Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1863. június 24. A Szakszervezetek Országos nuló szolidaritás további ki- Tanácsa, a Magyar Vöröske- boritakoztatására társadalmi reszt, a Hazafias Népfront, a méretű, önkéntes gyűjtést in- Kommunista Ifjúsági Szövet- dítanak. ség, a Magyar Nők Országos Tanácsa, az MHS, az MTS, a Partizánszövetség, az OKISZ, a KISOSZ és a KIOSZ kép­viselői tanácskozást tartottak az árvízkárosultak támogatá­sáról. Az ár pusztításainak helyreállítása már eddig ki­bontakozott kezdeményezések felkarolásáról. A tanácskozáson megálla­pították: a már több mint két hó­napja tartó árvíz eddig is jelentékeny károkat oko­zott hazánkban. A veszélyeztetett területek­ről eddig több mint hatezer családot kellett elköltöztetni. A „Az árvízkárok helyreállí­tásáért” elnevezésű szolida­ritási akció keretében öt, tíz, ötven és száz forintos címletű bélyegeket bocsá­tanak ki. A gyűjtést a lakosság min­den rétegére kiterjedően szer­vezik meg. Az üzemekben, ifttézményekben, hivatalok­ban a szakszervezetek — a KISZ és a Vöröskereszt akti­vistáinak együttműködésével —, a lakóterületen a Hazafi­as Népfront, a Nőtanács, a KISZ és a Vöröskereszt he­lyi szervei, a tanácsokkal együttműködve szervezik, bo- tanácskozáson elhatároz- nyolítiák le a gyűjtést. Az t k: országszerte megnyilvá- OKISZ. a KIOSZ. a KISZ sa­Robert Kennedy beszéde . Robert Kennedy szerdán fel- Kennedy hangsúlyozta, hogy Hívta a Johnson-kormányt, a nukleáris fegyverek terjedé- ázonnal kezdjen tárgyalásokat sének megakadályozását keli a nukleáris fegyverek lerjedé- az amerikai politika fő kérdé­sének megakadályozásáról szó­ló szerződés megkötésére. A szenátus előtt Kennedy, meggyilkolt bátyja figyel­meztetéseit ismételve, ki­jelentette, hogy az 1963. évi atomcsend-egyczmény? bizonyos földalatti robban­tásokra is ki kell terjesz­teni. Nem lehet biztonság a vilá­sének tekinteni. Ez fontosabb, mint a viet­nami háború, ehhez fűző­dik legfőbb érdekünk — mondotta. A New York-i szenátor utalt arra, hogy je­lenleg öt ország birtokában van nukleáris fegyver és legalább egy tucát más országnak esé­lye van három éven belül há­gón, amíg egyes kormányok sonló fegyverek előállítására. kezében nukleáris fegyver van — mondotta. Koreai liorraánynyilaíltozat A Körein Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nyilat­Kennedy öt pontban foglalta össze a fő célkitűzéseket: az Egyesült Államoknak tárgyal­nia kell a nukleáris hatalmak­kal; atomfegyvermentes öveze­tet kell létesíteni Lalin-Ameri- kában, Afrikában és a Közép- Keleten ; az atomcsend-egyez- ményt ki kell terjeszteni; áz Egyesült Államok stra­tégiájában csökkenteni kell az atomfegyverekkel való tervezés szerepét kozatban foglalkozik a minap ^ nagy0kb támogatásban kell megkötött japán del-koreai ré.Szesíteni a nemzetközi atom­egyezménnyel. A nyilatkozat ügynökséget, megállapítja, Ijogy a szerződés és a megállapodások hatályta-' lanok. A KNDK kormánya so­hasem fogja elismerni ezeket az okmányokat és mindig is fel fog lépni ellenük — hang­ozik a nyilatkozat. A KNDK kormánya követeli, hogy a ja­pán kormány azonnal mondja fel a Dél-Koreával kötött egyezményt és megállapodáso­kat, mivel ezek ellentétesek mind a koreai, mind pedig a japán nép közös érdekeivel és veszélyeztetik az ázsiai és a távol-keleti békét. 4 Társadalmi | és tömeiszervezetek képviselőinek tanácskozása ját tagjai, a Partizán Szövet­ség pedig a fegyveres erők körében gyűjt majd. A különböző szervek sajá­tosságaiknak megfelelően veszik ki részüket a szoli­daritási akcióból. Az MTS például egyes sport- rendezvények jövedelmét ajánlja fel az árvízkárosul­tak megsegítésére. Orvosok, mérnökök, művészek és más területek szakemberei szemé­lyes munkájukkal, alkotásuk­kal külön is támogathatják az akciót. — Meggyőződésünk, hogy hazánk dolgozói, mint már annyiszor, most is készséggel sietnek a bajbajutottak segíté­sére. * Szerda reggeltől délig Duna- remete és Budapest között ál­talában 2—5 centiméterrel csökkent a Duna vízállása. így Győr, Komárom, Esztergom, Szentendre és Budapest tér­ségében enyhült az árvízve­szély is. Pakstól Mohácsig azonban egyetlen centiméterrel sem apadt a víz. Mohácsnál mindössze 1 centiméterrel apad a víz és a következő négy-öt napon sem remélhető apadás. A Duna dél-magyarországi sza­kaszán . továbbra is válságos a helyzet, mert mind gyakrab­ban fakad fel buzgár a tölté­sek mögött és sok helyen je­lentenek újabb és újabb szivár­gást, csurgást a gátak mentén. Szerdán Fehér Lajos, az ár- vízvédelmi kormánybizottság elnöke, Dégen Imre árvízvé­delmi kormánybiztos társasá­gában megtekintette a Duna déli szakaszán végzett árvédel­mi munkákat. Pörböly térségé­ben csatlakozott hozzájuk dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és együt­tesen szemlélték meg a Baja— Pörböly közötti vasútvonal vé­delmét. Mohácson a város közvetlen védelmét szolgáló beton tám­falnál eredményes a védeke­zés. a vietnami kormányküldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. a kormány elnöke, szer­dán fogadta Le Thanh Nghi-t. a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ját, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnök- helyettesét, a vietnami kor­mányküldöttség vezetőjét, Hoang Van Diem miniszter­helyettest, a delegáció he­lyettes vezetőjét, valamint Hgang Bao Son-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A szívélyes, baráti hangu­latú beszélgetésen jelen volt Fock Jenő és Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. Súlyos harcok Dél-Vietnamban Az amerikai szóvivő közöl­te, hogy Dél-Vietnam középső részén, Quang Ngi és Thua Thien tartományokban a dél­vietnami kormánycsapatok és a felkelők között súlyos ösz- szeütközések voltak. Apró Antiul vezetésével uíaz&té IS. illésére magyar a KGST vb Szerdán délután a Ferihegyi repülőtérről Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezetésével ma­gyar küldöttség utazott Lenin- grádba, a KGST végrehajtó bi­zottságának 18. ülésére. amerikai vezetés válsága z amerikai lapokat szerint nem az amerikai im- hosszabb idő óta fog- perializmus lényege kelt bi- lalkoztatja az Egye- zalmatlanságot, hanem azok a sült Államok növek- módszerek, amelyekkel az vő presztízsvesztesé­gének a témája, s ezzel össze­függésben az a kérdés, miért veszítette el az Egyesült Álla­mok vezető szerepét a nyugati világban? Már önmagában az a beismerés, hogy az Egyesült Államok elveszítette vezető­szerepét. rendkívül jellemző, de ennél talán még érdeke­amerikai fölényt megpróbál­ják érvényesíteni. özvetlenül a második világháború befejezé­se után Nyugaton senki sem vonta két­ségbe az Egyesült Államok vezető szerepének jogosultságát, hiszen gazdasá­gilag az egész Nyugat olyan K sebbek azok a magyarázatok, mértékben függőt az Egyesült amelyeket különböző amerikai lapok és vezető politikai sze­mélyiségek fűznek ehhez a kérdéshez. Államoktól, hogy nem is lehe­tett vitás, kit illet a vezetés. Közben azonban húsz év telt el, s bár kétségtelen, az Egye­sült Államoknak nagy része Legutoljára Walter Lipp- volt Nyugat-Európa gazdasá­mann, az amerikai sajtó két­ségkívül legtekintélyesebb publicistája nyúlt hozzá eh­hez a kényes kérdéshez, még­pedig olyan személyes tapasz­talatok alapján, amelyeket legutóbbi nyugat-európai kőr­útján szerzett. Lippmann meg­állapítja: Nyugat-Európában évek óta hanyatlik az Egye­sült Államok tekintélye, je­lenleg pedig közeledik a mély­ponthoz, amit nem annyira a vietnami és a dominikai be­avatkozás okozott, mint in­kább az a mód, ahogy az Egye­sült Államok kormánya meg­próbálja ráerőszakolni befo­lyását ezekre az országokra. Tehát Lippmann véleménye gi megerősödésében. mégis csak az a helyzet, hogy meg­változott a világkereskede­lemben az Egyesült Államok és nyugati partnereinek rész­vételi aránya. Azok az orszá­gok pedig, amelyek húsz év­vel ezelőtt még rá voltak utalva az amerikai segítségre, ma mint rendkívül aktív ver­senytársak jelentkeznek a tő­kés világpiacokon. Ez azonban csupán az egyik oldala a do­lognak és magyarázza, miért lazult meg a fegyelem a nyu., gáti táborban. Az önálló gaz­dasági törekvésekkel bizonyos önállósági igények jelentkez­nek politikai téren is. Ez első­sorban Franciaországra vonat­i'endcgléfó problémllc Miskolc I!. kerületében • Miskolc II. kerületének Ta­nácsa legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésén tárgyalta a ke­rületben levő vendéglátóivari üzemek helyzetét. 17 üzemegy­ségben összesen 505-en dolgoz­nak, közülük 347 a nő. szak- képzettsége 250-nek van. A csúcsforgalom idején naponta 9800—9900 ebédet szolgálnak fel. Nag',/ probléma, hogy az üzemek felújítása nem megy a leggyorsabban, a legnagyobb kapacitású étterem, a Tanuló­város. felújítása például már másfél éve húzódik. Á lyukóbányai éttermet már felújították, a Hámor felújítá­sának programja is elkészült, ám itt a felújítással eayidöben átalakítás és bővítés se . maradhat el. Gond, hogy a konyhai gépek minősége nem a legmegfelelőbb. A ki­szolgálás kulturált és a Há­mort kivéve már mindenütt diadalmaskodott az önkiszol­gálás. A kerületben jelenleg ötven tanulót, képeznek ki a vendég­látóipar számára, párt-, szak­szervezeti és felsőfokú iskolai oktatásban 450-en vesznek vészt. A minap odahaza jártam, s ez a kis kellemetlenség úgy meg­ragadt bennem, mint kutya szőrében a bogáncs, hozzá kell dörgölőznöm a leírt szóhoz, hogy kikopjon belőlem. Elfogyott a cigarettám. A kocsmáros éppen szabadnapos volt. A boltban tolongóan sokan tartózkodtak. Mint amolyan városba szokott falusi, szá- monkérő tekintettel kerestem a sor végét. Nem volt sor, csak könyöklő he­lyezkedés csöppecske előnyért Magam is megtettem a szükséges lépést, hogy mihamarabb a pulthoz érjek. — No — mordult előttem vaíaki, bosszanko- dásának adva kifejezést, hogy „letapos­sák az embert”. Megtorpantam, s vár­tam soromra. Gondoltam, hogy már úgysem juthatok előnyhöz, elütöm az­zal az időt. hogy az egyetlen szó hang­játékából kisütöm, vajon ki állhat előttem. Percnyi gondolkozás után ’ be kellett látnom, hogy nem fog sikerül­ni a dolog, sok az a tizennyolc év, amit falumtól távol töltöttem, szemé­lyekhez kötődő haneismeretem meg­fakult. Szemügyre vettem a lógós ka­rimáié kalap alól kikandikáló fület, de azzal se mentem sokra. Oldalvást for­dultam tehát., hogv arcmemóriám klisé-, anyagából kiválasszam azt az egyet­lent, melv az előttem állóra vonatko­zik. Kovács Pista bácsi, a harmadik szomszédunk, kétségtelenül , ő az. sen­ki másnak nincs ilven karvaivorrn. melynek hegyes vége úgy hajlik az akaratos száj fölé. mintha mindig a szavakat várná-lesné. Az öreg konok egykedvűséggel várt sorára. Nekem úgy rémlett, néha szavakat mormol. Azt hittem, káromkodik, hogy lopat- ják vele a drága időt. Szóba kellene vele elegyedni — ju­tott hirtelen eszembe, beszélgetés köz- hen könnyebben telik az idő. meg ta­lán jelent valamit az öregnek, ha velem társaloghat. A messziről jött ember —, aki ráadásul még újságíró is — sok oivat mondhat, ami egy falusinak ér­dekes lehet. , Jobb híján vállára ejtettem keze­met. a kelleténél talán kicsit erőseb­ben, és harsánv hangon kérdeztem: — Mit. te+szik vásárolni. Pista bácsi?! Nem. erre a reagálásra semmiképpen nem lehettem elkészülve. Az öreg olv- annyira megrezzent, hoev majd elejtette a kosarat melvet iobbiában szoron­gatott. Időbe került, amíg magához tért, riadt mozgása megcsendesedett. Hirtelen nekem fordult — megütődve láttam arcán a számomra teljességgel érthetetlen felháborodást. Szeméből dühök villámlottak, pofacsontja majd kiszúrta a napégette bőrt. a méreggel összevágott fogakról vallott az arc ke­ménysége. ösztönösen hátra léptem, mert úgy tűnt. az öreg karja ütésre rándul. Mosolyogni próbáltam. — Áz istent benned — sziszegte ká- romkodós eréllyel. Értetlenül rángattam a vállamat, ugyan miért ez a nagy felindultság. nem tettem én semmi olyat, ami ellen­* SERIES kezne a barátkozás bevett szokásaival. Csak nem történt valami a vállcsont- jával, s hogy rácsaptam, szenvedést okoztam neki? Ez az utóbbi mutatko­zott a legelfogadhatóbb oknak, s ki is kötöttem mellette. Szavak után nyúl­tam, melyek kellőképpen kifejezésre juttathatják, mennyire szánom, amit tettem, de hát Pista bácsi is megérthe­ti. hogy ha valaki hibás, az csak apám, anyám lehet, mért nem mondták el hazaérkezésemkor, hogv Kovács Pista leesett a szekérről, és eltört a lapocka­csontja. — Most mehetek vissza — dühöskö- dött az öreg —, elfelejtettem. — Mit felejtett el? — kérdeztem ár­tatlan képpel. Pista bácsi majd bekapott szeme né­zésével. mérgesen rázta kezében a ko­sarat. neki-neki lökve térdemnek. — Hát amivel az asszony megbízott — dünnyögte. — Az ördög vinne el. már csakugyan. Legyintett, s a magába reitett sza­vak feszültségét kifújva, kezdett kto"é- selődni a tömegből, indult haza. Na­gyon megsajnáltam szegénv feiét — a falu másik végén lakik, s már elég idős ahhoz, hogy ne to-tson passzió­nak egy ekkora sétát. Hoev mentsem magam, és segítő szándákom bizonyít­sam. előnikkaHam eav ötlettel, he—fe­lehet kilátszani a felejtékeny elmét. •— Má«lí*e-r fessék feliVei. he t ft, 1, dolgot is kel! vásárolni — mondtam kedveskedve. Az öreg arca elborult, rajtam ma­rasztalva vizsgálódó tekintetét, emigyen szólt: — Mit szemtelenkedsz, fiam?! Most már aztán igazán nem tudtam, hányadán állunk, tehetetlenül tártam szét karom, kezdtem nyugtalankodni. Meghibbant ez a vénember, én csupa jószándékból mondtam, amit mond­tam. ő meg a sértett emberek acsar- kodásával csapkod a szavakkal. Miért vagyok én szemtelen? Jobb Ötletet senki sem adhatna neki. Az isten se ismeri ki masát az öregek között. Nem értem, nem értem! — lüktetett bennem a gondolat, s egyszerre elment a ked­vem. hogv ismét kinyissam a számat, megint valami olva.smi talál kiszalad­ni rajta, ami csak tovább fokozná Pista bácsi dühét. — Tiszteletludóbb is lehetnél — folytatta, arasznyira tolva arcomhoz karmos orrát. — Eléé iskolái iártál. lehetnél tisztességti'dóbb is, fiam. — Hangi'1 bá-ntrvoan csengett. — Nem értem magát — mondtam, már-pmr kétségbeesetten. — Nem tudok írni — vágta ki öreg. ' Tartása ' mogvokkapi. mimhq «pffak ivókat ütöttek volna rajta. Értem már. gondoltain, s hogv ötlet- "azdasáeom bizonyítsam, emígven vár laszoltam: — Azon is lehet segíteni. A felesége biztos tud. F°'ő*ia egy cetlire, odaadja a bohócnak. Kész. — Okos vagy. nagyokos — mordult Pista bácsi. — Szésveobo hoztál. mi?! Kozd szégyenbe... mindjárt meg­mondom, k't. Egész úton daráltam ma­gamban. mit bízott rám az asszony, te meg kiverted a fejemből. Ézzel az út­tal '""dögnek tartoztam. nfordulásnyit csavart raitam. amint eliramodott mellettem. Döngette a padlót nehéz csiz­máival. s az aitót úgv bevág­ta. az idősebb fejek utána forgolódtak, a boltos pedig megiopveztp. h-gy egye­seket még . vissza kellene küldeni az általánosba, megtanulni, hopvan kell bezárni az aitót a huszadik század második felében. Bokán mosolyogtak. szavain, hogy ekkora feneket kerít egv ilyen egyszerű esetnek. ^■nlvás Mihálu az a F kozik, amely De Gaulle kopj mányra lépése óta mindin­kább távolodik az amerikai koncepciótól és ma már Dg Gaulle Franciaországa határát» zoítan szembefordul az Egye­sült Államokkal, tagadja az amerikai vezetés jogosultságát és olyan nyugati szövetségi rendszert igyekszik létrehoz­ni, amelyben, ha nem is érvé­nyesül teljes mértékben az egyenjogúság a szövetségesek között, de legalább a nemzeti érdekek szóhoz jutnak. Az amerikai vezetés szerte­foszlásábán szerepet játszik még egv fontos tényező. 1945 után néhány évig az Egyesült Államok monopolhelyzetben volt az atomfegyverek terüle­tén, s ennek következtében az egész hidegháborús koncepci­ót amerikai irányítás alatt hozták létre. Mint ismeretes: az atommonooólium nem tar­tott sokáig, de még azután is, hogv a Szovjetunió megtörte az Egyesült Államok atom­monopóliumát, az amerikaiak azzal érveltek nyugati szövet­ségeseik előtt: a Szovjetunió nem rendelkezik azzal a tech­nológiával. amely lehetővé tenné, az atomfegyverek nagy 'löm épekben való előállítását és szállítását. Az -lső szput- n.vik egycsapásra végzett ezek­kel az érvekkp] és a pvusati világ szembetalálta magát egy olyan helyzettel, amely ellent- "■'ondolt az egész hideghábo­rús koncepciónak Kiderült, hogy a Szovjetunió ezen a to­rén megelőzfc az Egyesült Ál­lamokat. ég ebben a helyzetben is megmenthető lett volna az amerikai presztízsnek legalább egy része, ha az erő­viszonyoknak megfelelő új po­litikát dolgoznak ki. és nem erőltetik tovább a régi irány­zatot. Az Egyesült Államok vezetői azonban képtelenek voltak alkalmazkodni a való­ságos helyzethez és ennek kö­vetkeztében egyik kudarcot szenvedték el a másik után. Ezek a kudarcok természete­sen nem maradtak hatás nél­kül a nyugati szövetségesekre sem és néhány év óta mind­azokban a szervezetekben, amelyekben a nyugati vezető hatalmak részt vesznek, mind­untalan visszatérő téma a nyu­gati egység problémája, ami valójában nem egyéb, mint fe­dőneve az elbizonytalankodott amerikai vezetésnek. Leg­utóbb a NATO minisztérta- nü.csán olyan erővel jelentkez­tek ezek az ellentétek, hogy az amerikai lapok kénytele­nek energikus figyelmeztető cikkeket megereszteni a szö­vetségesek címére. z amerikai Vezetés válságának mélyebb okaira mutat rá Ar­nold Tovnbee ismert angol történetfilozó­fus, akinek a Spengleréhez ha­sonló történelemszemlélete sok vitára adott már okot. és ami általában vitatható is. de két­ségtelen. a- nvugati világ egvik nagy szellemi tekintélye, Tovnbee egyik legutóbbi ta­nulmányában azt fejtette kit hogy ..Amerika jelenleg egy világméretű ellenforradalmi irányzat vezetője”, amelynek egyetlen célja, hogy védelmez­ze a gazdagok érdekeit a sze- genvekkel szemben, akárcsak egykor Róma, amely a világ minden pontján a gazdagok érdekeit, védelmezte á szegé­nyek ellen — s ezen is ment tönkre. Padi Ferenc kz árvízkárosultak tám@gatásárél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom