Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

Vaeáwiap, 1965. június g?. északmagtarqrszAg Hely es célokért Meggyőződéssel AJÁNLÓJUK a KISZ-bizottság Veseí őhépsés a gyakorlati pártmunkás szemével Ilin ballagnak a miskolci műegyetem végzett mérnökei A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem idén végzett mérnökei hétfőn, június 28-án este nyolc órakor rendezik meg hagyományos ballagásu­kat. Az ifjú mérnökök mint­egy háromszázas csoportja először a megyei pártbizottság székhaza elé vonul, ahol ün­nepélyesen vesznek búcsút a párt és város vezetőitől, lako­saitól, majd a postaigazgatóság előtti téren koszorút helyez­nek el a szovjet, hősök emlék­művén. Innen a Szabadság térre mennek, ahol megkoszo­rúzzák a Kossuth szobrot, va­lamint az 1919-as direktórium emléktábláját. Rekordidő alatt késsülé el a hengerműi melykemence Diósgyőrött A Lenin Kohászati Művek durvahengerművében az átépí­tett és korszerűsített blokk- hengersorozat jobb anyagel­látására új, nagy befogadó ké­pességű mélykemencét építet­tek. A kemence a felsőbb szer­vek hathatós segítségével, va­lamint a beruházók és a kivi­telezésben résztvevő Gyár- kéményépítő, továbbá a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat jól összehangolt együttműködésé­vel rekordidő alatt, öt hóna­pon belül elkészült, és meg­kezdték átadását, A harminc­egy millió forint költséggel megépített és egyszerre negy­ven öntecs befogadására al­IRÁNY ÓZD kalrnas berendezést, hamaro­san üzembehelyezik. A kemen­cében évente mintegy hatvan­ezer—hetvenezer tonna acél­öntecset izzítanak, melegíte­nek fel kellő, hengerlésre al­kalmas hőfokra. így az nagy segítséget nyújt majd a blokkhengersorozat meleg anyag ellátásához, teljesítőké­pességének tökéletesebb ki­használásához. Közvetlen pe­dig a feldolgozó üzemek üte­mesebb munkájához. A mezőkövesdi MÉK-telepről naponta több teherautó zöldáru és piacokra. Ezt a tehergépkocsit Özdra küldik. gyümölcs indul a ünnepi munkaérfekezlel a borsodi mentőszolgálatnál Az Országos Mentőszolgálat Borsod megyei Szervezete és szakszervezeti bizottsága a na­pokban ünnepi munkaértekez­leten nyújtotta át három dol­gozójának tíz éves folyamatos szolgálata elismeréséül a törzs­gárda jelvényt. A mentőállomások gépkocsi- vezetői is résztvesznek a „Bal­esetmentes közlekedésért”, moz­galomban. Az 1964. évi telje­sítmény alapján a Borsod me­gyei mentőszervezet .a harma­dik helyezést érte el. A rend­őrség közlekedésrendészeti osz­tálya és a megyei balesetelhá­rítási tanács a mentőszervezet­nek oklevelet, a két gépkocsi- vezetőnek pedig emléklapot adott át. . .---------O---------­Pá lyázati (e.'Mvás A Belkereskedelmi Miniszté­rium és az Állami Biztosító pályázatot hirdet fűrészelő és > öntőgép tervezésére, szalag- "űrészgépek és baltagépek automatizálására. A gépeknek 9, termelékenvséf növelésén kívül azt a célt kell szolgálni- ">k. hogy a balesetveszélyesség ’sökkenien. A részletes pályá­zati kiírást a TÜKFR Vállalat­nál ('Közraktár u. 32.1 lehet át­venni. A díjnyertes "ályamuí!- kákat. 20 Wl—10 000 forinttal jutalmazzák. I . _ .. . I megrendezett A Győrben [ ve2etési & szervezéstudományi ankét három vitaindító előadásá­ban sokfajta tapasztalatról, kü­lönfélenézőpontokról esett szó. A vitában, mint felkért hozzászóló, részt vett Bárczi Béla elvtárs, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottságának ipari és közlekedési osztályve­zetője. Bárczi elvtárs elöljáróban elmondta, hogy nem a divat, hanem az élet, a fejlődés köve­telményei tűzték napirendre a vezetőképzést Borsodban. A vezetés színvonalának, szer­vezettségének és módszereinek javítása jelenlegi körülmé­nyeink között sürgetően meg­oldásra váró feladat — A szocialista ipar fejlődé­sében mutatkozó problémák a helyzet vizsgálatára kész­tettek bennünket. S közben olyan végkövetkeztetésig kel­lett elmennünk, amikor már elengedhetetlenné váltak a személyi cserék. S az ilyen cserékben érintett vezetőknél általában nem a szakmai fel- készültséggel, vagy a munka­készséggel voltak gondjaink, hanem elsősorban a vezetői készséggel. Azzal, hogy ma­guk és a vezetésük alatt álló kollektíva munkáját nem tud­ták hatékonyan megszervez­ni — mondta Bárczi elvtárs. A következőkben arról be­szélt, hogy valószínűleg más­hol is megtalálhatók azok a vezetők, akik helyes célok­ért, meggyőződéssel fáradoz- nak, tevékenységük, módsze­reik azonban nem férnek ösz- sze a szocialista vezetési elvek­kel. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy néha — a gazda- - sági eredmények mellett — üzemekben, vállalatoknál po­litikai károk keletkeznek, - mert a vezetők a környeze­tükben, beosztottjaikban nem mélyítik el a szocializmus iránti őszinte odaadást. Nem is beszélve arról, hogy a rossz vezetési módszerek néha a felettesek köré vonzzák a nem kívánatos elemeket, s ez a kollektívában, a válla­latnál, vagy az üzemnél rossz politikai, pszichológiai légkört alakít ki. A megyei pártbizottság ilyen tapasztalatokat kapott, amikor az. egyik nagyüzem- gazdasági, üzem- és munka- szervezési tevékenységét meg­vizsgálta. Sajnálatos módon, a nagymúltú, sok eredményt magáénak valló vállalatnál egy sor alapvető és sokszor elemi hibát tárt fel a szerte­ágazó szakbizottsági vizsgálat. Ezek a fogyatékosságok érin­tették a vállalat szervezeti felépítését, . működési szabály­zatát, sőt még az utasítások ellenőrzését is. Volt olyan üzem is, ahol a gyár vezetője, amikor beosztottai kifogást emeltek intézkedései ellen, mondván, hogy azok rossz pszichológiai hatást váltanak lei a dolgozókban, art felelte, ne filozofáljanak, hanem dol­gozzanak. Ilyen és ehhez hasonló ta­pasztalatok arra késztették Borsodban a megyei pártbi­zottságot, hogy a vezetés szín­vonalának javítására intéz­kedéseket tegyen. Hiszen nem elégséges csak a vezetők kö­rültekintő kiválasztása, segí­teni kell a felelős poszton lé­vő emberek helyes irányítási módszereinek kialakításában. Ezeket az elgondolásokat szol­gálták azok az ankétok, ame­lyeket a pártbizottság ipari osztálya, a MTESZ és lapunk szerkesztősége rendezett két esztendővel ezelőtt. És e gon­dolatok jegyében született az országban először Borsodban a vezetőképzés bentlakásos is­kolája. A korábban említett előadások és viták, továbbá azok az írások, amelyeket ezek alapján közzétettünk, széles­körű érdeklődést váltottak ki megyénk gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőiben. A felmerült igények kielégítésé­re határozott úgy a megyei • párt-végrehajtóbizottság, hogy szervezett formát teremt a vezetők továbbképzésére. | Az oktatási | ^cse munkát vállalta, sokat fára­dozott azért, hogy megfelelő tematika alapján eredménye­sebbé tegye ezt a vállalko- ■ zást. Munkálkodásunk siker- < rel járt, jóllehet ők maguk - sem állítják teljes bizonyos- ; Sággal, hogy a lehetőségeket j teljes egészében kihasználták. : Hiszen máris a jövőről, az elő- ; adások és oktatási módszerek 1 továbbfejlesztéséről gondol- s kodnak. Meg azután a gaz- ; dasági hasznot sem lehet ; egyetértelműen kimutatni, i sem tonnában, sem forintok- < ban. Azonban azt határozót- j tan állíthatjuk, hogy azok a t témák, amelyekről a jávorkúti j Sebesvíz üdülőben szó esett, s amelyeket minden valószí- ] nűség szerint elsajátítottak a j tanfolyam hallgatói, a vezetők ( munkáját nemcsak hatéko- ; nyabbá, hanem könnyebbé 3 tették. , Bárczi Béla elvtárs elmon- ^ dotta azt is: külön előnye volt j a tanfolyamnak, hogy az azon , résztvevő gazdasági vezetők j mellett bevonták a pártszer- j vezetek titkárait és a lehető- ( Bégekhez képest, a tömegszer- < vezeti vezetőket. Ez volt az ] első alkalom, hogy gazdasági, , párt- és tömegszervezeti ve- ] zetők együtt kaptak elméleti j képzést. Véleményünk szerint . ez a megoldás nemcsak célra- vezető, hanem szükséges is , volt. , A továbbiakban Bárczi elv'- . társ arról beszélt Győrben, hogy az ipar átszervezésben a nagyobb volumenű válla­latok kialakítása, a termelő- J erők koncentrálása milyen új ’ feladatokat ró Borsodban a _ vezetésre, s a termelés, üzem- : és munkaszervezés mennyi- J re megkövetelte a vezetőktől ’ a tudományos módszerek al- ' kalmazását. Az ipar átszer- ] vezése csak a lehetőségeit, a kereteit teremtette meg a 1 gyorsabb fejlődésnek. Mint J mondotta, elsősorban a ve- 1 zetéstől függ, hogy a jelenle- j gi mechanizmusok mellett 1 mit tud produkálni. Hiszen c még azok a vállalatok, üzemek I sem használták ki adott idő- ' ben a lehetőségeket, ahol nincs ! nagyobb gond a tervek telje- 1 sítésével. ‘ — A vezetés színvonalának J javulásától várjuk a gyorsabb 1 műszaki fejlesztést, a terme- ' lés kultúrájának növelését, _ azt, hogy minél nagyobb szám- 1 ban vegyenek részt a mér- nökök a termelés előkészítésé­ben, a gyártás-, gyártmány-, gyárfejlesztési munkában, az üzemszervezésben. Jelenleg a mérnökök jelentős része az * operatív termelés irányításé- J ban dolgozik, képzettségénél 4 alacsonyabb feladatokat lát 1 sl — mondta Bárczi elvtárs. e — Hasonló a helyzet a köz­gazdászoknál is. Sok manuá­lis, rutinmunkát végeztetünk T írelük az üzemi szervező, elemző tevékenység helyett. A későbbiekben arról’beszélt Bárczi elvtárs, hogy manap­ság elég sokai: vitatkozunk a mechanizmusok fejlesztéséről is. Ismert, hogy a termelő­erők fejlődésével, a gazdasági irányítás módszereinek is lö­sest kell tartania. A nagy vál­lalatok gazdálkodásában, mű­szaki fejlesztésében nagyobb hatáskört kell gyakorol ni ok. STem helyes az, ha továbbra is » népgazdasági szinten jeleni- íezik a vállalati fejlesztési és gazdálkodási kockázat. De helytelen volna az is, ha mindent a mechanizmusok fejlesztésétől várnánk. Min- ienképpen párosulni kell ez­rei a nagyobb felelősségű vál- alati vezetésnek, amely mon­ies a konzervativizmustól, a rutinmunkától és szűklátó- iörűségtől. Viszont képes a iudományos módszereket al­kalmazni a vezetésben. Jó do- bg az, ha egy üzem vezetése 3 termelés közben elsősorban példamutatásával neveli kör­nyezetét, a munkatársakat a helyes módszerek kialakításá- *a. Az irányítással izomben növekvő követelmé­nyek nemcsak szélességben, hanem mélységben is hatnak. \ vezetés minden lépcsőfokát érintik. A belső tartalékok E&Ltárása napjainkban több ozzáértést; kivan, mint koráb­an. Nagyobb szükség van a olgozók támogatására, meg- rtésére. Az üzemek kollekti- áinak alkotó kezdeménye- ését csak az, üzemi demok- áciában lehet a ma teljes orizontján kibontakoztatni. ezt az üzemi vezetés hiva- jtt megoldani. így hát ezen a untén is fontos a helyes ve- etési módszerek kialakítása, vezetés humanizálása, ez többi alatt elsősorban a szo- ialista értelemben vett hu- lanizálást értjük. Az eniber- §ges, de mindenfajta libe- alizmustól mentes munkát. Ezt követően ismertette árczi elvtárs, hogy megyénk­én milyen előrelépés tapasz­tható a vezetés hatékonysá­gban, a konzervativizmus, a ifin vezetési módszerek fel- tómolásában. Mint jó példát, íegemlítet.te a kohászati üze- íekben korábban megvaló- Jhatatlannak kikiáltott üte- íes termelést, a munka- szichológiai laboratóriumok ivékenységét, az üzemszo- iológiai vizsgálatokat, a Mis- olci Pamutfonóban pedig az j munkarend bevezetését. De angsúlyozta, hogy ezeket az ítézkedéseket politikailag, .idományosan jól előkészí- íttéli, s így a végrehajtás sinte példaképe lett a szo- ialista módszerek gyakorlati Ikalmazásának. Előadásának befejező részé- en arról beszélt Bárczi elv­ire, hogy Borsodban a párt- égrehajtóbizottság által el­őadott program alapján a ivőben — szerény keretek özött — tovább folytatják a ezetők továbbképzését és elkészülnek az ilyen termé- retű oktató munka további nomítására. A tapasztalat- eerzéshez előnyös lehet, ha z országban több helyen né- íileg eltérő tartalommal, rogrammal és módszerrel >lytat.ják az ilyen természetű c tatást, és a szerzett ta- asztalatokat szervezetten ki- >erélik, hasznosítják. Ha elyt kap felső műszaki és özgazdasági oktatásunkban vezetéselmélet ismertetése, iajd néhány olyan javasla- >t tett, amelyek mindenkép­en hozzájárulnak nemcsak orsódban, hanem másütt is vezetők képzésének, tovább- épzésének szervezett fejlesz- éséhez, tartalmi szmvonalá- ak növeléséhez. » . a hozzászólások, HZ0K amelyek a későb- iekben elhangzottak az an- élon, szinte egyértelműen látámasztották a borsodi ta- asztalatokat, a vezetőképzés lükségességét. Paulovíts Ágoston „A KISZ a párt öntevékeny . tömegszewezete, a párt segítő- je és tartaléka- Részt vesz az ifjúság szocialista nevelésében, a párt számára utánpótlást ne- : vei az itjúság soraiból...” n (MSZMP Szerv. Szab. 51. p.) „A pártba a felvétel egyéni elbírálás alapján történik... ] (két olyan párttag írás­beli ajánlásával, akik leg- . alább két éve tagjai a pártnak és közös tevékeny- • ség alapján legalább 1 éve is- ; merik a jelöltet). Ha KISZ-ta- . got vesznek fel a pártba, akkor az illetékes KISZ-bizottság aján­lása egy párttag ajánlásával ' egyenlő . . .” (Szerv. Szab. 4. p.) ■ A Borsodi Szénbányá­szati Tröszt: üzemei- ' ben a múlt év utolsó ' 1 két hónapja és ez év első három hónapja során — vagyis mindössze öt ; hónap alatt —, 53 bányász­fiatal kérte felvételét a pártba. Valamennyien 26 éven aluliak, tehát KlSZ-korosztálybeliek még. Figyelmet érdemel, hogy 1 közülük 33 párttag — illetve 1 tagjelölt egyik ajánlója a nem- : rég alakult tröszti KlSZ-bizott- ság volt. Ez arra enged következtetni, hogy az alig nyolc hónapja működő tröszti KISZ-bizottság, szinte megalakulásának kezde­tétől, nagy gondot fordít a párt . szervezeti szabályzatából rá 1 háruló kötelezettségek teljesí- t tésére. Helyesen, rendszeresen i és céltudatosan él a szervezeti 1 szabályzat és az MSZMP Köz- : ponti Bizottságának 1963-as i határozatában biztosított lehe- ; tőségekkel, az arra érdemes ' fiatalokat bátran és — persze i — kellő felelősséggel ajánlja felvételre a, pártba. i A tröszti KISZ-bizottság ■ nemrég jelentést terjesztett a ■ KISZ Borsod megyei végre- : hajtó bizottsága elé a tagfel­vételi munka és a fiatalok párttaggá nevelésének tapasz­talatairól. A megyei végrehajtó bizott- . ság örömmel állapította meg: a múlt év őszén célszerű volt életre hívni a tröszti KISZ- bizottságot. Azóta a tröszt hat nagyüzemében és a három bá­nyaipari tanuló intézetében működő KlSZ-csúcsvezetősé- gek s a tröszti KISZ-bizottság közvetlen irányítása alá tar­tozó négy alapszervezet — ösz- szesen mintegy 60 KlSZ-alap- szervezet — munkája fejlődés­nek indult. Javuló tendenciát mutat a bányász ifjúság szer­vezettsége. s a KlSZ-alapszer- vezetek többségének pártépítő tevékenysége is. Ez idő szerint a tröszti KISZ-bizottság és a csúcsvezetőségek pártépítő munkája dicséretesnek is mondható, hisz 1965 első ne­gyedévében például 17 párt­tag jelölt és kilenc párttag fel­vételét javasolták az illetékes pártalapszervezeteknek, — vagyis 26 ifjú kommunista egyik ajánlója a KlSZ-bizolt- ság. illetve valamelyik csúcsve­zetőség volt. Valamennyi je­löltet fel is vették! A bányász KlSZ-szerve- zetek megerősödése és a fiatalok párt­taggá nevelésében elért kezdeti sikerek jelzik, bogy a Borsodi Szén- bányászati Tröszt KlSZ-bizotl- sága eredményesen munkálko­dik a megyei küldöttértekez­let határozatának megvalósítá­sán, amely szerint .,növelni kell a KISZ szervezettségét, politikai befolyását a bánya­üzemeknél, nagyobb gondot kell fordítani a KISZ-m.unká- ban élenjáró fiatalok és KISZ- aktivisták párttaggá nevelésé­re.” Ezzel a tröszti KlSZ-szer- vezetek eleget tesznek a KISZ Központi Bizottságának 1962 májusi határozatában vázolt feladatoknak is. A megyei KISZ vb. örömmel vette tudomásul, hogy a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt KISZ-bizottságát ugyanakkor nem teszik elbizakodottá a szervezettség fejlesztésében és a pártszervezetek erősítésében elért kezdeti sikerek. A bá­nyász KISZ-bizottság jól látja, hogy a tröszt hatáskörében dolgozó csaknem hétezer fiatal körében sok még a tennivaló mind a szervezettség növelése, mind pedig a fiatalok párt­taggá nevelése terén. A közel­múlt eredményei elsősorban ott jelentkeztek, ahol a párt és a KISZ-alapszervezetek együttműködése jó, ahol a KISZ helyesen él a pártszerve­zet segítségével, igényli, kéri azt. Az ilyen gyümölcsöző együttműködés a párt és a KISZ-alapszervezetek között viszont sajnos még nem általá­nos. Olyan bányász KISZ- alapszervezet is szép számmal található még a Borsodi Tröszt területén, amelynek vezető­sége zavarba jönne, ha valaki hirtelen megkérdezné: mikor javasoltatok utoljára KISZ-ak- livistát felvételre a pártba?... Viszont a kezdeti sikerek jó alapot nyújtanak arra, hogjr a tröszti KISZ-bizottság céltuda­tos irányító munkája nyomáfi tovább növekedjék megyénk­ben a bányászifjúság szerve­zettsége, helytállása a szocia­lista építés felelősségteljes posztjain, s a példamutató ifjú kommunisták soraiból egyre nagyobb számban erősíthetik, pártszervezeteinket. A nem nagy múltú tröszti KlSZ-bizött- ság, pártépítő tevé­kenységéért, máris megérdemli a na­gyobb nyilvánosság elismeré­sét. Alkalom lehet ez arra is, hogy megyénkben néhány na­gyobb múltú üzemi KISZ-bi- zottság e tekintetben egy kissé körülnézzen a maga házatá- ján. Csépányi Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom