Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-04 / 130. szám
Pánié% 1865. június 4.ÉSZAKMAGt AROé'J~ < O s Koneeafeckltctlbfeciii* tervszerűbben r r Beszélgetés Vise esc Gésával, ec BAEV igazgatójával fii mezőgazdasági szakfiimsorozat a televízióban A televízió az idén indítja meg harmadik alkalommal nyári mezőgazdasági szakfilm- sorozaiát. Június 6-tól augusztus végéig sugározzák a műsorokat; Júniusban egy-egy adásban két filmet láthatnak a nézők — többnyire a vasárnapi sportműsorok előtt vagy után. Júliusban cs augusztusban minden második vasárnap két vagy három szakfilm szerepel a programban. A hónapok első és harmadik hetében ugyanis a szakfilmsorozatot. a falurovat új, 25 perces összeállításával együtt sugározzák, amely „Falusi dolgokról” címmel az eddigi kisebb Á szüreti* ezeii ipar szocialista fnsgádvezetőinek tanácskozása. Csütörtökön a MEDOSZ Jókai utcai .székházában megkezdődött a kisipari szövetkezetek szocialista brigádvezetőinek országos értekezlete. A kétnapos tanácskozást dr. Simon Lajos, az OKISZ elnök- helyettese nyitotta meg, s javaslatára az értekezlet részvevői táviratban tiltakoztak a vietnami agresszió ellen. Ezután Erdős József, az OKISZ elnöke beszámolt a szövetkezeti ipar dolgozóinak munkaversenyéről, a szocialista brigádniozgalom tapasztalatairól. Elmondotta, hogy 1100 szövetkezet dolgozói kapcsolódtak be a munkaversenybe és . ., tavaly az exportáru alapok műsorokat helyettesíti a nyári | növelésére 300 millió forint időszakban. 1 értékű többlettermelést értek Szakszervezeti vizsgálat as egészségvédelmi kártérítési rendelet végrehajtásáról. Egy nemrég megjelent rendelet arról intézkedik, hogy ezentúl rövid úion, bürokrácia nélkül kell kártalanítani azokat a dolgozókat, akik a vállalat hibájából rfiunka közben megbetegednek, vagy megsérülnek. Azelőtt ilyen esetekben a bírósághoz kellett fordulni, de a hosszadalmas per miatt igen kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Most közvetlenül a vállalathoz adhatja be igényét a dolgozó, s ha ä döntéssel nem ért egyet, fellebbezhet a vállalati, majd a területi egyeztető bizottsághoz. A Vasas Szakszervezet most megvizsgálta a rendelet végrehajtásának tapasztalatait. A megvizsgált 220 üzem közül eddig 169 helyen élték a kártérítéssel kapcsolatos jogaikkal a dolgozók. A szakszervezet véleménye szerint a dolgozók még most sem mindig érvényesítik jogaikat, gyakran elmulasztják kárigényeik bejelentését. A szakszervezet több javaslatot terjeszt a Kohó- és Gépipari Minisztérium elé, amely alkalmas arra, hogy a dolgozók egészségét, testi épségét mind hatékonyabban védelmezzék, el. A munkaversenybe mind többen kapcsolódnak be, a szövetkezeti ipar mintegy 200 000 dolgozója közül tavaly már 108 000-en tettek ellenőrizhető, értékelhető verseny- vállalást. A munkaverseny eredményeinek is része van abban, hogy ez évben már mintegy 15 milliárd forint értékű munkát végeznek a kisipari szövetkezetek. A ktsz- ekben egyre népszerűbb a szocialista brigádmozgalom is. A szocialista címért 343 szövetkezet csaknem ezer brigádjának 9000 dolgozója versenyez. A beszámoló után felszólalások következtek, s a tanácskozást pénteken is folytatják. Megyénkben tanácskozott a KGST-országok építésiparosítási szekciója Szovjet, német, lengyel, csehszlovák, román, bolgár és magyar építőipari szakemberek tanácskoztak négy napig megyénkben. A KGST-orszá- gok építésügyi állandó bizottságának építésiparosítási szekciója Lengyelország, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság után hazánkban is megvizsgálta a nagyméretű épületelemgyár- t^s, a födém- és falpanelok gyártásának módját, eredményeit. A 38 tagú delegáció Miskolcon tanácskozott, és az Alsózsolcai Épületelerrígyárban vizsgálta meg a gyártási folyamatokat. A küldöttség tegnap, június 3-án reggel utazott el Miskolcról Budapestre, ahonnan még ugyancsak tegnap Bukarestbe ment. A továbbiakban Bulgáriában részletesebb vizsgálaton vesznek részt. Munkájuk összegezésére, értékelésére Kievben kerül sor. — Mi a szekció vizsgálatának célja? Kercsmár György, az Építésügyi Minisztérium . építésiparosítási osztályának vezetője ígv összegezte a választ: — A KGST-országokban közös cél a lakásépítés meggyorsítása, korszerűbbé tétele. Minden szocialista ország törekszik rá, hogy minél ÚJ KORSZAK" // Mit mesél a világegyetem? A rádióteleszkópok hosszú sora fürkészi a világegyetem titkait a Szovjetunióban, A rádióteleszkóp nagy érzékenységű rádió-vevőkészülékből és éles irányítású, nagyméretű sík antennarendszerből áll. E csillagászati műszer égitestek elektromágneses sugárzását méri. Képijükön: a T-alakú antennák egyik csoportja. Marika ugyanis most vizsgázik a gimnázium második osztályában és ahogy Godó János valósággal apai féltéssel mondta, „egy ilyen kislány fejét könnyen megzavarhatja a nyilvánosság előtti szereplés”. S hogy mégis megszegtem elhatározásomat;, ez azért történik-.-1 mert a brigádról beszélve, egyszerűen nem lehet kihagyni Marikát. Hiszen nagyon is sokkal járult ez a kislány ahhoz, hogy a személyzeti főosztály kollektívája olyan lett, amilyen. A munkában, a tanulásban, a mindennapi életben. Testvéri, baráti és elvtársi egyben. Hogy mikor kezdődött a mélyebb, baráti összetartozás szövődése ebben a brigádban? Mikor lett több az általában megszokott, jó munkatársi viszonynál? Talán akkor kezdődött, amikor a 11 ember először ment közösen kirándulni 1963. szeptemberében. Aztán folytatódott azzal, hogy elkérték a gyenge ipari tanulók névsorát, és munkaidő után felkeresték ezeket a fiatalokat, beszélgettek velük, segítséget ajánlottak fel nekik. Később jött egy új dolgozó az osztályra. S a naplóba bekerült: „még sajátos tapasztalatokkal nem rendelkezik, de brigádunk minden tagja igyekszik maximális segítséget nyújtani munkájához”. De az igazi „új korszak” mégis akkor kezdődött a brigád életében, amikor már saját gyermeküknek tekintették Habina Marikát. Valami nagyon szép alakult ki ekkor. A közös törődés, felelősségérzet, szeretet. Uj jellemvonásokkal gazdagodott a brigád. És ezek a jellemvonások mast már minden tettükben megnyilvánulnak. Képek a naplóban A brigád kissé hivatalos fényképén kívül a naplóban az első fénykép Is Marikáé. És az első üdvözlőlapot is 6 küldte Galyatetőről, „papái- nak és mamáinak”. Aztán ott van Marikától még két Moszkvában és Leningrádban járt, Nagy Imre pedig Franciaországban gyűjtött élményeket. És az most már nagyon is természetes, hogy a brigád tagjai minden élményüket, tapasztalatukat közösen beszélik tneg. Éppen ágy, ahogy együtt járnak moziba, színházba, kirándulásokra., előadásokat tartani az ipari tanulóknak és rendszeres látogatásokra a , Herman Ottó Gimnázium kollégiumába. Egyetlen ilyen brigád? „Az osztályunkat megkereső dolgozókkal türelmesen, udvariasan foglalkozunk... A munkában a határidőket betartjuk ... Az osztályon nincs késés, igazolatlan mulasztás.” íme, csupán néhány vállalás azok közül, amiket teljesítettek már akkor is, amikor még nem voltak a szocialista cím tulajdonosai. S amióta azok (tavaly augusztus 20-tól), vállalásaik még értékesebbek. Elhatározták például, hogy segítik a vállalat mérnök- utánpótlásának biztosítását: felkeresik a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem KE3Z- szervezeté.t. kapcsolatot teremtenek a végzős, mérnök- hallgatókkal, s felkeltik érdeklődésüket a gyár iránt. Tovább törődnek az ipari tanulókkal. Havonta tartanak előadásokat nekik. És tanulnak maguk a brigádtagok is. Balázs Ferenc és Zombori Ferenc például közgazdaságtudományi egyetemen, Bonta Lajos és Sipeki Sándomé közgazdasági technikumban, Kocsis Pá! felsőfokú gépipari technikumban tanul. Nyíró Zoltánná. Nagy Imre. Kovács Zoltán, Lökösházi Ferenc, Go- dő János és Hamar Zoltán pedig politikai, vagy szakmai továbbképzésben vesz részt. Ami a közös szórakozásokat illeti: a Bartók Béla Művelődési Ház rendezvényeire járnak, közös összejöveteleket szerveznek Marika kollégiumában, szeretnének nyáron a Hortobágyin kirándulni. S hogy nem egyetlen ilyen szellemű kollektíva van a lap Gyöngyösről és Parádsas- Diósgyőri Gépgyárban, ennek várról, meg egy dísztávirat igazolására anyák napjára a „pótmamákhoz”. És ezek után, dátum szerint is később, már találunk más fényképet is a naplóban. A brigádból Bonta Lajos most csak egy bír: az igazgatási osztály szocialista brigádjainak versenyében az Uj Korszak a harmadik helyezést nyerte el. (Rutíkay) több egsészséges, szép otthont és minden igényt kielégítő szociális létesítményt adjon lakóinak. Mivel ez a törekvésünk közös, ebben is segíteni kívánjuk egymást. Vizsgálatunk értékelésekor szeretnénk megállapodni a méretkordi- nációkban. Konkrétabban: az a célunk, hogy minden KGST- ország azonos méretű épületelemeket, típusépületeket gyártson. Azok az országok, például a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia, amelyekben az épületelemgyártás már igen korszerű módszerekkel történik, átadják tapasztalataikat, segítenek a többi KG- ST-országnak. Hazánk ebben a tekintetben különösen érdekelt és rendkívüli kedvezményekre, előnyökre tehet szert. Néhány hónappal ezelőtt ugyanez a szekció már megvizsgálta a KGST-országokban az építőipari elem gyárt ás előkészítő munkáit, s ennek eredményeként a maavar építőipar is számos, értékes segítséget kapott. A mostani vizsgálat a oyártás fő folyamatával, a formázással foglalkozik. A szekció Miskolcon tanácskozott a Borsod mérvéi Állami Építőipari Vállalat vezetőivel is. Erről a megbeszélésről Harmos Karoly lomemoK többek, között a következőket mondotta: — Rendkívül örülünk a segítségnek, amelyet a KGST építőiparunk korszerűsítéséhez is megad. Ezzel a segítséggel minden bizonnyal még jobban teljesíthetjük harmadik ötéves tervünkben előírt feladatunkat: korszerű, szép lakásokat adhatunk át megyénk lakosságának. Szirbik Sándor, az ÉM Épü- letelemgyártó Vállalat alsózsolcai gyáregységének igazgatója szerint a szekció tagjai a keddi plenáris ülésen olyan konkrét, hasznos javaslatokat adtak, amelyek feltétlenül az elemgyár javára válnak. Hasonló véleményét fejtette ki Kozma Tibor, a gyár főmérnöke is, aki hangsúlyozta: — Nagyon sokat jelent számunkra. hogy a szekció vizsgálata tárgyául hazánkban éppen az Alsózsolcai Épületelemgyárat választotta, mert ez a gyár országosan is rend kívül jelentős. Mivel pedig a tanácskozásokon az Építésügyi Minisztérium képviselői is részt vettek, a hasznos javaslatok megvalósítására a legrövidebb időn belül sor kerül. R. A. Miskolcon és szerte a megyében új városnegyedeit, lakóházak, iskolák egész sora épült, épül. A szemünk láttára emelkedő falak, az elkészült és készülő létesítmények jelentős része a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak, vezetőinek munkásságát, alkotókészségét tükrözi. Az egyes építmények láttán önkéntelenül adódik a kérdés: vajon hogyan dolgozik a vállalat, mit mutat az összkép? Vincze Géza elvtárs. a vállalat igazgatója így beszél az elmúlt évi tevékenységről. — Az elmúlt év elég szép eredményeket és gazdag tapasztalatokat hozott. Csaknem 8 százalékkal termeltünk többet az előző évinél, s több mint 7 százalékkal nőtt a termelékenység. Ami különösen örvendetes: a többtermelés 92,3 százalékban a termelékenység növekedéséből származik. Hogy mit jelent ez gyakorlatilag? 1964-ben 1168 lakást adtunk át, huszonnyolccal többet a tervezettnél. És ez a több lakás őszinte örömmel tölt el bennünket, hiszen majdnem 1200 család vágyát váltottuk valóra. És amit még érdemes feljegyezni: az országos átlag alá, kilenc hónapra sikerült leszorítani az „átfutási időt”, csaknem másfélszeresével növeltük a földmunkák gépesítését, s több mint ötven százalékkal a gépi vakolást. — Miben mutatkozott nehézség? — Nem sikerült minden létesítményt átadni időre, így többek között az encsi párt- és tanácsházat, az ózdi áruházat. És nem alakult ki- elég’'*ően az önköltség sem. — Hogyan hasznosították az elmúlt év tapasztalatait? — A párt Központi Bizottságának az építőiparra. vonatkozó határozata, majd ezt követően á megyei pártbizottság határozata alapján elemeztük elmúlt évi tevékenységünket, idei feladatunkat. Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk tervszerűbben, koncentráltabban dolgozni, s még jobb kapcsolatot kiépíteni a társ vállalatokkal. Véleményem szerint ilyen precízen még nem sikerült előkészítenünk egyetlen évben sem a munkát. Nagyon alapos intézkedési tervet készítettünk, a munkákat precízen programoztuk. Áz írásos intézkedési terv alapján ütemtervet készítettünk. Ennek az az előnye, hogy ráte- kintés után pillanatok alatt meg lehet állapítani, melyik munkát mikor kell kezdeni, befejezni, mikor kell a szerelő-, illetve a szakipari munkát megkezdeni. Ez könnyebbé teszi a nagy építési gépezet működését, az erők mozgósítását, az anyag tervszerű biztosítását. — Úgy tudjuk jól alakul a BÄEV cs a többi vállalatok közötti kooperáció. — A megyei pártbizottság ipari osztályának javaslatára a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat, valamint vállalatunk műszaki vezetői negyedévenként, szükség esetén sűrűbben is, közös megbeszélést tartanak. Itt kölcsönösen megállapodunk abban, melyik vállalat hogyan tudja segíteni a másik munkáját. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a tanácskozások igen nagy segítséget adnak az együttműködéshez. Hozzá kell tennem, hogy ugyanilyen jó kapcsolat alakult ki a tervező "s más vállalattal is. — Hogyan sikerült megvalósítani a munkák koncentrálását? — A termelékenyebb építés, a gépek kihasználása, az anyagellátás, az önköltség szempontjából az az előnyös, ha minél jobban összponto- sítani tudjuk az erőket. Ebben, kormányzatunk ilyen irányú törekvésével szinkronban, jelentős eredményt sikerült elérnünk. Két évvel ezelőtt például 166, tavaly valamivel kevesebb, 139, s az idén már csak 114 munkahelyen dolgozunk. És ez, várhatóan, minden vonatkozásban előnyösen kihat vállalatunk működésére, az egyes munkák meggyorsulására. — Hol kcsziil nagyobb létesítmény, hova koncentrálják az erőket? — Ivilián-délen befejező munkálatokat végzünk. Itt építünk többek között egy 95 lakásos magasházat, s a lakosság régi óhaját megvalósítva egy ÁBC-áruházat. Az erőket elsősorban a Szentpé- teri-kapuba összpontosítjuk, ahol az idén 224 lakást adunk át, s 669 lakás építését kezdjük meg. Itt egyébként összesen több mint 2200 lakást építünk. A másik nagy munkaterületünk változatlanul Özd- Bolyok. Itt is több éves munka vár ránk: az úgynevezett II-es szomszéd egységben mintegy 2 ezer lakást kell a következő években megépíteni. — Egyetlen kérdést még: mit mutatnak az első hónapok tapasztalatai? — Az év igen bíztató számunkra. Ez év első negyedében például 13,8 százalékkal nagyobb termelési eredményt értünk el a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Tervünket 5.7, a termelékenységi feladatunkat 4.7 százalékkal teljesítettük túl. Hiba lenne, ha ebből túl rózsás következtetéseket vonnánk le. hiszen egy sor gond is nyom bennünket. Közbe jöhetnek nem várt nehézségek is. amire előre nem tudunk számítani. De egy bizonyos: az indulás jó, s a gyakorlati tapasztalat az, hogy ez keresztül segít ja várható „bukkanókon” és megalapozza az . feladatok sikeres teljesítését. CsB ■„Balázs Ferenc elvtársat megbíztuk, hogy ezután minden alkalommal vegyen részt a szülői értekezleteken, s rendszeresen tájékozódjék Marika tanulmányi eredményéről ■ ■ Találomra nyitottam ki a szép brigádnaplót és igen elcsodálkoztam az 1963. október 15-i bejegyzésen. De talán előbb az előzményeket. — Szeretnék írni egy szocialista brigádról — állítottam be a minap Riskó Istvánhoz, a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti bizottságának bérfelelőséhez. Aztán jött Godó János a személyzeti főosztályról és hozott egy piroskö- téses, díszes naplót. — Ez az Uj Korszak brigádé — mutatta Riskó István. •— Godó elvtárs a brigádvezető. Ahogy belelapoztam, meglepődtem. Hogyan kerülhet szó szülői értekezletről egy ilyen naplóban? — Marika a mi kislányunk — így Godó János. — Amikor két évvel ezelőtt megalakítottuk a brigádot, elhatároztuk, hogy egy árva gyermekkel rendszeresen foglalkozunk. Marikát a Herman Ottó Leánygimnázium diákotthonában ajánlották. Marika Tulajdonképpen úgy határoztam. hogy a brigádvezető kérése szerint most nem írok erről a 16 éves kislányról.
