Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-13 / 111. szám

Világ proletariat, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 111. szám Ara; 50 fillér Csütörtök, 1965. május 13. Sikert hozott az űj szövgei űr kísér let Május I2-én, moszkvai idő szerint 22 óra 10 perckor a Luna—5 automatikus űrállo­más elérte a Hold felszínét a Felhők Tengerének térségé- ' on. Az űrállomásnak a Hold felé és a Holdra való repülése során nagy mennyiségű infor­máció érkezett, amely a Hold felületére történő zökkenés­mentes leszállás rendszerének Kádár Já mos fogadta Cyms Eatont Kádár János, a kormány elnöke szerdán délelőtt a "Parlamentben fogadta a ha­zánkban tartózkodó Cyrus «laton Lenin béke-díjas ame- kai közéleti személyiséget és feleségét A megbeszélésen jelen volt Tímár Mátyás pénzügyminiszter, ezután a vendégeket a Pénzügyminisz­tériumban a pénzügyminiszter fogadta. Solohov a Magyar Írók Szövetségében Mihail Solohov, a Magyar- országon tartózkodó Lenin- díjas szovjet író szerdán dél­után ellátogatott a Magyar írók Szövetségébe baráti han­gú beszélgetésre irodalmi életünk képviselőivel, magyar írókkal. költőkkel. DobÜzy Imre, az írószövetség titkára köszöntötte a vendéget. Üd­vözlő beszédében az egész magyar írótársadalom nevé­ben jókívánságait fejezte ki Solohovnak közelgő születés­napja alkalmából, ugyanis a kiváló szovjet író május 24- én lesz hatvan éves. A szívélyes fogadtatásra Solohov válaszolt, majd a je­lenlévők kérdéseire felelt. ülést tártait a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége Tegnap, május 12-én Mráz Ferenc elnökletével ülést tar­tott a Szakszervezetek megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen, amelyen a megyei pártbizottság képviseletében részt vett Veres Sándor, ^ a pártbizottság osztályvezetője is, első napirendi pontként Lőcsei Lajos, az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt igazga­tója számolt be a tröszt mun­ka- és üzemszervezési hely­zetéről, az átlagbér alakulásá­ról és a normák karbantartá­sáról. Ismertette azokat a fel­méréseket, amelyeket tavaly pjrc.ncjj pontjainak részlete- k eszi tettek az Ózdvidéki ba- ‘ ......, . „ Meghallgatta az elnökség Árvái Béla SZMT sportfelelős előterjesztését arról az intéz­kedési tervjavaslatról, ame­lyet a miskolci sportpálya­gondok enyhítésére hoztak. Szerepel a tervben az állami, vállalati és társadalmi erők­ből létrehozandó sportpályák szakszervezeti megsegítése is. Ezután dr. Kovács György, az SZMT jogi bizottságának ve­zetője tájékoztatta az ülés részvevőit a társadalmi bí­róságok munkájáról. Az elnökségi ülés egyes na­nyák munkanapjairól veszteségidejéről. és I sebb ismertetésére visszaté- I rünk. további kidolgozásához szük­séges. A Szovjetunió mintegy nyolc hónapos előnyre tett szert a Holdra, történő sima leszállás amerikai terveihez képest. A Surveyor amerikai űrállomás, mely feltételezhe­tően a Luna—5-höz lesz ha­sonló, legjobb esetben is csak 1966. januárjában indul el útjára. Gromiko látogatása a Költigyminisztériumban UH A. A. G romlka, a Szovjetunió külügyminisztere, magyar országi baráti látogatása során május l'.’-én t.:l '•IHozett Péter Jánossal, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterévé!. A két külügyminiszter eszmecserét folytatott a kél felet érdeklő idősze­rű nemzetközi kérdésekről. A megbeszélés meleg, baráti légkörben folyt le. MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele Péter Jánosi ebédet adott a szovjet kiH ügy miniszter tisztijeiére Péter János külügyfninisz- I adott A. A. Gromiko, a Szov- ter és felesége szerdán ebédet | jetunió külügyminisztere és Szerdán ismét mozgalmas napja volt a Borsodi Műszaki Hetek szervező bizottságának. Ezen a napon nemcsak a ko­rábban elkezdődött Közleke­déstudományi Egyesület vas­úti pályaépítési és pályafenn­tartási szakosztálya és az egye­sület miskolci szervezete ál­tal rendezett konferencia foly­tatta munkáját, hanem a dél­utáni órákban megkezdődött az Eötvös Lóránd Fizikai Tár­sulat borsodi csoportjának, valamint uz Építőipari Tudo­mányos Egyesület miskolci csoportjának egy-egy újabb ankélja is. A vasúti betonalj konferen­cia második napi programjá­ban Dipl. Ing. Wilhelm Klei­ne, a DB kölni vasútigazgató- ságának elnökhelyettese, a Német Szövetségi Köztársaság küldötte tartott tájékoztató előadást a Betonaljak fejlődé­se és mai szabványos kivitele az NSZK vasutainál címmel, majd dr. Kerkápoly Endre, a műszaki tudományok kandi­dátusa, tanszékvezető egyete­mi docens Betonaljakkal ki­alakított hézagnélküli vágá­nyok alépítményei, és üzemi kérdései címmel tartott érde­kes előadást. Ezután Erdős László villamosmérnök, a Be­tonaljak szigetelésével kapcso­latos legfontosabb kérdések vizsgálatát ismertette. Délután dr. Ferdinand Kli- mes tanszékvezető egyetemi tanár, csehszlovák küldött A vasúti felépítmény új szerke­zete előfeszített betonelemek alkalmazásával Csehszlová­kiában című előadását hall­gatták meg a küldöttek, majd Ósutorás János, az ÉM Beru­házó Vállalat mérnöke ismer­tette a feszített betonaljak nagyüzemi gyártásával kap­csolatos problémákat. A kétnapos konferencia vé­gén Harmati Sándor, MÁV vezérigazgatóhelyettes mon- ❖ dott zárszót, mintegy össze- £ foglalva, hogy mily nagy je- <$■ lentősége van a vasúti beton- ♦ Az Építőipari Tudományos Egyesület rendezésében pedig ifj. Horváth Béla, az ÉGSZI tudományos osztályvezetője tartott előadást a Borsodi la­kásépítés lakáspolitikai kér­déseiről. Az ankéton érdekes vita alakult ki. — pá — felesége tiszteletére a város­ligeti Gundel étteremben. Részt vett az ebéden Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Nemes De­zső. az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a külügymi­nisztérium több vezető mun- katársa. Az ebéden részt vett G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, s ott vol­tak a szovjet külügyminiszter kíséretében levő személyisé­gek. aljak alkalmazásának. Érde­mes megemlíteni, hogy csu­pán Magyarországon az új elemek üzemszerű alkalmazá­sa mintegy száz millió forin­tos megtakarítást jelent. Ezen­kívül 1902 óta. hogy hazánk­ban elkezdődött a vasbeton­aljak gyártása, nemcsak gyár­tási technológiát, műveletter­vet, tehát szellemi terméket exportáltunk, hanem napja­inkig mintegy 17 olyan gyá­rat telepítettünk külföldön, amelyek vasúti betonalj ké­szítésére alkalmasak. Talán ez is a magyarázata annak, hogy a kétszázhúsz részvevő között nyolc ország képviseletében harminc kül­földi szakember is jelen volt. Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat borsodi csoportjának rendezésében Lendvai Pálné egyetemi adjunktus bemutató­val egybekötött előadást tar­tott az elektrómikroszkópról. »9 Elégedetté fenni másokat... pp — Ma már nem egy asszony abból él, amit köztünk tanult. Van olyan is, aki pesti szö­vetkezetben dolgozik, mint szalm&tetős, földes letten. Az áldozatvállalásra, az emberi jóindulatot, szere- szabász, de gyerekruhát, ott­lJ./ tolcsvái házacska a emberek segítésére épült egész tetet. Nem vagyok túl érzé- honi köntöst mindegyik asz­tüz martaléka lett. Volna, aki mozgalmi múltja, húsz évi kenykedő ember.de az utóbbi szony megvarr, azt mondaná: ejh, nem kár tevékenysége. nőta'nácsi választáson, ahol ___ Ilyen, másoknak apró­é rte, düledező falaival, a fa- — Mindent megtettem vol- lemondásom ellenére ismét cseprő kis' dolgoknak tűnő luból kikopott szalmatetejével na, s ma is mindent megten- megbíztak a titkári teendők- eredményeink vannak, ame- már úgyis halálra volt. ítélve nélc. hogy béke, nyugalom le- kel, könny szökött a szemem- iye)t azonban nekünk kedves, régen. De a benne lakó öz- gyen a Földön. Ne érezze be. Csodálatos érzés volt vé- sokat jelentő emlékek Ha ösz- vegyasszonynak odaégett nagy szavaknak ezt. A hábo- gignézni a termen, ahol leg- sze-összejövünk, sokszor el­mindene: emlékei, holmijai, ru borzalmas dolog. A vér, a 'alább százhúsz ünnepi ruhás mélázgatunk a múlton szinte egész élete. Nem lett pusztulás iszonyatos látvány, asszony szorongott, és vissza- . ’’’ volna tehetsége soha újat épí- Az ostromot Pesten éltem át. emlékezni az első választásra. Bozsejovszky Nándorné, teni. A szerencsétlenség mé- Soha nem felejthető emléke- — Hányán is voltunk ak- mat mindenki csak írónké né­lyen érintette az özvegyasz- két égetett agyamba. Akkor, kor? Margitka néni... Bá- nmek szólít a faluban, sok szonyt. Azt sem tudta, hová ott, a lerombolt, tönkretett, nyószné... —, s az ujjain embernek, sok családnak adott legyen, mihez kezdjen. könnyel és vérrel áztatott számolgatja a résztvevőket — és ad hasznos tanácsot. Most Ékkor állt elő Bozsejovszky Budapesten határoztam el: Hatt-ányi néni... és még két- is éppen Sátoraljaújhelyből Nándorné az ötlettel: építsük bárhová vessen is a sors. ten. Igen, összesen hatan. Bi- tért haza, ahol mások ügyes- lei mi, tolcsvaiak az új há- egész életemet az emberek- zony... S most hússzor any- bajos dolgait intézgette. So- zat. Saját két kezünkkel, tár- nek, a békés élet védelmezé- nyian. *can megfordulnak a magá­sadalmi összefogással. sének szentelem. Nem volt könnyű dolog a nyos kis^ _ hazban, de talán S ma már —, pedig alig A inrc a férj, amíg a zárkózott, magányhoz szokott nem ’s bírná ki már, ha egy egy év telt el a tűzeset óta — ’ betegség el nem asszonyokat összemelegíteni. naP nem nyitnák rá az ajtót, áll a cseréptetős, szoba-kony- vitte, ebben is párja volt Sok sikeres, és . sikertelen _7 , hás, mindenki-építette takaros mindvégig. Az 1919-es vörös próbálkozás vezetett idáig. I\em Ln tt házacska. katona feleségével együtt Szakköröket, kézimunka, fő- , elismerés ösztonri ha­Nem véletlen, hogy Bozse- küzdötte végig az illegalitást, ző, szabó-varró tanfolyamo- valami más Valami be­jovszky Nándorné fejében s az újjáépítés esztendejé- kát szervezett Bozsejovszky ' c nrnplv született meg e gondolat, s ben is mellette állt tanács- Nándorné. Minden témát, ta- , . 'űleleH h(Lv segítsen hogy éppen ő akarta először csal, jó szóval. nulni valót összegyűjtögetett V. . , ,' , • " boldoggá’ a rombolást, pusztulást jelké- — Most, hogy egyedül ma- ezekben. S az érdeklődés nem \H - t^cvenS másokat s pezó, leégett falcsonkokat el- radtam. még inkább megér- maradt el. A nőtanács meg- JáFi^ töntetni és közös 'erővel újat tek minden gondot, szenve- alakult, tagjai egyre szapo- ezzel c sal ,s tmclm a helyébe. Nem vé- dést, s még többre értékelem rodtak. Juhász Judit Ä LUNA-P» Ä- HOLDBA KBY Borsodi Műszaki Hetek Folytatta munkáját a Közlekedéstudományi Egyesület Újabb két ankét a szerdai programban IRÁN“ i KÍVÜL köteles meggyőződni az át­haladás veszélytelenségéről. A járművek forgalmát nem zavarhatja, nem léphet aa úttestre, ha a jármű már olyan közel van, hogy a ve­szélytelen áthaladást (1!) nem lehet biztosítani. És végül: köteles az úttesten késedelmeskedés nélkül át­haladni, s tartózkodnia kell minden olyan váratlan ma­gatartástól, amely megza­varhatja, vagy megtéveszt­heti a jármű vezetőjét. Egyszóval a szabályok na­gyon világosan meghatároz­ták a jogokat és a kötelessé­geket Mégis gyakori, hogy sokan csak saját jogaikat jegyzik meg. Pedig az imént említett két adat figyelmez­tet Méghozzá nem a gépjár­művezetőket figyel meztetí, hanem a gyalogosokat. Április első három nap­ján három halálos közleke­dési baleset történt me­gyénkben. A gépjármű mind­három esetnél szabályosan haladt, viszont a gyalogo­sok... jogilag tehát nem lehe­tett felelősségre vonni sen­kit. Hiszen a vétkesek, saj­nos, drágán; életükkel fi­zettek. A gépkocsivezetői» napokon át nem mertek vo­lánhoz ülni. Pedig meg vol­tak győződve ártatlanságuk­ról. Mégis. Azóta több közlekedési baleset történt. Szívet szo­rongató események figyel­meztetnek rá, hogy nagyfor­galmú útjainkon nemcsak a járműveknek, hanem a gya­logosoknak is fegyelmezet­ten kell viselkedniük. A felelősség nem egyol- dalú. Minthogy nem egyoldalii az a ren­delkezés sem. amely a gya­logosok és gépjárművezetők magatartását, viselkedését, kultúrált közlekedését sza­bályozza. Megosztott — akár a fele­lősség! És vonatkozik a „zebrára"; meg arra is, ami azon kívöt történik. — n& — wrmwwwv vvi v-, i t-v»' \ Á „ZEE ÉS AIOI £ özlekedési rendőr elv­társ jött hozzám a minap, és azt mond- ; ta: írjunk néhány sort a gyalogosok magatartásáról, ' mert olyan tapasztalataik . vannak, hogy sokan félreór- ■ tik a „zebrára” vonatkozó jogaikat. És egy-egy baleset kivizsgálásakor szembetűnik, ; hogy nem a gépjárművezető a vétkes, hanem a gyalogos ; sértette meg a közlekedés rendjét. Statisztikai adatokkal bi- ! zonyítható, hogy a gyaiogo- ■ sok milyen sokszor lépnek ; figyelmetlenül az úttestre. Bizony, néha a becsíkozott ; átkelőhely sem menti meg ' őket a gázolástól. Tavaly például csaknem 200 olyan baleset történt megyénkben, amelynél a vizsgálat egyér­telműen kiderítette: a gya­logos volt a hibás. Az idén máris ötven ilyen esetet tart nyilván a közlekedésrendé­szet statisztikája. S amikor a hivatalos szer­vek az érvényben levő ren­delkezések értelmében meg­vizsgálják, mi ennek az oka, azt tapasztalják, hogy sokan nemcsak figyelmetlenül köz­lekednek, felelőtlenül lép­nek a „veszélyes zónába”, hanem félreértik „gyalogos­ságukból” fakadó jogaikat. Az igaz, hogy a gyalogos­nak a KRESZ értelmében elsőbbsége van a zebrán, a közhasználatú járművek megállóhelyeinél levő jár­dasziget és az ahhoz köze­lebb levő járda között. El­sőbbsége van a kanyarodó járművel szemben, vagy az útkereszteződésben, a járda meghosszabbított vonalában. Csak az a baj, hogy vannak, akik félreértik ezt az el­sőbbségi jogot. Akkor is le­lépnek az úttestre, amikor jól látni, hogy a gépkocsi már nem tud lefékezni, más­kor meg kényelmesen sétál­gatnak az átkelőhelyen, sőt néha megállnak beszélgetni. Erről pedig szó sincs a KRESZ módosításában! Ar­ról viszont igen. hogy a gya­logos, midőn az úttestre lép,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom