Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

Bjwmfei, 1965, májrts 15, ßSZÄKMAGTA WORSrÄ-rä 3 Mobúnyússoh Ember helyett gép — Félmillió tonnás kapacitás 50 éves „kő vagy on“ Nagykőmázsa: élesek a kanyarok, és nagyok Szinte sodor a szél. Kavaró- a szakadékok, dik a kőpor a levegőben. Mesélték: vagy három éve *■! Ä-: II £úy| yi k ^C v -' ; Mfiftfe .......^ Ä í <*- .->« ' „'?*■ ■Mmá: j “ 'ÍÍIV . «á#wá&U kel készítik elő a robban- íny ászok. egy dömper megcsúszott, és le­fordult. A vezetőnek nem esett baja, de a kocsi... — Egyszóval, nincs szükség emberi kézre? — kérdem Fej­tő Sándortól, a bánya vezető­jétől. — Hány ember győzné, amit ez a behemót masina egyma­ket üzembe helyezik, lesz vagy félmillió tonna. Ezt még bírnánk. Ennyire tervezték a kapacitást a nagy rekonstruk­ció során. Három évig tartott, amíg elkészültek a keresztbe-kasul húzódó szalag-hidak. megerő­sítették a kötélpályát, osztá­lyozok, kőtörők, feladó állo­mások és modern berendezé­sek épültek — milliós érték­ben. Büszkék rá. hogy náluk komplex gépesítés van. Embe­ri kéz érintése nélkül jut el a mészkő a nagykőmázsai sziklafalból a hejőcsabai ke­mencékbe. Ember csali ott van, ahol gépeket kell irányítani. Meg a robbantásnál. Év végéig csaknem duplá­jára nő az üzem termelése. És mégis kevés lesz. Mert épül a Borsodi Ércelőkészítő Mű és nekik is megtetszett a bükki mészkő, amit itt bá­nyásznak Nagykőmázsán. Úgy hírlik, nem is kevés kellene a sajóparti üzembe. De ezt már nem bírná sem a kötélpálya, sem a többi be­rendezés. Egyedül az exkavá­tor győzné... Mert azt a gé­pet még a félmilliós kapaci­tás sem tudná „kifárasztani”. Kétszáz tonna a garantált teljesítménye óránként. A hegyből már jókora da­rab hiányzik. „Szisztematiku­san” bontják. Egyetlen rob­bantással néha 35—40 ezer tonna követ szakítanak ki. Vajon meddig? Számol a bánya vezetője, aztán rávágja: ötven évig elég ez a kőbánya. Igaz. közben lejebb kell hurcolkodnunlc és kibontjuk a hegy alját is. Ott még jobb kő van. Dömper tolat a *.surrantó- hoz”. Óvatosan, mert a hát­só kerék a .gödör peremére tá­maszkodik. Aztán ledönti a kocsi tartalmát. A kötélpályákon csattogva kúsznak a csillék. Kővel ra­•Szalaghidakon keresztül jut az osztályozott mészkő a tárolóhelyekre. Foto: Szabados György megtesz? — válaszol kottán. Hejőcsaba felé, ahol Három tűz egy nap alatt Egyetlen nap alatt három helyen is tűz pusztított me­gyénkben. Miskolcon a Bor­sod megyei Építőipari Válla­lat Vágóhíd utcai asztalos műhelyében keletkezett tűz. A gyorsan terjedő lángok Tízezer óra társadalmi munka Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben a szocialista címért ve­télkedő brigádok versenyszer- ződésükben a termelő munka javításán, a műszaki színvo­nal emelésén, az önképzésen, az egymáson való kölcsönös segítésen kívül társadalmi munkát is vállaltak. A brigá­dok a szerződés eme pontié­nak is eleget tesznek. Az idén eddig már mintegy tízezer óra társadalmi munkát végeztek, részben munkahelyük rend­bentartásánál, részben a ko­hászváros fejlesztésénél, jár­dák. utak építésénél, óvodák, iskolák tatarozásánál, a város parkírozásánál. Különösen ki­emelkedtek teljesítményük­kel a karbantartó gyárrész­leg. valamint a hengermű­vek dolgozói. Jól használták fel szabad idejük egv részét az üzemfenntartási főosztály műszaki dolgozói is. akik to­vábbtanuló munkatársaikat készítették fel a vizsgákra. Cseppfolyós ammóniát szállítanak kiflidre-, a Tiszai Vegyikombinátiiói több mint négy és fél ezer forint értékű faanyagot pusz­títottak el. Megállapították, hogy a tüzet a szabálytalan hegesztés okozta. A hegesztő készüléket olyan dolgozóra bízták, akinek erre a munká­ra nincs képesítése. Borsodnádasdon a lemez­gyár egyik tetőrésze fogott tüzet az üzemből kisugárzó hőtől. Az üzemi önkéntes tűzoltók azonnal a helyszínre siettek, s percek alatt eloltot­ták a lángokat- Kistokajban ittas ember gyújtogatása okozott több mint háromezer forintos tűz­kárt. Tóth Lajos gyújtotta fel Széchenyi utca 4. sz. házánál* tetejét. A helyi önkéntes tűz­oltók és a miskolci tűzoltó­ság együttes erővel megfékez­ték a tüzet. Megyénk legfiatalabb üze­mében. a Tiszai Vegyikombi­nát nitrogén műtrágyagyárá­ban a felszabadulási verseny eddigi szakaszában „jelesre vizsgáztak" a dolgozók. Csü­törtök reggelig ezer tonnával szárnyalták túl esedékes évi tervüket. A jó munkát nagy­ban segítették a várakozáson felüli teljesítménnyel dolgozó szovjet gépi berendezések és a termelés gazdaságosságának javítására bevezetett műszaki intézkedések. A kiválóan mű­ködő szovjet gyártmányú be­rendezések és az intézkedések eredményeként április 1. óta naponta 30—35 tonnával több ammóniát készítenek, mint amennyit a hígsav- és az am­moniträt üzem fel tud dolgoz­ni. A többlet egy részét eddig testvérüzemükbe. Pét.fürdőre szállították. A péti gyár azon­ban csak egv bizonyos meny­nyi séget tud átvenni, ezért az értékes cseppfolyós ammóniá­ból a közeli hetekben már* külföldre is exportálnak. A® tervek szerint az idén 3500» tonna ammóniát adnak el ba-® ráti és nyugati országoknak. J Az ammóniát különleges tar-* tálykocSlkban szállítják niaidj rendeltetési helyükre. Az ex-* portfeladatok lebonyolításán® kívül a gyár vezetői megkezd-® ték az előkészületeket a vá-» sárra, amelyen kiváló minő-J ségű terméküket, a 34 száza-* lékos nitrogén műtrágyát űj-J szerű csomagolásban: poli-* etilénből készült zsákokban® mutatják be. Ezekben a lég-J mentes zsákokban a műtrá-® gya nem tapad össze, szabadj ég alatt is szállítható és tárol-* ható. ezért a polietilén fel-J használása .is gazdaságos. A» gyár vezetői szerint a jövő év* második felétől már ilyen mű-» gnvagzsákokban szállítják aj műtrágyát az ország termelő-J szövetkezeteibe, • > Túlzások Két umber a megállóban: — Ki kellett volna vennem pár nap szabadságot! — Miért? Hogy legyen időm kivárni a villamost. íj? Egy száz éves öregember mondta, hogy emlékszik olyan napra is, amikor nein esett az eső. * — Tegnap Miskolcon feladtam egy táviratot a hő utca 5/b címre. — Éh? — Már ma megkapták. * A tv csupa jó műsorszámot közvetít. * Vállalati igazgató: — Sajnos, mi valóban nem dolgoztunk olyan jól. hogy megérdemeljük az éliizem címet, ezért vem is kaptuk meg. A szomszéd vállalat megérdemelte. Szívből gratu­lálunk! (pt) Feszültségen az esicsi lírás RtezügazdasáoáBak idei tervében Bessélgzetés a járás vés előír el lö-nösebb nehézség nélkül tel­jesíteni tudjuk. ß bank másképp számol — Milyen a pénzügyi hely­zet? — Sajnos, nem a legrózsá- sabb. A Nemzeti Bank ugyan­is nem olyan optimista, mint a mi mezőgazdasági osztá­lyunk. Hogy úgy mondjam, a Nemzeti Banknak van egy kü­lön útja. Nem a megerősített tervszámokat veszi figyelembe* hanem egy annál alacsonyabb „óvatossági” számot. Bizton­ságra törekszik és a beterve­zett összeg alatt hitelez. Ez nekünk nem tetszik, és nem is vezethet jóra. így ugyanis* nem tudjuk kifizetni a beter­vezett munkaegység-előleget és, ha most az emberek dol­goznak is, mert igazán dolgoz­nak. a pénzhiány a növény­ápolási és taka.rmánybetaka- ritási munkák idején visszaüt. Ha nem tudjuk kifizetni a betervezett rnunkaegységeló- leget, veszélybe kerülhet a nö­vényápolás. valamint a takar­mánybetakarítás, amelynek a terméshozamokban rendkívül káros hatása lehet. Ezt meg kell előzni. Beszélünk majd a bank illetékeseivel és rendez­zük a pénzügyi, illetve fizeté­si problémákat. & növénytermesztés [ól „startolt“ — a gépjavítás minősége rossz — Milyen a növénytermesz­tés helyzete, és mi arról a vé­leménye? — A növénytermesztési ter­veket reálisnak tartom, azok egynéhány termelőszövetkezet kivételével, közepes időjárás esetén is teljesíthetők. Ha ideális időjárást kapunk, je­lentős tervtúlteljesítésre is számíthatunk. — Mégis, van egy problé­mánk, amitől félni kell. A gépjavításra vonatkozik. Nincs rend a gépállomásokon, a gépjavító üzemekben. A ja­vításokat rendszerint rosszul* felületesen végzik, és ez igen nagy baj. A beszélgetésen részt vett File Sándor, a járási pártbi­zottság titkára is. Vélemé­nyét azért nem írtam le kü­lön. mert minden kérdésben teljesen egyetértett a járás) tanácselnökkel, akivel ezeket a problémákat már korábban megbeszélték, és együtt indul­tak intézkedni is. Szendreí József — Sajnos, igen. Sőt, szak­embereink esküsznek, hogy lesz ennyi termés. Bár igazuk lenne! Én csak akkor fogom elhinni, ha kazlakban látom. — Ha irreálisnak tartja a tervet, mint járási vb-elnök. miért nem intézkedett a terv­számok megváltoztatása érde­kében? Ez országos átlag alatt — Nem olyan egyszerű az. A terveket a termelőszövet­kezetek készítik, ezeket a mezőgazdasági osztály felül­vizsgálja, a tsz-vezetőkkel megvitatja, és azután hagyja jóvá. Azt kell mondanom, hogy mezőgazdasági osztá­lyunk néhány vonatkozásban túllőtt a célon. — Miben még? — Az eddig elmondottak­kal szorosan összefügg a tej­termelés. Járásunkban Hifii­ben 1690 liter volt az egy te­hénre jutó tejhozam. Ez a szám csak a termelőszövetke­zetek közös állományára vo­natkozik. Erre az évre viszont járási átlagban 210 literrel többet. 1900 liter teiet tervez­tek tehenenként. Ez persze, nem valami nagy hozam, mert jóval alatta van az or­szágos átlagnak, de ismerve lehetőségeinket és tehénállo­mányunkat. én még ezt a szá­mot is magasnak tartom. Vi­táztam is a mezőgazdasági osztályunkkal, de hiába. Me­gint a 25 mázsás szénatermés­re alapoznak. — Hogyan van megeléged­ve az állattenyésztési terv tpbbi részével? — A többi rész ellen nincs különösebb kifogásom. Sertés- hizlalásból ezer darabbal, s körülbelül ezer mázsával töb­bet terveztek termelőszövet­, kezetei'nk. mint amennyit az ; állam kért. így 13 000 darab ; sertést kellene meghízlalnunk ; ebben az esztendőben. Ez is [ feszes terv, de talán sikerül. . Ebbe azért nyugodtam bele. mert így talán feltárják a rej- ; tett tartalékokat, azaz: job- ■ ban kihasználják a háztáji ' gazdaságokban rejlő lehetősé- ' geket. , — Szarvasmarha hizlalás! i tervünk 2633 darab, 12 275 mázsa átadási súllyal. Ez reá­lisabb. mint a sertéshizlalási terv. Úgy vélem, minden kü­i Egy járás mezőgazdaságát nem lehet megítélni a határ- J bői, a fő- és mellékutalpról. . A jó agronómia, a szorgal­- másán végzett munka mellett igen fontosak a gazdálkodási tényezők és mutatók is, az a pénzügyi, tárgyi és nem utol­e sósorban lélektani kereszt* “ metszet, amely a járás mező- . gazdaságának belső tartalmát, . minőségi szintjét adja. Erről beszélgettem a minap az en- 1 esi járás vb-elnökével és Fi- 1 le Sándorral, a járási pártbi­zottság titkárával. , Irreális feltéfe'ek az ttísi terviien a — Elmondhatjuk, hogy a y tervek nagy általánosságban c jók, lényegesen fejlődést tar­talmaznak, ám így, összesít­1 ve azt is megállapítottuk, _ hogy járási átlagban vannak- az idei tervnek nem megnyug­- tató, véleményünk szerint ir- • reális feladatokat tartalmazó részei is. — Melyek ezek? — Az első ilyen észrevéte- _ lünk a tehénállományra és a r tejtermelésre vonatkozik. Já­rásunkban van a megye te­hénállományának 24 százalé­ka. Ezzel szemben a megye ” szántóterületének csak 22 s százaléka a miénk, s itt már- n is feszültséget fedezhetünk ? fel. Ez az eltérés azonban 1 nem lenne baj. ha szántóink jók lennének, legalább olya­nok, mint a déli járásokban, viszont köztudomású, hogy területünk zöme lejtős, ter- a méshozamaink alacsonyabbak a megyei átlagnál. Igaz ugyan* a hogy az idén 1500 hold tisz­- ta és 5270 hold felül vetett pillangóst telepítettünk, de ez még mindig nem elég ahhoz, hogy minden körülmények között biztosítani tudjuk a szükséges mennyiségű pillan­gós szénát. — Mezőgazdasági osztályunk szakemberei erre azt mond­ják. hogy járási átlagban 25 mázsa száraz pillangós széna­termést várhatunk, és ennyit is terveztek, de én ezzel nem értek egyet, én nem hiszek a 25 mázsás szénatermésben. — A mezőgazdasági osztály ezt jóváhagyta? Vagy kétszáz ember birkó­zott a lezúdult kővel, s a ne­hezen gördülő csillékkel. Most egy nagy teljesítmé­nyű exkavátor mardossa a tegnap robbantott mészkőhal­mazt. s a szállításnál néhány nagy teljesítményű dömper segédkezik. Hát esz. a hatalmas kőbá­nya, ahonnét napjában körül­belül 1000 csille mészkő csú­szik le a hosszú drótkötél pá­lyán. És a púposán rakott te­herkocsik ... Idefelé jövet is találkoztam vagy hárommal. Szépen ha­sított, darabos mészkövet szállítottak a hegyije vésett szerpentinen. Óvatosan, mert- ga is megtesz? — válaszé • egy másik kérdéssel. Az exkavátor, mintha csal bizonyítani akarná roppan i erejét és fürgeségét, mérge ■ sen beletúr a kőkupacba, az • tán felemelkedik nagy terhé ■ vei. Szinte lódul a dömpei amint belczúdítja a sok kö • vet. Kétszer „lapátol” és tel' ■ van a kocsi. — Hány ember győzné —' És mennyi verejték? — Évente 300 ezer tonn: követ bányászunk — mondj: az üzem vezetője. — Ennyi a: igény — ma. — És holnap? — Ha az új aknakemencé . kottán. Hejőcsaba felé, ahol fehéren füstöl a mészüzem. Paulovits Ágoston Nagyteljesítményű fúrógépei tűst a köb A sziklafal komoran neki­támaszkodik a háttérben hú­zódó hegységnek. Mindenfelé kő és kő. Meglepő: embert alig látni az egész kőbányában. Jártam erre vagy nyolc esztendeje, aki:or valóságos nyüzsgés volt a kifakult sziklafal tövében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom