Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

4 Vacájmap, I96o, Hsájtss 9L ^3SAK5IAQTAEOE3Z4ö Mintegy öt és léi hónappal ezelőtt Tiszadorogmán jár­tunk. Tapasztalatainkat Izét cikkben adtuk közre, és már cikkeink címében feltettük a kérdést: „Tiszadorogmán meg­állt az idő?” A cikkekre több­féle reagálás történt, s azóta csaknem félév eltelt, öt és fél munkával, kísérletezgeté­sekkel, és kisebb-nagyobb eredményekkel teli hónap. Most újra felkerestük Tisza- dorogmát. A pedagógusok nem veszítették el kedvüket Az iskoláról írtuk az egyik cikkünket, ide látogattunk el először. A pedagógusokról megváltozott a vélemény a faluban. Legalábbis Wachter József iskolaigazgató erről biztosít minket. A nevelő-lét­szám is íeltöltődölt, mert a katonai szolgálatra bevonult képesítés nélküli tanító he­lyett. az igazgató feleségét vonták be ugyancsak képesí­tés nélküli nevelőként a mun­kába. Az iskola állapota kis mér­tékben javult. Bár lényeges javításra nincs kilátás, a mű­velődési otthonba kihelyezett osztály ablakait beüvegezték, és az egyik, eddig nem ren­deltetésszerűen használt, óvo­dai helyiséget is tanteremként használják néhány napja. A tanulmányi eredmények a tavalyihoz képest kis mér­tékben csökkentek. A félévi tanulmányi átlag 3,15, ami igen reális képet mutat. No­vemberben még csak két vég­zős tanuló jelentkezett to­vábbtanulásra, májusra már a huszonkét végzősből tizen­hat jelentette be továbbtanu­lási szándékát Érdemes meg­jegyezni a megoszlást: mező- gazdasági ipari tanulónak hét, ipari tanulónak hat iskolás je­lentkezett, ipari technikumba egy, mezőgazdasági techni­kumba egy, közgazdasági technikumba szintén egy, gimnáziumba egy sem. Az óvodában épített neve­lői lakást még most is szenes­kamrának használják, mert tárolót nem építettek annak idején, így most a tüzelő a parkettán hever. Az elhelye­zés még mindig rossz. Mint bevezetőben említettük, az is­kola épülete változatlan, a kö- ségj tanács tervéből törölték az ez évre beütemezett tata-* rozást. Vásároltak igazgatói lakást is, de azt is tatarozni kellene, s a járási szervek utasították a községet, hogy az ehhez szükséges összeget „gazdálkodjak ki” maguknak. Ez pedig Tiszadorogmán, ha figyelembe vesszük, hogy 30 ezer forintról van szó. aligha megy. Az idén az iskola kerí­tését és egy-két mellékhelyi­ségét javítják ki részben a költségvetésből, részben pe­dig társadalmi segítséggel. A társadalmi munkát a pedagó­gusok és a lanácsvezetők in­dítják meg. Irtunk arról annakidején, hogy az igazgató kivételével, minden nevelő elsőéves ebben az iskolában, most kezdi munkáját, s aggodalommal kérdeztük: vajon a mostoha körülmények között, nem vesztik-e el kedvüket, nem lankad-e majd a sok nehézség láttán buzgóságuk? Nos, a ne­hézségek leküzdésében még igen keveset léptek előre Ti­szadorogmán, de a fiatal pe­dagógus-gárda derűs, bizakodó kedvvel végzi munkáját az is­kolában, a felnőttoktatásban, ahol 3,54-es eredménnyel vizsgáztak tízen a hetedik osz­tály anyagából. Tömegeket, érdeklődőket vár a népművelés A népművelés tárgyi felté­telei öt hónap múltával mit- sem változtak. Ha csak meg nem említjük, hogy a szél most már nem jár keresztül - kasul a művelődési otthon termein, mert beüvegezték az ablakokat A színpad füg­gönyét szorgalmas pedagógus­kezek megvarrták, a székeket kissé rendbehoztáik. Maga a művelődési otthon továbbra is vigasztalan képet nyújt be­lül is, kívül is. A községi ta­nács vb. titkára nagy jóindu­lattal, s maga is sürgetően beszélt egy eddig még megha­tározatlan időpontban meg­épülő művelődési házról, melynek tervei már készen állnak. Az idén nem kerülhet szóba a klubszobákkal, ellátott művelődési intézmény meg­építése. Ami a személyi feltételeket illeti, azok valamicskét javul­tak az elmúlt öt hónap alatt Németh Kornél tisztelet-díjas művelődési otthon-igazgató­nak olyan segítő társai akad­tak, mint a helyi nötanács serény asszonyai. Ezek a tett- rekész asszonyok kórust ala­kítottak, s Wächter József vezetésével a februárban megalakult énekkar, már a járási versenyen ezüstérmet szerzett. Szintén a nőtanács alkotó közreműködése révén alakulhatott meg a 8 tagú tánccsoport. A színjátszó cso­port egyfelvonásosokat fanul, a lelkes Páli Etelka pedagó­gus vezetésével. A könyvtár­nak 750 olvasója van. Tisza- dofogmának talán ez a legna­gyobb kulturális eredménye, hiszen minden negyedik lakos olvasójeggyel rendelkezik. A fiatalok foglalkozásai vál­tozatlanul szegényesek. Keve­sen vannak, s ezért rájuk nemigen lehet számítani kul­turális megmozdulások idején. Mind az énekkar, mind a színjátszó csoport inkább a közép korosztálybelieket fog­lalkoztatja. A fiatalok elmen­tek a faluból állami gazdasá­gokba, ipari városokba. Az el­vándorlás összefügg a helyi | DUTELA ÁKOS: Emlék — Az erdő csendje fojtott, mely zenében Zengi most is örök dallamát, Hallod, hogy sírnak? a mely hegedűket, Hallod a rigók karcsú messzi füttyét S a kakukk hogy búgja fenn az oboát? Csak az ember töri új diszharmóniává! Daloló csend, örök ünneped: Fejszék csattognak, fűrészek vonítnak —• Irtják az erdőt, kik rászabadultak, Nem is törődve, mit cselekszenek. A tél vacog még most is idegünkben, Egy régi tél a fronton valahol; Míg a balta sújt, a törzs recsegve roppan. Mint mikor a gránát üszke robbant, 8 haló fák nyögtek a hó alóL Haldokló erdő fojtott, mély zenéje Szívembe markol — szörnyű új zene —• Rigók, kakukkok, nymfák énekén túl Hamisan, mint a félig már elszakadt a húr, Vonít a fűrész gyilkos éneke, Haldokló erdő, síró mély zenéddel Kályhámból is felbúgsz majd tudom; Mikor most a rőzsédet cipelve Hátamon a lelkedet viszem le. Rigók füttyével az erdei úton, o * e » s ► a t >ss9®s8e»»»»s»««#899«s«íse«8eeíe9eflsssí#»9s8» termelőszövetkezet gyenge gazdasági eredményeíveL A népművelési munka előbbre haladását „apróbb­nak” látszó tényezők is aka­dályozzák. Tiszadorogma mű­velődési otthona évente mind­össze 8000 forintos költségve­téssel dolgozik. Ebből az ösz- szegből nem futja táncruhára, csizmára, énekkari felszere­lésekre. A járás nem sok jó­val kecsegtet, helyi erőforrá­sokat mindezideig nem ku­tattak fel a dorogmaiak. Az ismeretterjesztés gyenge ágazata a dorogmai népműve­lésnek. Mindössze két előadást rendeztek a télen. Még a vasárnap délelőtti úttörőfoglalkozások érdemel­nek említést. Az iskola peda­gógusai okos, vonzó program­mal várják az úttörőket, akik amíg otthon szüleik készítik a vasárnapi ebédet, verset hallgatnak, játszanak, haboz­nak. ® Valami mozdulást láttunk már Tiszadorogmán. Az óra mutatója, azonban még mindig egyenetlenül, szaggatottan jár. Még több embernek, még több dorogmainak kell cselekvőén a tettek mezejére lépnie ah­hoz, hogy nagyobb eredmé­nyek szülessenek. Addig is, amíg az új művelődési ház megépül, a falu lakóinak jobban kell élniük mindazok­kal a népművelési lehetősé­gekkel, amelyek ma már a. ti- szadorogmaiak előtt sem is­meretlenek. Benedek Miklós— Párkány László Aforizmák Másképp ugat a kutya, ha fél, és ha tőle félnek. Csak az a színész játszik jól, amelyik arcával, tekinteté­vel és minden mozdulatával is kifejezi akaratát cs érzé­seit. Ur Az aforizma: filozófiai gondolat költői nyelven kifejezve. Hr Könnyebb teremteni, mint bizonyítani. Tör Fenyegetéstől még senki sem javult meg. .-ie Ne akarj a nyűiből tigrist nevelni1 te — Miért csinálsz az emberből gépet. Hivatal? — Csak abból csinálok, aki nem tud, vagy nem mer gondolkodni. te Dicsőség annak a nevelőnek, aid a tanítványait megta­nítja gondolkodni! te Az olvasó azt az írásművet kedveli, amelyikben a saját gondolataira is rábukkan. Tfr A munka: enyhíti a bánatot. A tehetségtelen művész csak akkor lehet becsületes em­ber, ha felismeri valódi képességeit, cs nem erőszakos­kodik tovább a múzsával. te Aki súlyos csapások után is megőrzi hitét a haladásbaru azt sohasem fogja a sors térdre kényszeríteni. Mennyire gyönyörködnénk a. tigris támadásában, ha. elő­re tudnák, hogy nem ejt sebet rajtunk! Hr Miért kevés a remekmű? Témában sokan bővelkednek, mondanivalója niár keveseknek van; a tökéletes formát viszont csak a kiválasztottak találják meg, és azok sem mindig. K. Kovács' Kálmán Meredith: Az önző Szeretteié valaha is valaki Meredith-et — Babita- on kívül? Még a középisko­lában merült fel ez a kérdés, s most újra felvetődött ben­nem, mikor megláttam a könyvesboltok kirakatában George Meredith Az önző cí­mű regényének szép új ki­adását. Tagadhatatlan, hogy ez az író elsősorban a sznobok bál­ványa volt, és az irodalom kis­sé különc kedvelőié, műveltebb íróké. Regényeinek alig van cselekménye. Lélekrajza pon­tos és alapos, de jellemzései­nek megértéséhez előbb egy különleges, egy időben után- zott társalgási mód útvesztői­ben kel] eligazodni. Stílusa megírása idején is keresett volt, ma még inkább túldíszí- teltnek tűnik. Irodalmi roko­nai: Steme és Jean Paul sem tartoznak a könnyen olvasha­tók közé, Meredith sem volt népszerű. Nálunk igazában nem is ismerték. Pedig rangos és elismerésre méltó író, kit rajongói a nagy költőhöz hasonlítva, a próza Browningjának neveztek. A Nyugat költői elsősorban vá­lasztékosságát, finomságait tisztelték. Számunkra elsősor­ban valóságismerete miatt ér­Bárpult — bárszékekkel m bárpult finom barna itt színű, fényes, elől sárga díszek élénkí­tik. A bárszékek forgatha- ták; nagy- és kistérmetűek kényelmes ülésre állíthatják, ahogy éppen a pult magas­sága, vagy a hangulat meg­kívánja. A. klub, amelyben ezt a bárpultot láttuk, meg­lepően kényelmes. Foteljai, asztalai modernek, vendég- marasztalóak. Ha felgyűl a. hangulatvilágítás, az illúzió tökéletes. Sietünk elárulni: a bár­pult ötlete a Sárospataki Ta­nítóképző Intézet hallgatói­nak fejében született meg. Szép az a kollégium, csupa tzirádi csipke és puhaság. Miért ne lehetne a. klubba beépíteni egy kis bárpultot székekkel? — gondolták a. hallgatók, s ötletüket azon nyomban megbeszélték ctz intézel vezetőivel. Igaz is. Ahol a kollégiumi élet, a■ klubélet olyan jó, mint a tanítóképző intézet­ben, onnan nem hiányozhat a szórakozásnak eme „mo­dern” kelléke. Így gondolták azok is, akik lehetővé tették a „házipresszó” létrehozását. A bárpult és székei min­den este funkcionálnak. Presszókávét, hűsítő italo­kat, süteményeket, szolgál­nak fel egymásnak a fiata­lok, s a hangulatos világítás közben mtustáncot járnak a lemezját­a jazzlemezek szón. indezt látva, az őre gebb diák felsóhajt. A zsákbakergetéstől a. bárpulttal berendezett klu­big több fényévnyi a. távol­ság. Ki emlékszik rá, ami­M télces. Az önző (The Egoist) cí­mű regénye rendkívül meg­győző, gazdagon árnyalt rajza, egy embertípusnak, melyet Meredith az arisztokrácia sza­lonjaiban ábrázolt. Ez a típus azonban máshol is megtalál­ható. Sir Willoughby sa^)tssaT tragikomikus alakja tulajdon­képpen nem „önző” a minden magának akaró értelemben, hanem inkább önimádó, a je­lenség már-már patologikus, beteges megnyilatkozásaival. A jobbára gúnyolódó, mint humorizáló Meredith „kéje­sen” szellemes dialógusaiban az tükröződik, hogy Sir Willoughby gőgön önistenító- sében egyszerre jelentkezik a hatalmába, gazdagságába vélt szellemi fölényébe belefeled­kezett, beleszédült, arisztokrata s egy alapjában véve egész­séges gondolkodású, talpig férfi, ki helyzetének válik tragikus, de mégsem sajnálat­ra méltó áldozatává. Alakja egy társadalmi osztálynak, de különösen a hatalomba, a gőgbe, az örökös felsőbbren­dűség érzetébe belezápult ember, s általában ennek a helyzetnek kiritikai feltárása. Meredith-ről nem tudjuk, hogy „bírálni” akarta-e a. kort, a viktóriánus Anglia uralkodó osztályát., melynek ♦ tagja volt, Valóságábrázolása azonban független esetleges ^szándékától. Bizonyító erejű ^remeklés: ebben a környezet­iben a leggazdagabb, a legszí­♦ ¥nesebb emberi jellem is szük­ségszerűen beszűkül allűrjei­dbe. hogy korabeli magyar ♦ szóval fejezzem ki magam: a Apöf áldozata lesz. Willoughby és a pöf ter­mészetrajza azonban nemesek ♦ a viktóriánus- — Angliát leplezi kor még a népi kollégisták ^le. Ez az alak és ez a helyza kenyeret, lisztet, krumplit ^más korban és más társadé ^hatalom veszélyét jelzi, mely­ében csak a hivatal, a rang gyűjtöttek kollégiumuk szá­mára, hogy az áldott jó sza­ki néni főzhessen valamit. ______ ______¥ ______ T alán egy-két makacs népi ♦„adja az észt”. Meredith' eT vmir.Ai ,ér). minden idők számái-a T hasznos olvasmány, mert egy ▼ veszélyre figyelmeztet. X ÍSY Válik k(>™nkbgn Az # ■’ onzo sd.tl­kollégiumi igazgató, egy-két öreg diák emlékszik mind­erre. De ezek emlékezetét is úgy átgőzöli a. bárpult, friss kávéjának illata, hogy azt mondják: a zsákbakergetés Á ínyencségből ..leckéztető Író­tálé« igaz sem volt... Jniájával” jelzéssé. (n—1) Kováts Lajos (fyj-iWL ^liznÄß-M-gMicui­Mtjtk Lubockij hegedüestje Az Országos Filharmőni miskolci kirendeltségének ki marakoncert bérleti sorozati bari rendezik meg május lí én, szerdán este Miskolcon Bartók Béla Zeneművésze' Szakiskola hangversenyterme ben Mark Lubockij szovjc hegedűművész estjét. Közre működik Ljubov Edlina szón jet zongoraművész. tv-müsorok nemzetközi központit Bernard Chevry francia tx szakember kezdeményezesér Cannesban megteremtené „A tv-müsorok fejlesztéséne nemzetközi központját”, központ telex-összeköttetésbe áll mintegy 10—15 tudósítójc val, akik a világ legkülönbc zöbb helyeiről t.ájékoztatjá az időszerű eseményekről. , központ bulletint ad ki, hog tájékoztassa a „n emzetkö: tv-piacot” a. készülő tv-fi i mekröl és beszerezhető müse rokról, továbbá elkészíti a ti állomások rendelkezésére ái ló filmek nemzetközi katalc gusát. dj kertészei létesül Dztíon Özdon az idén 800 ezer fo rintot költenek parkosítási-e faültetésre, jóval többet, min az előző években. A feladató kát azonban csak akkor lehe megnyugtatóan teljesíteni, h, egy korszerű, új kertészet lé tesül. A városi tanács kijelölte . kertészet telephelyét. Az els< ütemben a talajelőkészítés é egy 150 négyzetméter területi hajtatóház építése kezdődi! meg. imák 8 u— azok az emoereK niona- \ják, akik nem élnek a. falu •népe közt, hogy a. parasztok ’nem elég öntudatosak a. mun­kában, s főleg a munkakez­désben. Vicclapok állandó |szereplője az a gazda, aki úgxi • délfele ballag ki a közös föld­ijére. ■ — Nagyon kényelmes és • egyszerű dolog ilxjen formá­iban leegyszerűsíteni a dolgo­dat, s ide vezetni vissza, a Zoli­inak a még meglévő hiányos­• Ságoknak az okait, amelyek \miatt meg problémák vannak la mezőgazdaságban. • — Sikeresen gazdálkodik az la tsz, ahol agronómus va­gyok. Itt születtem ebben a [faluban, rokonaim, véreim a • parasztok, magam is az va- •gyok. Ismerem őket. Éppen .ezért húsomba. vágnak az •ilyen vélemények, mert nem. Iigazak. ■ — Engedjenek meg nekem egy feltételezést: . — Minket ilyen szempont­ból állandóan a nagyüzemi, jól szervezett gyári munká­sokhoz hasonlítanak. Én már végig gondoltam, anélkül, hogy bárkit is sérteni akar­nék: mi lenne, ha. a gyárban nem fújnának, ha, nem mű­ködne blokkoló óra, ha a. munkásoknak.' is belátásukra, lenne bízva, hogy mikor kez­dik a munkát? Mindenki olyan pontosan ott lenne a munkakezdéskor ? — Nem mondom. nagyon sokan ott lennének — de nem mindenki. — Most gondolják meg, mi van válunk? — Nincs semmi blokkoló órához hasonló eszközünk ar­ra., hogy pontos munkakezdés­re bírjuk a tagokat. Ennek el­lenére elvégezzük időre a ta­vaszi vetéseket, növénye­ink nem maradnak kapálatla- nok. s évről évre nő tsz-ünk tiszta vagyona, amelyet nem az én munkám, nem az elnök munkája gyarapít, hanem a >-e^><VO<S. OA &. v, *. Négyszemközt ta.goké. — Lehet-e az öntudatot hi­ányolni ott, ahol a legcseké­lyebb kényszerítő eszköz nél­kül eredményesen dolgoznak? — Tudják, mit tennék még ehhez hozzá? — Azt, hogy a legöntudato- sabbak nálunk éppen az idő­sebb tsz-tagok. Nem mondom, a fiatalokkal sínes túl nagy baj, csak mellettük kell áll­ni, figyelemmel kell kísérni őket. De azt hiszem, ez ter­mészetes, éppen fiatalságuk­ból adódik. — Csak tegyék a szívükre a kezüket: m.i különbek vol­tunk? — Apám középparaszt volU s csak magamról példázok. Amikor eljött a. krupxplika- pálás ideje, bizony nem •volt se vasárnap, se ünnepnap, ki kellett menni a földre. Na­gyon dühös voltam, hogy nem húzhattam, fel vasárnap a. fé­nyes csizmámat. Kimentem én a földre kapálni —, s ma­guknak most már bevallom —, minden krumpli szálat jól meghúzgáltam, amit megka­páltam. S amikor ezek tönk­rementek, nagy álszenten azt mondtam az öregemnek: — Látja, édesapám, megvert minket az isten, mert vasár­nap dolgoztatott, — Ezt csak azért mondtam el, hogy lássák, én sem vol­tam jobb fiatal koromban a deákné vásznánál. S ha most hozzáteszem, hogy ilyen do­log a. mai, közösben dolgozó fiataloknál egyenesen elkép­zelhetetlen, akkor elhihetit: nekem, nincs olyan nagy baj a mi. öntudatunk körül. — Egy biztos, nálunk is ne- velni kell a, fiatalokat, hogy mások és jobbak legyenek, mint mi voltunk. Szerintem ez a nevelő munka van olyan hatásos nálunk is. mint az iparban. Csak éppen nincs olyan sok alkalom arra, hogy az eredményeket lemérjük. <«><?•«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom