Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

Ozdnn az acélmű vaslemez Világ prolötárScrf, egyesültetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 105. szám Ára; 50 fillér Csütörtök, 19R5. május 6. Húzzák a kéményt fc***★* * *★*★★***★*★**★**: 'M I Tudós yeiidéfíüuk Balálaienelek Miért nincs rend a gépjavító állomásokon? Ha nyernék... rsSSgírSrtA 600 éves Miskolci ünnepségei A csillagok világában Uj nőtanácsi vezetőség az új városban í amelyeknél nagy jelentőségű technikai újítást is megvalósítanak. A martinkemen- cékböl távozó füstgázok hőjét felfogják és ebből ismét gőzt állítanak elő. Képün­kön: Stefan János cs Kazsu Róbert kéményépítők már hatvan méter magasságban tartanak az egyik új kémény építésével. (MTI foto; Birgés Árpád felvetnie)­Jó ütemben halad a tavaszi munka a mezőesáti járásban Az enyhe tél után kedvező körülmények között kezdhet­tek a mezőesáti járás terme­lőszövetkezetei a tavaszi mun­kához. Bár a csapadékos idő­járás itt-ott késlelteti a ten­nivalókat. tsz-eink időben megkezdték az előkészülete­ket. Jó magágyat készítettek, s optimális időben, április 15- ig sikerült földbe tenni a ta­vaszi kalászosokat, a borsót és a korai burgonyát. Az esőtlen napokat, órákat kihasználva megfelelő ütem­ben halad a cukorrépa, nap­raforgó vetése is. Különösen jó a munka szervezése és mi­nősége a hejőpapi Petőfi, a hejőbábai Uj Élet, a tiszake- szi Tiszamenti, a tiszapalko- nyai Petőfi, a mezőesáti Mun­kásőr közös gazdaságokban. Ezzel szembgn az emődi Sza­badságharcos, a tiszadorog- mai Új Élet, a tiszatarjáni Alkotmány termelőszövetke­zetekben bizony megkéstek a tavaszi munkával, sőt a ve­tések minősége sem kielégítő. Komoly gondot fordítunk járásunkban a növényvéde- lemre is. Köveskúti Gábor agro-propagandista Automatikus készülék az áramzavarok gyorsabb elhárítására Borsodi MűszaM Hetek: Kétnapos hydrogeológiai ankét a Bükk vízföldtani viszonyairól A nagyfeszültségű villamos távvezetékeknél eddig a be­állott üzemzavarok, zárlatok helyének megállapítása hosz- szabb ideig tartott. A szere­lők a helyszínen gyakran órá­kig tartó próbakapcsolások segítségével igyekeztek a hi­ba pontos helyét megállapí­tani, miközben az áramszol­gáltatás szünetelt olyan sza­kaszokon is, ahol nem volt hiba. Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat mű­szaki fejlesztési dolgozói öt­letes automatikus készüléket szerkesztettek a hiba helyé­nek gyorsabb meghatározásá­ra. A készülék a villamos ve­zetékrendszerbe iktatva, ön­működően kikapcsolja a zár­latos, hibás szakaszt, s a za­var megszűnése után ugyan­csak automatikusan vissza­kapcsol. A készüléket a gya­korlatban több hónapja hasz­nálják már az egyik vezeték- szakaszon, s az igen jól be­vált. sok felesleges időveszte­ségtől mentette meg a szere­lőket. A zavartalanabb áram­szolgáltatást segítő automati­kus megoldást a közeljövőben mindinkább alkalmazzák majd az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat több megyére kiterjedő területén. A Borsodi Műszaki Hetek rendezvényeként tegnap, szer­dán délután 14 órakor a MTESZ borsodi intéző bizott­ságának klubhelyiségében két­napos hydrogeológiai ankét kezdődött. A részvevők a Bükk víz­földtani viszonyait vitatják meg. Az első napon Kövessy Gábor főmérnök, a Magyar Hydrológiai Társaság borso­di csoportjának elnöke mon­dott megnyitó beszédet, majd Piukovics József főmérnök tartott előadást A Bükk je­lentősége Miskolc város víz­ellátásában címmel. A kétna­pos programon belül dr. Sza­bó Gyula gimnáziumi tanár, meteorológus A Bükk mete­orológiai viszonyai, különös tekintettel a csapadékviszo­nyokra és az elpárolgásra, dr. Balogh Kálmán osztályvezető főgeológus A Bükk földtani felépítése, a kőzetek vízzel szembeni viselkedése, Tóth József geológus mérnök pedig Forrás-megfigyelések a Bükk. ben címmel tartott, illetve tart előadást Dr. Kessler Hubert, a VF» TU KI csoportvezető főmérnö­ke ismerteti majd a forrá­sok és víznyelők összefüggé­seit, Király Lajos nyugalma­zott erdőfőmémök a Felszíni vízfárolási lehetőségek a Bükkben címmel tart elő­adást. Elbúcsúznak az iskolától Hagyományos, kedves diák­ünnep a ballagás. A „vén” diákok csengő szavára, régi dalok hangjára a fiatalabbak sorfala közt haladnak végig a feldíszített termeken. Elbú­csúznak az Alma matertől, tanáraiktól, társaiktól. Miskolcon szombaton vala­mivel több mint 1600 fiú és lány ballag. Minden iskolában készülnek már az alsóbb osz­tályok, hogy apró ajándékkal, meglepetésekkel, űtravaló szép szóval köszöntsék a távozó­kat. Megkondul a Földes Gim­náziumban az öreg harang. Kolbászfüzérrel, borral veszik körül erre az alkalomra a vén haranglábat — tréfás, í „Földes-szokás” ez. A hét bal­lagó osztályt a legfiatalabbak, az elsősök búcsúztatják. Az ünnepség után kis időre a negyedikesek még együtt ma­radnak az udvaron szüleik­kel, tanáraikkal. Ekkor van ideje a kedves beszélgetések­nek. fényképezésnek. Eljönnek a veit Kossuth-ts- ták is egykori iskolájukba er­re az ünnepségre. Az idén ők mondják el a negyedikesek­nek, hogyan teljesültek vá­gyaik, mit sikerült megvalósí­tani néhány év alatt céljaik­ból. A Herman Ottó Gimná­zium most végző tanulói meg­koszorúzzák a nagy tudós, az iskola névadójának szobrát. Ezután osztályfőnöki órán ve­szik át a harmadikosok ajándékát: egy szép könyvet. Arról beszélgetnek itt, hogy érettségi után mire készülnek, mik a terveik. A miskolci 1. számú Szak- középiskolában szombaton nem lesz tanítás. Egésznapos iskolai ünnepséget tartanaid Kiállítás nyílik a szakkörök munkájából, a műhelyekben készített tárgyakból, a tanu­lók tevékenységét szemléltető sok ügyes munkadarabból. Önképzőkört, szakköri ülése­ket is tartanak, majd délben kerül sor a most végző diá­kok búcsúztatására. A fiatal iskola most bocsát útra má­sodik alkalommal ifjú szak­munkásokat G*. Kk i Gratuláció, ; néhány megjegyzéssel késik, nem múlik. Még min­dig és mindenütt lehet segíte­ni a problémákon. Egyszerű­en: vissza kell térni a föld­höz, vagy ott kell maradni, ha már ott született és nőtt fel az ember. Ezt ma is ép­pen úgy meg lehet tenni, mint öt, vagy tíz évvel ezelőtt És ahol megteszik, ott egyik év­ről a másikra kiemelkedhet a termelőszövetkezet a rosszak, vagy a gyengék sorából, sőt, aránylag rövid idő, mind­össze két-három év alatt is a legjobbak közé kerülhet. M egyénkben két terme­lőszövetkezet, a tak- taharkányi Haladás és a héti Egyetértés el­ismerő oklevelet ka­pott. Sikerüknek igazán örü­lünk. E két termelőszövetke-, zet példája is ugyanazt iga-- zolja, amit fentebb már leír-; tam. Hét Özdhoz, Taktahar-- kány Miskolchoz van közel.; Nem dúskálnak a fiatal mun-, kaerőben ma sem. Mindkét' termelőszövetkezet „semmi-! vei” kezdett. Azaz: nem vol-- tak korszerű gazdasági épüle-! teik, se gépeik, se kialakult- nagyüzemi módszereik, se; megfelelő állatállományuk, se. elegendő gazdasági felszereié-" sük. se' pénzük, de volt az! emberek egy részében hit, bi­zalom a nagyüzemi gazdálko-] dós iránt, volt bennük aka-- i’at és szorgalom, volt áldó-; zatvállalás, volt kitartás és! fel tudták adni a kicsinyest önzést, alá tudták rendelni1 egyéni érdekeiket a sokkal* nagyszerűbb közös érdeknek.] És ezek a tulajdonságok tér-- jedtek, szélesedtek, az embe-' rek kisebb csoportjáról átter­jedtek a többiekre és ma már áthatják az egész kollektívát, így születtek sikereik, ered­ményeik is, lépésről lépésre, a szorgalmas munkával töl­tött évek során. Nincs is en­nek más útja, csak ez. Vi­szont ez az út minden terme­lőszövetkezet előtt nyitott, és nincs olyan közös gazdaság, amely ezen az úton célhoz ne érne. M egyénk termelőszövet­kezeti tagsága nevé­ben őszinte szívvel gratulálunk minden kitüntetett termelő- szövetkezetnek. Ezzel együtt azonban el kell mondanunk azt is, hogy a mi megyénkben is van legalább harminc olyan termelőszövetkezet, amely ed­digi eredményeivel máris megközelítette, ahogy monda­ni szokás, „súrolta” a kiváló szintet a különböző kategó­riákban. Egy kicsit talán elé­gedetlenek is vagyunk. Mi ta­gadás, jobban örülnénk, ha borsodi termelőszövetkezetet is üdvözölhetnénk a kiválóak között. Erre a mi megyénk­ben is megvan minden lehe­tőség. A mi földjeink is jók, különösen a déli területeken és a Bodrogközben, a mi me­gyénkben is vannak már olyan termelőszövetkezeti kollektí­vák, amelyek vezetőikkel együtt képesek lesznek a ki­váló szint elérésére. Az idén még nem sikerült. Talán majd jövőre, vagy azután. Minden­esetre, lelkesítse őket a ki­tüntetett termelőszövetkeze­tek példája! SzcntlrcS József fejezni a helyreállítási a területeken írják, hogy az állami és a személyi tulajdonban levő lakóházakban és gazdasági épületekben keletkezett károk felmérését május 20-ig kell elvégezni, a helyreállítási és az újjátépítési munkákat pe­dig már ez év végére, decem­ber 31-re kell befejezni. A Minisztertanács az 1964-re meghirdetett országos termelési verseny alapján, ér­tékelve az elért ered­ményeket, öt. kategóriában Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címmel és vörös vándorzászlóval tüntetett ki 23 termelőszövetkezetet. Ugyancsak az 1964. évi orszá­gos termelési versenyben el­ért figyelemre méltó eredmé­nyek alapján 45 termelőszö­vetkezetnek elismerő okleve­let adományozott. A vörös vándorzászló, a ki­váló cím és az; ezekkel járó pénzjutalom az egyik legna­gyobb kitüntetés, amelyet ter­melőszövetkezetek elnyerhet­nek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az. hogy hazánk több mint háromezer termelő­szövetkezetéből évente mind­össze 23 kaphatja meg e ki­tüntetést. A legjobb termelőszövetke­zetek példája ékesen bizonyít­ja, hogy lehet zökkenők, visz- szaesések nélkül kiegyensú­lyozottan, a követelmények­ének megfelelően évről évre [magasabb színvonalon gaz­dálkodni. Még a kedvezőtlen időjárás sem zavarhatja meg a fejlődést, a minden évben magasabbra emelt tervek tel­jesítését. A kitüntetett terme­lőszövetkezetek is ugyanúgy kezdtek, mint a többiek. Mun­kaerő-problémáik is voltak. Székesfehérvár például bánya- és iparvidék. Tiszaföldvár közel van Szolnokhoz és Bu­dapesthez, Barcs Pécshez és a szén-urán medencéhez, Zala- vár a Balatonhoz és a zalai olajmezőkhöz, de sorolhatnám a többit is, alig van a kivá­lóak közt olyan termelőszö­vetkezet, amelyre ne gyako­rolna elszívó hatást az ipar és a bányászat. És mégis meg tudták alapozni gazdaságu­kat úgy, hogy ezekbe a fal­vakba ma már legszíveseb­ben visszatérnének azok is (vagy már vissza is tértek), akik korábban elmentek. De ne áltassuk magunkat. Az ipar sehol, sem lehet annak ólai, ha egy temelőszövetke- zet rosszul, vagy gyengén gazdálkodik. Az pedig egye­nesen természetes, a szocialis­ta fejlődés törvényszerűsége, hogy az ipar (amely szintén fejlődik) a mezőgazdaságból is toborozza új munkaerő­szükségletét. Ez viszont nem jelenti azt:, hogy mindenki­nek el kell hagynia a falut, a termelőszövetkezetet. Csupán azt jelenti, hogy az ipar a felesleget, főleg a felnövekvő generáció egy részét kéri. Ha i valóban és mindenünnen csak a mindenkori munkaerőfeles- leg menne el, egyetlen terme- lőszövetkezlben sem lenne munkaerőhiány, egyetlen ter­melőszövetkezetben se monda­nák azt, hogy hatvan éves az aifjúság”. Ez persze láncolat, i Azzal kezdődik, illetve azzal \ kezdődött, hogy a már felső- t i'ol I termelőszövetkezetekből ' a kezdet-kezdetén sem ment ' el a munkaerő java. hanem ' hűek maradlak a. földhöz a i közösben is. Nem is bánták ; jneg. Ma már gépek segítsé- < gével kényelmesen dolgoznak, i jól élnek. Az igazsághoz tar- ■ tozik még az is, hogy ami December 31-ig kell bel V. arvízsújtottí Az Építésügyi Minisztérium i új körrendeletét adott lei az : ár- és belvíztől okozott épü- 1 letkárok felméréséről, a hely- i »«állításról és az újjáépítés- i tői. Ezzel együtt most már há- < rom rendelet intézkedik a ká- : rok felméréséről és megszün- < I éléséről. A rendelkezések elő- 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom