Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

Idő járás Várható időjárás ma estig: változó mennyiségű felhőzet, néhány helyen záporeső. Mér­sékelt, időnként kissé meg­élénkülő szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet 19—23 fok között- Újdonságok a piacon Szerdán újabb primőrök jelentek meg a miskolci pi­acon. Egyelőre még csak né­hány kilos' tételben, de már kapható volt az első idei új­burgonya. Vagy két kilónyi zöldborsó is kacsingatott az egyik kosárból, persze még patika-áron, a vevőkre. Sa­látának való uborka és para­dicsom már mindenütt kap­ható. Az uborka ára már „csak” 28 forint. A fejessalá­ta már nem is számít pri­mőrnek, a miskolci Egyetér­tés Termelőszövetkezet egész teherautó szállítmányt kül­dött, fejenként 50 filléres áron a szerdai piacra. A na­pokban várják az első idei gyümölcs, a piros cseresznye érkezését. Emberölés kísérteiéért itéíleii eá két pásztort A miskolci megyei bíróság a napokban tárgyalta a jár- dánházi Dániel Béla és a fia­talkorú ariói D. J. pásztor bűnügyét. Mindketten em­berölési kísérletért kerültek a bíróság elé. Még az elmúlt év novemberében történt, hogy a két vádlott juhai ősz­A 1 ‘ szekeveredtek Mihály Béla jószágaival. Mihály kérte Dá­niel Bélát és fiatalkorú tár­sát, hogy válasszák szét az állatokat. Emiatt kisebb szó­váltás is támadt, és emezek megfenyegették Mihály Bélát. Este el is mentek Mihály Bé­la udvarára, és amikor az hangoskodásukra előjött a házból, megtámadták. Hasba- szúrták, fejbeverték, csak az idejében odaérkező orvos mentette meg a haláltól. A két verekedő a megtámadott juhász segítségére siető Mi­hály Elemért is megsebesí­tette. A megyei bíróság Dániel Bélát emberölési kísérletért 6 évi, a fiatalkorú D. J. vád­lottat pedig másfél évi sza­badságvesztésre ítélte. Az íté­let nem jogerős. A Nap kelte 3.55, nyugta 10.28 órakor. A Hold kelte 2.23, nyugta 15.17 órakor. Névnap: Gyula. szenvedélyes játéka, nagysze­rű előadástechnikája és nem utolsósorban romantikus hír­rel övezett démonikus meg­jelenése szuggesztív módon hatott hallgatóira és az egész akkari zenei világra. Pagani­nit a modern zenei virtuózok mintaképének tekintik. Mint komponista is jeleset alkotott. Főként saját magának írta káprázatos játékmodorát, tük- 125 éve, 1840. május 27-én röző szerzeményeit, amelyek halt meg Niccolo Paganini, a olyan varázslatos technikai legendáshírű olasz hegedűs, készséget, fejlettséget igényel- Műv'észi vágyai miatt 16 éves nek, hogy kevés előadómű­korában elszökött a szülői vész képes megbirkózni vc- háztól. Néhány évig a luccai lük. Szinte ^ már a játszhatat- hercegi udvar magánhegedű- lanság határát súroló kettős se volt, majd haláláig Európa fogások, üveghangok, szédítő nevezetesebb városainak futamok azonban többnyire, hangversenydobogóiról bűvöl- költői tartalmuk háttérbe szo- te el játékával a közönséget, vitásával, a ragyogó hatáskel- Uj és eredeti felfogásmódja, tés célját szolgálják. Az első negyedév mérlege: Hatvan százalékos a kSzűfei baleseteknél Mindig félve és érthetetlenül 202 balesetnél volt ittasság az ebből — származik a legtöbb nézzük a közúti forgalom ok_ Ez a szám az ország töb- baleset. baleseteit tükröző statisztika , - ... .... ., bi megyejeben nem emelke­— A BIZTONSÁGOS tér- — A MÁK VÖLGYI Bánya­melés segítésére hívta életre üzem KISZ-szervezeténeb a Szuhavöigyi Bányaüzem ve- csúcsbizottsága fontos íelada- zetősége azt a brigádot, amely túl tűzte ki tagjai részére a a közelmúlban felülvizsgálta tsz-ek patronálását. Az elha- az aknák biztonságát. A 6 ta- tározást azóta tettek követték, gú brigád feladata a bányá- Az alberttelepi kiszesek kul- szok testi épségét veszélyezte- túrgárdájának jól sikerüli tő hibák feltárása. Ebben az hangácsi szereplését a május esztendőben még nem történt 29-re kitűzött bonsodsziráki halálos baleset az üzemben. fellépés követi. Ezután a töb­— ELJÁRÁS indult Kovács b* tsi:“be is ellátogataiak. Miklós sajőszentpéteri ügynök — BEOMLOTT a szomolyai ellen, mert saját gépkocsiját, tsz egyik szerfás épületének amelyen Mária nevű lányát tetőszerkezete. A beomlott is vitte, gondatlanul vezette, épületben 22 lovat tartottal^ és így az árokban egy eper- ebből egyet nem sikerült ki­fának ütközött. Szerencsére menteni. A beomlás okát személyi sérülés nem történt, most. vizsgálják. — BALESET NÉLKÜL tett — BELFÖLDI társasutazá- meg eddig félmillió kilomé- sokat szervez júliusban és tért Draskóczy Béla, Illés Ká- augusztusban a miskolci roly és Kaczur János. Mind- IBUSZ. Júliusban Pécsre, hárman a Borsodi Szénbányá- Sopronba, Keszthelyre és mát szati Trösztnél dolgoznak, augusztusba átmenőén Sze­mint gépkocsivezetők. Ered- gedre lehet utazni. Ez utóbb? menyükért kitüntetést kaptak, a szabadtéri előadások idejé­re esik, és egy előadás meg- ‘.akintését is tervbe vették.. Augusztusban ismét Keszt­helyre lehet utazni, — NÖVELIK a szerszámok éltartósságát a Diósgyőri Gép­gyárban dolgozó Papp Lajos szocialista brigádjának tagjai. Versenyszerződésükben ezenkí­vül vállalták a kisebb javí­tások soronkívüli elvégzését- továbbá a fúrószerszámok ja­vításának oly módját, amely- lyel 15 százalékos megtakarí­tást lehet elérni. Bányász fúvószenekarok íaláfkozója Ferecesen A Borsodi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizott­sága május 30-án, vasárnap délután 5 órakor bányász fú­vószenekari találkozót rendez a perecesi szabadtéri színpa­don. A koncerten hat bá­nyászzenekar (Alberttelep. Edelény, Sajókaza, Ormos­bánya, Sa jószen tpéter, Pere­ces) ad ízelítőt műsorából. ÉSZAKMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Ajidor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér 2. Telefon szám o k: Titkárság: 16-886. Kultűrrovatr 16-067. Ipari rovat: 16-035. Pártrovat: 16-078. Mezőgazdasági rovat: 33-687. Sportrovat: 16-049. Belpolitikai rovat, panasz ügyek: 16-046. Kiadja: Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiad 6: Bíró Péter Kiadóhivatal: Kossuth ii. 11. Telefon: 36-131. Hirdetésfelvétel: Széchenyi utca 15-17. Telefon; 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Indexszám: 25 055 Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető; Méry György. , BjMliiOS mBMÍB;»; - LAKATOS ER KŐ EGY IV. Az asszuáni Horre- yán, az elegáns Cataract ho­telben nagy a forgalom. A feketearcú, fürge londinerek szolgálatkész boyok tesznek- vesznek, a vendégsereg kí­vánsága szerint. Csúcsidény­ben vagyunk, a sivatagi „tél" kellős közepén. A sarki rend­őr vastag, fekete posztóruhát, az utca embere melengető v if •* ■ ■■ “ : ' . • % [ : ■ r '' . • í ,- ' -VV'.. ■ ,\'űi i'íllíÄSW. ■& % ; iÉÉl . . ' ' * . m . < . , ,~,-v : Í v i T-f ■£ I i r~ ■ 1 - i­Az arab és a szovjet nép ben épül az assz Icabátot öltött, fejére vastag sálat, kendőt csavart, aho­gyan télen illik, hiszen plusz harmincra „csökkent” a hő­mérséklet. De a hűvös ango­lok, a hangos amerikaiak, az elegáns svédek, a lézser fran­ciák, a gőgös németek rövid- nadrágosan, fehér ingben, trópusi kalapban indulnak várost nézni. Élvezik a 30 fo­kos meleget. Néhányan a Ní­luson túlra, a csodálatos tró­pusi parkba készülnek, csak az átkelő vitorlást várják. A parton kis gombaernyők alatt éltesebb amerikai hölgyek fiatal, barna bőrű egyiptomi fiúkkal barátkoznak. A fi­úk kedvesen törve beszélik az angolt, az éltesebb hölgyek pedig gálánsán fizetik a né­hány percbe kerülő, közösen elfogyasztott Colát, mango juicet. Mi tagadás, kalandot remélnek a mesés Nilus par- Lon ... Több valószínűleg nem is , érdekli őket az országból, eb­ből a városból. Pedig Asz- szuán már régen nem a Ní­lus partról, kellemes teléről, luxusszálióiról híres ... öt esztendeje már, hogy 1960. január 9-én Nasszer el­nök intésére díszlövés dör­dült Asszuánban, kilencszáz kilométerre az Egyesült Arab Köztársaság fővárosától. A homokkőhegyek sokáig visz- szaverték a sivatag mély csendjét zavaró hangokat. So­kan sejtették már akkor, hogy az ősrégi mondással ellentét­ben nem „Ahogy Allah akar­ja”. hanem amint a szükség kívánja, úgy épül Egyiptom­ban, a Napisten egykori föld­ién a XX. század piramisa, a Sadd el Aali, a nílusi óriás­gát. A vnrnc szélén álltam, a M vurvs, gát épftkezésé_ hez vezető széles úton, ahol a zöld a sivatag homokjával találkozik, s ahol vadonatúj emeletes házak sorakoznak. Valamennyi lakáson légkon­dicionáló berendezés. Helybé­li ember, feketebőrű, csillo­gószemű, a déd- és ükapák földig érő köntösét viselő arab szólított meg — oroszul. — Köszönti ek. Idegen, a mi városunkban. Orosz vagy, ugye? Azután csodálkozott, hogy nem. Errefelé az utóbbi esz tendőkben az európai legtöbb nyíre a Szovjetunió polgárt Másfélezer szakember él it a városszéli új telepen, hog a 33 ezer arab munkássá összefogva felépüljön Egyip tóm reménysége, az óriásgá' — Mahmud Saiad — nyúj totf kezet barátságosan a asszuáni ember. — Magam i a nagygátnál dolgozom, eg moszkvai mérnök keze alatt • v jÉK > " «j*.Vtfilrfs ­a **“*' ’ r “**■**.. I .-*•*, * m~~­.-X m. , ^ ... J| | mm I isszefogásával gyors ütem- Ltáni erőműóriás. Apám, nagyapám, meg annal az apja is tevehajcsár volt árnyékot keveset láttak, an­nál többet szívta őket a Nai 50—60 fokos sugara, ett< májukat a nílusi kór, vakítót ta szemüket a trachoma. D< én emellett a mérnök mellet művezető leszek. Itt, az erő műnél. S ahányszor erre ja rok, a szovjet kolónia lakó­telepe mellett, mindig meg­állók egy percre, elgondolko dóm, s mondom magamban Mahmud, Mahmud, most a; oroszok embert nevelnek be­lőled, s ha elmennek, te -köl­tözöl ezekbe a házakba. Mun­kád, szakértelmed alapjár megérdemled. Lesz hűvös la­kásod. fürdőszobád, sőt egy­kor hűtőszekrényed is ... Ki tudja, meddig ábrándo­zott volna még újdonsült is­merősöm, ha érdeklődésem nem zökkenti a jelenbe. Kértem, kalauzoljon a nagy építkezésen, magyarázza el, mi is épül itt, Asszuán hatá­rában. Ö készséggel, s a ven­déglátó felelősségével sietett segítségemre. — Mindhiába próbálná bár­ki is, a mai Egyiptomról csak­nem lehetetlen beszámolni az évezredes, nagy múltra történő utalások nélkül, hi­szen léplen-nyomon ölelkezik a múlt és a jelen, egymás tő- szomszédságában állnak az évezredek és a ma alkotásai, negyven-ötven évszázadot élt kolosszusok, s a mi kórunk kézjegyei — mondotta Mah­mud Saiad. — A nilusi nagygátat is Ammon Hoteb fáraó kora álmodta meg sok ezer évvel ezelőtt, de csak a ma élő generáció építheti fel. Több órán át jártuk együtt a terepjáró GAZ-zal az épít­kezés óriási területét, míg ki­rajzolódott előttem a giganti­kus mű plasztikus képe, az az óriási munka, amelynek végrehajtásához egy egész or­szág áll csatasorba. Egyiptomban «£* legjobb esetben háromszor esik az eső. Az egymillió négyzetki­lométernyi területből alig há­rem százalékot művelnek meg, a többi rész terméket­len. kihalt sivatag. A Nilus völgyében IC millió földmű­velő fellah zsúfolódik össze. Sorsuk teljesen a Nilus sze­szélyétől függ. A nagy folyam évezredek óta élet és halál ira. Áradásaitól függ a 2E nillió ember kenyere, élelme, i termés sorsa. Évente 35—4C nilliárd köbméter víz ömlik dhasználatlanul a Földljözi- engerbe. Az egyiptomi forra- lalom csillantotta meg elő­tör a reális lehetőséget, hogy t Niluson építendő óriási gát- al nagyban csökkenthetik a zegénységet és a nyomort, a fiúit szomorú örökségéi Egyiptomban. — A Keops piramist — nondta többször is Mahmud larátom — joggal nevezik világcsodának”. Ám a ma lő nemzedék már túlszár- [yalta ezt a gigászi építészeti ikotást. Nem is két-három- zorosan, hanem legalább ti- enháromszorosan. Az építkezés óriási terűié­in, ahol külön közlekedés: endőrség irányítja a munka­épek forgalmát, a Szovjet- nióból érkezett korszerű, agy teljesítőképességű gé- ek. daruk, és egvéb modern szközök végeznek minden írasztó munkát. Az Egyesült Arab Köztár­aság partjait két tenger hul- imai mossák. A harmadik inger most alakul ki Asszu- ntól délre. 500 kilométer osszan húzódik át Szudán- a. Az Asszuáni tengerben íintegy 130 milliárd köbmé- srnyi víz gyűlik össze, amely lost szinte haszontalanul öm- k a Földközi-tengerbe. A Naszr (Győzelem) tenger 1)0 ezer acre (1 acre = 0,70 at. hold) öntözését teszi íajd lehetővé. Az öntözött írület évente két, sőt több- yire három termés betakarí­tsál biztosítja. A legfonto- abb azonban az, hogy 1 mil- ó 300 ezer acre sivatag vál- >zik fokozatosan művelhető íezőgazdasági területté. A íodern öntözőberendezések esőbb több mint 2 millió ac- e holt sivatagot tesznek tér­iévé. Egyiptomi közgazdá- sok számításai szerint en- ek gyümölcseként 30 száza­ikkal növekszik az ország íezőgazdasági termelése. A négy kilométer hosszú, lapjainál egy kilométer szé- ís duzzasztógátnál a világ gyík legnagyobb vízierőmü- e épül, melynek tucatnyi ramfejlesztő berendezése évi yolc milliárd kilowattóra illanyáramot termel majd. liven lesz Asszuánnál a ilyen tesz xx sz4zad piramisa”, korunk emberé- ek évszázadokra szóló, má- adandó alkotása. Verejtéké- ek, akaratának emlékműve. (Folytatjuk.) Mindig félve és érthetetlenül lézzük a közúti forgalom laleseteit tüki'öző statisztika idatait. Félve, mert ezek a :zámok nagyságukkal meg- löbbentenek, és érthetetlenül s, mert a balesetek túlnyomó ■észe elkerülhető lenne. A Cözúti Baleseti Tanács Bor­od megyei szervezetének egutóbbi ülésén elhangzót-, ak, amelyek az első negyed- ■v mérlegét mutatják, ugyan- sak megdöbbentők: Borsod- >an a balesetek száma a múlt ■V első negyedévéhez viszo- lyítva 60 százalékkal emelke- lett. Ital — gondatlanság Hazánkban az elmúlt év­en 131 755 ember tett moto- os vagy autós vizsgát. Ezek­éi együtt az idén most már 70 ezer ember, tehát csak- em félmillió motoros, gépko- sizó járja az országutakat. lZ ugrásszerűen növekvő for- alom növekvő figyelmet, na- yobb gondosságot, több fele- isséget követel a vezetőktől. Iégis: a balesetek túlnyomó észében az ittasság, az el- íbbségi jog meg nem adása, italában a gondatlan veze- is címszó alatt összefoglal- ató tényezők szerepelnek öntő okként. Ha sorrendet llítanánk fel, akkor az ittas- ígban az első helyen az utóbusz vezetők (!) lennének, tánuk következnének a von- itósok. majd a harmadik »portként az úgynevezett írvezetők”. (Hadd említsük teg, hogy tavaly Borsodban 202 balesetnél volt ittasság az ok. Ez a szám az ország töb­bi megyéjében nem emelke­dett 130 fölé. Antiszociális emberek Az ülés résztvevői ezt a találó kifejezést használták azokra a — talán azt is ír­hatjuk — közveszélyes embe­rekre, akik valami jellembeli fogyatékosságuk révén meg­gondolatlanságukkal, „va- gánykodásukkal” a legtöbb bajt okozzák, akik valóságos rémei a szabályosan közleke­dő, a felelősségüknek teljes tudatában vezető gépkocsi- zóknak, motorosoknak. Ezek közé az antiszociális emberek közé például olyanok tartoz­nak, akik valamiért nem tud­ják elviselni, hogy egy gyor­sabb jármű megelőzi őket. Utána! „Nyomás!” És beleta­posnak a gázpedálba. Az em­ber haja szála égnek áll, amikor azt látja, hogy egy teherkocsi a Volga üldözésére indul, sőt — erre is volt már példa — a ködös, csúszós úton meg is előzi. Ezek az emberek nem hajlandók he­lyet adni a kisebb járműnek, a motorost leszorítják az árokba, az útkereszteződések ilyen, vagy olyan voltát nem veszik figyelembe, a sebessé­gi korlátozásokat talán nem is ismerik, általában; a közúti forgalom szabályait magukra nézve nem tartják kötelező­nek. Nem véletlen, hogy me­gyénkben is a gondatlan ve­zetésből —• de országosan is ebből — származik a legtöbb 1 baleset. I í Győgyszerezés? Szó esett az ülésen arról is, amiről, különösen az utóbbi időkben gyakran beszélnek a szakemberek: a gyógyszerek fogyasztásának hatásáról. A gyógyszerfogyasztás ellen esett szó. Xmregh István, a KBT megyei titkára iiangsú- r- Jyozta, hogy az orvosok vé- 5 leménye szerint káros a ( nyugtatónak is, a serkentő- ' nek is a használata. Hiszen t a nyugtató tompítja az ide- c geket. lassúbbá teszi a ref- r lexekét. a serkentőnek pedig, I például a koffeinnek a reak- 1 dója jár ugyanilyen hatással r­Egymilliárd forint kár Fejezzük be egy országos j adattal. Tavaly a balesetek során keletkezett közvetlen kár 51 millió forint volt. Ha shhez hozzászámítjuk a mun­kaidőkiesést, általában a kü- 1 önböző, közvetve előidézett i cárt is, akkor az elmúlt év i cözúti baleseteinek anyagi 5 /esztesége hozzávetőlegesen ígymüliárd forint. Mindez a E ni kárunk. Mindannyiunké. A KBT megyei szervezete ;bben az évben az eddiginél lagyobb propaganda tevé­kenységet akar kifejteni a jalesetek elhárítása érdeké­jen. De nem rajtuk múlik. V gépjárművek vezetőinek K cell figyelembe venniük: az ’ >rszágutakon félmillió autós. I _ notoros közlekedik! I j Priska Tibor i j

Next

/
Oldalképek
Tartalom