Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-05 / 131. szám

Saoassbat, 1365. jóntns 5, fiSZAKMAGYARf>R«T Ar? 3 Igények és lehetőségek az exporttermelésben SS százalékos növekedés — Anyagi és személyi feltételek — Az exportképesség fokozása ,JMade in Hungary” —; ol­vassa az ember gépeken, or­szághatárokat elhagyó ládá­kon. különféle berendezése­ken. Az ilyen csomagok lát­tán akaratlanul is felvillan­nak azok az erőfeszítések, amelyek egy-egy külföldre ke­rülő gyártmány készítésével járnak. A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság nehézipari szakcsoportja által készített néhány oldalas tájékoztató je­lentés még inkább meggyőz róla, mily sokrétű, bonyolult és mégis örömteli dolog ex­portra kerülő gyártmányokat készíteni. Első helyen a kohászat Néhány statisztikai adat tükrében pillanatok alatt ki­rajzolódik megyénk iparának export tevékenysége. Köztu­dott, hogy Borsodban évről évre lényegesen növekszik az export-kiszállítás. Tavaly 13,4 százalékkal küldtünk több „Made in Hungary” feliratot viselő csomagot külföldre, mint 1963-ban. Ez azt jelen­ti, hogy 70 százalékkal több áru ment exportra, mint 1960- ban. Ebből adódik: az ipari teljes termelési értéken belül is évről évre növekedett az export termelés részaránya. Külföldre kerülő termékeink­nek nagy részét, mintegy 74— 75 százalékát o kohászati üze­mek termelik, de rangos rész­arányt képez a gép- és vegy­ipar is. Sőt, az utóbbi évek­ben a nagyüzemek mellé fel­zárkóztak az egyre jobban fejlődő kisipari szövetkezetek. Az idei népgazdasági ter­vekben ismét jelentős felada­tok állnak az exportra ter­melő üzemek előtt. Az első negyedévben mintegy 35 szá­zalékkal növekedett a tény- szám, a korábbi — bázis — idő­szakhoz képest. S ennek ta­lán az a magyarázata, hogy az export termelés ily jelen­tős növelésének anyagi.- mű­szaki és személyi feltételeit nem minden esetben sikerült biztosítani. S ez visszahatott az export termelés felfutásá­ra. Gond ma is a termelő be­rendezések korszerűsítése, bő­vítése, az anyagelilátás továb­bi javítása és néhány gyárt­mánynál a világszínvonal el­érése. Azt viszont minden­képpen kedvező jelenségnek tekinthetjük, hogy mind 1984- ben. mind pedig 1965 első negyedévében lényegesen csökkent a minőségi reklamá­ciók száma. Az év hátralévő hónapjaiban kohászati üzemeinknek, gép­gyárainknak további nagy fela­datokat kell megoldaniuk. Is­meretes. hogy tőkés piacokon rendkívül nagy az érdeklődés a Diósgyőri Gépgyárban ké­szülő vasúti kerékpárok iránt. Köztudott, hogy e terméke­ket viszonylag jó gazdasági mutatók mellett készítik. Azonban a belföldi igények annyira lekötik a gyár kapa­citását. hogy az export-felada­tokat szinte csak a kapacitás bővítésével lehet megoldani. A kohászati üzemeknél gyako­ri jelenség, hogy a korszerű termelő berendezések hiánya akadályozza az exportképes, világszínvonalon mozgó ter­mékek legyártását. Gondolok itt elsősorban a vákumozó, egyengető berendezésekre, hő­kezelő kapacitásra, vagy a hántoló gépekre. De akadá­lyozza az export-termelés bőví­tését az is, hogy a műszaki fejlesztés néha bizony lassú, vontatott. A gondolatok meg­születésétől a sorozatgyártásig sokszor évek telnek el. Meg azután kevés az új konstruk­ciókkal foglalkozó műszaki, s az anyagi érdekeltség sem érvényesül megfelelőképpen. Talán ez is magyarázata, hogy néhány korábban világszínvo­nalon gyártott termék immár elavuL nak. Igaz, ezeket a lehetősége­ket szinkronba kell hozni az igényekkel. A jelenleginél na­gyobb mennyiséget lehetne exportálni a Diósgyőri Gép­gyárban készített vasbeton­alj gyári bérén dezések bői. Diesel-motoros, áramfejlesztő gépcsoportokból. targoncák­ból. vasúti kerékpárokból. PVC-porból. vagv cseppfo­lyós klórból. Igen keresett cikk külföldön a Szerencsi Cu­kor- és Csokoládégyár néhánv terméke, a zúzott nerlit. vasv a könnyűipar több áruja. Azonban az exporttermelés fokozása esetenként a kapa­citás szűk volta miatt szinte határeseteket ért el. A továb­bi növekedés esetleg kedvezőt­lenül befolvásolná a hazai igények kielégítését. Pauíovits Ágoston Hatszázezer forint rutámat kasrsk a legfőbb serfésgensfozék Az Állami Biztosító a ser­téstenyésztés fejlesztése vé­gett az 1964. évre 600 000 fo­rint jutalmat tűzött ki a ter­melőszövetkezetek legkiválóbb sertéstenyésztői és gondozói számára. A jutalmazás felté­tele egyebek között a sertés­elhullásának és az elkerülhetet­lenül bekövetkező vesztesé­geknek kedvezőbb alakulása volt Megyénkben öt termelő- szövetkezet sertéstenyésztői és gondozói részesülnek juta­lomban. A helyezési sorrend­nek megfelelően a termelőszö­vetkezetek 10 000. 8000, 6000. illetőleg 3000—3000 forintot kapnak. Külön 6000 forinttal jutalmazzák a megyei jogú városok, Budapest. Miskolc. Debrecen. Szeged, Pécs leg­jobb eredményt elért terme­lőszövetkezeteinek sertésgon­dozóit is. Könyvheíi jegyzetek Berda József és Zelk Zoltán Borda József és Zelk Zoltán dedikál. — Mezőcsát a legnagyobb községe Borsod megyének. Legalábbis a könyvheti érdek­lődés alapján ezt kellene hin­nem — mondja Zelk Zoltán, amíg a miskolci iró—olvasó találkozó kezdetére várako­zunk. Ugyanis június 2-án. szerdán Mezőcsáton járt, s a délutáni órákban kilencvennél több könyvét kellett dedikál­nia a könyvsátorban. Igen nagy örömmel beszélt Tisza- szederkényről. Nem az újvá­rosról, hanem a régi faluról, ahol aznap este író—olvasó találkozón vett részt, és nags’ örömmel hallgatta a helyi irodalmi színpad igen értékes előadását. Úgy véli. hogy Bod­nár Anna tanítónő nagyon lelkes motorja ennek a kis együttesnek és minden bizony­nyal a helyi irodalmi színpad jó, az irodalmat megszerette­tő munkásságának is köszön­hető a jól sikerült író—olvasó találkozó. Berda József ugyanakkor Abaújszántón járt. Igen jó benyomásokkal- jött el onnan. mert a Kiss Gyuláné könyvtá­ros szervezte én rendezte író —olvasó találkozón közremű­ködő diákok az irodalom sze- retetéről és ismeretéről tettek bizonyságot, és örömmel hal­lotta ugvgnott a fiatal költő­társ, Seríőző Simon verseit Mindkettőjükkel találkozha­tott a miskolci közönség csü­törtökön, június 3-án délután, amikor a Szabadság téren felállított könyvsátorban de­dikálták műveiket, majd este a II. Rákóczi Ferenc Könyv­tárban. E találkozó nem volt túlzottan nagyszabású, de an­nál bensőségesebb. Dr. Deák Gábor könyvtárigazgató-he­lyettes üdvüzlő szavai után Bőd Andor igen jól szerkesz­tett, tömör Ízevezető előadás­ban vázolta fel a két veterán költő munkásságát, életmű­vét, sűrűn illusztrálva előadá­sát a költők verseivel, vagy azokból vett idézetekkel, ami­ket részben maga tolmácsolt, részben pedig a Zrínví Ilona Gimnázium növendékeinek előadásában hallhattunk. Meghitt beszélgetésnek ha­tott, amint a két idős költő beszélt magáról, munkájáról. Berda Józsefet személyesen nagyon kevesen ismerték Miskolcon, és igen érdekes egyéniségként őrzik meg e ta­lálkozás alapján emlékezetük­ben. Beszélt indulásáról, har­minchét év előtti lillafüredi útjáról, és elmondta néhány versét. Zelk Zoltán, aki gyer­mekkorában több mint egy év­tizedig élt Miskolcon, életé­nek egyes mozzanataira emlé­kezett, majd felolvasta Sirály című monumentális versét önvallomás e költemény, amelyhez hozzátenni nincs is mit. De e vers óta újak szü­lettek és kívánkoztak kötetbe, és e sok év utáni találkozás Miskolccal szintén egv újabb Zelk-költemény születését jel­zi. Az élet megy tovább, mond­ta a Sirály felolvsasása után Zelk Zoltán és ő még sok verset szeretne írni. — Az ol­vasók pedig sok szép Verset szeretnének olvasni tőle is. Berda Józseftől is. (benedek) exportra termelő ipari üze­meink a nemzetközi fizetési mérleg megjavítását szolgáló párt- és kormányhatározatok tükrében dolgoznak. Megoldásra váró feladatok E néhány adatból nagyjá­ból kitűnik, mily sokat fejlő­dött, mennyire növekedett Borsodban az export-termelés. Igaz, a gondok is kirajzolód­nak. Nagyjából ismert, hogy Kereseti termékek — gyártási lehetőségek Első negyedévi tervét Bor­sod ipara csaknem 5 százalék­kal túlteljesítette, jóllehet a szerződéseknél, a tételes szál­lításoknál voltak, és marad­tak is gondjaink. Az export- termelés fokozásának, s erről is valós képet rajzolt a ne­hézipari szakcsoport jelenté­se, további lehetőségei van­fia véget ér a tanítás ' az istislákban Június 12-131 bixonyitrányosztás Tudnivalók a beiratkozásról Ma véget ér a tanítás az iltalános és középiskolákban, á jövő héten a pedagógusok, jsztályonkénli értekezleteken alapítják meg a tanév végi legyeket, majd tantestületi értekezleten döntenek végle­gesen a diákok osztályzatairól. \ minden tantárgyból kie- nelkedő eredményt elért ta- .ulók általános dicséretben részesülnek, amit bejegyeznek bizonyítványukba is. Június 12-én és 13-án tart­ják az iskolai tanévzáró ün­nepségeket. s egyidejűleg ki- >sztják a bizonyítványt. 14-én ís 15-én lesznek a beíratá- ;ok. Mind az általános, mind i középiskolákba csak az első isztályosokat, illetőleg az is­kolát változtató tanulókat kell jeiratni. . Az általános iskola első -osztályába azt a gyermeket veszik fel. aki 6. életévét a felvétel évének szeptember első napjáig betölti. A tankö­teles kort elért gyermeket a szülő (gondviselő) köteles beíratni, függetlenül az előze­tes orvosi vizsgálat eredmé- ■'.Vétől. A rendtartás értei méhen a gimnázium első osztályába az a tanuló vehető fel. alti az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezte és szep­tember első napjáig 17. élet­évét nem töltötte be. A fel­vétel hatályát veszti, ha a diákot az általános iskola 8. osztályának végén javítóvizs­gára utasították. Sikeres javí­tóvizsga esetén az igazgató újból dönt a felvétel ügyé­ben. A beiratkozáskor a ta­nulóknak be kell adniok az ál; talanos iskolai bizonyítványu­kat. Az általános iskolákban jú­nius 20-ig, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban jú­lius 3-ig tartják meg a tanév­záró értekezletet. Ezen érté­kelik az 1964—65-ös oktatási év eredményeit és megbeszé­lik az új tanév főbb feladata­it E^y járási központ két tanácsának gondjai — Legfőbb problémánk a városfejlesztés. 80—100 éves házak, avult vályogból, szi­vacstéglából építve egykor — ez a régi városrész gondja. Idén 28 lakást kellett életve­szélyesnek minősítenünk, és nem tudunk azonnal annyit kiutalni — mondja dr. Jávori Emil, az Özdi városi Tanács vb-ti lkára. — Legfőbb problémánk, hogy több mint 10 kilométer gyalogjárót szeretnénk építe­ni a járás községeiben, még­pedig társadalmi munka igénybevételével. 200 tonna cementet már szereztünk is — toldja ezt meg Fügedi Pé­ter, az Özdi járási Tanács el­nöke. — A Hazafias Népfront ut­cagyűléseket tartva, ismertet­te ezeket a problémákat és mozgósítani igyekszik a la­kosságot a város, valamint a járás községeinek fejlesztése, a társadalmi munkára — zár­ja a szót Papp Emil, a Haza­fias Népfront ózdi járási tit­kára. Özd városában egyébként 12 utcában kezdték meg a járdaépítést. A tanácstagok, akiket a népfront segít, a la­kóbizottságokkal együtt sok helyen szép sikerrel mozgósí­tották a lakosokat. A Március 15, a Széchenyi és a Liszt Fe­Kiállítás a BVK-baa Ä nemrég zárult Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutat­ta termékeit a Borsodi Ve­gyikombinát, is. A gyár siker­rel szerepelt: a kiosztott 86 díjból egyet elhódított. A ve­gyikombinát pvc-gyárlmá­nyaiból összeállított kollekciót jutalmazták meg. A nemzetközi vásáron be­mutatott és díjat nyert ter­mékekből hamarosan kiállí­tást rendeznek a BVK hiva­talházának előcsarnokában. renc úton például társadalmi munkában jól elkészültek a járdával, a Korvin Ottó és a Bányász utca lakói most hozzák rendbe házuk táját Mit táróval a két tanács az idén? Mindkét tanács fontos kér­déseket tárgyalt meg a most záruló első félévben megtar­tott üléseken. A városi ta­nács megvitatta többek kö­zött a törvényesség helyzetét, valamint az ifjúság problé­máit, a járási tanács pedig a Vöröskereszt és a népfront tevékenységét. Általában 80 százalékos „ház” mellett foly­tak az ülések. A városi tanács ülésén a külterületek rendőrjárőreinek sűrítését és az erélyes fellé­pést sürgették a garázdákkal szemben. Az ifjúság helyzeté­nek tárgyalásakor a Í4—18 évesek problémáiról volt szó. Sajnálatos tény, hogy amíg egyik oldalon számos fiatal vesz részt derekasan a bri­gádmozgalmakban, ezt a ké­pet lerontják azok. akik nyil­vános helyeken rendetlenül viselkednek. Miután ez a 14— 18 éveseknél is előfordul, a tanárok és az üzemvezetők egyaránt erélyesen lépjenek fel az ilyesmi ellen. Komoly probléma, hogy az ifjúsági bűncselekmények száma nem csökkent számottevően. A járási tanács mind a Vö­röskereszt, mind a népfront tevékenységét nagyra értékel­te. Szükséges most már, hogy a Vöröskereszt a járásban tö­rődjék minél többet a cigá­nyok egészségügyével, a iss­eknél az állategészségi higié­niával, a népfront pedig a tsz-demokrácia fejlesztésében, a háztáji bizottságok megerő­sítésében, a gyümölcsösök nö­vényvédelmében adjon minél több segítséget Bár ez ta­nácsülésen nem szerepelt, de kétségtelen, hogy az utóbbi időben a járási nőtanács nagy mértékben hozzájárult a Vöröskereszt és a népfront tevékenységének sikeréhez. Amin segíteni kell A városi és a járási tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbb közösen vitatta meg a TÜZÉP munkáját: Itt nagy gondot okoz, hogy a kislakás­építés háromszorosa az or­szágos átlagnak, de az építő­anyagellátás nem kielégítő. Az állami TÜZÉP-vállalat rá­adásul többet kap mindenből, mint az FMSZ-TÜZÉP-ek. Ez a kettősség a hiányos ellátás mellett még külön gondot okoz. A városnak külön prob­lémája a Liszt Ferenc utca, valamint a Kertváros nyo­masztó vízgondja. Itt a köz­kút messze van. Az új Béke­telepen egyelőre rossz az élelmiszerellátás, mert 8000 emberre egy pultos rendszerű bolt jut csak. Ezen remélhe­tőleg segít az új ABC-áruház, amely egy hónapon belül nyí­lik meg. Végül probléma az Is, hogy az autóbuszállomás. ahonnan rengeteg távolsági busz indul, együtt van a. pi­accal. Ez életveszélyessé vált már. Ezek azok a pillanatnyi égető gondok, amik fejtörést okoznak mindkét tanácsnál. Máté Iván Kísérlet polietilén zsákokkal A nitrogénműtrágyát jelen­leg papír-zsákba csomagolják. Ennek az a hátránya, hogy csak zárt vagonban lehet szál­lítani a műtrágyát, tárolásá­hoz pedig megfelelő raktár- helyiség szükséges. Kísérletek­kel megállapították,- hogy a polietilén-zsák alkalmazása segít a raktározási és szállí­tási gondokon. A közelmúltban a TVK 50 ezer darab múanyagzsákot szerzett be japán, olasz és más külföldi cégektől. kísérleti célra. Amelyik gyártmány legjobban megfelel. abból rendelik majd meg a szüksé­ges mennyiséget. Primőrök a miskolci piacon Egyre több a zöldáru a mis­kolci vásárcsarnokban és a piaci standokon. A környék­beli tsz-ek és a MÉK gondoskodása révén napról napra bővül a „repertoár”. Sok újdonság érkezik mosta­nában a délvidéki gazdasá­gokból, Szeged környékéről, Szentesről, Berettyóújfaluból is hoznak zöldségfélét gyü­mölcsöt a miskolci piacra. Van már zöldpaprika, kar­fiol, kelkáposzta. A zöld ka­ralábé mellett már a kék is megjelent. A cseresznyéből a háziasszonyok egyelőre csak mutatóba visznek haza hi­szen ára most még elég bor­sos: 16—24 forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom