Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

4 ÉSX'AKMAGTARORSZAG Szerda- 1965, aséjas 8L­Gellérí Andor Endre emlékezete Í magyar próza történe­tében, melyben oly sok európai méretű tehet­ség maradt meg a régi csa­pásokon és veszítette el ez­zel európai jelentőségét, Gel- léri Andor Endre azok közé tartozott, akik mertek kisér- letezait, tartalomban és for­mában egyaránt új utakat ke­restek. Igen fiatalon és nagy siker­re) indult, Mikes Lajos, az Est-lapok híres szerkesztője fedezi fel és vezeti be az iro­dalomba, segíti és válik meg nem értő apja helyett igazi apjává. Móricz Zsigmond, Né­meth László, s a Nyugat ak­kori szerkesztője, Gellert Oszkár segítik, adják ki Írá­sait. Kosztolányi és Illés End­re írnak méltató kritikát ró­la, Mit is láttak a kortársak Gellériben? A nagy Ígéretet és a .tökéletes novellistát, a valóság és a képzelet egyen- súlyozóját, a hídverőt ég és föld között (Illés Endre), a tündért realistát (Kosztolá­nyi). Mert írásai a két véglet kö­zött csaponganak: a valóság néha már naturalisztikusan pontos realista ábrázolásának szomszédságában az álomvilág szürrealista villódzásával ej­tenek bámulatba. A mester­embernek, technikusnak ké­szülő író valódi iskolája a. képzelet volt. Központi prob­lémája a boldogság keresése. Mennyiben juttathatta el a boldogsághoz korának valósá­ga? Erre a kérdésre Gellérí felelete egybeesik a nagy rea­listák feleletével: sehogy. In­nen fakad érzéke a reális áb­rázoláshoz. az embertelen, nyomasztó körülmények meg­rajzolásához. Taube űr. a Nagymosoda tulajdonosa: a munkások, de főleg a munkás- nők kiszolgáltatottjai, és aki egy lépcsőt is emelkedik, már í lenézi társait. A munkanélkü­liek még annak is örülnek, ha az - embertelenül súlyos páncélszekrényt szállíthatják —, amely pedig majdnem agyonnyomja őket —, mert így legalább valamelyes kere­sethez jutnak. (Szállítók.) És amikorra a hajléktalan mun­kás felépíti kis házát az el­hagyott telepen, berendezi ággyal, az ócskavastelepről lopott kályhával, kidobott edé­nyekkel, és asszonyt is sze­rez hozzá, a tulajdonos oda­jön és elzavarja őket. (Ház a telepen.) Az író álláshoz csali akkor jut, ha egy sikeres iro­dalmi műsor után véletlenül valami befolyásos nőre tesz szert, aki fényűzésből rajong az irodalomért. (Egy önérzet története.) Ezek az utak nem vezethet­nek a boldogsághoz. Hát ak­kor merre lehet elindulni fe­léje? Az álmok, az álmodo­zás útján. a z emberek magukban mindig szövik a me­sét Különösen pedig akkor, amikor nehéz a mun­kájuk, fárasztóan ugyanazok­kal a mozdulatokkal kell a ■nagymosodában tisztítani a mulaf&zó társaságok össze- piszkolt abroszát, vagy a tü­zet rakni szüntelen a kemen­cében, vagy csak reménytele­nül sétálni, néhány perecel árulva az óbudai utcán. És ügy érzik, hogy ez megváltoz­hatatlan. Kevesen vannak, akik azt a tudatos jövőt lát­ják, melyet József Attila, aki efelé akarta vezetni emlé­keztetőül felemelt ujjúval az álmodozó írót. Ezek az em­berek a benzingőztől része­gen álmot látnak. így szerzik meg a sorstól a maguk része­sedését, mint a fiatal nász­utasok, akik a Hűvösvölgybe utaznak kölcsönkért fillére­ken. Tehát a mese megvan, és nem is időtlenül lebeg az emberek felett, hanem kézen­fogva. sőt összeölelkezve a valósággal: átjátszanak egy­másba. a legnehezebb munka szüli a legszebb álmokat, és az álmokra következik a leg­nehezebb ébredés —, hisz az ifjú férjnek is meg kell ad­nia a jövő héten a mosónő­nek nászűtja kölcsön-filléreit. Ezt a mesét pedig csak az írhatja meg, aki meg is élte. Csak az álmodhatja végig, aki végig is szenvedte. Aki isme­ri a munkanélküliség bizony­talanságát. a nagymosoda foj- tóan nyomasztó levegőjét, aki ismeri a . szerelmet, mely torzzá silányul, mert nincs meg a pénz, mellyel egy csa­ládot el lehetne tartani... aki élte a kapitalista körül­mények munkáséletét. Csak az tudja ezeket a meséket a maguk realitásában előadni, így pedig a fantázia már el is vesztette öncélú jellegét, ha szokatlanul is, ha furcsán is, de a valóság ikertestvéreként mutatkozik be. Gellérí a pro- letárlélek egészséges és .a va­ló világ szennyével szemben­álló melegen lírai,. tiszta ál­mait írja meg. Mindennek köszönheti Gel- léri, hogy most, tragikus ha­lála után 20 évvel is több mint egyszerű olvasmány. Uj prózánk kialakulásának korá­ban mesterré vált, hatása ma is elevenen él. Példát muta­tott arra, hogyan lehet kor­szerű stílusban ábrázolni a munkásosztály életét. Öröm­mel fedezték fel fiatal íróink Gellérit, amikor a sematiz­mussal szakítva, hasonló fel­adatokat tűztek zászlajukra. M ára már nagyban meg­változott az a valóság, amelyet Gellérí bemu­tatott, bár maradványai az emberekben még ma is jelen- lévőek. Mégis íróink — tűi e rokonjelenségek bemutatásán (például: Házak tábla nélkül, vág}/ a Rozsdatemető) — módszeréből sokat tanulhat­tak. főleg figuráinak mesteri jellemzését, és azt az együtt­érző szeretetek amivel a mun­kásemberek között járt írói fantáziájával. Kabdebó Lóránt A hidasnémeti tanácson Hidasnémeti 1139 lakosá­nak fele mezőgazdaságban dolgozik, 20 százaléka vasúti, a megmaradt 30 százalék megoszlik a máshol és a kü­lönböző foglalkozási ágakban dolgozók között. Tar József tanácselnök és Fenyvesi Ernő tanácstitkár megelégedetten vallja, hogy noha a fennálló rendelkezések szerin! minden hónapban megtartják a ta­nácsülést, az elmúlt S eszten­dő folyamán egyetlen egy se maradt el, mindig határozat­képes volt. A tanácstagoknak legalább 70 százaléka mindig megjelent,, 10—12 hozzászólás rendszeresen elhangzott és interpellációk is voltak. Tárnában m volt hiány Ebben az esztendőben a ta­nácsülésen hat téma szere­pelt: a. község kulturális ter­ve, a könyvtár munkája, a szabad felvásárlás kérdése, a tavaszi mezőgazdasági terv és a, felkészülés, a tsz-ek munkája, valamint a község- fejlesztés ügye. A végrehaj­tó bizottsági ülésekről legfel­jebb 1—1 tag marad. el. per­sze ők is igazoltan, az állandó bizottságok elnökeit is meg­hívják ide, valamint a nép­front és a nőtanács titkárát, továbbá a tsz elnökét, agro- nómusát. Egyes esetekben a brigádvezetők, valamint a KISZ titkára is részt vesz az ülésen. Ezeken a megbeszélé­seken még több téma került napirendre ebben az eszten­dőben. mint a tanácsüléseken. Hogy csak néhány fontosab­bat említsük: o. kereskedelmi és ipari ellátottság, a helybeli mozi üzemvezetőjének beszá­moltatása, a Vöröskereszt munkája, a társadalmi mun­ka megszervezése, a téli gép­javításokról szóló jelentés egyaránt vitatéma volt. A két állandó bizottság és a 3 albi­zottság se tétlenkedett — te­szik még hozzá a község ve­zetői. itho! a cipő szorít A kép persze, közelebbről nézve, mégsem ilyen szép. Tar József és Fenyvesi Ernő nem is titkolja, hogy problé­ma azért akad jó dolgok mel­lett is. Nem is jelentéktelen! Az iskolán kívüli nevelés és a, kulturális munka sajnos a,kadozik, és ennek különbö­ző okai. va.nna.k. így a község tíz pedagógusából 3 bejáró, megtartják az iskolában órái­kat, aztán sietnek haza, ki Garadnára, ki Tornyosnéme­tibe, ki Göncre- Mások pe­dig nagyon le vannak kötve. Az egyik _ pedagógus tanács­tag, egyben a gyermek- és if­júságvédelmi albizottság el­nöke, egy a Vöröskereszt tit­kára, a többinek is sok a dol­ga, mert az iskola k.étmüsza- kos. Mit segít e osotront es a iiölaifács ? A társadalmi szervek segít­ségével a tanácselnök elége­dett. A népfront a választó­polgárok aktivitásának moz­gatója, különösen kivette ré­szét a tisztasági mozgalom szervezésében, a nőtanács vi­szont a Vöröskereszt munká­ját segíti, és most. a helyi művelődési otthon tevékeny­ségét ts igyekszik fellendíte­ni — egy színdarab előadását készíti elő. Ez azért is hasz­nos, mert ebben az esztendő­ben még sem a Faluszínház, sem a Miskolci Nemzeti' Szín­ház nem „tájolt" a. község­ben. Sajnos, az utóbbi időben a mozi műsorával sincsenek megelégedve, ezen azonban előreláthatólag rövidesen se­gítenek azok, akiknek ezt meg kell tenniük. Legalábbis erre kapott Ígéretet a tanács vezetősége. Mindkét tömeg­szervezet közreműködött a felnőttoktatás eredményes megszervezésében és ma már ott tartanak, hogy alig van bO éven aluli lakosa a. községnek, aki erre rászorulna. Máté Iván KRESZ* okíafás aiotorosoknak A BM. Borsod megyei Rendőt- fökapitanyság közlekedésrendészeti osztálya felhívja a magángépjár- művezetők figyelmét, hogy a nyári motoros idény megkezdése előtt az alábbi Időpontokban az illetékes városi és járási kapitányságok ál­tál meghirdetett helyiségben film­vetítéssel egybekötött KRESZ-ok- tatást tart. Az oktatásról minden részvevő igazolást kap. melyet gépjárműv&- zetői igazolványában elhelyezhet. Sátoraljaújhely: 3965. május 9-én; 8—10 óráig. Szerencs.* 1965. május 9-én, Il­ls óráig. Edelény: 1965. május 16-án, 8— 10 óráig. Kazincbarcika: 1965. május 16-fe 11—13 óráig. Encs: 1965. május 23-án. 8—iO óráig. Gönc: 1965. május 23-án, 11—15 óráig. Mezőkövesd: 1965. május SO-árt; 8—10 óráig. Mezőcsát: 1965. június 6-áiu 8— 10 óráig. Tiszaszederkény: 1965. június 6“ án. 11—13 óráig. Eredményesen működik a TIT jogi szakosztálya a tit meg alakulásá­tól működő jog- és állam­tudományi szakosztályának tagsága megyénk bírói, ügyészi és ügyvédi karának tagjaiból, továbbá a tanácsi és vállala­ti jogászokból tevődik össze. Ez a szakosztály szoros kap­csolatot tart fenn a Magyar Jogász Szövetség Borsod me­gyei szervezetével,, a Miskol­ci Ügyvédi Kamarával, a Ha­zafias Népfront városi bizott­ságával, valamint a Magyar- Szovjet Baráti Társaság 'jogi csoportjával. Az elmúlt esztendőkben fok előadást tartottunk egyes ipa­ri üzemekben, de tsz-eknél is. Egy-egy esztendőben a. meg­tartott előadások száma 500— 700 között mozgott, s ezen előadásokat évente 30— 40 000 dolgozó hallgatta meg. Az ipari üzemekben a házas­ság, a család problémaköré­vel kapcsolatos kérdéseket tárgyaltuk meg, ezenfelül nagyszámú büntetőjogi, pol­gári-jogi, valamint munkajo­gi vonatkozású előadásokat tartottunk. Szakosztályunk jelentősen kteette részét a termelőszö­vetkezeti tagság körében vég­zett ismeretterjesztő munká­ból. Ez az ismeretterjesztés a kezdeti időszakban általá­nos jogi tájékoztatásban me­rült ki. az utóbbi években azorihan már a termelcszö\’'et- kezetek megerősítését, s ezen belül is a vezetés támogatá­sát igyekeztünk szolgálni. NEM LÉNYEGTELEN az a munka sem, amelyet szak­osztályunk az ülnöki akadé­miák megszervezésében és megrendezésében kifejtett. Nemcsak Miskolcon, hanem a megye összes járási székhe­lyén megszerveztük az ülnöki akadémiát, amelyen minteev 350 ülnök rendszeres akadé­miai oktatásban részesült. Ezekkel az előadásokkal el­értük, hogy népi ülnökeink közelebbről megismerkedtek a polgári- és büntetőjog számos olyan kérdésével, amelyet ítélkezésük során hasznosít­hattak. Szakosztályunk egyes tagjai részben publikációkban, rész­ben jogi és más folyóiratok, napilapok hasábjain megielent szakcikkek írásával hasznos irodalmi tevékenységet is ki­fejtettek. Az elmúlt évek során a miskolci Értelmiségi Klubban kéthetente jogászi estéket tartottunk, s ezek az esték elősegítették tagságunk jogi. szakképzettségének elmélyíté­sét. A klubesték előadói kö­zött országos hírű jogászok, egyetemi tanárok, illetve ki­váló szakemberek szerepeltek. Szakosztályunk tagsága egy- egy jelentősebb jogszabály- tervezetet (Ptk., Btk.) alapo­san megbeszélt, arra észrevé­teleket tett, néhány jogi szak­könyv megjelenése kapcsán pedig több ankétot tartott s ezek az ankétok ugyancsak alkalmasak voltak a tagság jogi ismereteinek szélesítésé­re. Meg kell említenem azt is, hogy 1964-ben nyolc előadás­ból álló KRESZ-tanfolyamot tartottunk, amelyen kb. 1300 hallgató vett részt. A KRESZ- tan folyamok megtartásával szakosztályunk segítséget akart nyújtani ahhoz, hogy kiváló szakemberek előadásai­nak meghallgatása révén a gépkocsivezetőket a baleset- mentes közlekedés érdekében sokkal körültekintőbb és fe- lelősséeieUesebb magatartás­ra neveltük, s ily módon csökkentsük a megyénkben el- szanomdott; közúti balesetek számát. SZAKOSZTÁLYUNK a jö­vőben is folytatni akarja az elóadásos jogi ismeretterjesz­tést. Dr. Erdős Imre a TIT jogi szakosztályának elnöke —- Milyen szép, hogy Influenzás létére sem mondta le a hangversenyét! A meziövesdi gyűléssel kezdődik Borsodban a bélehóoag Az idei békehónapot me­gyénkben a mezőkövesdi ün­nepi gyűléssel nyitják meg május 7-én, pénteken, szóno­ka . Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára lesz. A mezőkövesdi ünnepi gyűlést dr. Papp Zol­tán, a Hazafias Népfront já­rási titkára nyitja meg, ezt követően Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét szavalja Lárzi Ilona, Ezután kerül sor Harmati Sándor be­szédére, majd Várnai Zseni híres, a Katonafiamnak című versét szavalja Somogyi Csil­la. Az ünnepséget (ír. Papp Zoltán zárszavával fejezik be. Érdekes előadás a karnagyi klub foglalkozásán A Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztályának meghívására Kardos Pál, a Szegedi Pedagógiai Főiskola docense tartott legutóbb elő­adást a karnagyi klub fog­lalkozásán. Intonáció és kó­rushangzás címmel rövidesen könyve jelenik meg Kardos Pálnak. Ennek témája képez­te az előadás vezérfonalát. Az egésznapos rendezvényt a Herman Ottó Gimnázium aranyérmes énekkarának szakmai bemutatója és minta- próbája tette emlékezetessé. A borsodi és miskolci karna­gyok, énekszakos tanárok szá­mára jelentős segítséget adott ez a. foglalkozás. A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (a 1SS méteres hullámhosszoo 18—19 óráit:) Megyei körkép. Az első harmad tapasztalatai. Már a nyárra készül a keres­kedelem, Hangszerszólók. Az egészségügyi kultúra kérdé­Á nők életéből: Hogyan dolgo­zik a nőtanács egy újonnan meg­választott titkára. „Színházi ember” a mikrofon előtt. . . Operett melódiák. Sporthíradó. Mishoiei Nemzeti Színház 5. £2erda: bérletszünet A Noszty fiú esete Tóth Marival feste 7). G. csütörtök: Goldoni-bérlet A Noszty fiú es*te Tóth Marival (este 7). 7. péntek: Schtller-bérlet A Nosz- ty fiú esete Tóth Marival (este 7). 8. szombat: Arany ifj. Viktória, (du. 3) Egressy A Noszty fiú esete Tóth Marival (fél 8). 9. vasárnap: Bérletszünet Viktória (du. 33 Déryné A Noszty fiú ese­te Tóth Marival (fél 8). 10. hétfő: Nincs előadás, XI. kedd: Moliére-bérlet A Noszty fiú esete Tóth Marival (este 7). 12. szerda: bérletszünet A Noszty fiú esető Tóth Marival (este?). — Miért kell e2t bolygatni? — Megbüntettek, osztán az az én dolgom. Hogy más is okuljon? — No hiszen, azt hiszik, ák- érezheti azt valaki csak űgv. elmondom után, mit jelent három évig ügy élni, hogy közben egyik lábam a bör­tönben van? . .. — Meg aztán én nem vit­tem el senkiét, csak azt, amit megdolgoztam. Én kapáltam, hát én is akartam szüretelni. Nem gondoltam egy pillanat­ra sem, hogy azért, mert be­léptem a tsz-be, már nem szedhetem le munkám gyü­mölcsét. — De kezdem az elején. Szóval, beléptem a szőlővel a tsz-be. Amikor eljött a szü­ret ideje, én a magaméban leszüreteltem. Mondom, a magaméban! Mert, hogy azt még én kapáltam. Csakhogy állították: az már nem az enyém. — Jól van, Így én, de ak­kor fizessék meg. Nemhogy megfizették volna, hanem hat hónapra elítéltek.1 Még jő. hogy nem csuktak be, csak felfüggesztették az ítéletet. De elég az! — Elsorolta nekem ott a bi­Négyszemközl ró űr, hogy mi a bűnöm, így mondta: társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás. Megkérdezte azt is, bűnösnek érzem-e magam. Mondtam, hogy nem. Aztán meg azt kérdezte, belenyugszom-e az ítéletbe, vagy fellebbezni akarok. ' — Akar az ördög! Mert, hogy ha amúgy őszintén a tsz szempontjait nézem, akkor nekik volt igazuk. Elismerem, ami a közösé, az a közösé. Ma már nem is tennék ilyet, de akkor más volt. Mert megkö­vetem, azé a szüret, aki meg­kapása a szőlőt.. . — Makacsság? Lehet, hogy az, de' a közmondás is azt tartja: makacs a paraszt. — Hát ez megvolt. — I-Iazagyövök a tárgyalás­ról. látom, hogy egyesek na­gyon ferdén néznek rám. Mert, hogy az övékét, akar­tam elvinni. Nem vagyok mór fiatalember, lehet, hogv nehéz a felfogóképességem, de. ha vitatkoztam is magam­ban bűnösségem felett, azt megértettem, ami lett, a bün­tetést, — Mit gondolnak ezek, mi­féle ember vagyok én, azért, mert bíróságot jártam? Csak akkor nyugodtam meg, ami­kor én lettem a tsz raktárosa. — Ne higgyék,, hogy külön­ben nem lettem volna becsü­letes. Az voltam életemben. De most úgy vigyáztam, de ug.v ám, mindenre, mint a. szemem világára! — Aztán brigádvezető is voltam, sőt elnökhelyettes is. — Most már ebből is lát­hatják, becsületes ember va­gyok én. El is hallgattak a rossznyelvüek. — Ha becsukták volna? — Azt már nem tudom, hogy lett. volna, mert látják, letelt a három év próbaidő, s míg, dolgoztam, közben bi­zonykodni akartam. Szerez­tem is becsületet magamnak a közösben. — Az is biztos, talán nem lettem volna egyik legjobb dolgozója eí tsz-nek, ha nem akarom napról napra igazolni becsületességemet. s nem akarok magamról valami na­gyon kellemetlen dolgot elfe­lejtetni az emberekkel. — Látják. így hatott rám az a szégyen, hogy a törvény elé vittek... AdatuavücE Hans

Next

/
Oldalképek
Tartalom