Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-14 / 112. szám

XXI. évfolyam, 112. szám Ära: 50 fillér Péntek, 1905. május 14. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai egyesüli etek! Szövetség béke védelmében kkar született a Varsói Szerződés, amikor az ' európai népi demokra­tikus országokban már kiala­kult a szocialista rendszer, s gyorsan fejlődött, megvoltak tehát egy szocialista katonai szövetség alapjai S hogy lét­re kellett hozni a mi katonai tömbünket, az az akkori eu­rópai helyzet helyes felmé­réséből fakad. 1955. s főként a megelőző év súlyos esemé­nyeket hozott a háború utá­ni Európa életében. 1954-ben ratifikálták a NATO-országok a hírhedt párizsi egyezménye­ket, amelyek révén Nyugat- Németországot bevonták az észak-atlanti tömbbe, és meg­nyitották a bonni militaristák előtt a korlátlan fegyverkezés lehetőségét. Kilenc nappal a Varsói Szerződés megkötése elölt, 1955. május 5-én vált valósággá a veszedelmes elha­tározás, az NSZK tagja lett a NATO-nak. Egyébként ez a lépés, amely ellen hatalmas erők tüntettek Nyugat-Német- országban, egyben azt jelen­tette, hogy a nyugatnémet Im­perialisták befejezetté tették Németország kettészakítottsá­gát: az NSZK-nak az agresz- szív NATO-tömbhöz való csatlakozásával, hosszabb tör­ténelmi időszakra ténnyé vált a két. német állam egymás mellett élése. A Varsói Szer­ződés ilymódon a demokrati­kus német állam védelmező­jének szerepét is betöltötte; európai szükségszerűség volt és egyszersmind életbiztosítás a német nép számára. A Varsói Szerződés, létre­hozásakor. ráébresztette az imperialista országok közvé­leményét és vezető köreit a tényleges helyzet felismerésé­re, azoknak a realitásoknak a figyelembe vételére, amelyek­től épp abban az időben az imperialista politika Dulles irányításával és Adenauer bá­báskodásával egyre inkább eltávolodott S e szövetség lét­rehozása — amint születésé­nek körülményei bizonyítják, — egyúttal két világháború tanulságainak levonása volt akkor, amikor újra felütötte fejét két világháború kirob­bantója, a német imperializ­mus. A Varsói Szerződés nem­csak visszarettentően hatott az imperializmus politikájára (ennek súlyos példáit említhetjük, ha Szu­ezre, Magyarországra, a Kö­zép-keleti, vagy a Karib-ten- geri válságra, 1961 berlini augusztusára gondolunk), de hatott e szövetség léte oly­képpen is, hogy serkentette az ésszerűség tőkés erőit, az ön pusztulás tói visszarettenőket odaát, hogy ha vissza-vissza- csúszva is régi, elavult pozí­cióikba — keressék, vagy leg­alább vegyék fontolóra az együttélés lehetőségeit. Ezért mondhatjuk joggal a Varsói Szerződésről: benne a béke anyagi erővé vált. Úgy is mondhatnék, a béke a Varsói Szerződésben katonai hata­lommá is lett. Egész létével, tevékenysé­gével bizonyította ezt a ka­tonai tömb, hogy védelmi szö­vetség. És azt is, hogy nem pusztán katonai tömörülés, hanem részvevőinek barátsági és együttműködési szerve, amely fóruma a kölcsönös ön­zetlen segélynyújtásnak (en­nek nagyszerűségéről, jelen­tőségéről a mi népünk meg­győződhetett' és azért különös- képpen hálás). Az is jellem­Es zöje e. szövetségnek, hogy ki­fejezetten a tömböket ellen­ző tömörülés, hiszen a szer­ződés kimondja: tagjai állha­tatosan törekednek egy olyan kollektív biztonsági rendszer kialakítására, amely a többi európai államot is magában foglalná. A Varsói Szerződés kapuja nyitva áll minden bé­keszerető ország előtt. S ami a legfontosabb, ez a szövetség önmagától megszűnik, ha lét­rejönne a szélesebbkörű biz­tonsági egyezmény. zért javasolta újra és újra a Varsói Szer­ződés politikai tanács­kozó testületé az európai ren­dezés és biztonság új meg új megközelítési módjait, kezdve az első év májusi felhívásával, amely közös nyilatkozatot ja­vasolt a NATO-nak az erő­szakos megoldások elvetéséről. Ezért születtek szövetségünk olyan javaslatai, hogy a két katonai tömb. a NATO és a Varsói Szerződés államai kös­senek meg nem támadási egyezményt, mert az ilyen köl­csönös kötelezettségvállalás a | vitás nemzetközi kérdések ‘ békés rendezésére lényeges lépés lenne az európai biz­tonság megszilárdításánál;, út­ján. A Varsói Szerződés újlípusú szövetség is, s ennek törté­nelmi példáját mutatta a vi­lágnak. Elsősorban azáltal, hogy nem hatalompolitikán alapult, hanem eszméi és cél­jai .egybeesnek a történelmi fejlődés irányával. Természetesen a Varsói Szerződés megerősítette a szo­cialista országok védelmi po­tenciálját Lehetővé tette a szövetség, hogy gazdasági po­tenciálunkat minőség és mennyiségi tekintetben egy­aránt nagyobb hatásfokkal használtuk ki katonai célja­inkra, mint ahogy ez a kapi­talizmusban lehetséges. Rend­szerünk előnyeiből fakadóan rendelkezünk fejlettebb hadi­tudománnyal, jobbak a fegy­vereink, és jobb harci morá­lunk. Mert a Varsói Szerződés katonáinak erkölcsi ereje a történelmi haladásból táplál­kozik; amíg a NATO-katona mögött az amerikai—angol- nyugatnémet milliomosok áll­nak, a Varsói Szerződés kato­nája mögött a néptömegek milliói. E milliók közé tartoznak a mi népünk milliói is, e szö­vetség aktív részese a mi ha­zánk is, amely történelme fo­lyamán először talált igazi és odaadó szövetségesekre. Erőnkhöz mérten tettünk és leszünk meg mi is mindent a varsói egyezmény céljainak megvalósításáért. M ost, az évfordulón, a vi­lág igazolva látja a Varsói Szerződés múlt­ját és továbbra is e szövet­ségbe —. amely oszlopának a történelem legnagyobb kato­nai hatalmát, a Szovjetuniót vallhatja —. helyezi reménye­it. Különösen megnyugtató most, amikor az imperializ­mus agresszív erői fokozzák a nemzetközi feszültséget, hogy miénk az erő érve is. S ez az erő, amely szoros egységben van a világ minden haladó erejével, a nemzetközi mun­kásmozgaloméval. a felszaba' dúlt és felszabadulni akaró népekével, a békét szerető mindenkivel — a jubileumán több és nagyobb, mint valaha. Avar János Ülést tartott a Minisztertanács A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata az indokínai térségben folyó amerikai agresszióról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A külügy­miniszter előterjesztése alap­ján úgy határozott, hogy nyi­latkozatban foglal állást az indokinai térségben folyó amerikai agresszióval kapcso­latban. Az Országos Tervhivatal el­nöke az 19U5. évi népgazdasá­gi terv első negyedévi teljesí­téséről. a munkaügyi minisz­ter az első negyedévi bérgaz­dálkodásról, a földművelés- ügyi miniszter az állami gaz­daságok. valamint a termelő- szövetkezetek 19G4. évi gaz­dálkodásáról tett jelentést a kormánynak. A Miniszterta­nács a jelentéseket megvitat­ta és jóváhagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke tájékoztatta a kormányt az üzemi balesetek 1964. évi alakulásáról és az új munkavédelmi rendelkezések végrehajtásának tapasztala­tairól. A kormány a tájékoz­tatót megtárgyalta, és határo­zatot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata az indokínai térségben folyó ame­rikai agresszióról: A Magyar Népköztársaság kormánya és népe mélységes felháborodással ítéli el az Egyesült Államoknak a viet­nami nép ellen indított ag­resszív háborúját és teljes szolidaritásáról biztosítja az imperialistákkal szemben ha­zájuk szabadsagát és függet­lenségét védelmező vietnami testvéreinket. A Magyar Népköztársaság kormánya helyesli a dél-viet­nami nép egyetlen törvényes képviselőjének, a Dél-Vietna- mj Nemzeti Felszabadítás! Frontnak ez év március 22-i nyilatkozatában foglaltakat és támogatja azokat a követelé­seket. amelyek sürgetik, hogy: az Egyesült Államok kor­mánya térjen vissza az 1954. évi genfi megállapodásokhoz; az amerikai kormány vonja ki csapatait és egyéb katonai személyzetét Dél-Vietnamból, szüntesse be a dél-vietnami nép ellen irányuló gyarmati háborúját; Dél-Vietnam jövőjéről ma­ga a dél-vietnami nép dönt­sön; Vietnam két részének békés egyesítését idegen beavatko­zás nélkül a vietnami népnek ke!) megoldania. A Magyar Népköztársaság kormánya határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Álla­moknak a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni nyílt agresszióját és a magyar nép nevében követeli, hogy azonnal vessen véget katonai akcióinak; 1 (Folytatás a 2. oldalon.) Szekeres Béla meos DSGL—GxlO-es jelzésű légpárnás gyorssodrógepet ellenőrzi. A gép érdekessége, hogy nem csapágyakon forog a tengelye, hanem az érintkező 1 fémfcUilctck köze nagynyomású levegőt juttatnak, ami i növeli forgási sebességét, ezáltal a termelékenységei és j csökkenti a kopást és gyártási önköltséget. / Borsodi Műszaki Hetek Üzemlátogatás, újabb ankétok és előadások Három ankét, több tudo­mányos előadás, gazdag vita. valamint a Tiszai Pályaudvar és az Alsózsolcai Betonelem- gyár megtekintése szerepelt a Borsodi Műszaki Hetek csü­törtöki programjában. A Közlekedéstudományi Egyesület vasúti pályaépítési és pályafenntartási szakosztá­lya és r.z egyesület miskolci szervezete már reggel nyolc órakor munkához látott. A kétnapos, eredményekben gaz­dag konferencia után ezúttal üzemlátogatás szerepelt a programban. A rendezvény részvevői a miskolci Tiszai Magyar parlamenti küldöttség utazott Finnországba A Finn Köztársaság parla­mentjének meghívására csü­törtökön reggel Vass István- nénak, az országgyűlés elnö­kének vezetésével magyar par­lamenti küldöttség utazott Finnországba. A küldöttség tagjai: dr. Gonda György, a Vas megyei Tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke, G. Kovács István, a döbröközi Zöld Mező Tsz elnöke, dr. Schnitzier József egyetemi tanár, Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, országgyűlési képviselők. A küldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel­nöke, Dési Frigyes, Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tág­ján, továbbá az országgyűlés tiszti karának több tagja, számos országgyűlési képvise­lő, valamint a Külügyminisz­térium több vezető munka­társa. Vass Istvánná búcsúzik Ortutay Gyulától, a Hazafias Népfront alelnökélől. MTI foto — Pálfai Gábor felvétele Pályaudvar előterében megtel leintették a Magyarországon készített betonaljak MÁV ál­tal rendezett kiállítását In­nen valamennyien elutaztak az ÉM Betonelemgyártó Vál­lalat alsózsolcai üzemébe; ahol a helyi vezeték kalauzo­lásával gyárlátogatáson vettek részt Kilenc órakor kezdődött a MTESZ-klubban a Magyar Geofizikusok Egyesülete al­földi csoportjának rendezésé­ben egy újabb ankét, amely­nek előadója dr. Csókás János tanszékvezető egyetemi tanár volt. A Rudabánya. Alsótele- kes, Szuhogy által határolt terület geofizikai kutatását ismertette, majd B. Szabó László okleveles bányageoló­gus mérnök Vízföldtani kö­vetkeztetések a sajómércsei területen végzett karottázs mérések alapján címmel tar­tott érdekes előadást. A ja­vaslatok során Hursán László okleveles geofizikus mérnök a nagyréde-tódebrői lignit ku­tató fúrásokban végzett ka­rottázs mérések eredményeit terjesztette elő. Délután ugyancsak a MTES3 intéző bizottsága miskolci klubjában kezdődött el a Magyar Honi Földtani Társa­ság észak-magyarországi cso­portjának ankétja, amelynek során Nagy István főgeológus ismertette a mátrai újrakuta- tások legújabb eredményeit.' Ezt követően Vető István geo­lógus tartott előadást Erdőbé- nyei szarmata limnikus ki­fejlődése címmel. A Borsodi Műszaki Hetek a programnak megfelelően pén­teken újabb konferenciákkal, illetve ankétokkal folytatja munkáját. — nS — Borsodi Nyári Egyetem A 600 éves Miskolc juhi le umi ünnepségeihez kapcsoló dik a Borsodi Nyári Egyeter tematikája és műsora, ame lyet július 13—23 között ren deznek meg. Legnagyob számban lengyel turisták je lentelték be részvételükéi Finnországból — ösztöndija tanulmányútra '— újságír küldöttség is érkezik. A rer dezvények színhelyei Miskol con kívül • Tiszanalkonya. Agg telek, a Bükk-fennsík, Mezé kövesd, Sárospatak, a tok1»: borvidék. Szilvásvárad, a Sza lajka-völgy, Eger, Lillafüred a Szeleta-barlang,-

Next

/
Oldalképek
Tartalom