szakközépiskoláinkban új tan­tervek készülnek. Ezzel pár­huzamosan írják az új tan­könyveket is. E tankönyvek 1 megismertetnek a korszerű természettudo mányos szemlé­lettel, a minőségi növekedést célozza pedagógusaink felké­szültsége is, szükségszerű, hogy minden pedagógus jól is­merje a tankönyvek szövegét és szellemét. Az iskolareform pezsgésbe hozta a pedagógiai munkát. Az oktatás korszerűsítésére alapdokumentációk készültek és készülnek. Ezek sok hasz­nos, eligazító módszert tar­talmaznak. De minden okos dokumentációnál fontosabb az általános iskolák szakember szükségletének megoldása, hi­szen minden oktató-nevelő munkának alapja az általános iskola. A kis községek és a városi iskolák közötti színvo­nal különbség még mindig összehasonlíthatatlanul nagy. Az 1980-ig terjedő pedagógus ellátottsági terv remélhetőleg fokozatosan megoldja a vidé­ki iskolák, a kisközségek szín­vonal problémáját. Már nap­jainkban is minőségi célokat szolgál az a rendelkezés, hogy csak kivételes esetben tanít­hat a jövőben képesítés nél­küli nevelő. Az iskolai szakmai oktatás Sokat vitatott téma. A mi­niszterhelyettes előre bocsá­totta: szakmunkásokat ké­pezni csak szakmunkásképző intézményekben lehet. Irreális várakozás az, hogy munkaerő forrásává váljék a gimnázium: ezekben a kötelező szakmai előképzést fokozatosan meg kell szüntetni. Változatlanul nagy szerepet játszik ifjú­ságunk nevelésében a munka­oktatás. Ennek szükségessége egy pillanatig sem vitatható. De azokban az iskolákban, amelyekben nem rendelkeznek kellő tárgyi és személyi felté­telekkel, időlegesen szünetel­tetni lehet a munkaoktatást. A jövő két iskolatípusa Hazánkban két iskolatípus reprezentálja majd a közép­fokú képzést: a gimnázium és a szakközépiskola. Mindkettő érettségit ad. A jövő szak- középiskolájának a mai kö­zépfokú technikum szolgál­hat alapul, ez tekinthető mo­dellnek. Ezek a szakközépis­kolák nem technikusokat, ha­nem olyan szakmunkásokat bocsátanak ki falaik közül, akik azonnal bekapcsolódhat­nak a gyakorlati munkába, a termelésbe, és alkalmassá vál­nak precíz szakmunkák és bizonyos irányító részfelada­tok megoldására. Gyakorla­tilag olyan feladatok megol­dására, amelyeket korábban technikusokra bíztak. A tech­nikumok tehát idővel szak- középiskolákká minősülnek át. A jelenlegi közgazdasági technikum és szakközépiskola változatlan céllal tölti be hi­38 ezer forint jutalom — figyelmességért Egyre gyakoribb jelenség, hogy az Állami Biztosító nem­csak a keletkezett károkat té­ríti meg, Iranern jutalomban részesíti azokat, akik figyel­mességükkel, jobb munká­jukkal hozzájárulnak a károk megelőzéséhez. Ilyen természetű jutalma­zásra került sor néhány nap- pal ezelőtt, amikor is az Ál­lami Biztosító Borsod megyei Igazgatósága 33 ezer forint ju­talmat fizetett ki 6 termelő­szövetkezetben azoknak a ser­tésgondozóknak, akik hozzá­járultak az elhullási arány csökkentéséhez. Az első díjat és a 10 ezer forintos jutalmat a mezőkövesdi Matyóföld Tsz brigádja kapta, a második helyre, 8 ezer forint jutalom­mal a kenézlői Dózsa Tsz, a harmadikra pedig, 6 ezer fo­rint jutalommal az aszalói (szabadság Tsz. került Ezenkí­vül háromezer—háromezer fo­rintos pénzjutalmat kapott még a iaktaharkányi Haladás. vatását. Felmerül a kérdés, hogyan képzik nálunk a technikusokat. A technikumi minősítést iskolai rendszeren kívül kell megoldani. Átkép­zés, továbbképzés formájá­ban az illető gyár kívánsá­gának és profiljának megfele­lően. A technikusokon kívül más típusú szakemberekre is szüksége van népgazdaságunk­nak. Ezt többfajta felmérés bizonyítja. Részegységek irá­nyítására üzemmérnökökre lesz a jövőben szükség. Az üzemmérnökök képzése a je­lenlegi mérnökképzés mellett történik majd. főiskolai szin­ten. A felsőfokú technikumok csak akkor alakulhatnak át üzemmérnökképző főiskolává, ha a személyi, s a tárgyi felté­telek teljes mértékben bizto­sítottnak látszanak. Addig a felsőfokú technikumok techni­kusokat bocsátanak népgaz­daságunk rendelkezésére. A felnőttoktatás Gondos tanulmányozást kö­vetel a magyar felnőttoktatás mélységekben történő meg­vizsgálása. Ugyanis az adatok arról tanúskodnak, hogy soha nem látott számban indulnak a felnőttek az iskolák padjai felé Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy az általános iskola esti tagozatai iránt kissé csökkent az érdeklődés, ugyan­akkor a középiskolák iránt hallatlanul megnőtt. A felső­fokú tanintézetekben szintén nagyon sokan tanulnak. Több tízezer felnőtt szerezte meg itt diplomáját, s ezen a terü­leten a felnőttoktatás befe­jezte történelmi hivatását; egyetemeink, főiskoláink na­gyobb gonddal ügyelhetnek a minőségre. Az ifjúság világnézeti neve­lésének erősítésére 1968—69- ben bevezetik a Világnézetünk alapjai című tárgyat. Ez a tantárgy hozzásegíti a közép- iskolás tanulóifjúságot ahhoz, hogy az összefüggéseket pon­tosabban, világosabban lássa, s tanulmányai közben ne me­rüljön el részproblémákban. Az idei érettségi vizsgák is arról tanúskodtak — mondot­ta a miniszterhelyettes —, hogy a fiatalok bizonytalan körvonalakkal rajzolták meg a társadalmi haladás útját, a mai élet bonyolult jelenségeit A négy esztendővel ezelőtt törvénnyé lett iskolareform eredményei mind kristályosab­ban látszanak. Ha a közben szerzett tapasztalatokat irá­nyító szerveink és nevelőink jól értékesítik, az iskolareform végrehajtása előtt alaposan le­csökkennek az akadályok. Párkány László Gésák, pagodák, titkok Fehér Klára és Nemes László japáni útijegyzete Fa\r s~n mint száz: azt- a~u, hittük, veszé­lyes, izgalmas kaland lesz a tokiói utazás. És ehelyett egy hatalmas birodalom kedélyei; ünneplőbe bújt és alaposan kimosdatott vasárnap délután­ját találtuk”. — Ezt a megál­lapítást olvashatjuk a Tán­csics Könyvkiadó Űtikalandok sorozatában nemrégen meg­jelent Gésák, pagodák, titkok uímű kötet egy helyén, Fehér Klára és Nemes László, az is­mert író-házaspár japáni úti­jegyzetében. Egy kicsit ma­gunkévá tehetjük e megállapí­tást — némi átfogalmazással: azt hittük, izgalmas útikalan­dokat olvashatunk a gésák és pagodák titkairól, s helyette egy ismert író-pár rövid to­kiói tartózkodásának napló­vázlatát kaptuk, különösebb feszültség nélkül7 de mindvé­gig lebilincselő érdekességgel. Japán, e távol-keleti ország mindig a közérdeklődés előte­rében állt. A modern technika, a XX. századi életforma és az évezredes hagyományok, ősi szokások ellentmondásos vilá­ga örök titokként jelentkezik a Japánban nem járt ember előtt, s minderre aligha adhat kielégítő választ: az, aki tu­ristaként rövid időt töltött a japán fővárosban, a világ leg­nagyobb városában, különö­sen, ha a látogatás idején ez a város egy kicsit nem a hét­köznapi képét viselte, mert éppen itt tartották az olim­piát, és Tokió valóban az ünneplőbe bújt és kimosdatott arcát mutatta a turistáknak. A könyv szerzői ugyan azzal a szándékkal rótták az óriási város utcáit,' a metropolis kör­nyékét, hogy a. japán ember­hez férkőzzenek közelebb, megismerjék azt, vállalkozá­suk azonban nem járhatott sikerrel, a gésák, pagodák kö­rül fonódó titkokról, hiedel­mekről nem lebbenthették fel maradandóan a fátyolt. Ahhoz kevés egy turistaút. Mégis nagy örömmel és szí­vesen olvassuk ezt a könyvet. Nemcsak azért, mert a termé­szetes emberi kíváncsiság a „titokzatos ország*’-ról szóló útirajz közléseinek megisme­résére sarkall, hanem azért is, mert a könyv, bár nem hatol mélyre a japán társadalom életének vizsgálatában, így Ossz-szövetségí finnugor nyelvészeti konferencia A finnugorisztika területén jelenleg a tudományok több mint száz kandidátusa mun­kálkodik a Szovjetunióban. Csupán a Komi Autonom Köz­társaságban (az Oroszországi Föderáció északi része) csali­nem húsz nagyképzettségű szakember műveli ezt a tudo­mányt, Ezeket az adatokat Ivan Luptkin professzor kö­zölte az össz-szövetségi Finn­ugor Nyelvészeti Konferenci­án tartott beszámolójában. A beszámoló a finnugor nyelv- tudomány területén a legutób­bi két esztendőben végzett munka eredményeit összegezte. A konferencián több mint 300 tudós vesz részt Észtor­szágból, Grúziából, a Karéi, az üdmurt, a marin, mordvin autonom köztársaságból, to­vábbá az északi nemzetiségi körzetekből. A tudományos szimpózium résztvevői között ott vannak Moszkva, Lenin- grád, Szverdlovszk és Perm jeles szakértői. A konferencián 00 beszá­moló hangzik eL is jó áttekintést adó, der érdekfeszítö olvasmány. I bilincsel, kellemes ' időtől! és felszíni jellegük ellen is hasznos ismereteket Az egész kötetet belengi szerző-pár sok más írás ismert derűje, opíimizmu A jószemü riporter éleslát;: az izgalmas szerkesztésm az olvasmányosság sorolha még a könyv legfőbb jelle zői közé. Sok fénykép tál ható a könyvben, valamei nyit a szerzők készített Egyiket-másikat el lehet volna hagyni. Összességében jjjl®:­és Nemes László japáni t rajza érdekes. Érdemes el vasni. fbeaedcW Takarékosak az ózdiak Megyénk városai közűi valy elsőnek az ózdiak ny lék el a Takarékos város met. Az ózdi családok idén még takarékosabbak! bizonyultak, mint az elm esztendőben. Már az első i évben 1700-ról 2600 fölé n a takarékbetétkönyvvel r delkező családok száma, betétállomány fél év aá több mint 1100 000 forint gyarapodott. Az elmúit végén 389 autónyeremés betétkönyvük volt a város kóinak. 1965. első felében újabb ilyen betétkönyvet v toltak. Elektroakusztikai kiállítás Miskolcon Miskolcon, a Széchenyi utcai rádió és televízió szalonban érdekes elektroakusztikai ki­állítás nyílt meg. Számos új A film tantárgy fesz az iskolában Ez év őszén kezdődik meg a filmesztétikái oktatás hatvan budapesti és vidéki középisko­lában. A világszerte érdeklő­déssel kísért kezdeményezés csak első lépése az általános filmoktatásnak. A tanterv sze­rint mintegy nyolcezer tanuló a magyar nyelv és irodalom tanítása során ismerkedik meg a film formanyelvével. Az eddigi kísérletek azt mutat­ják, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok között óriási az érdeklődés az új tan­tárgy iránt. zenegépet, sztereó-erősítőt, mezjátszókat, térhatású ha: szórókat mutatnak be a kiá táson, működés közben. 1 típusú lengyel rádiókészü keket is láthatnak az érd< lődők. A kiállításon találh. elektroakusztikai berende sek egy részét év végén n árusítani is fogják az űz tekben. A kiállítás július 12 tekinthető meg. A rádió televízió szalonban vasán: délelőtt is tartanak bemutai A kiállítás anyagát Misko ról Pécsre, majd Szegedre sz lítják. Tájjellegű .épművelési tanácskozás fi miskolci EROZik műsora Egerben Borsod, Hajdú, Bihar, Heves és Nógrád megye népművelési vezetői találkoztak kedden Egerben, hogy megvitassák a következő év kulturális fel­adatait. Az egésznapos talál­kozón Bíró Vera. a Művelő­désügyi Minisztérium köz- művelődési főosztályának ve­zetője ismertette az ideológiai munka és a népművelés aktu­az arnóti Búzakalász és römbölyj Béke Tsz. go­5. ális kérdéseit. Különösen ki- J emelte a televízió és a nép­Felhívás a földadó fisetésére kölelesettehhean A földadó fizetésére kötelezettek A 4 kát. holdnál kisebb, nem a csépié« befejezése után hala- szőlő művelési ágú, Illetve az 1 déktalanul tegyenek eleget az 1965. kát. holdnál kisebb szőlő müvelé- évl kötelezettségüknek. A földadó sl ágii területen gazdálkodó föld- július 1-én esedékes. Teljesítése müvesszövetkezetek és egyéni gaz­állampolgári kötelesség. dálkodók. valamint a ibvahagvott A termelőszövetkezetek, a haló- alapszabály szerint működő erdö- szati termelőszövetkezetek, a tér- birtokossági társulatok földadófi- melöszövetkezetl csoportok és a zetési kötelezettségüknek ter- szakszövetkezetek az általuk kö- ménnyel, vagy mázsánként 220 zösen használt földterületek után Forintos áron pénzben tehetnek kivetett földadót terményben kö- eleget, telesek megfizetni. Ugyancsak ter­ményben kötelesek megfizetni Ha a terményben fizetésre köte- földadójukat a községi legeltetési Mzett földadótartozását önhibájá- bizottságok a nem legelő műveié- b61 nem terményben egyenlíti ki, si ágú területek után, a 4 kat a q-ként 220 forintos búzaáron fe- holdon. vagy annál nagyobb föld- 101 Pótlék elmén földadúltátraléká- területen gazdálkodó földművesszö- nak minden búzakilogrammja után vetkezetek és azok a gazdálkodók. 1 forintot köteles fizetni. Ezenki- skik 4 kát. hold. vagy annál na- VÜI a behajtás költségei is terhe- gyobb földterületen, Illetve 1 kát ha­hóidat elérő szőlőterületen gazdán A Borsod megyei Tanács kodnak. pénzügyi osztálya művelés kapcsolatát, amely azért is elgondolkoztató, mert mint a hozzászólásokból kide­rült, sok népművelő még ma is konkurrenciának érzi a tv-t Megyénk képviselői felve­tették, hogy a népművelés jelenlegi apparátusa nem mindenben fele! meg a kö­vetelményeknek. Például a televízió gyors elterjedése és a műszaki-termelési propa­ganda fokozass új feladatok elé állítja azokat az intézmé­nyeket, amelyek nem rendez­kedtek be az ilyen irányú te­vékenységre. Különösen nagy gondot okoz a több mint 190 kisebb község munkájának összehangolása, módszertani irányítása. Ebben nagy előre­lépést jelent a körzetek ki­építése, a meglevő könyvtá­rak fejlesztése, klubkönyv- tárrá alakítása. A tanácskozás az Alföld és a Népművelés című folyóirat vitája, az országos viták és a helyi elképzelések alapján igyekezett irányelveket adni az elkövetkezendő évekre. Az emberek nagyobb igénnyel fordulnak a kultúra felé — fogalmazta meg Bíró Vera a tanácskozás alapgondolatéi —, és ennek az igénynek minden­ben meg kell felelnünk. Sz. P. BEKE 8—14: Egy les! 12; Robinson család. Só „ szobalány naplója, amerikai, széles! IS: Gyávák: b Francia. Széles! 18 éven felüliek- dája. Francia—olasz. Széles! nek! K: naponta hn. 4. 6 és s. naponta hu. 5 és t M. 11. WMi M. 11. t. 10 es í. 12: Rab Ráby. Doilárpapa. Széles I PETŐFI KOSSUTH 8—9: A félelem. Magyarul bes filmszínház délelőtti műsora lő csehszlovák. 10—11: Cleó 5- 8—9: Az ötödik lovas, a félelem. 7_ig- Francia. Széles! 12: A tizec Csehszlovák. Széles! 10 és 12: Egy meg a többiek. Magyar. Széles! , szobalány naplója. Francia. Szé- A betörő. Színes angol. Szél les! 18 éven felülieknek! 13—14: K: hétfő, csütörtök, vasárnap Vörös és fekete. I—II. Magyarul 5 és 7> úeüd, péntek, szombat c, beszélő színes francia. K: vasárnap 7- M- H- 10-kor: Az aranyfoj kivételével naponta de. t 11-kor. ADy KOSSUTH Tapolca (terem) filmszínház délutáni műsora 8—9: Égbolt a sivatag fel 8—9: Az ötödik lovas, a félelem. Színes szovjet. 10—U; Magáné Csehszlovák. Széles! 10—H: Vörös Szlnes francia, 12—13: Altona f és fekete I—II. Magyarul beszélő h'-fi. Magyarul beszelő olasz, színes francia. K: naponta 4 és naponta du. 6-kor. f. 7. szombattői naponta fél 4 és ar>v 7 órakor. M. 11. f. 10 és f. 12: Sx* Papát vásároltam. Széles! 1 ápolta (kert) p a jrr v a Láng az utcákon. Mag fAlau rul beszélő angol. Széles! 10­8—9: Ne sírj, Péter! Jugoszláv. Magánélet. Színes francia. Széf Széles! 10—11; Hurrá, nyaralunk! 12~12: A betörő. Színes anj Magyarul beszélő szovjet. 12—13: Széles! K: naponta este f. 9-ko' Füst. Olasz. Széles! 18 éven felü- lieknek! K: naponta n. 6 és f, 8, vasárnap f. 5 és hn. 7. M. 11. f. 10—U: Ha egyszer húsz év ne 11-kor: Bakfis. va. Magyar. K: szombat 6. vas TÁNCSICS aSP .£"• * éS «• M- U. f. 11-k 1 Aiscsics A goiiovo zenesz. 8—9: Nyári intermezzo. Magyarul beszélö színes csehszlovák. Széles! ,«V, , , „ 30-n: Éjfélkor. Magyar. 12—13; A (Mlskolc-Hámor) különös lány. Jugoszláv. Széles! 10—ll: Körhinta. Magyar. 13— K: naponta hn. 5 és 7. M. li, f. I-imonádé Joe. Színes csehszlov J0-kor: Fel a fejjel! Széles! K: kedd, szerda, szom , CA-V. 7. vasárnap hn. 5 és 7. M. 11. AKI kor: A pásztorkirály. 8—9; Jog és ököl. Lengyel 10: Limonádé Joe. Szlnes csehszlovák. Széles! 11: Rab Ráby. Magyar. Széles! 12—18: Égbolt' a sivatag felett. Színes szovjet. K: naponta hn. 5 és 1. NAGY FILMEK SZÍNHAZA (Bartók Művelődési Ház, Marx Károly u. 15.) Július 11., vasárnap este 7 jó Az éjszaka. Olasz—francia. Szél 8—9: Max Linder társaságában. Július 14., szerda este 7 óra: Francia, lé—11: Nem. Magyar. Szé- édes elet. Olasz. Széles! SZIKRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom