Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-18 / 115. szám
2 SSZAKMAGYAR05SZÄG „Elszabadult a pokoP Katasztrofális robbanás a dél-vietnami amerikai támaszponton Képünkön: egy amerikai katona a roncsokkal borított repülőtéren a robbanás után. Ötvenen meghaltak, több mint százan megsebesültek. Hétfőn délutánra várták Saigonba azt az amerikai szakértőcsoportot, amelyet az Egyesült Államokból küldtek Dél-Vietnamba a Bien Hoa-i légitámaszponton vasárnap bekövetkezett súlyos robbanás okainak kivizsgálására. A Fü- löp-szigeti amerikai légitámaszpontokról nagyobb számú amerikai repülőgép érkezett Dél-Vietnamba a Bien Hoa-i repülőtéren vasárnap elpusztult és megrongálódott gépek pótlására. A repülőtéren hét-, főn hajnalban újabb robbanás történt. Egy katonai szóvivő szerint a repülőtér hangárának romjai alatt tíz időzített bomba maradt a vasárnapi robbanás után és ezek közül a bombák közül robbant fel hétfőn az egyik, eddig ismeretlen okokból. Minthogy további robbanásoktól tartanak, a repülőtérnek ezt .a részét teljesen lezárták. A Dél-Vietnamban levő amerikai csapatok „eddigi legnagyobb egyedi katasztrófájának” nevezi az UPI hírügynökség tudósítója a Bien Hoa támaszponton történt vasárnapi robbanást. A Reuter tudósítója közli a I robbanássorozat amerikai I szemtanúinak beszámolóját. Egy amerikai őrmester kijelentette, hogy 150 méter magas láng- oszlop tört az ég felé, legalább 24Ö0 méter magas volt a füstgomolyag, s „az egész olyannak látszott, mint az atomrobbanás.” Egy százados szerint a tűz- oszlop legalább 450 méter magas volt. Egy hadnagy így nyilatkozott: „elszabadult a pokol, s 15—20 percig egymásután robbantak fel a legkülönbözőbb dolgok. Az ég teli volt helikopterekkel, lángokkal, füsttel és villanásokkal.” Különbizottság vizsgálja a robbanást. Ä pakisztáni ciklon iZ>hb mint ötezer halálos áldozatot követelt Lavina-szerencsétlenség az Alpokban Szombaton délben következett be a katasztrófa, amikor a Zugspitze csúcsáról egy körülbelül 250 méter széles lavina zúdult váratlanul a völgybe, és magával söpörte a 2800 méter magasságban fekvő Alpesi Hotel teraszán napozókat, valamint a szálloda előtti lejtőn síelőket. Szerencsére a hotel épülete nem omlott össze, s az azonnal megkezdődött mentési munkálatokkal sikerült több mint 20 embert, akik többé-kevésbé súlyos sérüléseket szenvedtek — kiszabadítani a hótömeg alól. Közülük egy később belehalt sérüléseibe. Dacca és Kelet-Pakisztán- nak a ciklontól legtöbbel szenvedett részei között gyors ütemben folyik a távközlési hálózat helyreállítása. Egy^ más után1 érkeznek a külvilágtól eddig elzárt helységekből a jelentések. A ciklon 5492 halálos áldozatot követelt. A barisali partvidéken eddig 4692 halálos áldozatot számláltak meg. Széles területen semmi nyoma, sincs az emberi életnek, az egykor lakott területeken csak a. bambuszviskók törmeléke maradt. Hivatalosan ötmillióra becsülik a hajléktalanok számát.- akik élelem és ivóvíz nélkül maradtak! Helikopteren megkezdték az ivóvíz szállítását a járványveszélyes körzetekbe. A ciklont kísérő szökőár a kisebb hajók százait csapta a partokhoz. Daccában 200 millió dollárra becsülik az elpusztult termés, szarvasmarhaállomány, valamint a házak értékét. Kerekes Elza: A TORREÁDOR Kerekes Elza családjával 1919-ben, a Tanácsköztársa- jág bukása után a Szovjetunióba menekült. 1949 óta Uzsgorodon él! Itt írja elbeszéléseit, amelyeknek középpontjába jórészt hős magyar forradalmárokat állít. B álint már évek óta szerepel felszabadított hazája különféle színpadain, de valahányszor megjelenik a tapsoló közönség előtt a- torreádor csillogó kabátkájában,. minduntalan egy gondolat ötlik fel benne- „Ha ő most a teremben volna!” Escamíllo bravúros áriáinak előadója már régen elmúlt harminc éves, de e percekben valami ijedtség csillan meg szemében, s úgy tekint- get szét a nézőtéren, mint egy elhagyott gyermek a tömegben. Tudja, hogy nem látja meg őt — a iüszterruhás, sovány asszonyt, hogy az az asszony sohasem lépi át e terem küszöbét, s az ő ráncos kezének tapsa nem olvad bele az általános éljenzésbe. S mégis újra meg újra megjelenik, kristálytisztán, mint valami ovális tükörben, bűnbánóan összegörnyedve, mint egykor ugyanennek a színháznak a bejáratánál. Bálint akkor töltötte be tizennegyedik életévét, de még addig egyszer sem járt színházban, jóllehet mint kifutófiú régóta maga. is keresett Bálint egyszer a tisztítóból szállított haza egy öltönyt az ismert baritonistának, akinek nevét jól ismerte a plakátokról. — S hol tartja a megzabolázott Carmen-bikát? Idehaza, , vagy a cirkuszban? — kérdezte, amíg az énekes aláírta a nyugtát. A művész először nem értette, egy ideig csodálkozva nézett rá. majd hirtelen elnevette magát, s a vnarkába nyomott két. jegyet a „Carmen” című opera előadására. Bálint ismerte az opera valamennyi áriáját, s gyakran dúdolta őket, miközben dolga után lótott-futott. A rádióban sokszor hallotta, s bár a szöveget nem értette, a dallamot jól megjegyezte. Mindent elkövetett, hogy minél pontosabban megjegyezze a dallamot.- Fújta: szájharmonikán, hártyapapírral bevont fésűn, fütyülte, csettintgette . nyelvével és ujjaival, s mikor végleg megunta a szöveg nélküli dudorászást, maga talált ki szöveget. — Anyukám, jegyeket kaptam! — kiáltotta már a küszöbről. a szokásos „Mi van -ebédre?” helyett. ■— Ugyan miféle jegyeket? — Anyja kiegyenesedett a tek-, nő fölött, s letörölgette kezéről a szappanhabot. — A Carmenra! Maga a torreádor adta nekem! — S hogy végleg meggyőzze anyját, milyen szép ez az opera, rázendített: — „Ö, torreádor, öld meg a bikát!” Anyja megtörölte vörös, dagadt kezefejét, s fáradtan leült a konyhai székre, de -nem szólt semmit, gondolkozott. Bálint ebből megértette, hogy édesanyja is örül a jegyeknek. Bálintot másnap reggel nem kellett ébreszteni, mint más- kcír. Fürgén, frissen ugrott ki az ágyból, s egész nap fáradhatatlanul futkosott a városban, közben pedig az operaária legújabb változatát énekelte: ö, torreádor, Síd meg a. bikát, Hogy ne csináljon nagy galibát... Végre elérkezett a régen várt este, s Bálint rohant a színházba. Már messziről észrevette édesanyját. Egyetlen ünneplő ruhája, a fekete lüszterruha volt rajta, kezében pedig a hosszú he veréstől horpadt retiküljét tartotta. Az előadás megkezdéséig már csak néhány perc volt hátra, 5 Bálint vidáman belekarolt édesanyjába, hívta befelé. Anyja azonban nem mozdult. — Anyuka, ml történt? Ml van veled? Az asszony nagysíetve elővett egy kék jegyet, s odasúgta fiának: ..Harmadik emeKedd, 19(55. május 18, 2. Mólok A nemzetközi s nemzeti filmfesztiválok rangját fajsúlyosabbá teszik a fesztivál ideje alatt lezajló elméleti, műfaji viták, ankéíok. Ezért cemen- teződtek a hagyomány falaiba a sok hasznot hajtó, gondolatmegindító szakmai ankétok. A II. Miskolci Filmfesztivál kül- és belföldi alkotóművészei alkalmat kértek a rajz- és bábfilmek időszerű problémáinak megvitatásához. A miskolci ankéton elsősorban arról polemizáltak a művészeti ág gyakorlói, hogy miként kell túllépni a konvenciókon, a rajz- és bábművészet megmerevedett sémáin. A ma nézője ugyanis nem elégszik meg a műfaj hagyományos, kioktató predesztinációval; az iróniával, a csúfolódással. Mindezeket a jegyeket színvonalasabb, újszerűbb megfogalmazással kell beépíteni a műfajba, a kor igényeinek megfelelően. Kitűnő hivatkozási pontnak számított e kívánságokat jól megvalósító rajzfilmjeink sorában az Autókór és a Tapéta. A rajz- és bábfilmek sajátságos elhivatottságuk miatt' mindezidáig nélkülözték a lírai és drámai elemek merész felvillantását, bizonyos pszichológiai jelenségek képző- művészeti ihletettséggel párosított megfogalmazását A rajz- és bábfigurákba „nem lehet belebújni”, azok csak egy-egy idea megjelenítésére alkalmasak — vallották e művészeti ág képviselői közül né* hányán. Kovásznai György Átváltozások című műve az ember lényegi változásait, jellemalakulásait mutatja be didaktikai szándékoltság nélkül. Jelen van ebben a fogalmazásban líra és dráma, irónia és szatíra. A felsorolt példák igazolják: a magyar rajzés bábfilmművészet új utakat keres, s az útkeresés eredményei nem meddőek. Ankétot rendeztek a népszerű tudományos filmalkotók is. A tudomány fantasztikus fejlődése, új tudományágak megjelenése óriási lehetőségeket biztosít a népszerű tudományos filmművészetnek. Maguk az alkotók azokról a módszerekről vitatkoztak, azokat a formákat emelték pie- desztálra, melyek alkalmasak a tudománynak a tömegek tudatába történő sugárzására, az ismeretek bővítésére. A művészeti ág filmrendezőinek jól kell ismerniük a megfilmesítésre szánt tudományos témát, különben nem tudják közvetíteni még szaktanácsadóik segítségével sem az ismeretanyagot. Sok szó esett a könnyedségről, az eleganciáról és a nemes értelemben vett szellemességről is, mint olyan követelményekről, amelyek nélkül száraz, didaktikus magyarázattá válik a film. Újabban feltűnnek népszerű tudományos filmjeinkben az érzelmi hatások is. A magyarokat ezért külföld részéről elismerés, és dicsérő szavak illették. Kollányi Ágoston legtöbb filmjében domináló szerepet kap az emocionális hatás. Vadász János Nyitányának sikere is az érzi .-Imi telítettségre vezethető vissza. Bodrossy Félix' A navigáció históriája c. alkotása szintén a könnyedség jegyében fogant. A film, ha tudományt közvetít, még akkor sem viseli el a sok magyarázatot. A magyarázat más formák, helyzetek és műfajok sajátja. Dr. Kárpáti György a fog betegségeiről ötletes rajzokkal (fogat pusztító és felemésztő fekete emberkékkel) dolgozott egyik népszerű tudományos filmjében, mellőzve a direkt kioktatást, a „tudományoskodást”. A tudósokat, a kutatókat minden felfedezés végeredménye érdekli. A folyamat, az eredményhez vezető út számukra részletkérdés. A film képes a kísérletet térben és időben szűkíteni, tehát a folyamatot bemutatni. A néző- közönség a folyamatból nagyon sokat tanulhat. A .végcél megismerése sem másodlagos, de ez önmagában nem filmtéma. A dokumentumfilm művészei arról vitatkoztak: miként lehetne a műfajt mind jobban a valóság felfedezésének szolgálatába állítani. S mivel az elmúlt évtizedek során társadalmi tudatunk egész szerkezete átalakult, a tényfeltáráshoz meg kell ragadniuk dokumentum-film művészeinknek a szociológia lehetőségeit. Az új társadalom szerkezete nem kész. nem befejezett valami. A kimunkálás bonyolult folyamat. E bonyolultságot segít megközelíteni a szociológiai vizsgálódási amelyet filmművészeinknek vissza keü állítani jogaiba. A szociológia nem múló divat „terméke”, hanem a szüntelen önellenőrzés, a nézetek összecsapásának, a valóság hiteles feltárásának eszköze. A mi dokumentum-film művészeinkben nagy az érzékenység a formai megoldások iránt. A társadalmi attitűd vizsgálata, mély elemzése soronkövetkező nagy feladat s a szociológia széleskörű alkalmazása. Vita alakult ki a cinéma vértté körül is. Ez a televíziós filmek alkotóinak vitatémája volt a fesztivál egyik ankétjén. Voltak tagadói és védelmezői e módszernek. Egyesek azt tartják: a cinéma vértté témaszegénység szülötte, afféle pótszer. Nagyon sokan viszont azt állították: a cinéma vérité az a műfaj, ami jelen pillanatban kell A műfaj szókimondása segít feloldani az emberek múltból örökölt bemerevedését. Jelenidejűsé- ge, spontaneitása a nézőt azonnali állásfoglalásra készteti. A cinéma vérité filmek felrázzák a néző lelkiismeretét. a gondolkodás mindenkori jelenlétére, szükségességére nevelnek. A műfaj jövőjére vonatkozóan nem lehet jóslásokba bocsátkozni. Jelenleg a társadalmi kérdések bonyolultságaiban feloldó erő, eligazító, útmutató módszer; lehetséges, hogy a jövő más műfaj alkalmazását írja elő a társadalmi, publicisztikai kérdések „filmes” megfogalmazásához. K ülföldi filmművészek is hozzászóltak a vitához. nagy szakavatott- sággal, elméleti készséggel. Itt mutatkozott meg egy figyelmet keltő mozzanat: a magyar filmalkotók teoretikai felkészültsége, saját művészeti águk iránti elméleti, műfaji elmélyedése halványabb a kelletédnél. Ennek kimutatására és figyelmeztető voltára Is alkalmas volt a IT, Miskolci Filmfesztivál ankétsorozata. Párkány László fFolytatjuk.) QtQyzet&k o- * •» ifc * * * * * * * * * * * * * * let, nyolcadik sor” —I s megpróbálta a bejárat felé tolni. — És te? S miért harmadik emelet? Anyuka, hiszen ez nem a mi helyünk. — Ereggy, fiacskám; menj be, még elkésel. No ereggy szépen, majd utána mindent megmagyarázok! — Nem! Mondd meg rögtön! Egyedül úgysem megyek be. — Tudod, amíg rád vártam, ideállt egy autó, s kilépett belőle egy cilinderes úr. A pénztárban már nem volt jó jegy • • • Az autóban előkelő hölgy ült. briliánsok voltak rajta. A hölgy rámutatott azokra a jegyekre, emelve- két én tartottam a kezemben. A cilinderes férfi sok pénzt kínált értük. Egész hétig megélünk belőle. Még: ki sem mondta az utolsó szavakat, szeméből patakzott a könny. — De egy jegyet mégis vásároltam neked, másikat nem kaptam ... Bálint átölelte sovány, kis- lányosan alacsony édesanyját. — Miért sírsz hát! Nekem például nem volt különösebb kedvem színházba menni.. tudod, egy ilyen vacak kis torreádor... A ztán jött a villamos, amelyik a IX. kerület felé jár. Bálint gondosan segített édesanyjának a felszállásnál, s közben leejtette a csatakos járdára a kék jegyet Fodrász „ötperc“ Azt. hittem, hogy a. régi „borbély ötperc”, amely, mint mondják, általában 15 perccel volt azonos, időben ugyanaz maradt a ma nyelvjárása által modernesített „fodrász ötperc” szerint is. Tévedtem.. Nemrégiben — egy pénteki napon — férfi vendég toppant be a fodrászatba. — Ha lennének szívesek; egy borotválást... Sietek — lihegte az éppen kifelé induló fodrász felé. — Csak egy pillanat'! Csak egy perc, kérem! Addig tessék helyet foglalni, van itt képeslap is — nyugtatta meg a vendéget a magasabbik fehérköpenyes. — Azonnal jövünk. S valóban, meg is érkeztek. egy perccel sem több, mint 35 „minuta” múltán. — Elnézést — rebegték —: ugye, nem voltunk soká? Borbély otperc! Később szemtanúk elmondták, hogy a. közeli presszóban üldögéltek, „fogy asztgattak”. Persze, így már egészen más, s meg is van a magyarázat rá, miért több húsz perccel a „fodrász ötperc” a. régi „borbély ötperc.”-nél. Hajdanán ugyanis Encseri, s más helyeken még nem. voltak presszók! Sapka-pangás Megint elhagyta a gyerek a sapkát. Kár bosszankodni. Hiszen természetes dolog, hogy amíg a felnőtteknél a szemüveg, az esernyő és az aktatáska a. hagyományos elhagyandó eszköz, — a. gyerekek sapkád, sálat és zsebkendőt veszítenek el legszívesebben, de azt igen. módszeresen teszik. S egyébként is,, mi egy sapka! Különösen az amolyan könnyű, kötött, öt-hat éves gyerekfejre készített tavaszi sapkaféleség! Nem is drága, és annyi van belőle, hogy Dunát lehetne velük rekesztenu Bosszúsága csak akkor van az embernek, ha mondjuk a Dunát éppen a sapkavásárlás előtti napon „rekesztették”. Nos, felhívom a kedves szülők figyelmét, hogy napjainkban éppen a „re- kesztésután vagyunk! •-» Kötött gyereksapka? Most éppen hiánycikk., kérem ... — Világos svájci? Sajnos, csak sötét színekben kapha tó — — mondták a minap nyolc nagyobb, közöttük három kimondottan gyermek- ruha szaküzletben. — Csak egy ici-pici kötött sapkát hét éves fiamnak — mondtam a kilencedik helyen, a Tündében. — Ici-pici az van, de csak héthónaposnak jó — felelték előzékenyen. — De van zöld, kék, többszínű lídlapocska, téli sapka, bármilyen méretben. S mit tehet ilyenkor az, ember? Azt mondja a gyereknek: — Ha elhagytad, fiam, járj hajadonfővel, bármilyen hűvös is ez a tavasz'. Mert a, sapka, fiam, az olyan, valami, amelynek anyagát, beszerezni túlságosan nehéz. Exportcikk, azontúl ennek az anyagából készítik az eljövendő holdutazók ruháját, — S erre örömmel mondja, a gyerek: — Akkor nem- is kell a sapka, apu, egyébként sincs hideg. Majd megvesszük később mint, holdruhá-t! Ugye, milyen aranyosak a gyerekek? Minden nyafogás nélkül képesek átvészelni a sapka-pangást. Csak megfelelően tálalja neki az ügyet az ember! Barcsa Sándor A film ünnepe után A 1L Miskolci Filmfesztivál mérlege