Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-13 / 111. szám
OtflfSrtök, 1965. május ló. SZAKM AGY * "''”«7 3 TjulifuíniZíiptt © « A szegedi Uj Élet Termelőszövetkezet kertészetében másfél millió tulipánt nevelnek. Tízezerszámra küldik a virágokat Budapestre, ősszel pedig a tulipánhagymák százezreit szállítják országszerte és exportra. II társadalmi talaidaa védelméért Ellenőrzés az építőknél Nincs zár az ajtón, és ezernyi kisebb-nagyobb szabálytalanság szúr szemet az ellenőrző csoportnak. De a füzetekbe már bekerülnek olyan mondatok is, hogy például a Miskolci Építőipari Vállalat tatárdombi munkahelye rendezett. tiszta. Dicsérőleg szólnak a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat részlegéről is, mely az LKM-ben dolgozik. A gépek áramtalanít- va, megtakarítva, a szerszámok, anyagok el rakva, lezárva És az ellenőrzések révén a hasonló bejegyzéseknek nyilván szaporodniuk kell. Priska Tibor Boldogság a Lilla utca Miskolcon, a városi és járási rendőrkapitányságon újabb ellenőrzésre gyülekeznek. Nyomozókból, építőipari szakemberekből, önkéntes rendőrökből alakulnak meg a csoportok, majd elindulnak a kijelölt építkezésekre, hogy megnézzék: szombat lévén, milyen állapotban találjál^; a munkahelyeket. Átjáróház — nagyban Sajókeresztúr, ércdúsító. A 31. sz. Építőipari Vállalat dolgozói már befejezték a munkát és elmentéit, a területen azonban nem szűnik a mozgás. Idegenek járnak, kelnek. — Legyenek szívesek ide jönni! — szól az ellenőrző csoport egyik tagja. — Minek? — Ellenőrzés! — Az engem nem érdekel! Nem 'tartozom az építőkhöz! E rövidke párbeszéd is világosan igazolja: nem szokták meg a „háborgatást” az itt járó idegenek. Túlságosan nyitott ez a terület. Közel a műút ahonnan akár kocsival is beállhatnak ide, és. jóformán azt vihetnek el, amit akarnak. A műút közelében található éppen egy nyitott anyagraktár is. A betonkeverő gépeknél cement — takaratlanul. (Az eső lassan permetez.) A habarcskeverő gép ápolatlan. A csoport vezetője közli, hogy január 24-én is jártak itt ellenőrzésen, akkor ugyanezeket a hibákat tették szóvá. Fürdőkádak a szabadban A miskolci selyemréti toronyházak építésénél (a Borsod megyei Építőipari Vállalat területe) is gyűlik a feljegyzés a csoportvezető füzetében. A földszinten még nincsenek ajtók, ablakok, mégis itt tárolják az anyagot. A műkövesek egy deszkakerítést szögeztek négyszöggé és ezt nevezték ki raktárnak. Itt tárolják a cementet is. amit így semmi sem véd az esőtől. És kinn, a szabadban tartják a fürdőkádakat. Ugyancsak ennek a vállaEzer személyes kői A miskolci December 4 Drótművek folyamatban lévő bővítésénél egy fontos szociális létesítmény, az ezer Személyes öltöző-fürdő elkészült, és szerdán megkezdték átadását. A több mint 5 millió forint költséggel megépített, 3 emeletes épületben a lalkozást! Mert Lacika eleven: a gondosan ültetett kertből kiássa a palántákat, .hoztam vijágot” — mondja. Kerül- Eordul, s már a galambokat hajkurássza. — Pedig azok nagy becsben vannak. Minden nap ösz- szegyűlnek férjem kollegái, s nézik, gondozzák őket Tegnap volt éppen röptetés. S a ház? Vettek bútort ezt- azt; most éppen a kis szoba berendezése van soron. Készülnek a kályha átrakására is. meg apró szépítésre, csinosításra. Szorgos munkával telnek a napok Este olvasnak, beszélgetnek, a gyerekkel játszanak. Nem kérdezem meg, de látszik: boldogok, megelégedettek. A házat három évvel ezelőtt Fortuna ölükbe hullajtottá. A boldogságot ők maguk hozták, teremtették a falak közé. Gyárfás Katalin hűvösebb, „tavasziasabb” a tavasz a két évvel ezelőttiínéi. — Most már pontos házszámunk is van — meséli el Mi- koláné nevetve a címadás körüli herce-hurcát. Lilla utca 2. Az egyik szobában ott áll a rácsos kiságy, hanem a lakója nincs benne. Szorgalmasan totyog a könyvespolc és az asztal között, oda-vissza. Újságot, könyvet cipel nyögve, nehogy unatkozzunk. Élénk, eszes kis gyerek. Egy A sorsjegyen nyeri ház. percig nem marad egyhely- i ben, folyton tipeg, és selyp hangján beszél, magyaráz. t — Ö a legfőbb változás í életünkben kél év óta — j édesanyja megsimítja Lacika i szöszke fejét. i Mikola László most a Diósgyőri Gépgyárban dolgozik, i Felesége egyelőre nem tud 1 munkába állni, hiszen a gye- j rek sok gondot ad egész nap. 1 Csak győzze a vele való fogszonj’ kisbabát vár, sűrűn törli homlokáról a verejték- cseppeket. És boldog mosoly- lyal fogadja a jókívánságokat. Úttörők nyújtják át virág kíséretében a kulcsot Az egyelőre csupasz falak között rögtönzött fogadást tartanai: a házigazdák. — Legyenek nagyon boldogok! — Erre koccint mindenki. 1965, MÁJUS. Valamivel jj 1961. DECEMBER. A sáros- j!pataki KISZ-iskoláról Mikola 1= László haza telefonál Tisza- Ü lúcra, Papp Máriának: Jj — A főnyeremény a mi já- rásunkba került Nézzétek H meg ti is a szelvényeket hátpia ... 1: És Marika végigböngészte a Jj VIT-sorsjegyeket. Mind a szá- Kzat Közben rábukkant arra jj amelyiket kereste. Családi |í ház. garázs, autó. Hihctetlen- jjnek tűnt előtte ily nagy szelj rencse. fc Aztán Laci hazajön. Hiva- rtalosan is értesítik őket e jj nyereményről.' Mindenki gra- j- tu Iái, örül. De ők a legboldo- j;gabbak. Már eljövendő közö; jj életüket tervezgetik. Mégis- jjcsak érdemes volt belevágni k— gondolnak vissza a néhánj jj hónappal ezelőtti, akkor sonkáktól megmosolygott ötletre jj Mikola László tiszalúc: I: KISZ-titkár, a MÁV lakato- jjsa és Papp Lajos, Marika ^ öccse a VIII. Világifjúsági Táplálkozó előtt száz darabot vá- a sárolt a kibocsátott sorsjegyekből. Ennyiből hátha ki- Jj húznak egyet. A szelvényekei jj nem nagyon válogatták, jó- k formán a maradék lett as jj övék. ii „Tabán éppen így lesz szelj rencsénk” — tréfálkoztak. Éf Se ahogy mondani szokás: ..rákhibáztak”. Persze, hogy ekkorra szerencséjük lesz. azt lcg- k merészebb álmaikban sem jj merték feltételezni. Szépen jc megegyeztek az osztozásnál. jj Lajos lemondott a házról, jj „úgysem nősülök egyhamar”: ks övé lett az autó. Sokáig azt jjse tudta használni, mert be- k vonult katonának, A ház. amit [ja kívánságuk szerinti helyen építenek fel. Mikola Lászlóé jj lett. k 1962. NOVEMBER. Egv esz- jjtendő sem telt el a sorsolás kóta, s a lőci lányok, fiúk oti k táncolhattak Marika és László lakodalmán. Úgy döntöttek, hogy Miskolcon építtetik fel a főnyereményt Kinézték a telket is. Diósgyőrben, kertes házak között, a főút mentén választottak. Háttérben ott a vár, s tavasztól őszig zöldellnek a hegyek. A még beépítetlen réten gyerekek labdáznak, kergetőznek. Ideális, szép környezet 1963. MÁJUS. All már a ház. Elérkezett az avatás ünnepe. Meleg, egyáltalán nem tavaszias idő. A fiatalaszlatnak a kirendeltsége dolgozik a Szentpéteri-kapuban, a vásártéren. Itt, a parketta bár becsomagolva, letakarva, mégis a szabadban vár (sorsára a fürdőkádakkal együtt A csoport tagjai egy hordó kar- bidot is találtak — nyitott tetővel. A legbiztosabb módja a poriadásnak. A gép megindul A gépek áramtalanítását az eddig meglátogatott összes munkahelyen elvégezték. Ez már a korábbi ellenőrzések eredménye. Az egyetem építésénél azonban megfeledkeztek róla. A szivattyú, a szállító szalag, a betonkeverő gombnyomásra indul. Áram alatt van! Nincs megtisztítva a függő daru sem, műszerfalát is nyitva felejtették. A fenti építkezésnél elég sok a széthányt deszka. Az építés területét bekerítették ugyan, lakatot is tettek az ajtóra, de a kapu mellett kidőlt kerítés „biztosítja” a szabad járást A fegyelem megszilárdításáért A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az építő vállalatok vezetői rendszeresen adnak ki utasításokat, intézkednek a fegyelem megszilárdítása, az anyag takarékosság, a közvagyon megóvása végett. (Kár, hogy a rendszeres ellenőrzés elmarad.) A Borsod megyei Építőipari Vállalat vezetősége sok gondot fordít ezeknek a kérdésének rendezéséibe. Sajnos, az utasításoknak nem minden esetben van foganatjuk. A helyszínen általában csak egy a fontos: nőjön a fal! Milyen áron? Az már mellékes. — Az ellenőrzések azonban hatásosak — mondja Veréb Mihály, a Borsod megyei Építőipari Vállalat rendészeti osztályának vezetője. A legtöbb helyen minden ellenőrzés után javulást tapasztalunk. A városi és a járási rendőrkapitánysággal jó kapcsolatot teremtettünk. Bármikor fordulunk hozzájuk, mindig segíte-; nek. Még sok helyen áznak a: szabadban a ládák, a gépek. rszerű öltöző-fürdő szerű öltöző-fürdőn kívül helyet kap az üzemorvosi rendelő, valamint az üzemi laboratórium Ugyancsak elkészült a bővülő gyár ipari tápvíz ellátására szolgáló ötven négyzetméteres hűtőtorony, továbbá az ezer köbméteres víztároló medence is. A megyénket, de különösen egyes területeket évről évre érzékenyebben érintő csapadékszegénység a legszakszerűbb munka, az agrotechnikai feltételek fokozott biztosítása ellenére is keresztülhúzta közös gazdaságaink számításait, a terméshozamok tervezett növekedését. Érthető. hogy ezek a ténvek a korábbi évekhez viszonyítva fokozottabb mértékben megnövelték az öntözéses gazdálkodás, az öntözőberendezések vásárlása, beszerzése iránti érdeklődést. Annál is inkább, mert bár megyénk az ország egyik leginkább csapadékszegény területe. vízben, patakokban. folyókban nem szűkölködünk. Ennek ellenére kevés megyénkben az öntözött terület, illetve sok kívánnivalót hagy maga után az öntözéses termelés _ szakszerűsége, gazdaságossága. Példák a Bodrogközből Ismeretes, hogy 1964-ben at egyébként igen jó termőterülettel rendelkező Bodrogközi sújtotta igen érzékenyen a: aszály. Mindenekelőtt ez a: oka például annak, hogy i sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet több millió forint értékű áruval termeli kevesebbet a tervezettnél. É: mi a sárospataki szakembereit vezetők véleménye? — Ha öt-hat öntözőberendezéssel több van nálunk £ jelenleginél, másfél, két millió forinttal több a jövedelmünk. mint így. A tiszakarádi Uj Élet Termelőszövetkezet ez évi tapasztalatai is azt bizonyítják hogy a következő években feltétlenül növelni kell az öntözött területet, s lehetőleg, illetve a lehetőségekhez mérten fokozatosan kiterjeszten az öntözést a növénytermeié: egészére. Egy bizonyos, és ehhez nerr fér kétség: mind a Bodrogköz mind más csapadékszegén' tájegységeink esetében a jövőben feltétlenül sokat kel foglalkozni e területek öntöz- hetőségével, és ezzel párhuzamosan az öntözés gazdaságosságának kérdésével. Miért nem használják ki a berendezésekéi ? Statisztikai adatok bizonyítják, hogy más megyékhez viszonyítva Borsodban aránytalanul kicsi az öntözött tereiét. Hiszen 1964-ben mindössze 115 termelőszövetkezetünkben végezlek öntözést mintegy 16 és fél ezer holdnyi területen: igaz. az 1963. évi 10 ezer holddal szemben jelentős volt a fejlődés, a növekedés. Természetesen nem lehet elvitatni. hogy az ország más területein. éppen a különböző természeti. táji, talajtani, éghajlati jellegű adottságok következtében gazdaságosabb, kifizetődőbb az öntözés, mint megyénk bármely vidékén. Ezt kézzelfoghatóan bizonyítja néhány jellegzetes mérőszám. 1963-ban például 82 közös gazdaságban folytattak „öntözéses gazdálkodást”, s az öntözőgépek egy esztendő alatt egyenként, az általánosan optimális 1100—1150 üzemórával szemben mindössze 727 órát üzemeltek. Ez alacsonynak, kevésnek mondható, és az öntözőberendezések nem éppen gazdaságos kihasználására utal. 1964-ben jóval nagyobb tereiden már 815 órát dolgoztak a gépeké szórták, továbbították az éltető vizet. Azonban még ez sem megfelelő. Az arányhoz mért gazdaságosságot csak tovább „csökkenti”, hogy 115 termelőszövetkezet foglalkozott öntözéssel, mindössze 16 és fél ezer holdon. Ha általában számolunk, alig több mint 140 holdnyi terület jut eg'y-egy közösségre. Természetesen ez tsz-enként differenciáltan több, vagy kevesebb. Azt azonban már eleve bizonyítja, hogy valóban jelentős területen, és kellő szervezettséggel, csak kevés helyen foglalkozhatnak az öntözéssel. Azt is feltételezi, hogy nem juthat mindenhova hozzáértő öntözési szakember. A szétszórtság, a gépi kapacitás alacsony ki használtsági foka következtében a felsőbb szervek nem alaptalanul mondják, hogy Borsodnak elegendő néhány új öntözőberendezést adni. hiszen ami van. azt sem hasznosítják gazdaságosan. Itt azonban nem árt megjegyezni néhány dolgot. A terméshozamok növelésének leltételei A sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetben és máshol is azt vallják a szakemberek. hogy négy-öt pluszon tözöberendezést is gazdaságosan tudnának hasznosítani, megvannak hozzá a feltételek. Van viszont olyan közös gazdaság, ahol valóban csak néhány órát dolgoznak az önto- zőgépek, így azokat esetleg nélkülözhetnék. Átcsoportosításra azonban nincs lehetőség, hiszen az öntözőberendezések, az egyes közös gazdaságok tulajdonában vannak. Íme. e néhány példával máris eljutottunk oda, hogy egyrészt úgy tűnik, Borsodban van elegendő öntözőgép. Másrészt, néhány, az öntözéses gazdálkodással komolyan foglalkozni kívánó termel őszo- vetkezet csak nehezen és egy- egy berendezés erejéig növelheti az öntözött tereletet Meri a megye keveset kap a gépekből. Megyénk bizonyos, kimondottan mezőgazdasági jellegű, és az időjárás, az aszály viszontagságainak visszatérően kitett területein feltétlenül biztosítani kell a szükséges vizet, a csapadékot, mert e nélkül nem számíthatunk a terméshozamok fokozatos és állandó növekedésére, a magasabb hozamok állandósítására. Véleményünk szerint e kérdéssel alaposabban foglalkozni, elsősorban a szakemberek, de végső soron mindannyiunk nagy, közös feladata. Barcsa Sándor i’ V..M -V- J f- -V- -V- -V- -V-V. -V- -V- At. v Sí. v
