Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

Kedd, 1985. július 20. ESZAKMAGYAR.ORSZÄG 9 ideológusai munka helyzete és feladatai ©y Miskolcon ní. szocialista tudat ki­A alakításának fontos eszköze a népműve­lés. Az általános és szakmai műveltség gyors emelése, a dolgozók tu­datának, magatartásának szo­cialista formálása a népműve­lési munka fő kérdésévé vált. Hol tart ebben Miskolc?! Rész­letes választ adott erre a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottságának ülése. A pártbizottsági ülés előtt szereplő írásos anyag megelé­gedéssel állapította meg, hogy népművelési szerveink mun­kája felfelé ível. Azonban a hibákra is ráirányította a fi­gyelmet. Nem sikerüli; még teljes egészében kialakítani a város sajátos kulturális arcu­latát. A kulturális kiadásokra, különösen a népművelésre fordított anyagi eszközök lé­nyegesebben kisebbek, mint amennyit az ország második városa joggal elvárhatna. Ahogy Gribovszki Lászlóné elvtárs, a városi tanács vb- elnökhelyettese megfogalmaz­ta: sok még a probléma e te­rületen. A népművelés még nem tudta kivívni megfelelő helyét a kulturális életben, még ma is sokan „iskolapótlónak” tartják, háttérbe szorítják sa­játos feladatait. Sok helyütt még arról vitáznak, hogy a fel­nőtt oktatás fejlődése mellett szükség van-e népművelési munkára? Leszögezte a pártbizott­sági ülés, hogy a népművelés leszűkítése az ismeretterjesz­tés, a műkedvelő tevékenység, a művelődés otthoni és könyv­tári munkára — korszerűtlen­né vált. A tömegközlés eszkö­zeinek, a kultúra terjesztés lehetőségeinek új formái — sajtó, mozi, rádió, tv, színház, könyvolvasás — óriási nép­szerűségre tettek szert. Ezek az eszközök lényegében szinte teljesen önművelési formák­nak tekinthetők. A népműve­lésnek ezt figyelembe kell vennie a helyes koncepció ki­alakításához. C sak részben sikerült elérni, hogy a kultu­rális nevelőmunkát irányító tevékenység lépést tartson a tár­sadalom növekvő igényeivel ■— állapította meg a pártbi- Eottsági ülés. Nem tervszerű a kapcsolat a népművelés a különböző társadalmi es állami szervek népművelő tevékenysége között. Vissza­érő probléma a koordinálás kérdése. Legtöbb esetben ez leszűkül a programok „össze- mására”. Jobb koordináció, ez®n belül több konkrétság, egységes nevelési céltudatos­ig és együttműködés szüksé­ges a népművelés egyes rész­területei között, mert csak így biztosítható hatékonysága. A gyakran és rosszul értelmezett önállóság összehangolatlan szervezést, átfedéseket ered­ményezett. Bizonyítják ezt a művelődési házak programjai, a felszabadulási évforduló rendezvényei, a tavaszi ünnep­ségek. slb. Noha van bizonyos előre­lépés a helyes arányok meg­teremtésében, a jelenlegi hely- sokkal differenciáltabb, határozottabb és aktívabb te­vékenységet követel vala­mennyi művelődésügyi szerv­ül’ tanácstól, szakszervezettől, NlSZ-től, Hazafias Népfront­tól. nőtanácstól, stb. •A világnézeti nevelésről szólva megállapította az ülés: ? szocialista erkölcs terjesz- ese, általában a népművelés ®tékonyságának növelése, ha­skörének szélesítése, a kon- j^lteiók sokoldalúságát köve- ,®hk meg. A világnézeti neve­dről szólva Kováts György vtárs, a Szakszervezetek Me- Tanácsa kulturális bizott- aSának vezetője hangsúlyoz­om szép eredményeket tudunk ^mutatni 1964-ben megvénk- h (heleértve Miskolcot isi ’a6r'ézeti ismeretterjesztő leadásokon 48 ezer dolgozó vett részt. De ha ezt az adatot a megye 200 ezer ipari dolgo­zójához viszonyítjuk, már nem lehetünk elégedettek. Termé­szetesen ahhoz, hogy a világ­nézeti nevelésben előbbre lép­hessünk, az kell: jól felké­szült, szilárd, marxista világ­nézetű szakembereket állít­sunk munkába. Azokat pedig, akik ezen a területen működ­nek, állandóan tovább kell képezni. Sajnos, ebben nincs minden rendben városunkban. A káderfejlesztő és nevelő te­vékenységet nem sikerült' megnyugtatóan megoldani. Helyi kezdeményezésről a Ma rx i anus—Le n i nizmus Esti Egyetemén 1964—65. tanévben alakult esztétikai tagozaton és a könyvtárosok tanfolyamain kívül nem beszélhetünk. A népművelési szervek, sajnos, nem igénylik az esti egyetem esztétikai tagozata által nyúj­tóit lehetőségeket. A pártbizottsági ülés anyaga és a felszólaló elvtársak, mint e cikksorozatból is kitűnt, a felmerült kérdésekkel kapcso­latban elmondották vélemé­nyüket, azt, hogyan lehet az egyes hibákat kijavítani. Ez­zel utaltak a feladatokra, az elkövetkezendő munkákra. Moldován Gyula elvtárs, a városi pártbizottság titkára, vitazáró szavaiban egy cso­korba foglalta a feladatokat. Melyek ezek? ártszervezeteinknek az P ideológiai irányelvek valóra váltásának kö­zepette abból az adott, determináló tényezőből kell kiindulniuk: városunk munkásváros! Ezért a munkásosztály megkülön­böztetett figyelmet érdemel, úgy is mint társadalmunk ve­zető, hatalmon lévő osztálya, s úgy is, mint városunk össz­lakosságának kétharmada. E tény meghatározza ideológiai munkánk fő irányát. A mun­kásosztály között végzett ideo­lógiai munka hatása, eredmé­nyei, hibái szabják meg, ho­gyan, miképpen vigyük tevé­kenységünket a többi réteg felé. Figyelembe véve; hogy a szocialista tudat elsősorban a szocialista építés gyakorlatá­ban és az ideológiai harc erő­sítésének eredményeként fej­lődik — szögezte le a pártbi­zottsági ülés írásos anyagának a feladatokat tartalmazó része, s ezt húzta alá a vita, s a hozzászólásokra adott válasz is — a pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek fel kell számolniok a pártmunka egy­oldalúságát, meg kell akadá­lyozni az ideológiai munka szerepének és jelentőségének mindenfajta lebecsülését. A szocializmus építésének előt­tünk álló feladataiból, váro­sunk ideológiai helyzetéből egvaránt következik, hogy to­vább kell javítanunk pártszer­vezeteink ideológiai munká­ját, erősíteni kell az ideológiai és kulturális nevelőmunkát végző intézmények pártirányí- t.ását. Biztosítani kel, hogy a párttagság és a pártonkívüli dolgozók figyelmének közép­pontjába mindenütt a szocia­lista építésnek azok a kérdései kerüljenek, amelyeket a Vili. pártkongresszus, illetve a Köz­ponti Bizottság 1964. decem­ber 10-i határozata elénk tű­zött. A kommunisták példamuta­tásának növelésével, a burzsoá és kispolgári erkölcs, nézetek, szokások, magatartás megnyil- vánu'ásainak leleplezésével fokozni kel! a kommunista er­kölcsi normák szélesebb körű érvényesülését. Az egész párt­tagság fokozott aktivitására, kezdeményező részvételére, közvetlenebb fellépésére van szükség az ideológiai élet minden területén. A pártbizottsági ülésen jelenlévő elvtársak pontos választ kap­tak arra is. hogyan dolgozzák fel alap­szervezeteink a Központi Bi­zottság ideológiai irányelveit, az ezzel kapcsolatos, városi pártbizottsági anyagot. Az ideológiai helyzet feldolgozása, megvitatása nem kampány- munka, nem külön feladat. Az ideológiai anyag hosszabb, alaposabb, elmélyültebb ta­nulmányozást igényel, tehát nem lehet megoldani egyetlen taggyűléssel, egyetlen rendez­vénnyel. Az csak az első lé­pést jelentheti. Ügy kei] fel­dolgozni az anyagot, hogy a napi feladatokat ideológiai összefüggésükben kell látni. A másik fontos kérdés: el kell érnünk, hogy az ideológiai munka, az eszmei harc az egész párttagság ügyévé vál­jék. A feladatok sikeres meg­oldására összpontosítani kell a jól felkészült erőket, azokat, akik mind az elméleti, mind a gyakorlati munkában járta­sak. Azt kell elérni, hogy minden pártszervezet széles ideológiai frontot alkosson, melybe a lömegszervezeteket is bevonják. Ügy kell az ideo­lógiai munkát irányítani, hogy azon keresztül felszámolható legyen az alapszervezet ilyen irányú gyengessége. Más szó­val: az alapszervezetekbe tö­mörült párttagokat, a környe­zetükhöz tartozó embereket meg kell szabadítani a hely­telen ideológiai nézetektől és helyette a marxizmus—leni- nizmussal kell őket felvértez­ni. Ez úgy érhető el, ha min­den alapszervezetben a leg­döntőbb, a legjellemzőbb ideo­lógiai munkára irányítjuk az össztüzet. Óvakodnunk kell tehát attól, hogy a városi pártbizottsági ülés anyagát minden alapszervezetben csu­pán gépiesen megismételjük. Értékelve, a helyi problémák kereszttüzében kell azt feldol­gozni. e munkánkat — mu­S tatott rá Havasi Béla elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára a pártbizottsági ülé­sen elhangzott zárszavában — nem valami pesszimista alap­állásból, védekezésszerűen vé­gezzük. Rá kell mutatnunk: eredményeink mellett, melyek azok a hiányosságok, melye­ket jó politikai munkával megszüntethetünk. Ehhez va­lamennyi párt- és tömegszer­vezet számára hasznos segít­séget nyújt a városi pártbizott­ság anyaga. Fodor László (Vége.) EGY CSENDES EMBER Azt mondják, csendes ember, alig hallani szavát. Pedig ahol dolgozik, a gépház za­jos, érces hangon kiabálnak itt egymásnak a „szakik”. Ö csak int, ha szüksége van valami­re. A fűrészgép alatt sivalkodik a fa. Érdes oldala mintha ha­ragjáról, nagy ellenállásáról tanúskodna. A gyalugép aztán bodorodó forgácsokban simít­ja le róla az érdességet. Az anyag ellenállása megtörik, enged a nagyobb erőnek. Mi­re a maróhoz kerül, még si- kong ugyan kissé a fa, de ez már csak néhány pillanat. Bak Pál, a marógép irányító­ja legalábbis pillanatok alatt megmunkál egy-egy fadara­bot. Ö az, akire tréfásan azt mondta a mezőkövesdi Faipa­ri Ktsz elnöke, hogy „csak a keze jár. a szája -nem”. Csendes ember. 37 éve dol­gozik így, különösebb kitün­tetés és megszidás nélkül. Il­letve ő kitüntetésnek érzi azt az oklevelet, amit a ktsz fennállásának tizedik évfor­dulója alkalmából kapott, mint törzsgárda-tag. Persze, nemcsak azóta dolgozik ezekben a faillatú, enyvszagú műhe­lyekben. ezen a fahasábokkal Gyors iwtézicecSés Július 14-i lapunkban dent meg Hét irodában két írnok című írásunk. Arról van eb­ben szó, hogy a volt mezö- nyárádi gépállomás irodahá­za (egykori uradalmi kastély) január óta lényegében üresen áll, mert a gépállomás meg­szűnt, ugyanakkor a helyi ter­melőszövetkezet könyvelő cso­portja és vezetősége egyetlen irodában kénytelen dolgozni. A termelőszövetkezet vezető­sége január óta kéri a volt gépállomási irodaház átadását, hajlandóak lettek volna meg­vásárolni is, de hiába, kéré­süket csak meghallgatták, ed­dig azonban senki sem intéz­kedett. A cikk bírálóan szólt a Mezőkövesdi járási Tanács és a gépállomások megyei igazgatóságának vezetőiről. Az ilyen írásokra lapunk szerkesztősége általában el­utasító. mosakodó, a felelős­séget másokra hárító válaszo­kat szokott kapni. Ez esetben azonban dr. Bucskó Mihály, a járási tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke még az írás megjelenésének napján felkereste szerkesztőségünket, és a bírálatot teljes mérték­ben elismerve közölte, hogy azonnal intézkedett. meg­kezdte a gépállomási irodaház tulajdonjogának és használati jogának kiderítését. Ez szerdán történt. Szomba­ton a járási tanácselnök is­mét felkereste szerkesztősé-’ günket és közölte, hogy a szóban forgó irodát, azaz kas­télyt a mezőnyárádi Uj Élet Termelőszövetkezetnek meg sem kell vásárolnia, mert az osztatlan birtoklásban a gép­állomás és a termelőszövet­kezet közös tulajdonát képe­zi, tekintetbe véve, hogy 1945- ben, a földreform-törvény ér­telmében. mint volt földesúri tulajdon, a kastély is a lakos­ság tulajdonába ment át. ké­sőbb pedig a megalakult gép­állomás és termelőszövetkezet közös birtoklásban kapta meg. A járási tanács, és szemé­lyesen dr. Bucskó Mihály el­nök igen gyorsan intézkedett, kiderítette a termelőszövetke­zet tulajdonjogát is. Így az épületet meg sem kell vásá­rolnia a termelőszövetkezet­nek, hiszen az a közösségé húsz év óta. Az ügy ezzel el is lenne in­tézve. De néhány mondat erejéig még szólnánk a járá­si tanács gyors intézkedésé­ről. Ez az intézkedés rendkí­vül gyorsan született, ügy véljük, a Mezőkövesdi járási Tanács elnökének eljárása méltatást érdemel és példa­mutató lehet. Mert ez a he­lyes. Elfogadni a jogos bírála­tot még akkor is, ha kicsit fáj, és azonnal intézkedni. A kommunisták így dolgoznak. Személyeskedés, vélt sérelmek és mosakodás helyett azonnal intézkednek. Zz. .1. telerakott udvaron. 1928-ban került ide. Három évig volt tanuló az akkori magáncég­nél. Talán még az akkori idők oltották bele ezt a nagy szótlanságot? — Meglehet. Mert az én időmben a tanuló élete más volt. Egészen más. Most a ta­nuló szabadságot kap. meg fizetést. És a bánásmód? Ha- jaj. Nagyot változott az idő, kérem ... De én akkor örül­tem annak a tanulóskodásnak is. Méghogy örültem! Hiszen öten voltunk testvérek. Ár­vák. Szakmát szerezni? Bi­zony, nagy szó volt az akko­riban. És kosztot kaptam mun­kámért! ... Hát szólhattam egy szót is? Finom fűrészpor tapadt pó­rusaiba, s felszívódott a tüde­jébe is. Most porelszívó berendezés hajlik gépe fölé. Fölszippant­ja a parányi faanyagok töme­gét. Az ember helyett a gép. No. és egyáltalán: a gép... — Tizenöt éve már csak ezen dolgozom. Bak Fái most éppen búto­rok fiókjaihoz munkálja meg a faanyagot. Brigádban dol­gozik, mint majdnem minden­ki a szövetkezetben. És ha hazamegy, újságot olvas, rá­diót hallgat. Saját házában. Vagy meglátogatja fiát, aki vasúti főtiszt, játszadozik az unokájával. Mi gondja lehet egy 54 éves embernek? — Hogy őszinte legyek, nincs különösebb gondom. — Legnagyobb öröme? Leg­szebb munkája? — Én minden munkának örülök. Konyha- és szobabWocrft garmadát készítette el eddigi életében. — Ami fát én már megdol­goztam, kérem, az nagy ha­lom lenne. Talán el se férne az udvaron ... A zajos gépházban csen­desen dolgozik. Még értekezleteken se nagyon hallatja szavát. Keze munká­jával adja az értékeket, mint sok millió olyan társa, akiket „szürke” embereknek neve­zünk. R. A. Lln ss epe lyesen meg- kesd őd ott Mohácson hétfőn ünnepé­lyesen megkezdődött azoknak a lakóházaknak az újjáépíté­se, amelyeket a Duna töltése mögött keletkezett fakadó vi- vek, talajvizek pusztítottak el. Nyolcvanhárom új otthon alapjainak kiásásával kezdték a munkát, a Baranya megyei KISZÖV pécsváradi. sásdi, pécsi és mohácsi építőszövet­kezet dolgozói. A vegyészek szerepe a kohászatban A nemzetközi piacokon csak azok az áruk versenyképesek, amelyek ellen nem merül fel minőségi kifogás és olcsóak. Ez a „szabály” a kohászati termékekre is érvényes. Ah­hoz viszont, hogy ezeknek a követelményeknek eleget tud­janak tenni, egyre nagyobb feladat hárul a vegyészetre. a laboratóriumi vizsgálatokra. Volt idő. amikor a szakmá­ban régóta dolgozó olvasztá­rok gondos megfigyeléssel dönteni tudtak a nyersvas minőségéről. Ma már ez ke­A BVK díjnyertes termékei A Borsodi Vegyikonibinái Nemzetközi PVC-tcrmékei, amelyek nagy sikeri arattak a Budapesti Vásáron, valamint a díjként kapott serleg. vés. A minőségileg kifogásta­lan, gazdaságos termeléshez pontos adatokra, következés­képpen laboratóriumi vizsgá­latokra van szükség. A laboratóriumot úgy le­hetne jellemezni, hogy ez a szerv az üzem idegrendszere: érzékeli a beérkezett alap-, fűtő-, ötvöző- és egyéb se­gédanyagokat, a technológiai folyamatok közben mutatja az anyagok változásait, és érté­keli a végtermékeket. Szoro­san egvütt él az üzemmel, megbízható, gyors és pontos adatokat szolgáltat, hogy a további feldolgozásnál meg­előzzék a hibákat. Erre azért van szükség, mert a próbák­nál elnézett hibák a kész nrvárnát sokkal súlvosabban, köttséresebben jelentkeznek. A régi töret-vizsgálat ehhez nem elegendő. Alapos és többszöri vegyi elemzésre van szükség. A laboratórium tu­lajdonképpen bírói szerepet tölt be. itt dől el, felhasznál­ható-e a nyersvas. A vizsgá­lat során ezért a legmesszebb­menő pontosságra, figyelem­re van szükség, sohasem sza­bad megelégedni látszat ered­ménnyel, tetszetős számok­kal. A pontosságot segíti a gyakori elemzés. amelynek száma az utóbbi években ug­rásszerűen megnőtt. Az 1952. évi 40 000 elemzéssé! szemben 1964-ben 120 000 elemzést vé­geztek el a Lenin Kohászati Művekben. Ahhoz, hogy mindezeket, el­érjek. fokozottan, gyorsabban keil fejleszteni a kohászati ve­gyészetek törekedni kell a ne­hézségek elhárítására és a személyi állomány növelésére, sére. A ma és a holnap ipara a vegvészet. Egyre nagyobb tért hódít a régi. a hagyományos iparágakban is. A kohászat­ban a jobb minőséget, teszi le­hetővé. cs. á:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom