Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
ESÄÄK1W AGYA RORSZÄG ' am. inSjus^ 23. 7 smEssizgsxszzsrmrja&ssaeaam^ az emberek barátba Csendes Don, a Feltört ugar, az Emberi sors íróját nem kell bemutatni a magyar olvasónak. Ezért hadd ragadjuk ki mindjárt Mihail »Solohov emberi portréját abból a hosszabb méltatásból, amelyet Vitalij Zakrutkin írt róla, s most az APN szovjet sajtóügynökség juttátott el hozzánk abból a kettős ünnepi alkalomból, hogy a világhírű szovjet regényírót az elmúlt napokban hazánkban üdvözölhettük, röviddel hatvanadik születésnapja, május 21-e előtt. Az egyik emlék, amit Zakrutkin Sololiovróí felvillant, az író emberi és kommunista helytállását példázza. A harmincas években, a. szocialista építés hőskorában — mint tudjuk — volt egy időszak, amikor a személyi kultusz legrosszabb vonásai — a. gyanakvás, d bizalmatlanság, a törvénytelen letartóztatások — rendkívül élesen rajzolódtak ki. E hullám csúcspontján, 1937—1938-ban Vescnszkajá- ban letartóztattak négy járási vezetőt, akiket Mihail Solohov személyesen jól ismert. (A négy vezető: hugo- v oj, Kraszjukov, Lcgacsov, Limarev. Néhány hét múlva azonban szabadon bocsátották őlcet.) — Ez csakis úgy történhetett — emlékezett Kraszjukov bogy Mihail Solohovot kkor már világszerte ismerik. Ilyen írónak nem leheti nemet mondani és ezt Sztálin is megértette. Végül is letartóztatásunkat „véletlen félreértésnek” nyilvánították, mert nemcsak, hogy szabadon bocsátottak bennünket, hanem korábbi munkahelyünkre is visszahelyeztek. Azokban a nehéz években Solohov nem csupán vesensz- kajai földijeit mentette meg. Sok egyszerű orosz paraszt, pártmunkás, szovjet funkcionárius köszönheti megmenekülését Solohovnak, a bátor és igaz embernek. Az írónak, aki nagyon szereti az embereket. A hitleri hordák Szovjetunió elleni támadásának másnapján, 1941. június 23-án Mihail Solohov táviratilag felkérte Tyimosenko marsall honvédelmi népbiztost, hogy a Csend.es Donért kupáit állami díj összegét írja a honvédelmi alap jai’ára.. Mihail Solohov, a Vörös Hadsereg tartalékos ezredpolitikai biztosa a táviratban egyúttal jelentette, hogy „bármely pillanatban kész bevonulni a Vörös Hadseregbe cs vére utolsó cscppjéig védelmezni a szocialista hazát." A z író állta a szavát. Búcsút vett Vesén szitájától, családjától, otthonától. Katonaruhát öltött, csakúgy, mint annyian mások. Nincs az a hivatalos jegyzőkönyv és szakértői jelentés, nincs az a tanúvallomás a szovjet földön elkövetett fasiszta háborús bűntettekről, amely teljes mélységében fel tudná tárni mindazt, amit a szovjet nép átélt. Vajon nem a. nép szenvedéseinek mélységeiből merítette-e erejét és meleg emberi együttérzését Solohov Emberi sors-a? .... Ez az alkotás egyike azoknak a. ritka műveknek, amelyeket Solohov egyes szám első személyben írt. Emlékszünk a regényre — és a regény nyomán született filmre: — a befejezésre, amikor az elbeszélő némán kíséri tekintetével a főhőst, Andrej Szokolovot, a háború poklát megjárt katonát és fogadott fiát, Vanjus- kát. Vajon ebben az utolsó képben nem magát Solohovot látjuk-e? Műveiben nemcsak kitűnő emberi jellemekkel találkozunk, hanem magával az egyszerű és csodálatos természettel is. Solohov nem egyszerűen ábrázolja a természetet, hanem mintegy feltárja a sajátosságait mindannak, ami a földön él és lélegzik. 1959 tavaszán Párizsban francia íróknak és újságíróknak válaszolva Solohov azt mondta: — A Donnál születtem. Vcsenszkaja környékén éltem, ott, ahol a könyveim cselekménye játszódik. Ott élek ma is. Elválaszthatatlan vagyok a Dontól. De ez más vonatkozásban ugyancsak igaz. Mert nemcsak Solohovnak, az írónak az életútja kapcsolódik szorosan a Donvidékhez, hanem Solohoiié, a közéleti emberé is. Vesenszkajában akárkit kérdezünk, mindenki el tudja sorolni, mi mindent tett eddig és mennyit dolgozik ma is Mihail Solohov szűkebb hazája felvirágzásáért. Ám nemcsak földijei keresik fel, sok levelet hoz a posta Solohovnak a Szovjetunió legtávolabbi vidékeiről is: a legkülönbözőbb emberek keresik fel soraikkal, kérik tanácsát ügyes-bajos dolgaikban. Mihail Solohov műveit milliók ismerik, de csak kevesen sejtik, hogyan születik a solohovi mű. Solohov — hogy csak egy példát mondjunk — tizenöt esztendőn át dolgozott a Csendes Donon. A híres regény kézirata a második világháború éveiben elpusztult, csupán néhány lapját sikerült megmenteni. Ha azonban a kutatók egyszer mégis a kezükben tarthatnák az író egyenletes írásával telerótt papírlapok kö- tegét, a megannyi kézirat- változatot, lapszéli jegyzetet, betoldást, vázlatot, a temérdek újra meg újra írt oldalt: megdöbbennének, látván, milyen roppant az író munkabírása, amelynél talán csak önmagával szemben is kíméletlen igényessége nagyobb. olohov szívesen idő- VJ. zik órák hosszat vala- O hol a folyóparton, figyeli a halak játékát a sárgászöld vízben, hallgatja a szakállas kolhozpásztorok tempós elbeszéléseit. Szereti az erdőt., a vadászatot. Ha beül kocsijába, hogy bejárja a vidéket, a figyelmét nem kerüli el semmi. Pillantása megőrzi a dohogó kombájnok, a köveken sütkérező gyíkok, a keresztutat átszelő jellegzetes lábnyomok képét. De bármennyire is szereti Solohov az erdőt-mezőt, a folyót, a földszagot, a legjobban az embert szereti. Minden jóra- való, dolgos ember: a barátja .. Képzőművészeti kiállítás Mezőkövesden Mint korábban hírül adtuk, Mezőkövesden, a járási művelődési házban képzőművészeti kiállítást rendeztek. A művelődési ház kebelében működő és mintegy másfél évtizedes múltra visszatekintő képzőművészeti szakkör munkáját bemutató tárlat érdekes, figyelemre méltó. E szakkörből ugyanis többen főiskolán folytatták tanulmányaikat, és a képzőművészet hivatásos művelői lettek. Rajtuk kívül többen élnek a községben olyanok, akik szintén közel állnak c művészeti ághoz. A felszabadulás 20. évfordulója és a szakkör 15 éves jubileuma adta az ötletet, hogy kiállítást rendezzenek a szakkörből kinőtt, vagy egyéb szálakkal Mezőkövesdhez kötött képzőművészek alkotásaiból. Tizenkét alkotó hatvan műve látható a kiállítási teremben. Már az első sétánál megragadja a nézőt a fiatal Pető János sokszínű munkássága. Grafikái helyenként még útkeresésről tanúskodnak ugyan, -de már a közeljövőben! nagyon tehetséges művészt sejtetik. Terasz című színes krétarajza, A lépcsőház fényei című grafikája, Illusztráció a Daphnis és Cloe-hez című műve, valamint tíz egyéb alkotása arra enged Sai ópart .k: -atiisairi-H; következtetni; hogy ettől & fiatalembertől még sok értékes, színvonalas, a korszerű művészet jegyében fogant alkotást láthatunk, és visszatérése szülőközségébe, fordulatot jelentő pezsgést vihet a helyi képzőművészeti életbe,' Igen sok és igen sokféle alkotással szerepel a tárlaton. Dala József, a szakkör vezetője. 17 mű alatt olvashatjuk nevét. E sok mű többféle érdeklődésről és az alkotó több korszakáról ad képet. Fia, Dala Andor egy említésre méltó alkotással zárkózik fel apja mellé. A kiállításon nemcsak festmények és grafikák szerepelnek,' hanem iparművészeti alkotások is. Figyelemre méltók,- bár vitathatók, Pásztor Gábor- né textiltervei, Pető Margit batikkendői, Papp János kerámiái, Kocsis Béla háncsbútorai és egyéb lakberendezési darabjai igen értékeseit. Érdemes felfigyelnünk Kovács Sándor grafikai munkásságára. Jóllehet, szerepel egy olajfestménnyel is, a figyelmet mégis inkább grafikai munkái keltik fel. E viszonylag fiatal fizikai munkás, mondanivalójának korszerű kifejezési módjával a tárlat legeredményesebb kiállítója, Pető János mögé sorolható. Az eddig nem említett kiállítók munkái változatos szintvonalat mutatnak. A legkülönbözőbb iskolák követése, a különböző korok hatása és váltakozó alkotómüvészi tehetség mérhető le belőlük, A kiállítás jövőbeni megrendezésénél kívánatos lenne esetleg a nagyobb gondosság; a szigorúbb , mérce, és a jobb; gondosabb aránytartás. Helyes, hogy a népművelés komplexitása jegyében a kiállításhoz képzőművészeti előadást is kapcsoltak. (benedek) Három nap Szegeden Az utcákon már megjelentek a mind nagyobb népszerűségnek örvendő Szegedi Szabadtéri Játékok plakátjai, hirdetményei. Megyénkből az eV- múlt évben is több száz emLengyeü-est Társadalmi aktívák, az kerületi tanács kereskedelmi állandó bizottsága, pénzügyőrök húsz miskolci szórakozóhelyen tartottak vizsgálatot az elmúlt hót szombatján. Az éjszakai ellenőrzés célja: meggyőződni róla, hogy milyen a kiszolgálás, megfelelő-e a rend és a tisztaság az éttermekben, presszókban, vendéglőkben, betartják-e a szabályokat ezeken a helyeken? Hamar lehúzták a redőnyt Zárt ajtókra találtak az ellenőrök a selyemréti Sajó Étteremben, — Nem volt vendég, így aztán hamarabb becsuktunk — mentegetőzik a vezető. Kiderül, hogy fél 11 helyett már tízkor lehúzták a redőnyt. így aztán nem csoda, hogy nem akadt vendég. Pedig szombaton este sokan betérnek ide vacsorára, vagy egy pohár sörre. Használt a korábbi ellenérzéseken elhangzott _ figyel- vneztetés a Martin telepi presz- saó dolgozóinak." Megelége- óeít, dicsérő szavak kerültek a Művész bisztró naplójába is. A bejegyzés szerint a kiszolgálóig (udvariasáig és előzékenyek, «vettmiféle szabálytalanság nem történt Ahol szűkén márik a bort A váratlan látogatók sok hiányosságot tapasztaltak a Szentpéteri kapuban levő 58-as számú büfében. Hálom deci bort kértek —- jóval levesebbet kaptak. Amikor szóvá- tették Agárdi Istvánnak, a vezetőnek, kjijelentet'«:' továbbra is szűKen mén majd az italt, de „a minőség az mindig meglesz”. Aj ellenőrök ugyan l<iéte]kedve fogadták ezeket a /szavakat, ugyanis Agárdi István ellen jelenleg is folyamatban vaj egy szabálysértési eljárás — borvizezés miatt! 18 éven alul,iák az Avason Különösen hét végén, de egyéb napokon is szívesen keresik fel az avasi Tátra vendéglőt. Sajnos, többször előfordult ítiár, hogy a késő esti órákban is találtak itt fiatalkorúakat, diákokat. Most is ült néhány fiú az egyik asztalnál. Nemrég érkezhettek, még nem szolgálták ki őket. Az ellenőrök hazatanácsolták a fiatalkorú társaságot. Negyven percet vártak a .vizsgálat során A diósgyőri Hangulat kisvendéglőben egy párizsi szeletre. — Esküvői vacsorát szolgáltunk fel, s egyébként is „telt ház” van ma este — szabadkozik a vezető. — így történt, hogy a szokottnál lassúbb volt a kiszolgálás. Az összkép kedvező Apróbb hiányosságokat majdnem mindegyik szórakozóhelyen észrevették és megemlítettek az ellenőrök. Visszatérő hiba volt például, hogy szabálytalan számolócédulát használtak a pincérek, a presszókban jónéhány helyen elfelejtettek árjelzőt tenni a süteményekhez, s a kiszolgálás gyorsaságát illetően is akad még javítani, tökéletesíteni való. — Mégis nagy fejlődést tapasztalhattunk a mostani éjszakai ellenőrzés során a korábbi helyzethez viszonyítva — jegyezte meg Kovács György, az I. kerületi kereskedelmi állandó bizottság elnöke. —r A gyakori, rendszeresen ismétlődő vizsgálatok arra késztetik a vendéglátóipar! dolgozókat, hogy fokozottan ügyeljenek a szabályok betartására, a kulturált, udvarias kiszolgálásra. {Gyárfás) Az IBUSZ—TIT Ország- Világjárók Baráti Köre 28-án (pénteken) este 19 órakor az SZMT Művelődési Ház színháztermében Lengyel-estet rendez. Bevezető előadást dr. Stanislaw A. Sochacki történész, a Lengyel Kultúra munkatársa tart. A műsor keretében fellépnek: Lorenz Kornélia, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Bodor fibor, a Madách Színház előadóművésze, és Teleki Lajos Liszt-díjas zongoraművész. Közreműködnek a Zrínyi Hona Gimnázium Il/e osztály tanulói (vers, tánc, ének, zene). A műsoros est után bemutatásra kerülnek lengyel tájakat, városokat ismertető filmek. A tagokat és az érdeklődőket szeretettel várja a vezetőség. Belépés díjtalan. bér kereste fel a nagyhírű várost, bizonyára az idén is sokan utaznak majd a játékok és Szeged megtekintésére. Az IBUSZ miskolci irodája több alkalommal is szervez utat a Tisza partjának legnagyobb városába. Az egyik csoport július 30-án indul és három napot tölt Szegeden, a másik augusztus 18-án indul ugyancsak három napra. A programban természetesen a. szabadtéri játékok megtekintése is szerepel! (Tenkács (Tibor rajza A johh vemdéglátá®ért Éjszakai ellenőrzés &■ szórakozóhelyeken L