Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

ESZAKMAGYARORSZÁG Péntek, 196S. májas Prágába érkezeit a szovjet párt“ és konnáajküláoííség A felszabadulás 20. évfor­dulójának ünnepségeire csü­törtökön délután megérkezett Prágába a szovjet párt- és kormányküldöttség, amelyet N. V. Podgornij, az SZKP KB elnökségének tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára vezet. A delegáció fogadására a prágai repülőtéren megjelent Jozef Lenért miniszterelnök, Jiri Hendrych, a Központi Bizott­ság titkára, a CSKP KB el­nökségének tagjai, Vladimir Koucky, a CSKP KB titkára, Václav David külügyminisz­ter és más személyiségek. Csütörtökön több más szo­cialista ország párt- és kor­mányküldöttsége is megérke­zett Prágába. Szavazás s, Biztonsági Tanácsban a rhodesiai kérdésről A Biztonsági Tanács hét szavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadta azt a afro­ázsiai határozati javaslatot, amely felszólítja Nagy-Britan- niát, ne engedje meg. hogy Rhodesia kormánya egyolda­lúan kikiáltsa a függetlensé­get. USA intervenciók Közép*Amerikában 1)0 f* r / *‘“**^w zi­HUSrtű Santo Domingo DOMINIKAI KÖ2TARSAS. r C L »0 Ct * ti te ^ VENEZUELA H |l903, tfloa, t9t7,1918,192? U3AJNTERVENCIŐK K02EP-AMERIKÁBAN NYltr KATONAI INTERVENCIÓ (ÉVSZÁMA). 1Í92SÍ mmJMOM/űMWtío/Jsf'teMM): Az Amerikai Egyesült Államok elnöke május SM beszédében az USA-nak a Dominikai Biöztár- saság belügyeíbe történő nyílt katonai beavatkozá­sát azzal „magyarázta”, hogy ott a közelmúltban kirobbant kormányellenes, az alkotmány vissza­állítását követelő felkelés irányítását „kommunista elemek” ragadták magukhoz* Azt, hogy mennyire nem „kommunista veszély­ről” van szó, hanem az imperializmus közismert módszeréről, egyebek között a, mellékelt térkép is bizonyítja. Az Antilla (Karib)-tenger övezetének térképe bemutatja, hogy e térségben az USA a század ford uJő óta hányszor és mely ország bel- ügyeibe avatkozott be fegyveresen. A térképen megkülönböztettük az Egyesült Álla­mok nyílt és burkolt kajtonai beavatkozását. A burkolt intervenciók közül csupán a legismerteb­beket és legfontosabbakat tüntettük fel. Ezek olyan amerikai beavatkozások voltak, melyekben az Egyesült Államok hadseregének egységei közvet­lenül nem vettek részt, de a színfalak mögött hi­vatalos amerikai kormányszervek, mint például a CIA és más hasonló ügynökségek álltak. A dominikai katonai intervenció következtében létrejött nemzetközi helyzetre jellemző, hogy nap­jainkban mar nemcsak a haladó országok népei, hanem többek között számos közép-amerikai állam kormánya is tiltakozik­Hz HISZ iigíMizi Merült küld Miikáka Washington nem ismeri el Caamano kormányát A második világháború történetéből: & HAZÁRDŐROK «0 1948. március végén Hitler külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop, bombakárt szen­vedett dolgozószobájába^ an- igol újságokat tanulmányozott. A „London Illustrated News” és a .„Sphere” oldalakon át számolt be, ké­pekkel illusztrálva a maida- neki megsemmisítő táborban elkövetett szörnyű bűncselek­ményekről. Ribbentrop felfe­dezte nevét a háborús bűnö­sök nyilvánosságra hozott lis­táján. „Még hogy én, háborús bűnös!” — színlelt felháboro­dást. „Csak a kötelességemet teljesítettem, mint német tisztviselő. Maidanekhez sem­mi közöm, Az Himmler és Kaltenbrunner lelkén szárad.” Később Guderian vezérez­redest, a hadsereg vezérkari főnökét jelentették be. Gude­rian kíméletlenül tájékoztat­ta a katonai helyzetről. „Eisen­hower és Montgomery Közép- Németország felé masírozik, képtelenek vagyunk őket fel­tartóztatni. Csapataink re­ménytelen helyzetben vannak. Berlin legkésőbb négy hétén belül az oroszok zsákmánya lesz. A háború katonailag el­veszett. A legsürgősebben kérem, miniszter úr, hogy kezdjen tárgyalásba az ellen­séggel.” Heinz Guderian vezérezre­des számára rendkívül egy­szerű volt a probléma. A had­sereg vezetői elveszítették a csatákat, visszavonulnak a magánéletbe és átadják a parancsnokságot a diploma­táknak. Ribbentrop azonban hímezett, hámozott: ..Semmit sem kezdeményezhetek; ve­zérezredes úr, mert a fejem­be kerülhet. A Führer szigo­rúan megtiltotta az ellenség­gel való tárgyalásokat.” Guderian ellenkezett: „Himm­ler azt mondja, hogy a Füh­rer már nem sokáig él, állí­tólag gyógyíthatatlan beteg és nem ura akaratának .. Ribbentrop azonban tovább­ra is visszautasító maradt a vezérezredessel szemben. Guderian távoztával, Rib- bent rop Blank kisasszonyhoz fordult; s,Vajo!a elkerülne még Fusehlig eljutni?” Fuschl kis helység Felső-Bajorország- ban. Az ottani kastélyt Rib­bentrop roppant olcsón sze­rezte meg magának: tulajdo­nosát a dachaui koncentrációs táborba küldte! Ribbentrop nem látja tisz­tán, hogy a Führer tudta nél­kül kinyújtott béke csápjai eredménnyel járnak-e. Svéd­országban van egy barátja, Warburg bankár, még abból az időből, amikor pezsgőt adott el a Henkel! cég meg­bízásából. Ribbentrop, korábbi üzlet­barátján keresztül ajánlatot juttat el Churchillhez és az amerikai elnökhöz: a németek megadják magukat, a nyugati fronton, de tovább harcolnak a Vörös Hadsereg ellen. Eset­leg az angol—amerikaiak szö­vetségeseként. „A világbolse- vizmus — mondja Ribbentrop néhány bizalmasának — vég­eredményben az egész Nyugat nyilvánvaló ellensége.” A gondolat nem volt új. A német monopol urak eb­ben a helyzetben közvetlenül Himmlerhez fordultak és ha­sonló ajánlatot tettek. mint korábban már Schachtnak, Goerd elemek, Pooitznak: megnevezés- a nvugati hatal­makkal, a háború továbbfoly­tatása Kelét ellen. Kétségbe­esett lépésnek látszott, hiszen az ember csak végszükség ese+én dugja, felét az oroszlán torkába, de meg kell hagyni, napvonis logikus motívumokon nyugodott. A német monopóliumok és a vérben fürdő S'5' között már évek óta. szoros kapcsolat és gazdásági összefonódás állt fenn. A koncentrációs táborok foglyainak millióit „adták kölesön” előnyös bérért, ma­radéktalan kizsákmányolásra Kruppnak. Stinnesnek,. Fliek- nek. Junkersnek és az TG-. Farbennek. 1923-ban alakult meg az „SS birodalmi veze­tőiének baráti köré”, amely­nek tagjai közé a vezető né­met konszernek tartoztak. Sok százmillió márkát ajándékoz­tak az SS terror-apnarátusá- nak. Egyedül az IG-Farben konszern 84 200 353 márkát ajánlott fel 11 esztendő alatt! Nem meglepő tehát, hogy az urak most szerették volna jó kapcsolataikat, a végsőkig kihasználni. Tudták, hogy a nyugati hatalmak csak a kor­mány hivatalos képviselőjével tárgyalnának. Nos, itt van Himmler. Mindig az ő em­berük volt, most is mellettük kell állnia. Kilenc hónappal ezelőtt Himmler embereket kinozta- tott és gyilkoltatolt meg, akik a nyugati hatalmakkal való tárgyalás gyanújába kerültek. Most azonban hajlandó lenne ő maga is ugyanezt megten­ni; a Führer tudta nélkül akarja felvenni az érintkezést a Nyugat képviselőivel. Az. első érintkezések és „béke-fáradozások” sikeresek voltak. Féltékenyen vigyá­zott rá, nehogy más náci nagyságok is kapcsolatba ke­rüljenek Nyugaton az ellen­séggel. A hozzá hasonlókban mesterkedő Göring és Rib­bentrop megbízottait árulók­ként és kapitulánsokként, le­tartóztatta. Himmler súlyt he­lyezett rá, hogy ő legyen a béke egyedüli német atyja. © gj immler 1945. április 2-án " a Berlin melletti Hohen- lychenben hosszú megbeszé­lést folytatott a Svéd Vörös- kereszt alelnökével, Folke Bernadetté gróffal. Az SS Reichsführere amerikai ciga­retta és francia konyak mel­lett közölte ajánlatát: vala­mennyi, még életben levő zsidó származású denortált és valamennyi dán és norvég ha­difogoly szabadon bocsátása, de mindenekelőtt: a német csapatok nyugaton megadják magukat. ' „Továbbíthatná-e haladékta­lanul javaslataimat Eisen­hower tábornoknak?? — kér­dezte. A svéd gróf hajlandó volt országának kormányán keresztül Himmler javaslata­it továbbítani. Később Himm­ler ragaszkodott hozzá, hogy személyesen, négyszemközt beszélhessen Eisenhowerral. Gondot okozott neki, hogy kézfogással vagy német üd­Az Amerikai Államok Szer­vezete négyórás heves vita után, az Egyesült' Államok nyomására csütörtökön a ko­ra hajnali órákban határoza­tot fogadott el, amelynek ér­telmében amérikaközi fegy­veres erőket küldenek a Do­minikai Köztársaságba, a „béke helyreállítása érdeké­ben”. Kétes értékű győzelemnek minősíti ' a megfigyelők jórésze az AÁSZ szerda késő éjszakai szavazásá­nak eredményét az Egyesült Államok szem­pontjából. Többnapos rend­kívüli diplomáciai nyomás és tárgyalás ellenére Washing­ton éppen csak meg tudta szerezni a szükséges kéthar­mados többséget a dominikai „nemzetközi rendfenntartó erőre” vonatkozó javaslat­hoz. A javaslat mellett 14 or­szág szavazott, ellene öt de­legátus — Chile. Mexikó, Pe­ru, Ecuador és Uruguay kül­dötte foglalt állást. Venezuela pedig tartózkodott a szava­zástól. A nagynehezen kierősza­kolt határozat szerint az AÁSZ-tagállamok, lehetősé­gükhöz mérten, katonai és tengerészeti, illetve rendőri erőket küldenek Dominikába, a fegyverszünet biztosítására, és a külföldi állampolgárok érdekeinek állítólagos védel­mére. A Biztonsági Tanács szer­dán este folytatta az Egyesült Államok dominikai agresszió­ja miatt benyújtott szovjet panasz vitáját. Jordánia küldötte felszó­lalásában elítélte az ame­rikai beavatkozást és hangoztatta, hogy az ENSZ-nek kell kezébe vözlettel lépjen-e Eisenhower elé. .Bernadetté'kitért a kötec lező válaszadás" elől. Karl Wolff SS tábornok és Himmler adjutánsa, az olasz partizánok legádázabb hóhéra volt Kesselring vezértábor­nagy mellett. Ezt jól tudták Amerikában és Angliában is. Wolff „felsőbb parancsra” a svájci határokon át, éjszaka, titokban Asconába ment. Ott székelt egy idő óta Allan Dul­les, aki az amerikai titkos- szolgálat legfontosabb emberei közé tartozott és mindenütt benne volt a keze a játékban, ahol becstelenségeket agyaltak ki. Tanácsadójával, Schulze- Gaevemitz-cel, a Stinnes fi­vérek sógorával együtt fogad­ta Wolffot, hogy a kapitulá­cióra vonatkozóan megbeszé­léseket folytasson vele. Az SS tábornok a Stinnes-villában éjszakázhatott és megfelelő .alkalmat kapott arra, hogy ki­fejtse a legújabb fasiszta ál­láspontot: az angol—amerikai­ak a németekkel együtt vo­nuljanak a Vörös Hadsereg el­len. Dulles nem tehetett köte­lező ígéretet. „Mielőtt tovább tárgyalnánk, különösen poli­tikai kérdésekről, a német csapatoknak Olaszországban kapitulálniuk kell.” Erre viszont Wolff nem kapott felhatalmazást, búcsút vett azzal az ígérettel, hogy rövidesen jelentkezik. Olasz­országba való visszatérésekor főhadiszállását körülvették az olasz szabadságharcosok. Fel akarták akasztani honfitársa­ik hóhérát. Dulles azonban időben értesült á történtek­ről és ügynökeinek egy cso­portját Chiessoba irányította, akik az utolsó pillanatban megmentették a szorongatott SS-banditákat. A Stinnes-villában, Asco- nában naphosszat folyt a tár­gyalás. Megegyezésre ' még nem került sor, mert a nyugati képviselők vonakod­tak belemenni a legfontosabb német követelésbe, hogy a fasiszták akadálytalanul foly­tathassák. tovább a harcot a Szovjetunió ellen. , Egy indiszkréció révén Hit­ler értesült a titkos tárgya­lásokról. Haladéktalanul Ber­linbe rendelte Wolffot. Az S3- tábomok először nem akart utazni. Kaltenbrunner taná­csára végül mégis csak ki­vennie a helyzet irányítás sát. Stevenson amerikai küldött beszédében igyekezett mente­getni az Egyesült Államok akcióját. Morse demokratapárti' sze­nátor ismét nyilatkozott, és újból helytelenítette, hogy Johnson a katonai kiadások megemelését kérte. Az Egyesült Államok had­üzenet nélküli háborút vi­sel Ázsiában — mondotta. A nemzetközi bandiíizmus politikáját követjük. Kormányunkra úgy tekint a világ, mint amely megittasult a katonai hatalomtól — han­goztatta. Az AFP hírügynökség közli Caamano, áz újonnan megvá­lasztott dominikai elnök élet­rajzát. Francisco Caamano Deno csupán 32 éves, noha többnek látszik. A Caamano- és a Deno-csa- lád spanyol bevándorlók le­származottja, mindkét famí­lia az ország elitjéhez tartól zik: Caamano apja befolyás sós katonatiszt volt a Trujillo-- rendszer idején és jelenleg az Egyesült Államokban él. Caa- manó 1951-ben végezte el a dominikai katonai akadé­miát, 1900-ban, miután kato­nai tanfolyamot végzett egy amerikai tengerészgyalogos támaszponton Virginiában! majd egy amerikai katonai iskolában. Kaliforniában, őr­naggyá nevezték ki. egy éw» vei később, pedig alezredes­sé. 1962-ben részt vett- egy összeesküvésben, amelynek a célja az volt, hogy eltávo­lítsák a dominikai rendőrség éléről Belisario Peguero ez­redest. Ebben az összeeskü-- vésben részt vett Elias Wes-, sin tábornok is. aki jelenleg á Caamanoval szembenálló kap tonal erőket vezeti. Washingtoni jelentések arO ról számolnak be, hogy sX Egyesült Államok nem haj-j landó elismerni Caamano kor-« mányát ,j Líbia is visszahívta honul nartielet Libia kairói ügyvivője fel­kereste Sayednofalt, az Arab Liga helyettes főtitkárát és értesítette arról, hogy kor­mánya az arab országok kül­ügyminisztereinek az izraeli nyugatnémet fegyverszállítá­sokkal kapcsolatos határozata értelmében tiltakozásul visz- szahívta bonni nagykövetét. Az Arab Ligához ezzel pár­huzamosan intézett líbiai jegyzék hangsúlyozza, hogy Libia a Palesztinái problem«; megoldásának egyetlen lehe­tőségét az arab államfők csúcsértekezletén megjelöli úton képzeli el. Ez a jegyzék a líbiai állásJ pont megváltozását jelentig egyfelől a Bonn és Kairo vi­szályában $ eddig tanúsított fehntartások megszűntét) másfelől Burgiba tunéziai el­nök álláspontjának elvetését.1 Beofica—Gj7or 4s0 (4; hallgatásra. jelentkezett, a Führern^/. Elózuieg vc^rende- letet készített, eljuttatta Dul- •leshoz, hogy szükség esetén hajtsa végre. Dulles szeren- csekívána tokkal bocsátotta ú inak. m 1/ iáltás harsam „Vigyázz! “ A Führer!” A jelenle­vők megmerevednek. A „hő­sök bunkerében”, a birodal­mi kancellária épülete alatti folyosókon, lassan vánszorog az egykori hatalmasság. Arca halottsápadt, feldúlt, nyoma sincs rajta a „győzelem tuda­tának”, térdei szinte minden lépésnél meginognak. Csak botra támaszkodva tud járni. Privát termeibe vonul vissza. Parancsára kedvenc lemezeit játsszák. Látogatója van: Dr. Ley, „birodalmi szervezési vezető”. Ez a megrögzött fasiszta nem tud belenyugodni a vereség­be, utolsó, kétségbeesett men­tési kísérletre akar vállalkoz­ni, szabad . csapatot alakítani a Nemzeti Szocialista Párt megbízható tisztviselőiből. Kérkedve jelentette ki: „40 000 fanatikus harcosért kezeske­dem, mein Führer. A kivá­lasztottakból álló szabad csa­pat az ön büszke nevét fogja viselni”. A Führer áldását ad­ja. A kiválasztottakból álló szabad csapat azonban soha­sem alakul meg. Ley távozása után Hitler leállíttatja a lemezjátszót. Kaltenbrunner, a legfőbb Gestapo főnök kíséretében Wolff SS-tábornok jelenik meg kihallgatásra. Be kell számolnia asconai megbeszé­léseiről. Eleinte dadogva be­szél, azután kissé megnyug­szik. Hitler nyugodt marad, nem kap dührohamot, figyel és hallgat. Kicsit gondolko­dik, azután levonja a követ­keztetést: az SS vezetőségének akciója nem jelent szembe­szegülést a rendszerrel, vagv összeesküvést a párt ellen. Sőt, ellenkezőleg: a nemzeti szocializmusnak tovább kell élnie és folytatni a harcot a Szovjetunió ellen. Végered­ményben, miután ők is „ger­mán eredetűek”, az angol— amerikaiak nagyon is alkal­masak a kommunizmus elle­ni harcra. Hitler így dönt: „Nem akarok útjába állni az önök tárgyalásainak. Miattam folytassák tovább, de meg­mondhatom, nem sokat re­mélek tőlük.*1 ‘Ennyi elegendő ;ís, mert es­zel Wólff SS-tábornok zöld utat. kap amerikai és angol bizalmi embereivel való to­vábbi tárgyalásaihoz. Asconá- ban rövidesen okmányt írnak alá, amely kimondja, hogy az olaszországi német csapatok megadják magukat Alexander vezértábornagynak. Sem az amerikaiak, sem az angolok nem tartják szükségesnek a. szovjet kormányt a titko3 megegyezésről tájékoztatni.' Ennek ellenére Moszkvában, nagyon hamar értesülnek az Asconában történtekről. A szovjet kormány erélye­sen tiltakozott a szövetséges kötelezettségek megszegése el­len nyugati partnereinél és ragaszkodott a teheráni és jaltai egyezmények betartásá­hoz. A fasiszták kénytelenek voltak a Szovjetunió előtt is feltétel nélkül kapitulálni! Washingtonnak és London­nak engednie kellett. Nem hagyhatták figyelmen kívül a Szovjetunió nemzetközi tekin­télyét és a tömegek hangula­tát az Egyesült Államokban) valamint Angliában. A külön folyó és a Szovjetunió ellen irányuló megbeszélések Svéd­országban is abbamaradtak. Himmler 1945. április 24.' éjszakáján még egyszer talál­kozott gróf Folke Bernadotte- al, ezúttal Lübeckben. A gróf­tól megtudta, hogy Eisenho- wernek nincs szándékában különbékét, vagy egyoldalú fegyverszünetet kötni a fa­sisztákkal. „Himmler úr, önöknek a Vörös Hadsereg előtt is le kell tenniök a fegy­vert” — mondotta. Himmler először kétségbeesett, azután gyorsan magához tért és me­gint kérkedni kezdett: „Átve­szem egy zászlóalj parancs­nokságát a keleti fronton és harcba indulok.” Néhány nappal a kapitulá­ció után, elharapott egy elrej­tett méreg-ampullát, és gyá­ván a halálba menekült. A „hősi halált” nem az ő szá-' mára találták ki. fi monopol uraknak és a " fasisztáknak, további kí­sérleteik ellenére sem volt szerencséjük utolsó aljas csel­szövésükkel. A Hitler-ellenes koalíció hadseregei eldöntöt­ték a hitleri Németország sor-' sát! Horst Czerny és dr. Óla) Groehlef

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom