Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-28 / 176. szám
ÉSZAKMAGYATjrmc^Ar, Szerda, 1965. július SS., ——I —B Munkájuk nem egyszerű és nem mindig hálás Tompa Mihály összegyűltei len versesből Vadgazdálkodási és vadászati alapismeretek A MEZŐGAZDASÁGI Ki- alighanem az tekinthető jó adó figyelme (legfrissebb ki- vadásznak, aki ennek tudatá- adványainak ismeretében is ban is van, és elsajátítja mindelmondhatjuk), minden terű- azokat az ismereteket, amelyek letre kiterjed. így számot vet a vadászatnak, mint sportnak, a hivatásos és a nem hivatá- mint tudományos és mint gaz- sos vadászok nagy számával és dasági tevékenység űzéséhez a vadászat iránt megnyilvánu- szükségesek. Bizonyosra vesz- ló fokozódó érdeklődéssel. A szűk, hogy a jól szerkesztett fenti című munka voltaképpen és szemléletesen illusztrált tankönyv, amelyet a legkivá- könyv hasznos segítséget nyújt lóbb szakírók állítottak ősz- a vadászati kultúra továbbfej- sze, és a vadászvizsga anyagát lesztéséhez. öleli fel. Arra hivatott, hogy_^ gazdag eligazítást nyújtson® mindazoknak, akik akár meg-? élhetésüket találják meg a va-^ HAJDÚ BÉLA dászati szakmában, akár pedig? szórakozásból járják az erdő-? két, s réteket, mint valame-? lyik vadásztársaság tagjai. A% könyv nagy segítséget nyújt a* vizsgára készülőknek, akiknek? eddig egész kis könyvtárat •> kellett áttanulmányozniok. Ez? az összefoglaló munka egy kö-é tetben tartalmazza mindazt,? amire egy vadászati szakem-.> bernek alapfokon szüksége? van. így a különböző fejezetek? kitérnek a vadgazdálkodás? népgazdasági méltatására, ál-^ lattani ismeretekre, az erdő$ életközösségének kialakulásé-[ ra és változására. Betekintést^ nyújtanak a vadtenyésztésbe, [ leírják a vadászterületeket és< a vadászat módszereit. Tájé-J koztatn&k a lőtt vad kezelésé-* ről és szállításáról, a trófeák? bírálatáról. A könyv kitér? olyan ismeretekre is, mint a vadászkutya idomítása, a vada-? szati jog és a vadászerkölcs.* Néprajzi vonatkozásokat is tar-3, talmaznak a vadászati szoká-? sokról és hagyományokról szó-? ló részek. *• A HA VALAKI végig lapozza, vagy alaposabban tanulmányozza a könyvet, újra megfordul fejében a már sokszor fel-' vetett kérdés, vajon sport, tu- '< domány, vagy gazdasági tevé-fj imanység-e a vadászat? Úgy > tctnTK, mind a három együtt, s* Sóhajtva nézek eltiport Romodra, ősi vár. Előttem a letűnt idő Homályos képe jár. Láttam, miként nagy őseink Ha harcra szálltának: A zaklatott hon üdvéért Halálra víttanak. Akkép rázák sas fészküket Harcos viszály között, Most csak bámul a gyáva kor. Az ős romok fölött. Óh fájdalom! az ősi fény. Dicsőség vesztenek. De párt’ szellem, és szélvonás Sajátink lettenek. Alusznak ők, alszik velők Nagyság, s az ősi fény. Feltámadásra ah mikor Mosolyg nékünk remény?! Ha jő az est az ormokon! Az éj homálya ül: Bús síri hang nyögése kél Az ős romok közül. És nyugtalan sír szellemek Bolyonganak vadul. A gyáva népre átkaik Méltó hulláma hull. ók a szabadságot, a hírt Vér’ harcokon nyerék, És meg nem tudta védeni A - gyáva nemzedék. Óh meddig leszesz ősi vár Gyász’ rom, bús omladék, Egy nemzetibb kor hajnala Fog-é derülni még? Mikor fogja már a magyar Egymást megérteni: És a széttépett erőket Egy pontra gyűjteni? Óh! csak úgy fogja bús honunk Elérni fénykorát, Ha tetterőkben lakja el Á gyávaság torát. Diákotthon cpüt Mezőkövesden A Borsod megyei Tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben tárgyalta és hagyta jóvá a mezőkövesdi 230 férőhelyes diákotthon és 600 adagos konyha beruházási programját. Az építkezést a tervek szerint a jövő év augusztusában kezdik el és 1967 júniusában fejezik be. A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (a 188 méteres bullámbosszoo 18—15 őrálc:) Megyei körkép, A -A első félév után ... Úttörők között. Vidám dallamok. Az egészségügyi kultúra kérdései. A nők életéből: egy nagyforgal- mú ablaknál. Népek zenéje. Sporthiradó. ítélettel felelünk, rossznak, csúnyának, hazugnak ítéljük munkánkat. Ez a halálos kór kezdő jelensége. A kritikus pontra akkor hág, amikor a Kétség azt kérdi tőlünk: — Hát a cím? A mű koronája? És mi előszedjük minden volt munkánkat, elolvassuk a címeket és mindmind nagyon rossznak találjuk. És mint valami csüggesztő kísértet szegődik nyomunkba az a balsejtelem, hogy sohasem fogunk tudni jó címet adni. Mert hogy milyennek keli lennie a jó címnek, ki tudná azt pontosan meghatározni!? Mindent sejtető, semmitmondó. titokzatos, hangulatos, rövid, találó, újszerű, egyszerű, tömör, kifejező? . . . Nem lehet azt előírni és körülírni száz jelzővel sem. Érezzük, hogy jó cím csak egy lehetséges, rossz • pedig sok. És ha azt az egyetlen lehetséges jót nem találjuk meg. minden más címmel elrontjuk az eeész művet. Úgy hat a rossz cím a legtökéletesebb írás élén is, mintha a díszmagyarba öltözött ember sportsaokát nyom fejére. A jó címnek nem szabad többet ígérnie, mint amennyit viselője ad. De nem szabad szerényebbnek sem lennie, mint a mű. amelvnek feiere nyomjuk. De meddig kellene élnünk, hogy a ma írott, munkánknak helyes címet adhassunk. amelv sem nem szerény, sem nem szerénytelen? Meddig kellene élnünk, hogy megítélhessük, mennyit ér. e mordig él a ma leírt betűnk? V ajon nem helyesebb, ha írásaink, müveink fölé cím helyett azt írjuk: C. H. (Cím helye) és az Időre, értékeink legeihivatcttabb számon tar tójára bízzuk a jó címet? belénk oltja a címkórság csíráját, amelytől többé soha meg nem szabadulunk. Tantalusok és Sysiíusok leszünk. Úgy érezzük, olyan útra léptünk, amelyen, ha mérföldeket szágul- dunk is előre, mindig az elején tartunk. Ha a Nap leáldoz, nem pihenhetünk el azzal a tudattal, hogy munkánk egy részét elvégeztük. Minden nap elölről kezdjük és ha napestig szakadatlanul dolgozunk, akkor sem végeztünk semmit. Mások tíz iskolát befejezhetnek azalatt, egy tucat diplomát szerezhetnek, tíz ranglépcsővel rúgtat- hafcnak előre, amíg mi mindvégig elsőosztályos tanulók maradunk. Az elvé- gezhetetlen Iskola örök nebulói. Soha- soha nem kapunk diplomát, nem leszünk tanácsosok, főtanácsosok, kegyelmes urak. Nincsen tanár, aki minket megvizsgáztathatna, nincs rektor, aki nekünk oklevelet adhatna és nincs olyan hatalmas úr, aki minket kinevezhetne. Nincs senki fölöttünk, mellettünk, s velünk, csak a Kétség, amely sohasem hagy el. — Jó-e, igaz-e, amit műveltél? — ő. C-ak kérdez. Nem mondia: nem jó. nem igaz. nem szép. Csak hunyorít és kérdez. De ez a kérdés rettentőbb minden lesújtó ítéletnél. Csak kérdez: és vége az álmunknak Csak kérdez: és összeromboljuk aznapi munkánkat. Csak kérdez: és mi már «927. II. 13.) A cím- és rangkórság erre mifelénk meglehetősen elterjedt betegség és majdnem minden szimptomája általánosan ismeretes. A címkórság egymagában már ritkább jelenség és legtöbbször azokat támadja meg, akik azt tűzik ki életük céljául. hogy mindenféle társadalmi rangról lemondva, puszta nevüket olvassák ranggá. Ezek az emberek nem szenvednek rangkórságban, mert irtóznak attól, hogy nevük mellé, alá vagy fölé valamelyes titulust biggyesszenek, amely egy meghatározott rangosztályba sorozná őket. Rangkórság tehát nemigen emészti őket, inkább a rangtól való irtózás. Van azonban egy sajátságos címkór- >ág. amelyik pont ezeket a rangiszonyban szenvedőket támadja meg. Nem Tiindeniket. Némelyiküket egész élesükben elkerüli ez a betegség, s ezek izzal a nyugodt tudattal hajtják fejűiét örök álomra, hogy minden cím. amit írásaik fölé biggyesztettek, jó /olt. mint ahogy magukról az írásaik- •ól is az a szent meggyőződésük, hogy lók. Irigylésre méltó emberek. Sajná- om, hogy nem tartozom közéjük. Ök szók a bizonyos könnyű álmúak. akik ioha még, tévedésből sem vonják két- iésbe munkájuk értékét. De jaj nekünk, örök kezdőknek, akiiét csak egyetlen egyszer is megszül - ott a Kétség! Az első „vajon mit érek” gyesorrú cipő nagyon tiltakozott a baktatás ellen. A bodrogkeresztúri szociális otthon volt első állomásunk. Az itt tapasztaltakról iülön cikket kellene írnom. A volt urasági kastély árnyas iái alatt, a gondoskodó szere- tetben megújul az öregek ifjúsága. Játszi kedvvel látják el. amivel megbízzák őket, s méltán érzik, hogy még. hasznukat is veszik. Nemcsak ellenőriznek, hanem segítenek is De térjünk vissza a tárgyra. A gondnok beszélt a helyi NECS által korábban megejtett ellenőrzésről. „Nagyon jónak tartottam az ellenőrzést, mert nem volt szétfolyó, rövid és lényegre tapintó megállapításait jól tudtam hasznosítani” — mondotta többek között. Azért pedig külön is iái ás vagyok, hogy nemcsak úlenőriztek. hanem segítet- xík is bajaimban, "és felaján- ották szolgálataikat a soron következő feladataink megoldásához. így Bodrogkeresztúrban kaptam meg a feleletet az :lnök szerencsi irodájában ieltett kérdésemre. A népi el- enőrök tehát nemcsak ellenőriznek, hanem segítenek is jajainkban, a terhek megoldásában, ha szükséges, zörgetnek illetékesek ajtaján is. Másik községbe érkeztünk, 'tt a tanácsházára mentünk. \ tanácselnökkel és az éppen >tt tartózkodó párttitkárral neszélgettünk. Itt új szín nontakozott ki előttem. Meg- cérdeztem. hogy a párt és az illanni szervek is magukénak ►allják-e a népi ellenőrzés nunkáját. A NEB elnöke a megkérde- :ettek után elmondta, hogy a árási pártbizottság, a járási anács is ugyanilyen gondol- :odással foglalkozik a népi ’ llenőrökkel. 1 Minden segítséget megadnak . nunkájukhoz. Még két másik 1 :özség népi ellenőri csoport- j árnak vezetőjét látogattuk , neg. Az egyik felelősségtel- 1 es állásban levő dolgozó, még- ( s örömmel vállalja a meg- . ►ízással járó munkát is. Most ' 5 arról beszélt, hogy helyi isszaélést fedeztek fel. Áz ntézkedés megtörtént. Az el- oglalt ember olyan figyelmes olt, hogy munkáját megsza- ;ítva, az esti órákban saját ocsijával szállított haza min- et, gyalogosokat. Kíváncsi voltam, meggyő- ődtem. A népi ellenőrök munkája evre jobban nő. terebélyese- lik. és a rendelet gyakorlat- e á vált egy kis járás területén 3- ■ Bárány István megyei tanácstag- szerencsi járás területén 12 7 ilyen csoport működik. A cso- port vezetőjének előadásából '. kitűnik, hogy tájékozódásuk során visszaéléseket, harácso- last, a dolgozók megkárosítá- sát derítették fel. ök jártak t utána és gyűjtötték össze az j adatokat. Ez nem egyszerű- dolog és nem is mindig hálás- feladat. A népi ellenőrök sokszor ki vannak téve rágalomnak, sőt. r vesztegetési kísérleteknek is, z mégis önként, hűséggel, min- den anyagi jutalmazás nélkül i dolgoznak megelégedve az- emberek elismerésével és kö- : szünetével. A NECS-ek mellett szak- csoportok is működnek. A J szakcsoportokban részt kér■ nek és helyt kapnak a járás legkiválóbb szakemberei a munkamező minden ágából: mérnökök, agronómusok, számszaki és kereskedelmi értelmiségiek egyaránt. ‘ A NECS-eknek és a szak- ' csoportoknak csupán az ellen- ' ■ őrzés a feladatuk, kérdezhet• né valaki? Ezt kérdeztem én is a NEB • elnökétől. A továbbiakban ki- 1 tűnt, hogy nem. : A csoportvezető, munkája 1 ■ végeztével elköszönt. Mi is el- : ■ hagytuk az elnök virággal dí- ! ■ szített irodáját és a felhős, fülledt délelőttön elindultunk 1 a járás területére. 1 Vonattal kezdtük meg utun- : • kát, majd az „apostolok lován” : tettünk meg tekintélyes kilo- ’ métereket. Nincs könnyű dől- . , ga az elnöknek sem. gondol- 1 ■ tam. Mintha érezte volna gon- 1 ; dolatomat, arról beszélt, hogy 1 . a társadalmi munkásokat-csak 1 : úgy tudja összefogni, ha nem- ; ; csak aktáz és ír. hanem mun- 1 kahelyükön keresi fel őket. 1 Gyalogolni jó — írta Móricz Zsigmond —, de nem : ; mindig! A mi technikailag j oly fejlett korunkban egyre t kevésbé. A lábamon lévő he- 1 M---------------------------------------------F elfigyeltem az Elnöki Ta nács egyik rendeletére, mel: a népi ellenőrzés tevékeny ségét szabályozó 1957. évi VII tv. módosításáról szól. A módosítást az tette indo kolttá, hogy fejlődő társadal munkban nem merevedhe meg az ellenőrzés formáj; sem, hanem 6 év tapasztala tájt felhasználva a követeimé nyéknek megfelelő új módszereket kell kidolgozni. 1957-ben az volt a cél. hogj a népi ellenőrök a dolgozót támogatásával az ellenforradalom által okozott, anyagi é.‘ erkölcsi károk megszüntetéséhez nyújtsanak segítséget. E; megtörtént. Most pedig a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet segítése 1 feladat, ami új követelményeket kíván. Mivei foglalkoznak a NECS-ek > Fél év telt el az időszerv rendelet megjelenése óta. Nagyon kiváncsi voltam mi lett a rendeletnek a gyakorlati következménye. Szelleme, hatása megvalósul-e járásunk területén? Bekopogtam á s'zerencsi járási NEB-elnök ajtaján. Nagy munkában találtam, de amikor elmondtam jövetelem célját, azonnal kész volt a tájékoztatásra. Nem vett elő aktákat, nem tárta azok tartalmát kiszínezve elém, hanem arra kért. kísérjem végig munkás életének egy napján. Alig váltottunk -néhány szót, keresték az elnököt. A szerencsi NECS vezetője számolt be a soron lévő feladatokról Itt rögtön meg kell állnunk és az olvasók nagy része előtt ismeretlen szakkifejezésről kell szólnunk. Mi is az a NECS? A NECS a Népi Ellenőrzési Bizottságok mellett működő legkisebb helyi társadalmi ellenőrzési egység. A Megjelent a Filmkultúra 6511. száma ág jövőjét szolgáló közös erőfeszítések olyan orgánuma, amelyeknek segítségével oá útkereső gondolatok, tudató- sító szándékok „felgyorsulhatnak”, s megsokszorozott energiával tölthetik be feladatukat. De szól az induló lap a filmművészet iránt komolyan érdeklődő olvasóhoz is, és alkotó esztéták, szakemberek írásainak közlésével, hazai; nemzetközi tájékoztatással, szemlékkel kíván minél átfogóbb képet nyújtani a világ filméletéről. — így vall cél' jairól a lap bevezetője. Az új folyóirat szerkesztő bizottságának vezetője Biró Yvette, az ismert dramaturgi rajta kívül a szerkesztő bi' zottságban Gaáí Istvánt, Hegedűs Zoltánt, Kovács Andrást és Újhelyi Szilárdot ta' láljuk. A 134 oldalas els® .számban Almási Miklós Kor' trszerű stilus — közéleti elköte' \lezettség címmel írt tanul' ► mányi. A Műhely című rovat" E ban annak- a hosszú beszélge' lésnek magnetofon-felvéte'j [anyagát közli, amelyet Szabó ►Istvánnal, az Álmodozások [kora című film rendezőjével 3 ►folyóirat szerkesztői folytat' [lak. A Mérleg rovatban He’ >mes Károly a II. Miskolc1 [Filmfesztiválról számol h®' ^kritikai montázst látunk \így jöttem című filmről' > Gyárfás Miklós pedig Mastr0- [ianni arcjátékáról ír. lg®'1 [érdekes írás A film és közöl1' >séfje rovatban Kovács András' [nak a Nehéz emberek bemuta^ ► tója utáni visszhangról szökj [leikké. Jó tájékoztatást nyuJ,j ►az Európa anno zero cin1, [cikk, amely az 1945-ös európ^1 ►filmgyártást érzékelteti. Má3< \dy Iván két karcolata, gazd®* ► szakkönyv- és folyóiralszerrd* [adattár és több kisebb táj^ • koztatás, valamint tizenhat f \dalnyi mélynyomásos fcáPj > anyag egészíti ki a Filrnkü1' [túra első számának tartalma' ; A FOLYÓIRATOT a Mag?^ > Filmtudományi Intézet és FiWT [archívum jelenteti meg 'havonként. Ügy érezzük, mf1 [a filmszakma művelőin® • mind pedig a filmművész? Iiránt intenzívebben érdekig v dőknek örömére szolgál szakfolyóirat megjelenéseiből) ALIG néhány napja jött ki az előzetes értesítés és előfizetési felhívás, máris elhozta a posta az új formában, megváltozott tartalommal jelentkező Filmkultúra című folyóirat 65/1. számát. Tulajdonképpen nem egészen új ez a folyóirat, mintegy hat esztendővel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy körültekintő regisztrálója legyen a filmvilág művészeti eseményeinek, elméleti, esztétikai megnyilvánulásainak mindaddig, míg a hazai filmélet tere- bélyesedése és differenciálódása felelősebb feladatokra nem készteti. Ennek ideje elérkezett, és a Filmkultúra más formában, megváltozott tartalommal jelentkezik. Elsősorban a film művészeinek, elméleti és gyakorlati szakembereinek fóruma, a művészeti A pataki várban A sárospataki nagykönyv- tár kézirattárának egyik egységéből Tompa Mihály három ismeretlen verse került elő diákkezek másolatában. Az anyag egészének átvizsgálása részint, megsokszorozta a leletet, részint több neves költőnk „összes művei” legutolsó kiadásából kifelejtett munkája tárult fel. A szokatlanul gazdag lelet felvetette a hitelesség kérdését. Korabeli antológiákban, periodikákban sikerült, több felfedezett költeményt megtalálni, sőt, tekintélyes mennyiségben szűrődnek ki nyilván- tartatlan költői művek. Tompánál maradva: a kutatás során, mely még nem fejeződött be, eddig kisebb kötetre való, különböző jellegű és értékű elfelejteti verse gyűlt ösz- sze. Jelentős részük az 1848 körüli idők hazafias termékei közé tartozik, közöttük több kifejezetten a nemzeti egységet szorgalmazza. Az alább közölt, kiragadott vers a Kt. 2605., valamint a Kt. 3133. helyrajzi számú kéziratkötetben maradt fenn. Nyomtatásban még nem találtuk meg. Publikálásával szeretnénk a figyelmet Tompa Mihály szellemi hagyatékának összegyüjtetlen részére fordítani. 1968-ban lesz halálának századik évfordulója: a centenárium méltó megünnepléséhez hozzátartoznék megyénk egyik legjelesebb poétája életműve egészének közzététele. Barcza. József könyvtáros
