Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-04 / 130. szám

Pánié% 1865. június 4.­ÉSZAKMAGt AROé'J~ < O s Koneeafeckltctlbfeciii* tervszerűbben r r Beszélgetés Vise esc Gésával, ec BAEV igazgatójával fii mezőgazdasági szakfiimsorozat a televízióban A televízió az idén indítja meg harmadik alkalommal nyári mezőgazdasági szakfilm- sorozaiát. Június 6-tól augusz­tus végéig sugározzák a mű­sorokat; Júniusban egy-egy adásban két filmet láthatnak a nézők — többnyire a vasár­napi sportműsorok előtt vagy után. Júliusban cs augusztus­ban minden második vasárnap két vagy három szakfilm sze­repel a programban. A hó­napok első és harmadik heté­ben ugyanis a szakfilmsoro­zatot. a falurovat új, 25 perces összeállításával együtt sugá­rozzák, amely „Falusi dolgok­ról” címmel az eddigi kisebb Á szüreti* ezeii ipar szocialista fnsgádvezetőinek tanácskozása. Csütörtökön a MEDOSZ Jó­kai utcai .székházában meg­kezdődött a kisipari szövetke­zetek szocialista brigádvezetői­nek országos értekezlete. A kétnapos tanácskozást dr. Si­mon Lajos, az OKISZ elnök- helyettese nyitotta meg, s ja­vaslatára az értekezlet rész­vevői táviratban tiltakoztak a vietnami agresszió ellen. Ezután Erdős József, az OKISZ elnöke beszámolt a szövetkezeti ipar dolgozóinak munkaversenyéről, a szoci­alista brigádniozgalom tapasz­talatairól. Elmondotta, hogy 1100 szö­vetkezet dolgozói kapcsolód­tak be a munkaversenybe és . ., tavaly az exportáru alapok műsorokat helyettesíti a nyári | növelésére 300 millió forint időszakban. 1 értékű többlettermelést értek Szakszervezeti vizsgálat as egészségvédelmi kártérítési rendelet végrehajtásáról. Egy nemrég megjelent ren­delet arról intézkedik, hogy ezentúl rövid úion, bürokrácia nélkül kell kártalanítani azo­kat a dolgozókat, akik a vál­lalat hibájából rfiunka közben megbetegednek, vagy megsé­rülnek. Azelőtt ilyen esetek­ben a bírósághoz kellett for­dulni, de a hosszadalmas per miatt igen kevesen éltek ez­zel a lehetőséggel. Most köz­vetlenül a vállalathoz adhat­ja be igényét a dolgozó, s ha ä döntéssel nem ért egyet, fel­lebbezhet a vállalati, majd a területi egyeztető bizottsághoz. A Vasas Szakszervezet most megvizsgálta a rendelet vég­rehajtásának tapasztalatait. A megvizsgált 220 üzem közül eddig 169 helyen élték a kár­térítéssel kapcsolatos jogaik­kal a dolgozók. A szakszervezet véleménye szerint a dolgozók még most sem mindig érvényesítik jo­gaikat, gyakran elmulasztják kárigényeik bejelentését. A szakszervezet több javaslatot terjeszt a Kohó- és Gépipari Minisztérium elé, amely al­kalmas arra, hogy a dolgozók egészségét, testi épségét mind hatékonyabban védelmezzék, el. A munkaversenybe mind többen kapcsolódnak be, a szövetkezeti ipar mintegy 200 000 dolgozója közül tavaly már 108 000-en tettek ellen­őrizhető, értékelhető verseny- vállalást. A munkaverseny eredményeinek is része van abban, hogy ez évben már mintegy 15 milliárd forint ér­tékű munkát végeznek a kis­ipari szövetkezetek. A ktsz- ekben egyre népszerűbb a szo­cialista brigádmozgalom is. A szocialista címért 343 szövet­kezet csaknem ezer brigádjá­nak 9000 dolgozója versenyez. A beszámoló után felszóla­lások következtek, s a tanács­kozást pénteken is folytatják. Megyénkben tanácskozott a KGST-országok építésiparosítási szekciója Szovjet, német, lengyel, csehszlovák, román, bolgár és magyar építőipari szakembe­rek tanácskoztak négy napig megyénkben. A KGST-orszá- gok építésügyi állandó bizott­ságának építésiparosítási szekciója Lengyelország, Cseh­szlovákia és a Német Demok­ratikus Köztársaság után ha­zánkban is megvizsgálta a nagyméretű épületelemgyár- t^s, a födém- és falpanelok gyártásának módját, eredmé­nyeit. A 38 tagú delegáció Miskolcon tanácskozott, és az Alsózsolcai Épületelerrígyárban vizsgálta meg a gyártási fo­lyamatokat. A küldöttség tegnap, júni­us 3-án reggel utazott el Mis­kolcról Budapestre, ahonnan még ugyancsak tegnap Bu­karestbe ment. A továbbiak­ban Bulgáriában részletesebb vizsgálaton vesznek részt. Munkájuk összegezésére, érté­kelésére Kievben kerül sor. — Mi a szekció vizsgálatá­nak célja? Kercsmár György, az Épí­tésügyi Minisztérium . építés­iparosítási osztályának veze­tője ígv összegezte a választ: — A KGST-országokban közös cél a lakásépítés meg­gyorsítása, korszerűbbé téte­le. Minden szocialista ország törekszik rá, hogy minél ÚJ KORSZAK" // Mit mesél a világegyetem? A rádióteleszkópok hosszú sora fürkészi a világegyetem titkait a Szovjetunióban, A rádióteleszkóp nagy érzé­kenységű rádió-vevőkészülékből és éles irányítású, nagyméretű sík antennarendszerből áll. E csillagászati műszer égitestek elektromágneses sugárzását méri. Ké­pijükön: a T-alakú antennák egyik csoportja. Marika ugyanis most vizsgá­zik a gimnázium második osztályában és ahogy Godó János valósággal apai féltés­sel mondta, „egy ilyen kis­lány fejét könnyen megzavar­hatja a nyilvánosság előtti szereplés”. S hogy mégis meg­szegtem elhatározásomat;, ez azért történik-.-1 mert a brigád­ról beszélve, egyszerűen nem lehet kihagyni Marikát. Hi­szen nagyon is sokkal járult ez a kislány ahhoz, hogy a személyzeti főosztály kollek­tívája olyan lett, amilyen. A munkában, a tanulásban, a mindennapi életben. Testvéri, baráti és elvtársi egyben. Hogy mikor kezdődött a mélyebb, baráti összetartozás szövődése ebben a brigádban? Mikor lett több az általában megszokott, jó munkatársi viszonynál? Talán akkor kez­dődött, amikor a 11 ember először ment közösen kirán­dulni 1963. szeptemberében. Aztán folytatódott azzal, hogy elkérték a gyenge ipari tanu­lók névsorát, és munkaidő után felkeresték ezeket a fia­talokat, beszélgettek velük, segítséget ajánlottak fel ne­kik. Később jött egy új dol­gozó az osztályra. S a napló­ba bekerült: „még sajátos ta­pasztalatokkal nem rendelke­zik, de brigádunk minden tagja igyekszik maximális segítséget nyújtani munkájá­hoz”. De az igazi „új korszak” mégis akkor kezdődött a bri­gád életében, amikor már sa­ját gyermeküknek tekintették Habina Marikát. Valami na­gyon szép alakult ki ekkor. A közös törődés, felelősségérzet, szeretet. Uj jellemvonásokkal gazdagodott a brigád. És ezek a jellemvonások mast már minden tettükben megnyilvá­nulnak. Képek a naplóban A brigád kissé hivatalos fényképén kívül a naplóban az első fénykép Is Marikáé. És az első üdvözlőlapot is 6 küldte Galyatetőről, „papái- nak és mamáinak”. Aztán ott van Marikától még két Moszkvában és Leningrádban járt, Nagy Imre pedig Fran­ciaországban gyűjtött élmé­nyeket. És az most már na­gyon is természetes, hogy a brigád tagjai minden élmé­nyüket, tapasztalatukat közö­sen beszélik tneg. Éppen ágy, ahogy együtt járnak moziba, színházba, kirándulásokra., előadásokat tartani az ipari tanulóknak és rendszeres lá­togatásokra a , Herman Ottó Gimnázium kollégiumába. Egyetlen ilyen brigád? „Az osztályunkat megkere­ső dolgozókkal türelmesen, udvariasan foglalkozunk... A munkában a határidőket be­tartjuk ... Az osztályon nincs késés, igazolatlan mulasztás.” íme, csupán néhány vállalás azok közül, amiket teljesítet­tek már akkor is, amikor még nem voltak a szocialista cím tulajdonosai. S amióta azok (tavaly augusztus 20-tól), vállalásaik még értékesebbek. Elhatározták például, hogy segítik a vállalat mérnök- utánpótlásának biztosítását: felkeresik a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem KE3Z- szervezeté.t. kapcsolatot te­remtenek a végzős, mérnök- hallgatókkal, s felkeltik ér­deklődésüket a gyár iránt. Tovább törődnek az ipari ta­nulókkal. Havonta tartanak előadásokat nekik. És tanul­nak maguk a brigádtagok is. Balázs Ferenc és Zombori Fe­renc például közgazdaságtu­dományi egyetemen, Bonta Lajos és Sipeki Sándomé közgazdasági technikumban, Kocsis Pá! felsőfokú gépipari technikumban tanul. Nyíró Zoltánná. Nagy Imre. Kovács Zoltán, Lökösházi Ferenc, Go- dő János és Hamar Zoltán pedig politikai, vagy szakmai továbbképzésben vesz részt. Ami a közös szórakozásokat illeti: a Bartók Béla Művelő­dési Ház rendezvényeire jár­nak, közös összejöveteleket szerveznek Marika kollégiu­mában, szeretnének nyáron a Hortobágyin kirándulni. S hogy nem egyetlen ilyen szellemű kollektíva van a lap Gyöngyösről és Parádsas- Diósgyőri Gépgyárban, ennek várról, meg egy dísztávirat igazolására anyák napjára a „pótmamák­hoz”. És ezek után, dátum sze­rint is később, már találunk más fényképet is a naplóban. A brigádból Bonta Lajos most csak egy bír: az igazgatási osztály szo­cialista brigádjainak verse­nyében az Uj Korszak a har­madik helyezést nyerte el. (Rutíkay) több egsészséges, szép otthont és minden igényt kielégítő szociális létesítményt adjon lakóinak. Mivel ez a törekvé­sünk közös, ebben is segíteni kívánjuk egymást. Vizsgála­tunk értékelésekor szeretnénk megállapodni a méretkordi- nációkban. Konkrétabban: az a célunk, hogy minden KGST- ország azonos méretű épület­elemeket, típusépületeket gyártson. Azok az országok, például a Szovjetunió, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és Csehszlovákia, amelyek­ben az épületelemgyártás már igen korszerű módszerekkel történik, átadják tapasztala­taikat, segítenek a többi KG- ST-országnak. Hazánk ebben a tekintetben különösen érde­kelt és rendkívüli kedvezmé­nyekre, előnyökre tehet szert. Néhány hónappal ezelőtt ugyanez a szekció már meg­vizsgálta a KGST-országok­ban az építőipari elem gyárt ás előkészítő munkáit, s ennek eredményeként a maavar épí­tőipar is számos, értékes se­gítséget kapott. A mostani vizsgálat a oyártás fő folya­matával, a formázással foglal­kozik. A szekció Miskolcon tanács­kozott a Borsod mérvéi Álla­mi Építőipari Vállalat veze­tőivel is. Erről a megbeszélés­ről Harmos Karoly lomemoK többek, között a következőket mondotta: — Rendkívül örülünk a se­gítségnek, amelyet a KGST építőiparunk korszerűsítéséhez is megad. Ezzel a segítséggel minden bizonnyal még job­ban teljesíthetjük harmadik ötéves tervünkben előírt fel­adatunkat: korszerű, szép la­kásokat adhatunk át megyénk lakosságának. Szirbik Sándor, az ÉM Épü- letelemgyártó Vállalat alsó­zsolcai gyáregységének igaz­gatója szerint a szekció tag­jai a keddi plenáris ülésen olyan konkrét, hasznos javas­latokat adtak, amelyek feltét­lenül az elemgyár javára vál­nak. Hasonló véleményét fej­tette ki Kozma Tibor, a gyár főmérnöke is, aki hangsúlyoz­ta: — Nagyon sokat jelent szá­munkra. hogy a szekció vizs­gálata tárgyául hazánkban ép­pen az Alsózsolcai Épület­elemgyárat választotta, mert ez a gyár országosan is rend kívül jelentős. Mivel pedig a tanácskozásokon az Építésügyi Minisztérium képviselői is részt vettek, a hasznos javas­latok megvalósítására a leg­rövidebb időn belül sor kerül. R. A. Miskolcon és szerte a me­gyében új városnegyedeit, la­kóházak, iskolák egész sora épült, épül. A szemünk lát­tára emelkedő falak, az elké­szült és készülő létesítmé­nyek jelentős része a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak, vezetőinek mun­kásságát, alkotókészségét tük­rözi. Az egyes építmények lát­tán önkéntelenül adódik a kérdés: vajon hogyan dolgo­zik a vállalat, mit mutat az összkép? Vincze Géza elv­társ. a vállalat igazgatója így beszél az elmúlt évi tevé­kenységről. — Az elmúlt év elég szép eredményeket és gazdag ta­pasztalatokat hozott. Csaknem 8 százalékkal termeltünk töb­bet az előző évinél, s több mint 7 százalékkal nőtt a ter­melékenység. Ami különösen örvendetes: a többtermelés 92,3 százalékban a termelé­kenység növekedéséből szár­mazik. Hogy mit jelent ez gyakorlatilag? 1964-ben 1168 lakást adtunk át, huszon­nyolccal többet a tervezett­nél. És ez a több lakás őszin­te örömmel tölt el bennün­ket, hiszen majdnem 1200 csa­lád vágyát váltottuk valóra. És amit még érdemes felje­gyezni: az országos átlag alá, kilenc hónapra sikerült le­szorítani az „átfutási időt”, csaknem másfélszeresével nö­veltük a földmunkák gépe­sítését, s több mint ötven százalékkal a gépi vakolást. — Miben mutatkozott nehézség? — Nem sikerült minden létesítményt átadni időre, így többek között az encsi párt- és tanácsházat, az ózdi áruházat. És nem alakult ki- elég’'*ően az önköltség sem. — Hogyan hasznosí­tották az elmúlt év ta­pasztalatait? — A párt Központi Bizott­ságának az építőiparra. vonat­kozó határozata, majd ezt kö­vetően á megyei pártbizott­ság határozata alapján ele­meztük elmúlt évi tevékeny­ségünket, idei feladatunkat. Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk tervszerűbben, koncentráltabban dolgozni, s még jobb kapcsolatot kiépí­teni a társ vállalatokkal. Vé­leményem szerint ilyen pre­cízen még nem sikerült elő­készítenünk egyetlen évben sem a munkát. Nagyon ala­pos intézkedési tervet készí­tettünk, a munkákat precí­zen programoztuk. Áz írásos intézkedési terv alapján ütemtervet készítettünk. En­nek az az előnye, hogy ráte- kintés után pillanatok alatt meg lehet állapítani, melyik munkát mikor kell kezdeni, befejezni, mikor kell a szere­lő-, illetve a szakipari mun­kát megkezdeni. Ez könnyeb­bé teszi a nagy építési gépe­zet működését, az erők moz­gósítását, az anyag tervszerű biztosítását. — Úgy tudjuk jól ala­kul a BÄEV cs a többi vállalatok közötti koope­ráció. — A megyei pártbizottság ipari osztályának javaslatára a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat, valamint vállalatunk műszaki vezetői negyedéven­ként, szükség esetén sűrűb­ben is, közös megbeszélést tartanak. Itt kölcsönösen megállapodunk abban, melyik vállalat hogyan tudja segíte­ni a másik munkáját. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ezek a tanácskozások igen nagy segítséget adnak az együttműködéshez. Hozzá kell tennem, hogy ugyanilyen jó kapcsolat alakult ki a terve­ző "s más vállalattal is. — Hogyan sikerült megvalósítani a munkák koncentrálását? — A termelékenyebb épí­tés, a gépek kihasználása, az anyagellátás, az önköltség szempontjából az az előnyös, ha minél jobban összponto- sítani tudjuk az erőket. Eb­ben, kormányzatunk ilyen irányú törekvésével szinkron­ban, jelentős eredményt si­került elérnünk. Két évvel ezelőtt például 166, tavaly valamivel kevesebb, 139, s az idén már csak 114 munkahe­lyen dolgozunk. És ez, várha­tóan, minden vonatkozásban előnyösen kihat vállalatunk működésére, az egyes mun­kák meggyorsulására. — Hol kcsziil na­gyobb létesítmény, hova koncentrálják az erő­ket? — Ivilián-délen befejező munkálatokat végzünk. Itt építünk többek között egy 95 lakásos magasházat, s a la­kosság régi óhaját megvaló­sítva egy ÁBC-áruházat. Az erőket elsősorban a Szentpé- teri-kapuba összpontosítjuk, ahol az idén 224 lakást adunk át, s 669 lakás építését kezd­jük meg. Itt egyébként össze­sen több mint 2200 lakást épí­tünk. A másik nagy munkate­rületünk változatlanul Özd- Bolyok. Itt is több éves mun­ka vár ránk: az úgynevezett II-es szomszéd egységben mintegy 2 ezer lakást kell a következő években megépíteni. — Egyetlen kérdést még: mit mutatnak az első hónapok tapaszta­latai? — Az év igen bíztató szá­munkra. Ez év első negyedé­ben például 13,8 százalékkal nagyobb termelési eredményt értünk el a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Ter­vünket 5.7, a termelékenysé­gi feladatunkat 4.7 százalék­kal teljesítettük túl. Hiba len­ne, ha ebből túl rózsás követ­keztetéseket vonnánk le. hi­szen egy sor gond is nyom bennünket. Közbe jöhetnek nem várt nehézségek is. ami­re előre nem tudunk számíta­ni. De egy bizonyos: az indu­lás jó, s a gyakorlati tapasz­talat az, hogy ez keresztül se­gít ja várható „bukkanókon” és megalapozza az . feladatok sikeres teljesítését. CsB ■„Balázs Ferenc elvtársat megbíztuk, hogy ezután min­den alkalommal vegyen részt a szülői értekezleteken, s rendszeresen tájékozódjék Marika tanulmányi eredmé­nyéről ■ ■ Találomra nyitottam ki a szép brigádnaplót és igen el­csodálkoztam az 1963. október 15-i bejegyzésen. De talán előbb az előzményeket. — Szeretnék írni egy szo­cialista brigádról — állítot­tam be a minap Riskó István­hoz, a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti bizottságának bérfelelőséhez. Aztán jött Go­dó János a személyzeti főosz­tályról és hozott egy piroskö- téses, díszes naplót. — Ez az Uj Korszak brigá­dé — mutatta Riskó István. •— Godó elvtárs a brigádve­zető. Ahogy belelapoztam, meg­lepődtem. Hogyan kerülhet szó szülői értekezletről egy ilyen naplóban? — Marika a mi kislányunk — így Godó János. — Amikor két évvel ezelőtt megalakítot­tuk a brigádot, elhatároztuk, hogy egy árva gyermekkel rendszeresen foglalkozunk. Marikát a Herman Ottó Le­ánygimnázium diákotthoná­ban ajánlották. Marika Tulajdonképpen úgy hatá­roztam. hogy a brigádvezető kérése szerint most nem írok erről a 16 éves kislányról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom