Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

Gs&törtSfc, 19(55. SMäjns 6. ©SZAKIK AG Y A W ÖRS JE A Cl s Hetedszer is élüzem Öt éve ms elsők kozott Másfél milliárd kilowatt ára — Gazdaságosabb termelés — I issza akarják hódítani a vörös zászlót is Segítség az átrósÉiütfa mezőgazdasági üzemeknek A Földművelésügyi Minisz­térium növénytermesztési és állattenyésztési főigazgatósá­gán tájékoztatást adtak az ár­vízsújtotta vidékek mezőgaz­dasági üzemeinek jelenlegi helyzetéről és a tervezett ak­ciókról. Közölték többek kö­zött, hogy az elöntött majo­rokból. elsősorban olyan gaz­daságokba telepítették át az állatállományt, ahol megfele­lő takarmánykészletek is vol­tak. A folyamatos ellátásuk­ról elsősorban a helyi szervek gondoskodnak, ugyanakkor — az illetékes hatóságok intéz­kedésére — az ország vala­mennyi cukorgyárában össze­gyűjtötték a szárított répa- szeletet, a magtárakban pedig a tartalék abraktakarmány- féléket. Az első gyors' szállít­mányokat már a napokban útnak indítják a legjobban rászoruló gazdaságokba. A Földművelésügyi Minisz­térium szakemberei elsősor­ban a rövid tenyészidejű ku­korica hibrideket, továbbá a nagy takarmánytömeget adó, fehérjékben gazdag keveréke­kei: — borsós napraforgót, nap­raforgós csalamádét, — ajánl­ják az őszi és tavaszi veté­seket ért károk csökkentésé­re. Ezenkívül — at! adott vi­dékeknek. illetve a talajálla­potnak megfelelően — jó ter­mést várhatnak a május ele­jén elvetett kölestől, moh ár­tól és mustártól is. Tnlnn azért is van olyan x (mm renc^ tisztaság a palkonyai erőmű egész terü­letén, ipert az itt dolgozó em­berek nagyon szeretik a vi­rágokat. A palkonyai erőmű­ben sok a virág és sok a jó ember.;. A hejáratnál elhelyezett sok kis tábla helyére most egy nagyobb került, a legújabb: „Hétszeres élüzem”. Éppen akkor jártunk ott, amikor fel­szerelték. Két munkás a lét­rán állva igazította, a harma­dik a földön állva figyelte. Előbb a jobb, aztán a bal sze­mével célozta a helyes irányt: a pontossághoz, a precíz mű­szerek figyeléséhez szokott szemek nem tűrnének el egy milliméter eltérést sem. An­nak a táblának úgy kell ott állnia, hogy, aki csak erre jár, rögtön lássa, itt minden a helyén van. Aprólékosak és gondosak az ilyen kis dol­gokban és éppen ilyen apró­lékosak és gondosak a nagy dolgokban is. Ezért lett a Palkonyai Erőmű Vállalat he­tedszer is élüzem. öt év alatt, 1960. január elseje óta meg­szakítós nélkül a legjobbak színvonalán dolgoznak, s ha voltak is közben zökkenők, eredménykiesések, közös ösz- szefogással mindig helyrehoz­ták a mulasztást. Voltak esz­tendők, amikor év elején és év közben is megkapták az élüzem jelvényt, a Miniszter- tanács és a SZOT vörös ván­dorzászlaját pedig háromszor őrizték. A Kelenföldi Erőmű most hódította el tőlük, nem kevés erőfeszítéssel. Nem tit­kolják, az a szándékuk, hogy visszahozzák onnan, mert an­nak a zászlónak Palkonyán igen jó helyet csináltak ... Megkérdeztem útitól" Zagyvái Bélától: hogyan dől Egy egész emeletet kap bor-, cipó- és szőrmeipar A Budapesti Nemzetközi Vásáron a könnyűipar átépí­tett pavilonjában az eddiginél sokkal nagyobb teret, egy egész emeletet kapnak az idén a bőr-, cipő- és szőrme­ipar gyártmányai. Az önálló bemutató ösztön­zően hatott a gyárakra, sok új modellel gyarapították a több mint ezer féle cipőből álló kollekciójukat. A kollek­cióból most mintegy 400-at tekinthetnek meg a vásárlá­togatók. Az állami cipőipar készítményei 11 vitrinben so­rakoznak majd, külön vitri­neket kapnak a szakosított, egy-egy cipőféleség gyártásá­ban a profilgazda vállalatok. goznak? Pontosabban: a tál erőműben, ahová a szélró- fi zsa minden irányából tek rek, munkások és szakembe- ahol a beindulás után Anyagbörze“ Miskolcon Háromszáz vagon előregyártóit elem Hasznos megbeszélésre kerül sor május I az SZMr>széknázban ■en Strandot kap Egeriövő Mezőkövesdtől néhány kilo­méterre kőolaj után kutat­nak. Nemrégen Egerlövönél fúrás közben 40 fokos termál­vízre bukkantak. A kút mint­egy 1200 liter vizet ad per­cenként. Egerlövőn úgy tervezik hogy hasznosítják a felszínre törő vizet. Nyárra strandfür­dőt létesítenek mellette. A (torsod megye! Állami ÉpHninar! Vállalat segítséget nyújt a fővárosi építkezé­sekhez. A Kilián íszako’* gyártott közép- és nagyblokk okból nagy mennyiséget szállítanak Budapestre. Az Építőipari Szállítási V. különleges teherautókon, törés- mentesen szállítja a hatalmas elemeket a munkahelyről a vasúti vagonokba. Foto; Szabados György Miért nincs rend a gépjavító állomásokon? Sándor, az Encsi járási Ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, és File Sándor, a já­rási pártbizottság titkára együttesen mondották a mi­nap: — Nincs rend a gépjavító állomásokon. Sajnos, még az adott körülményeket méltá­nyolva is rosszul dolgoznak ezek az üzemek. Az encsi járásban 25 trak­tor nagyjavítására, motorcse­réjére kötött szerződést a Zsolcai Gépjavító Állomás. A nagyjavításon átesett gépek­ből kilenc már all, üzemkép­telen, pedig még alig dolgo­zott. Igaz, hogy a gépeket nem közvetlenül Zsolcán ja­vították, hanem valahol Szol­nok megyében (a járás veze­tői nem tudták megmondani, hol), de azokért a Zsolcai Gépjavító vállalt felelősséget. Mint láthatjuk, nem egyes esetekről van szó. Sajnos, az a jellemző, hogy a gépállo­mások, gépjavító állomások és üzemek nem látják el meg­felelően feladataikat. És nem is csak objektív okokról van szó. Mert vannak objektív okok is, mint például az al­katrészhiány, vagy a megfele­lő felszerelés, szerelőcsarnok és a megfelelő szerelőgárda hiánya. Azonban az objektív körülményeken túl a gépjaví­tó üzemeket kell hibáztatni. Mert ha egy gépet úgy adnak ki az állomásról, hogy az jó, üzemképes és a javítási díjat is átvették érte, akkor az a gép legyen valóban üzemké­pes, és ne romoljon el még hazavitel közbeni A gépjavító üzemeknek ezen sürgősen változtatótól; kellene. Az a tisztelet, elis­merés és becsület is, amit a régi gépállomások vezetői és dolgozói az elmúlt másfél év­tizedben hősies küzdelemmel kivívtak és megszereztek, er­re kötelezi őket, , ii... . ........ (Sz. J.) s zedték. Kiderült, hogy a fék­dugattyúra a típusnak meg­felelő gumidugattyú helyett diesel-hengerfejhez való gu­migyűrűt raktak a gépállo­máson. Így a fékhenger be­szorult mind a három gépen, és kicsi híján közlekedési balesetet olcozott. A gépállomás igazgatója és főmérnöke azt felelte a ter­melőszövetkezet elnökének, hogy azért tették fel a diesel­hengerfejre való gumigyűrűt, mert nem lehet megfelelő al­katrészt kapni. Másnap Ju­hász István elnök Miskolcra utazott, és az AGROKER-nél annyi komplett, fékhengert ta­lált, amennyit akart. Igaz, hogy egy fékhenger ára 386 forint, de akkor is! A gépál­lomás vezetői ne így akarja­nak takarékoskodni, főleg ne a más zsebére! Ráadásul ne tegyék ki a gépeket és a gé­peket vezető embereket bal­es etves zély nek! A termelőszövetkezet elnö­ke jelentette az esetet a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyán is, és kérte Bodroghy Éde gépészeti előadót, menjen ki a tsz-be, nézze meg a gé­peket, és készítsen jegyző­könyvet. Bodroghy Ede máig se ment ki. Az elnézés, a hallgatás, a hivatali kötelesség elmulasz­tása is ludas abban, hogy gépjavító állomásaink sok esetben rosszul, gondatlanul dolgoznak. Hogy nem töltik be hivatásukat, hogy nem örömöt, hanem gondot, sőt anyagi károkat okoznak ter­melőszövetkezeteinknek, ab­ban, úgy vélem, a járási ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyait is mulasztások terhelik. Erőteljesebben kellene köve- telniök a jó, pontos munkát, és meg kellene szigorítaniok az ellenőrzést. Nemcsak objektív iá játszanak közre Am menjünk tovább! Ne csak Mezőcsátról és Sárospa­takról beszéljünk. Simaházi 1 A tiszabábolnai termelőszö­vetkezet elnöke panaszkodott nemrég. Átadta!; a Mezőcsáti Gépjavító Állomásnak egy DT-t főjavításra, azaz motor­cserére. Ez csábító dolog, mert az állam 50 százalékos kedvezményt biztosít, ha a termelőszövetkezet főjavítási szerződést köt. A javítást 30 nap alatt kellene elvégezni. Ve eltelt száz nap is, és a DT még sehol. A tiszabábolnai termelőszö- - vetkezet a DT-n kívül külön­böző típusú traktorokat is küldött a Mezőcsáti Gépjavi- ■ tó Állomásra. Ezek közül a G—35-ös és a GS javítása ugyanúgy elhúzódott, mint a DT-é. A többit visszakapták. De hogyan? Úgy, hogy az adagoló már akkor rossz voft, amikor a gép hazaérkezett, a tárcsa pedig másnap szakadt le. Nemsokára „felmondta a szolgálatot” a kuplung is, és elromlott a differenciálzár. A gépei; vissza vittél; Mezőcsát- ra. És érdekes módon másod­szorra meg tudták javítani. Miért van ez így? Mire való ez? „Kijavíttíl“ állapota De menjünk más vidékre. Sátoraljaújhelyen, az Uj Erő Termelőszövetkezet elnöke el­mondta, hogy megvásároltak három darab Zetort a Sáros­pataki Gépállomástól. A Ze­tort „kijavított” állapotban és ennek megfelelő áron adták át. A távolság Patak és üj- hely között 12 kilométer, mű­úton. A Zetorok ezt a távol­ságot sem tudták megtenni. Már az úton kínlódni kellett, hogy valahogyan hazajussa­nak a tsz-be. Elromlott a fék- berendezés és a hűtőből folyt a víz. Otthon a gépet szét­zet is párosul ehhez; Öt év óta mindig az elsők között vannak. Mit szólna a többi vetélytárs, ha elmaradnának saját szintjüktől? Akarják, dolgoznak érte, hogy a kiví- vott elsőséget megtartsák, ez a szándék átitatódott, talajra lelt minden emberben és év­ről évre erősödik. A megtisztelő kitüntetést múlt évi termelési eredmé­nyeikért kapták. 1 milliárd 556 millió 600 ezer kilowatt/ óra áramot termeltek. Kapa­citás kihasználásuk majdnem 100 százalékos volt. Jobb üzemvitellel, hozzáértőbb, pon­tosabb munkával növelték a gazdaságosságot, tovább csök­kentették az önköltséget, egy­szóval: egy kicsivel mindent jobban csináltak. Ezekből a mutatókból tevődik össze az az eredmény, melynek alap­ján ismét a legjobbak színvo­nalára emelkedtek. Tníúíro a nyolcadik ki- juvuia tüntetést szeret­nék megszerezni. De van egy hiúbb, nagyobb álmuk is: visszahozni Kelenföldről a vörös zászlót. Ez az év eldön­ti, hogy sikerül-e nekik? Onodvári Miklós még sok kezdeti problémát kellelt leküzdeni, s ahol ma is akadnak gondok, — hogyan tudták az embereket ennyire egy nevezőre „hozni”? Meg sem lepődött a kérdés miatt. Már várta — mondta —, mert ezt már mások is sok­szor kérdezték tőle. S a lé­nyeg, a válasz is ebben van: a hétszeres kitüntetés titka, hogy egy fejjel gondolkodna!;, egy nyelven beszélnek. Talán sablonosnak tűnik, de ez az igazság: ahol a gazda­sági vezetés nem dolgozik „össze” a pártszervezettel és a tömegszervezetekkel, ott ne számítsanak kiugró sikerre, ott nem lehet a nagy felada­tokat maradéktalanul teljesí­teni. Palkonyán az igazgató, a párttitkár, a szakszervezett titkár minden feladatot egyez­tet, mindent és mindig meg­beszélnek, minden találkozá­suk egy-egy munkaértekez­let;. Ha a felső vezetés hiva­tása magaslatán áll, s a fel­adatokat másokkal is meg­osztja. — a kötelességtudót, a rendszeretet nem hagyja nyugton az embereket. Az sem titok: bizonyos hiúságér­lalatnak, vagy egy szövetke­zetnek 60 ezer forintért, ak­kor a 40 ezer forint különbö- zetet a bank megtéríti a gyárnak. Ki bonyolítja le ezt az „anyagbörzét”? A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalatot 11 évvel ezelőtt azért létesítették, hogy segít­séget nyújtson a vállalatok­nak fölösleges készleteik fel­tárásában és értékesítésében. A MAGÉV végezte is ezt a feladatot, de ezt a lehetősé­get az idei rendelet most még jobban serkenti. A MAGÉV országszerte nagyszabású „anyag börzéket” rendezhet. Miskolcon május 11-én, dél­előtt 10 órai kezdettel az SZMT-székház 1; számú ta­nácstermében a MAGÉV, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bank és a tanács helyi szerveivel kar­öltve megbeszélést tart me­gyénk állami ipari, építőipa­ri. közlekedési, mezőgazda- sági vállalatai és egyéb álla­mi gazdálkodó szervei, a SZŐ VOSZ és az OKISZ fel­ügyelete alá tartozó szövetke­zetek vezetői, anyaggazdálko­dással foglalkozó szakemberei részére. Az ankét előadói ismertetik a rendeleteket. az értékesítés lehetőségeit, és azonnal vála­szolnak a részvevő vállalatok kérdéseire. A fölösleges kész­letekről szóló kimutatásokat átveszik a megjelentektől és az ankét utáni napokban a MAGÉV szakemberei felkere­sik megyénk vállalatait, segí­tenek a készletek feltárásá­ban. illetve megvásárolják a pofiljukba tartozó fölösleges rmvngokat. R eméljük, megyénk ipa­ri és mezőgazdasági létesítményei felhasz­nálják ezt a jó alkalmat és hasznosításra adják át a nép­gazdaság tartalékainak eddig indokolatlanul lekötött részét, a raktárakban porosodó érté­kes gépeket, anyagokat. B. A. rí vek óta beszélünk már 1 róla. hogy megyénkben : több ipari és mezőgaa- 1 iasági létesítménynél felhal- : nozodtak különféle anyag- t készletek. Visszás jelenség ez, aiszen vállalataink egy részé­nél a termeléshez szükséges . anyagok sora hiányzik, s ugyanakkor ugyanezek az ; anyagok másutt hosszú idő ; úta, mint fölöslegek porosod- ,: nak a raktárakban. Szüksé­gessé vált tehát, hogy közpon- . ti intézkedések szabályozzák a fölösleges készletek haszno- ; sitását. Ez év februárjában jelent 1 meg a Pénzügyminisztérium , és az Országos Tervhivatal közös utasítása az elfekvő . készletek hasznosítására. Ez ; az utasítás lehetővé' teszi, hogy a vállalatok fölösleges készleteiket az anyagi érde­keltség érvényesítésével, ke­reskedelmi módszerek alkal- i mazásával értékesítsék. Min­den megkötöttség nélkül ér- : tékesíthetik a központi gaz- < dálkodás alá tartozó készlete- i két is. ' I Kimondja a rendelet azt is, ! hogy azokat a készleteket, : amelyeket vállalataink a i múlt évben szereztek be, de i az idén még nem használnak tel. fölöslegessé lehet nyllvá- . nítani és el lehet adni bár- ] mely más vállalatnak, vagy , szövetkezetnek, ktsz-nek. ] Az eladó és a vevő is min- i denképpen előnyös helyzetbe ; kerül. Kezdjük a vevővel: ; olcsóbban és gyorsabban jut: hozzá a számára nélkülözhe- : teilen anyagokhoz. S veszít-e 1 az eladó, ha az általa meg- 1 vett összegnél olcsóbban adja i el készleteit? Nos. bármily ; meglepő: nem. Az új rendelet szerint uevanis ha a vevő alacsonyabb árat ad a kész­letért, mint annak régi érté- i !;e. akkor az eladó a Nemze- 1 ti Banktól a különbözhet s meokavia! Vegyünk egy pél- i áát: Ha valamelyik gvár el- í adja 100 000 forint értékű kész- 1 letét egy mezőgazdasági vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom