Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-27 / 175. szám

2 eszakmagyarorszäg Redd, 1965. július 27. A szovjet küldöttség vezetője megérkezett a genfi konferenciára Genf: Szemjon .Carapkin, a tizenhéthatalmi leszerelési értekezleten részvevő szovjet küldöttség vezetője július 25-én Párizsból megérkezett a Központi Pályaudvarra, ahol újságíróknak nyilatkozott. Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat. Megemlékezés a kaisal fsirotómi mozgatom kibonlakozáséGtak 12. évfordulójáról A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és budapesti bi­zottsága a kubai forradalmi mozgalom kibontakozásának 12. évfordulója alkalmából tegnap ünnepséget rendezett a Beloiannisz Híradástechni­kai Gyárban. Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet. Elöljáróban emlé­keztetett arra, hogy a kubai nép július 26-án azt a napot kö­szönti, a mikor Fidel Castro 150 fiatal forradalmár élén megtámadta a Santiago de Cuba-i Mocanda laktanyát, a zsarnokság egvik fellegvárát. A bátor hazafiak kis csoport­ja akkor alulmaradt, de meg­született a fori-adalom vezér­kara. amely hat évvel később. 1959. január 2-án győzelemre vezette Kuba népének szabad­ságharcát. Július 2fiep hősei nemhiába ontották vérüket. Az előadó a továbbiakban a világban most lezajló ese­ményekkel. az Egyesült Álla­mok agresszióival foglalkozott Dominika és Vietnam példá­ját megemlítve. Majd arról szólt, hogy július 26-a hősi példát mutatott egész Dél- Amerikának. Befejezésül sok sikert kívánt a testvéri Kuba népének, éltetve a kubai—ma­gyar barátságot és a békét. Ezután dr. Juan Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete mondott beszédet. A nagykö­vet beszámolt a kubai nép or­szágépítő munkájáról. Az ün­nepséget művészi műsor kö­vette. Magyar államférfiak üdvözlete kubai államférfiakhoz Dr. Oswaldo Dortic.os Tor- rado elvtársnak, a Kubai Köz­társaság elnökének, dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Ku­bai Köztársaság forradalmi kormánya elnökének, a Kubai Szocialista Forradalom Egy­ségpártja Országos Vezetősé­ge első titkárának, üdvözlő táviratot küldött Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke. Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a kubai for­radalmi mozgalom kibontako­zásának 12. évfordulója alkal­mából. Milyen állapotban vannak útjaink Ankétokon, értekezleteken sok bíráló, megjegyzés hangzik el megyénk útjaira. Ipari üze­mek. közlekedési vállalatok veretéi joggal . teszik szóvá: tervteljesítésük nem kis mér­tékben a szállítástól és ezzel összefüggésben az utak álla­potától függ. A megyei párt- bizottság legutóbbi ülésére beterjesztett előadmány sze­rint a borsodi üzemek, bányák munkáskollektívájának nagy résre bejáró dolgozó, akik meglehetősen távol élnek munkahelyüktől, őket mun­kásjáratok. külön erre a célra rendszeresített autóbuszok szállítják munkahelyeikre. Megyénk csaknem valameny- nyi útvonalán közlekednek munkásokat szállító autóbu­szok, az utak állapota tehát nem kis mértékben befolyá­solja ezek közlekedési rend­jét, a gépjárművek elhaszná­lódási fokát, a munkaidő ki­használását, a tervszerű idő- és munkarend beosztást. A gondok ismerlek A megye ipari, szállítási és közlekedési vállalatainak ve­zetőin kívül a Közúti Igazga­tóságon is ismertek Borsod közlekedési, úthálózati gond­jai. Mi több, a személyes ta­pasztalatszerzés során meg­győződhettünk róla, hogy e gondok elhárítására minden elképzelhető intézkedést meg­tesznek, a kormány által ren­delkezésre bocsátott anyagi erőt párosítják a társadalmi lehetőségekkel, és évről évre mind nagj'obb erőfeszítéseket fejtenek ki, hogy elhanyagolt útjainkat rendbehozzák, azo­kon a közlekedést megköny- nyítsék. Évente mintegy 37 millió forintot fordítanak út­fenntartásra, s mintegy nyolc­vankét milliót a korszerűtlen utak felújtására. Ez azonban még mindig kevés hozzá, hogy megyénk útviszonyait rövid időn belül megnyugtató mó­don rendezzük. Az utak állapotának meg­javítására azonban feltétlenül szükség van. A személy- és teherszállítás zavartalan le­bonyolítása népgazdasági ér­dek. De az is népgazdasági érdek, hogy gépjárműveinket Kuha> kis,PX;,'on PRIMER TERRITORIO LIB­RE Y SOCIALISTA DE AME­RICA! Az utas akár hajón, vagy repülőgépen érkezik az országba, először ezt a felira­tot pillantja meg: Az ELSŐ SZABAD ES SZOCIALISTA FÖLD AMERIKÁBAN! — Ez KUBA! A hatalmas 'transzpa­rensek nemcsak hirdetik ezt a jelmondatot, hanem egyúttal omlékeztetnek is minket:, soha sem szabad elfelejtenünk, hogy a történelemben először Latin- Ameri kában ez a nép űzte el zsarnokait és az egész világ »lőtt kinyilvánította akaratát — hazájából örökre száműzi a kapitalizmust és felépíti a szocializmust, a szabad embe­rek társadalmát. Pentagon urai szemvillanásnyi idő alatt lángbaboríthatnák Kubát. Patria u muerte! — Miért nem teszik meg, hiszen legszívesebben túzzel- vassal pusztítanának minket? — kérdezte Havannában egy nagygyűlésen Fidel Castro, a kubai forradalom vezetője. A kérdésre így felelt: Elég egyetlen pillantást vetni térképre, hogy megértsük: lilyen, mindenre elszánt hő- iesség kellett ehhez a törté- elmi elhatározáshoz. Repub- ica de Cuba — a Kubai Köz- irsaság a mexikói öböl előtt, ,z Amerikai Egyesült Alla- noktól délre fekszik. Az USA- 61, a világ legnagyobb és leg- rősebb imperialista hatalmá- lak partjaitól alig száz mér­őid vr'~<!7tin el. Az interkon- inentális —'kéták, az atom- neghajtásos tengeralattjárók s a hangnál is sebesebben záguldó harci repülőgépek :orában ez gyakorlatilag nem elent semmilyen távolságot. A — Két ok is visszariasztja őket. Az amerikai imperialis­ták csupán úgy tudnák elti­porni forradalmunkat. ha nemcsak katonáinkat ölnék meg, hanem a cukornádvágó munkásokat, a rézbányászokat, az egyetemeken tanuló diáko­kat és még a csecsemőjét szop­tató anyát is. Amíg egyetlen ember él e földön, addig har­colnánk szabadságunkért. Le­győzhetnének minket, de akkor egy nép kiirtásának vádjával állnának a világ ítélőszéke elé. így szól népünk esküje: Pat­ria u muerte!... Haza, vagy halál!..; Ellenségeink azon­ban nemcsak elszántságunktól riadnak vissza, hanem baráta­ink erejétől is. Jól tudják, hogy élet-halálharcunkban a Szovjetunió nem hagyna ma­gunkra, és ha Havannára atombomba hullna, a követke­ző percben rakéták zuhanná­nak New Yorkra és Washing­tonra is. A szocialista tábor legyőzhetetlen ereje véd min­ket! Ez az erő biztosítéka jö- vőnknek: Venceremos!... Győzünk! földrajzilag az USA szomszéd­ságában él, de hozzánk, a szo­cialista országok nagy család­jához tartozik. Kuba: testvé­rünk! — s ez a legelső, a leg­fontosabb, amit erről az or­szágról tudnunk kell. Republica de Cuba szigetor­szág, az Antillák legnagyobb szigete. Területe több mint húsz és félezer négyzetkilomé­terrel nagyobb, mint hazánké: 114 524 négyzetkilométer. Ko­lumbus fedezte fel ezt a hatal­mas szigetet 1492-ben. Ettől kezdve történelme a mienkhez hasonlítható: egy eltiport, el­nyomott és kizsákmányolt nép évszázadokig tartó harca a szabadságért. Nincs egyetlen olyan igazán nagy költője, aki művészetét ne a szabadságharc gondolatának szentelte volna. A kubai költészet legigazabb gyöngyszemei mind az ember, mind a népek legszentebb jo­gáról, a szabadságról dalolnak. zeti jövedelem kilencven szá­zaléka. A cukornád ültetvé­nyek és a cukorfeldolgozó ipar nagyobb része is az amerikai monopóliumok tulajdonában volt. Hivatalos nemzetközi sta­tisztika szerint 1 150 000 hektá­ron termeltek cukornádat 1948- ban (egy hektár = 1,738 ka- tasztrális hold). A termés 54 százalékát Kubában, de ame­rikai tulajdonban levő gyárak­ban dolgozták fel. Ehhez hoz­zá kell tennünk, hogy a hiva­talos statisztika szépít, nem említi azokat a kubai üzeme­ket, amelyekben csupán rész­érdekeltségük volt az ameri­kaiaknak. Kuba a legkegyetlenebb rab- szolgtartó ország gyarmata: spanyol gyarmat volt. S hiába rázta le a spanyol rabigát for-' radalmak, felkelések árán a kubai nép. Az ország 1898-ban formailag önálló köztársaság lett, de az igazi függetlenséget akkor sem sikerült kivívnia: a hatalmas szomszéd, az USA politikai és gazdasági elnyomá­sa alá került Szabad, szocialista föld S ez az igazság: a szocializ­must építő Kubai Köztársaság Az ország legfontosabb növé­nye a cukornád. A forradalom előtt ebből származott a nem-. Ugyanezeket az állapotokat találhatjuk a kubai forradalom előtt a gazdasági élet minden területén. A kőolajfinomítók, a hőerőművek, az ércbányák döntő részben az amerikai tő­kés érdekeltségek kezében voltak. Az ország külkereske­delmi forgalmának több mint kilencven százalékát az USA- val bonyolította le. Az ameri­kai monopóliumok arra kény- srerítették a kubaiakat, hogy termékeiket elsősorban félkész állapotban exportálják nekik. Az USA külkereskedelméről szóló szenátusi jelentés szerint 1948-ban 4 262 700 tonna nyers cukrot és csupán 619 700 tonna finomított cukrot vásárolt Ku­bától. Később, ahogy egyre jobban eladósodott az ország és mindinkább tért nyert az ame­rikai töke, úgy fokozódott ez a gazdasági zsarolás. Mindez gúzsba kötötte Kuba egész nemzetgazdaságát, ipari fejlő­dését. Az ország politikai füg­getlenségéért vívott harcnak te­hát törvényszerűen egyet kel­lett jelentenie a gazdasági függetlenség kivívásával is. A Santiago de Cuba" városában 1953. július 26-án kitört for­radalom végső győzőmé irtán Ónod vád Miklós Üj park a sarkon Péntek óta újabb szín­folttal gazdagabb Mis­kolc. A Szemere utca és Széchenyi utca sarkán örökzöldek és hazai vi­rágok között^ szépen ápolt Icicsi parlcocská- ban kényelmes padok várják, hogy a járó­kelők megpihenjenek rajtuk. A fehér termés- kőfallal bástyázott kis kert üde látvány, és mihamar feledteti a miskolciakkal, hogy nem is olyan régen eléggé csúf épület állt e kis telken. Eltűnt a régi ház, szé­lesebb lett az utcatorko- lat, korszerűbb, kevésbé balesetveszélyes; meg­szűnt a nagy torlódás a forgalmas kereszteződés gyalogjáróján. E prak­tikus eredményeken túl, a szépet szerető minden ember elgyönyörködhet ez új létesítményben. Dicséret tervezőinek és kivitelezőinek egyaránt! Gazdagodott a város, s nekünk, a város lakói­nak feladatunk, hogy vigyázzunk is erre az új kis parkra. (fa) 5 . ♦ ez következett be: egymás* után államosították a nagybir-? tokokat, a gyárakat, a bányá-T kát és a bankokat A nép vet-? te tulajdonába az amerikai^ monopóliumok üzemeit, kő-* olajfinomítóit és cukornádül-? tetvényeit. Szabad és szociális-* la föld! — ez azt is jelenti,? hogy Kuba egyszer és minden- * korra megszabadult a külföldi? tőkés monopóliumoktól. • ? Kuba államformája köztár-T saság. Fővárosa La Habana —* Havanna; Hivatalos nyelve? spanyol. Lakossága 6 446 000 fői volt az 1958-as népszámlálás? adatai szerint — a legutóbbi^ időkben azonban már a kubait újságok 7 millió lakosról ír-J nak. A lakosság többsége spa-* nyol származású fehér és kre'-Y ol: 70 százalék, mulatt: 17 szá-* zalék, néger: 12 százalék* egyéb: 1 százalék. Teljesen ért-* hetetlenül nálunk az a tévhit? terjedt el, hogy Havannában? és Kuba más nagy városaiban? jelentős számú kínai kolóniái található. Sőt, még az 1955-ös? kiadású földrajzkönyveink is£ azt bizonygatták, hogy Kuba* lakosságának 15 százaléka ki-? nai. Kuba népességének mind-* össze 0.3 százaléka kínai szár-? mazású. * Az ország közigazgatási? rendszere hat provinciára: Pi­nal de Rio, La Habana, Matan-* zas, Las Villas, Camagüey és? Oriente tartományra épül. AÍ provinciálokban regional, a mi-* énkhez hasonló járási közigaz-? gatási felosztás található. A* legnagyobb települések sor-? rendben a következők: La Ha-* bana 1 190 000, Holguin 227 000,? Gamagüey 191 000, Santiago de* Cuba 166 000, Bayamo 143 500,? Santa Clara 142 000, Guanta-? namo 125 000, és Sanctí Sciri-? tus 116 000 lakossal. * (Folytatjuk.) * zik meg ez evben. Annak ide­jén állták szavukat a termelő- szövetkezetek, amikor azt ígérték, hogy saját erőből hozzájárulnak az útjavításhoz, állja adott szavát az igazgató­ság is. nemcsak a csátj járás­ban, hanem a hétiek, a zsuj- laiak és az abaújváriak eseté­ben. de szeretnének segíteni a bükkzsércieken is, ahol „programon kívül” szintén megkezdték a kavics kihordá­sát. Természetesen — Kuti János .szavait idézve —, a munkák befejezése nemcsak a Közúti Igazgatóságon, hanem a kőolajipari trösztön, illetve a bitument kiutaló, és elosztó ÁFOR-on is múlik. Amiben seoílsé^cí kérnek A Közúti Igazgatóság az 1965. évre tervezett munkák közül a megrongálódott utak „kátyúzásával” nagyon jól ha­lad. A tervidőszaknak meg­felelően a kátyúzási munkák­hoz előirányzott kőanyag több mint kétszeresét használták már fel. Ez a mutatós adat azonban ezidötájt gondot okoz, mert a kőanyag nagyarányú felhasználását jelenti. Máris gondban fő a fejük, honnan biztosítják az őszi javítások­hoz az utánpótlást, mert me­gyénk kőbányái nem látják el megfelelő mértékben őket Másfelől, mint említettük, a bitumen ellátásban jelentkez­nek súlyos problémák, s ha a harmadik negyedév vége előtt nem kapják meg a kért meny- nyiséget, nehezen; vagy egy­általán nem tudnak eleget tenni ígéreteiknek. Segítséget várnak tehát a kőbányáktól és az ÁFOR-tól. De ez még nem minden! Sürgősen megoldandó problémaként jelentkezik a munkaerő-hiány. Jelenlegi körülményeink között ugyanis az útfenntartás ma még nem gépesíthető maradéktalanul. Nincs például út-árokásó gép. Ezért több munkaerőre van szükség, s az igazgatóság a problémákat a jelenlegi em­beranyaggal nehezen tudja időre megoldani.- Közismert pedig, hogy az útépítésnek, a karbantartásnak és a felújí­tásnak a jelenlegi időjárás, a • mostani évszak kedvez a leg­jobban. Tehát ahhoz, hogy .megyénk területén az útviszo­nyokon lényeges javulást ér­cünk el, ezeket a heteket és ^hónapokat kellene kihasznál­nunk. rj v-réí r-A VL’YCÍ'Í ü ... kíméljük, élettartamukat nö­veljük, és ez csak korszerű, a modern szállítási és közleke­dési igényeknek megfelelő utakon lehetséges. Ezért a Közúti Igazgatóság örömmel támogatja az olyan kezdemé­nyezéseket, amikor egyes köz­ségek. termelőszövetkezetek felajánlják, hogy társadalmi munkában, saját. erejükből .lehetőséget teremtenek az ál­lami hozzájárulás kiegészíté­sére és területükön meggyor­sítják az útfenntartást. Szép példát nyújtott erre a mező- csáti járásban Szakáid, Hejő- bába, Hejőszalonta, Nagycsécs, Sajóörös, Sajószöged és Ne- mesbikk, a kövesdiben Bükk- zsérc az ózdi járásban a hé­tiek és az encsiben a zsuj- taiak, valamint az abaúj- váriak. E községek termelő­szövetkezeti parasztsága ösz- szefogott, s télidőben saját homokbányát nyitva kavicsot hordott a. megrongálódott utakra, hogy azokon a szük­séges bitumenezést, portalaní­tást elvégezhessék. A Közüli I^azgaíósá« is állja szavát Lapunkban március dere­kán foglalkoztunk a Szakáid környékiek nagyszerű kezde­ményezésével és összefogásá­val. Hét község termelőszövet­kezete fogott össze, hogy ki­hordja az őket érintő, nagyon elhanyagolt állapotban lévő útra a portalanításhoz szük­séges anyagot. A Közúti Igaz­gatóság a megelőző tárgyalá­sokon úgy nyilatkozott, hogy megbecsüli és előnyben része­síti majd ezt a társadalmi munkát. A kezdeményezést a járási tanács is felkarolta és sürgette, a tavasz beköszönté­séig mintegy 12 kilométeres útszakaszra kihordták a kavi­csot. Kuti Jánosnak, a Közúti Igazgatóság vezetőjének tár­saságában a napokban bejár­tuk ezt az útszakaszt. Hejö- bába és Szakáid között már megkezdték az út portalanítá­sát, s ha megfelelő mennyi­ségű anyagot (bitument) kap­nak, folytatják, és be is feje-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom