Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
sasa ßSZAKMAGYAROKSZÄG 5 Vasárnap, Í3S5. július X8. ■MW——BBaamiaagamBBBrom—aaH—■— 1‘ ír r iskolc. amellett., hogy Ipari központ, egyben iskolaváros is. Városunkban igen sok a fiatal, akik a munka frontján, az egyetemeken, a középiskolákban állnak helyt. Városunk ifjúsága alapvetően munkás és tanuló fiatalokból tevődik össze — mutatott rá alapos részletességgel a Magyar Szocialista Munkásvárt miskolci bizottságának, ülése. E két réteg összessége határozza meg a Miskolcon lévő fiatalok általános politikai és világnézeti arculatát, nevelésünk módszereit. Munkásfiataljaink többsége híve szocialista rendszerünknek, kész a feladatok vállalására. azok elvégzésére. A. termelő munkához való, viszony, az erkölcsi magatartás tekintetében helyes irányban fejlődik. Ez a fejlődés azonban. elsősorban ütemében, nem éri el a kívánt szintet. Egyik alapvető hiba — mutatott rá hozzászólásában Németh Antal elvtárs, a városi KISZ-bizottság titkára — az, hogy munkásfiataljaink politikai és világnézeti fejlődése ném áll egyenes arányban szakmái és általános rnűvelt- . ségének emelkedésével. A másik az, hogy az egyre, nagyobb ifjúsági tömegeket felölelő brigádmozgalomban, a termelő munkában való aktív részvétel nem párosul a közösségi munka, a közösségi . élet adta. lehetőségekkel■ A vállalások és felajánlások gyakran formálisak, teljesítésük nem igényel különösebb erőfeszítést. A KlSZ-szerveze- íek munkája egyoldalú, áita- Iában a termelési feladatokra való mozgósításra. mozgalmakra szűkül le. D iákifjúságunk is egyre inkább magán viseli a. szocialista erkölcs vonásait. Fokozódik érdeklődése a társadalmi, politikai, ideológiai kérdések iránt. A munkához, tanuláshoz való viszonyuk javuló tendenciát mutat. ,Nagy gond, hogy a tanulmányi munka mellett az eszmei, a politikai nevelés korántsem éri e! a kívánt színvonalat. Bár erősödbe ifjúságunk egészében a szocialista jellemvonások — állapította meg a városi párt- bizottság ülése —, mégis, több negatív jelenséggel találkozunk, amelyek közül a laza munkaerkölcs, az anyagiasság, a nyugatimádat, a valláshoz való viszony, a „szabadosság” a legszembetűnőbb. Tapasztalhatunk olyan jelenségeket. hogy a fiatalok gazdasági, társadalmi problémáinkkal szemben türelmetlenek. Ez elsősorban a fiatalok életkori sajátosságaiból fakad. Természetes életformának fogadják el a szocializmust, eredményeinket azonban nem minden esetben hajlandók a múlttal összehasonlítani és ágy értékelni. Ez nem szembenállás. hanem az étet adta igénvek mevnvil vonulása. A szocializmus építését gyakorta. túlságoson sima, ennenes útként mutattuk meg előttük- A menet közbeni, történelmileg elkerülhetetlen nehézségekre nem készítettük fe1 . őket eléggé, s ebből következően az életbe kikerülve svakban mást tapasztalnak! Egy részük a tökéletesség ideáljával lép ki az életbe. A gyakorlatban azonban nem minőén ideális: gyakran előfordulnak zökkenők, tévedések, szervezési nehézségek, s ez mbb esetben közömbösséghez, bizalmatlansághoz, nem egv- szer cinizmushoz vezet. A városi pártbizottsági ülés _ °tt szereplő írásos anyag és a hozzászólók részletesen foglalkoztak a miskolci Nehézipari Műszaki Bevetem fint.nl- ’alnak helyzetével. Megállapították, hoev ef?vpfnrni ifn'i- ságunk egyre inkább martán v*seli a szocialista erkölcs voa is i operatívabb politikai munkát,J az ügyek érdemi és gyorsabb* intézését, másrészt a felsőbbé pártszervek tagjait és mtiuka-^ társait is jobban ösztökéli a< helyszíni tájékozódásra és se-£ gítésre. * A titkárságnak e nagyfon-j tosságú határozata természet-* szerűleg csak a pártéletre, pártmunka rendjére vonatko-* zik. Jő lenne azonban, ha az{ államapparátus, a különböző* gazdasági és társadalmi s/.rr-| vezetek is szét néznének a* maguk hatáskörében, s a» pártszervezetek példája nyo-^ mán gondoskodnának a né-j mely területen túlburjánzó ad-| minisztrációs kötöttségek meg-t szüntetéséről. Meggyőződésünk, hogy a* gazdasági, a társadalmi életi különböző területein is kettős«) haszon származna belőle! J (esc) j megnyíl-********************************************* Súlyosak a dús szemek. Megérkeztek a terménnyel megrakott vontatók. leesett állítmány Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat udvarára. Mindig ünnepélyes és megkapó az a perc, amikor az első búzaszállítmány megérkezik a malomba. Boldogság azoknak, akik hozzák, s megelégedett öröm azoknak, akik várják és fogadják. A vállalat vezetősége kis ünnepséget rendezett a takta- harkányiak fogadására. Kupái Zoltán tsz-elnök meghatott szavakkal adta ás a Haladás első termését, s azt kívánta, hogy a nagy gonddal betakarított életből jóízű kenyér jusson a dolgozók asztalára. A vállalat nevében Kaspár József főmolnár vette át a terményt, majd ahogy az már szokásos, megitták az áldomást az elsőség örömére. Az új búza azonnal garatra került, s szombat reggelre már meg is őrölték. Hasonlóan meleg fogadtatásban részesültek a mezőkövesdi Búzakalász Tsz termény- szállítói is, akik szombaton reggel szintén elsőként érkeztek a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat mezőkövesdi kirendeltségére. Ezen az ünnepélyes átadáson jelen volt dr. Bucskó Mihály, a Mezőkövesdi járási Tanács elnöke is. j Megél* j as első 8K | A miskolci Zsolcai-kapuban knagy feltűnést keltett a ter- ihiényes zsákokkal megrakott, szépen fellobogózott kocsi- á karaván. A városi emberben ■j>is megmozdul valami, amikor |végignézi az új élet, az első ? termés „bevonulását” a föl- á dekről. | A taktaharkányi Haladás j,Tsz vezetősége és néhány tagija kísérte be pénteken reggel duzzadó zsákokkal megra- & Ivott négy vontatót és két te- |bérautót. A 240 mázsa fertőzői fajta búzát 38 holdról csé- ípelték. Holdanként 15 mázsás 5 termésátlagot értek el ezen a £ területen. é Az aratás azonban még nem frfejeződött be a Haladásban. §>Más területeken még jobb étit lagtermésre számítanak búzá- £ból. > Jól fizetett a gabona a tak- fctaharkányi határban. Már elcsépeltek húsz holdnyi őszi- kárpát is, 414 mázsát, ami azt * jelenti, hogy egy holdról több *mint 20 mázsát nyertek. * Az idén is, mint az előző Révben, a taktaharkányi Hálaadás Tsz élettel megrakott von- é *tatói fordultak be elsőnek a A másedvefésfiez : megérkezett i a szovjet vetőmag : A szokatlan méretű áradó-: sok megyénkben mintegy 10, ezer katasztrális holdon te-< szik szükségessé különböző ta-J karniány növények másod ve té-* sét. Miután az előző aszályos^ évek nem tették lehetővé cle-< gendő vetőmag-tartalék bizto-^ sítását, a váratlan elemi csa-« pások leküzdéséhez, illetékes^ állami szerveink a Szovjet-< unió segítségét kérték a szük-< séges vetömagféleségek bizto-( sításához. < A Szovjetunió, megértve nc-< hézségeinket, nagyobb mennyi-, ségű kölest és 90 napos te-« nyészidejű, kukorica vetőma-1 got szállított hazánknak. Célszerű, hogy megyénk cr-< dckelt termelőszövetkezetei^ késedelem nélkül rendeljék« meg a másodvetéshez szüksé-j ges magot. < Tájékoztatásul közöljük,^ hogy kölesre, a Vetömagter-1 meltető Vállalat, kukoricára« pedig a Gabonafclvásárló és^ Feldolgozó Vállalat fogad el< megrendeléseket. * Háromszáz-millió forint megtakarítás fa» A Belkereskedelmi Minisz-i tóriumban értékelték az év' első felében lebonyolított ta-' vaszi és nyári vásárok tapasz-* lalatait. Megállapították, hogy ^ i a vásárok népszerűek voltak* és sikerrel zárultak. < Az állami belkereskedelem, boltjaiban több mint 1 mii-, liárd 200 millió forint értékű] árut — jórészt ruházati cikke-] kel. — vásároltak. Az adott ár-* engedmény a lakosságnak 300* millió forint megtakarítást je-< lentett. , As ideológiai munka helvzefe és feladatai ©./ Miskolcon násait. Fokozódik érdeklődé- 1 se á társadalmi, politikai, ide- - ológiai kérdések iránt. Hogy ez mennyire így van. bizonyította Antal Boza elvtárs- 2 nak, az egyetemi pártbizott- » säg titkárának felszólalása. £ Elmondotta, hogy a fiatalsá- ^ got igen érdekelte a magyar aluminium felhasználása. Bi- 1 zonyos nacionalista hangok 1 is lábra kaptak ezzel kapcso- r latban. Az egyetem egyik j nagyszerű, elismert professzora cikket jelentetett meg a témáról, amelyet az eevetem r ifjúsága nagv elismeréssel, s megelégedéssel fogadott. . g A munkához, tanuláshoz s való viszonyuk javuló j, tendenciát mutat. Nagy gondunk azon- v ban, hogy az eszmei-politikai 1 nevelés koránt sem éri el a r kívánt színvonalat. Az ifjúság ] arculatának vizsgálatával kap- , esolatban elemeznünk kell, mutatott rá a pártbizottsági s ülés, oktatási intézményeink r világnézeti és politikai nevelő z tevékenységét. Egyetemünkön z másfél évtizede oktatják a marxizmus—leninizmust. A *= marxizmus—leninizmus tan- £ szék munkája felfele ívelő. 1 Egyetemi ifjúságunk szívesen g vitatkozik társadalmi, ideo',6- j giai és erkölcsi kérdésekről. „Kényes” problémákat nem ^ ismernek, gondolataikat, kéte- * lyciket bátran elmondják. A marxista tanszék tevékenységében és az egyetemi nevel ő- m»mka gyengeségeiben kell keresnünk annak okát. hogy t a hallgatók esv része közöm- i bős a világnézeti kérdések 1 iránt. Problémáikra, nem kan- t nak mindig meggyőző választ, t A marxizmus—leninizmus £ egyetemi oktatása nem kap- ^ csolódik kellőképpen a ma s kérdéseihez, különösen a no- 1 litikai gazdaságtan oktatásában érezhető ez. Szaktanszékeken gyakori az olyan szem- “ lélet, amely, a szaktanszékek feladatát a szakoktatásban, a marxizmus—leninizmus tanszékét. pedig a politikai és a világnézeti nevelésben látja. Nehezíti a világnézeti neve- ; lést az a. nézet, amely szerint 1 a legfontosabb a tudományos J munka, legyen az bármilyen ' kis jelentőségű produkció, , utána jön az oktatás, a neve- i lés pedig csak akkor, ha ma- I rád rá idő. 2 A világnézeti nevelőmunka ' és a szakoktatás egységének s hiánya egyik forrása azoknak i a jelentkező téves politikai és r ideológiai nézeteknek, amelve- két az egyetemi ifjúság kő- J rében tapasztalunk — mula- f tott rá hozzászólásában id. Urbancsok Mihály elvtárs. A * harmadik utasság politikai ^ koncepciója, ennek variánsai, , pacifista nézetek, a naciona- i lizmus és az antiszemitizmus f burkolt, kifinomult megnyil-*, vánulásai. a közügyek lebe- , csülése. a magánéletbe való? fordulás — ezek azok a főbb* burzsoá ideológiát tartalmazó* nézetek, amelyek ellen foko-* zottabb harcot kell folytatni £ az ewetemen. * Á z egyetem és a város* együttműködése. ide- ♦ ológiai kapcsolatai, * azoknak kölcsönhatá-* sa sem nevezhető kielégítő-J nelc — állapította meg a* pártbizottsági ülés. Az egye-% lem oktatói kara. ifjúsága he-* lyescn befolyásolhatná a vá-* ros fejlődését.. Az ifjúság köz-* vetlenebb kapcsolata az élet-* tel. a várossal ■ visszahatóssal^ lehetne a marxista szemlélet* pír-éterem tésében. Általános- és középiskolá-* inkban. valamint iparitanuló* intézeteinkben a tudományos* világkép, a marxista világné-J zet alapjainak lerakása folyik* — állapította meg a pártbi-* zottsáai illés. A fiatalok a* szocialista erkölcsi normákat^ általában ismerik. Esetenként.* a környezet, a körülmények* látására. előfordul közöttük i szocialista együttélés és magatartás szabályaiba ütköző cselekmény. Sok tanulónál nég erős a. kettős nevelés ne- talív hatása. Hibaként jelentkezik, hogy a közösségi neve- : és hatékony módszerei olykor csak a jelszavakban és lem a gyakorlatban élnek, telenleg a . különböző negatív ■átlátások, a környezet szá- nos ideológiai befolyása erős lkadéivá a tanuló fiatalok íondolal világa és magatartá- * a fejlődésének — hangsú- : rozta Gribovszki Lászióné, a : tarosi tanács elnökhelyettese, tt abban kell előre halad- >unk, hogy a serdülő korban évö ifjúság számára mind 1 öbb olyan lehetőséget bizto- ■ ítsunk, melynek birtokában a negismert erkölcsi és világné- :e(i normákat a legkíilönbö- :őbb tevékenységen keresztül íyakorolhatja. A fiatalok iyakran hivatkoznak az álta- uk tapasztalt különböző ne- íativ jelenségekre. Helyes és eltétlenül szükséges ezekre gyorsan reagálni, hogy fiaink, ányaink tisztán lássanak. M unkás és tanuló fiatalságunk többsége tehát a szocialista rendszer hive. A munkában, a anulásban egyre szebb ered- nényeket ér el. A meglévő libák, a köreikben fellelhető éves nézetek arra figyelmez- ették a városi pártbizottsá- ;ot, hogy a KISZ-bizottságon :eresztül még fokozottabb se- u'tséget adjon városunk ifjú- áeának szocialista nevelésélez. Fodor László (Folytatjuk.) Péld Az MSZMP Központi Bízottigának titkársága 1985. ápri- s 13-án határozatot hozott a ártmuiika adminisztráció jáak csökkentéséről. A határolt végrehajtása azóta folyamiban van. Pártbizottságaink ítézkedtek, s megszabták, ogy a jövőben milyen legyen i alapszervezetek ügyvitele, z intézkedés lényegesen egy- serűsíti és csökkenti az «laptervezetek adminisztrációs gyrendjél, s csak olyan ügyarabok készítésére és fclter- ssztésérc kötelezi az alap- tervezeteket, amelyek a pártiunka normális rendjéhez jltctlcnül szükségesek. A titkárság határozatának öveíkezetes végrehajtása ket- 5s haszonnal jár: egyrészt legszabadítja az alapszcrve- etek vezetőségét a túlzott ad- íinisztrációs munka kötöttsc- eitől, ezáltal lehetővé teszi az
