Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

if Világ proletárjai, egyesüHeisH A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MIÜGYEI BIZOTTSÁGÁNAK RAPJÄ XXI. évfolyam, 102. szám Ara 80 fillér Szombat, 1965. május 1. • • Ötvenezer felvonuló a miskolci fő utcán Ma fél tízkor megszólalnak a harsonák K nemzetközi proletáriátus nagy ünnepét fellobogózott épületek, s délelőtt fél tízkor harsonák hangja köszönti Miskolcon. A május elsejét éltető hatalmas transzparenst színes léggömbök emelik a magasba. A menet élén vörös selyem­lobogót visz három munkásőr, s egyenruhás ifjú gárdistáit haladnak körülöttük hetven ország zászlajával! Kétszáz kisdobos megy még velük, ők a tavasz virágait hozzák. Ezt követően vonulnak a megye* és a városi párt-végrehajtóbi­zottság tagjai, valamint a ve­teránok, kisdobosok, úttörők, majd a középiskolások és a miskolci egyetem hallgatói lépnek el ezután az induló hangjaira a dísztribün előtt. A megye és a város vezetői, kiváló dolgozók, a szocialista brigádok vezetői és tagjai, tsz-tagok, munkások, értelmi­ségiek, háziasszonyok — a tár­sadalom valamennyi rétegének képviselői foglalnak helyet majd a tribünön. A felvonu­lók legnagyobb csoportja, a Lenin Kohászati Művek tízez­res tömege is a menet elején halad. Utánuk jönnek a Diós­győri Gépgyár, a Borsodi Szénbányászati Tröszt, s a többi üzemek, vállalatok, in­tézmények dolgozói. Szovjet—afgán közös közlemény Muhammed Juszuf afgán miniszterelnök moszkvai láto­gatásával kapcsolatban szov­jet—afgán közleményt adtak ki. A két ország kormánya nagy megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a Szovjetunió és Afganisztán viszonya való­ban baráti, jószomszédi vi­szony. A két ország barátsága és együttműködése kiválóan példázza a különböző gazda­sági, társadalmi és politikai rendszerek békés egymás mel­leit élését — hangoztatja a közös közlemény. A Szovjetunió határozottan támogatja az ázsiai, afrikai és egyéb el nem kötelezett or­szágok szüntelen erőfeszíté­seit, amelyeket a gyarmato­sítás és a neokolonializmus ellen tesznek. Afganisztán méltóképpen hozzájárul e harc sikeréhez. A két fél ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy a világ egyes térségei­ben, különösén Vietnamban nagymértékben kiéleződött a helyzet Alekszej Koszigin elfogad­ta az afgán kormány meghí­vását, hogy számára alkalmas időpontban látogasson el Af­ganisztánba. Máftis elseje Franciaországban -a bérkövetelések jegyében Franciaországban ez évben éles szociális harc közepette ünnepelik meg a dolgozók má­jus elsejét. Az ünnep előtt Nantes-ban 8000 dolgozó, Pá­rizsban pedig a Bull elektro­nikus gyár 4000 munkása tün­tetett az elbocsátások ellen: A Francia KP Politikai Bi­zottsága május elsejei felhívá­sában harci egységre szólítot­ta fel a dolgozókat. Több vi­déki városban a CGT, a Force Ouvriére és a CFDT közös tüntető felvonulásra készül. Párizsban, ahol évek óta ren­delet tiltja a május elsejei felvonulást, pénteken a mun­kásház előtt tartanak nagy­gyűlést. A***********************************************^********************************************* ************************************** Éljen május L, a iiranSiéseszfélv nemzetközi kard seregszemléje! hogy soraikat ne kuszálja ösz- sze a marxizmustól—leniniz- nustól idegen eszme. A magyar munkásosztály szilárdan követi pártját. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt a VIII. kongresszuson világosan neg'határozta teendőinket és annak szellemében haladunk előre, építjük új társadalmi endünket. Megyénk városai- can, községeiben is a párt poli- ikai irányvonala szerint dol­goznak a munkások, parasztok, értelmiségiek. A párt politiká­iéval való egyetértésnek hű «fejezője, hogy hazánk felsza­badulásának 20. évfordulóját nagyszerű munkasikerek kő- colt ünnepelhettük meg. Tisz­telettel adózunk azoknak a vállalatoknak, üzemeknek és intézményeknek, amelyek az .tlóbbi napokban kapták meg ió munkájuk jutalmául a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászlaját. Kö­szöntjük az ÓKÜ-t, a Miskolci riszai csomópontot, az Bpítő- myagipari Szállítási Vállalatot, i Vízügyi Igazgatóságot, a Bor- ;od megyei Húsipari Vállalatot, i Miskolci Postaigazgatóságot, is a Miskolci Nő is zabó Ktsz-t. társadalmunk elismerése és szeretete övezi a felsorolt vál- alatok, intézmények dolgozóit; Ez az esztendő a takarékos gazdálkodás éve. Megyénk dol­gozói megértették a feladato­sat. Az állami ipar vállalatai­nk többsége 1965. első negyed­évében becsülettel teljesítette ervfelgdatait. Az előírtnál töb­bet termeltük barnaszénből, icélnyersvasból, vasúti kerék­bárból, nitrogén műtrágyából, csontos nyershúsból és vajból. Sxpórtkötelezettségüknek 104,8 izázalékban tettek eleget — bár az exportáló vállalatok- lak majdnem fele még nem eljesítette az előírt export fel- idatot. Jó érzéssel állapítjuk neg, bogy termelékenyebbé vált a munka, javult a munka­fegyelem, kevesebb lett a mi- íőségi kifogás, s megfelelőbb a étszám- és bérgazdálkodás, vedvező intézkedések történ­ek a felesleges készletek to­vábbi növekedésének megaka- iályozására is. Az építőipar­ban is jobban dolgoztak, mint íz előző év hasonló időszaká­ban, sajnos, a kedvező időjárás ehetőségeit nem használták ki cellően, és így lemaradás mu- atkozik. Arra van szükség, íogy az MSZMP Központi Bi- lottságának december 10-i ha- ározatat maradéktalanabbul íajtsuk végre valamennyi ter­helési ágban. M ost, amikor visszatekin­tünk a hetvenhat év alatt megtett útra, tisztelettel és hálával gondolunk azokra, akik vállalták az üldöztetést, a bör- önt és sokszor az életüket is feláldozták azért, hogy népünk elbonthassa feje fölött május ?szméinek zászlaját, és elin- Julhasson azon az úton, amely i szocialista jövő felé visz. Az évforduló alkalmából köszönt­ük megyénk dolgozóit, kö- izöntjük a szocialista munka­brigádok kiváló harcosait, kö- izöntünk minden becsületes, békeszerető embert. Köszönt­ük a világ proletariátusát, él­etjük a nemzetközi rnunkás- bsztály szolidaritását, s azt kí­vánjuk, hogy a harcos összefo­gás eredményeként szilárdul­jon a béke, legyen szabad min­ien nép, következzék el a vi­lágon mindenütt a demokrácia, i szocializmus! Máj®® elsején Irta: Jakó András ájus elsejét, a természet M megújhodása és az emberi munka napja­ként a dolgozók he­lyenként már évszáza­dokkal korábban is megünne­pelték. Ez a nap azonban csak a második Internationale 1889. július 14-i alakuló kong­resszusának határozata alap­ján vált a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának, egységes harcának napjává. A (francia küldöttek javaslatara a kongresszus elhatározta: „Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést keli szervezni, mégpedig oly mó­don, hogy egyidejűleg minden országban és minden városban egy meghatározott napon a munkások követelik a hivata­los szervektől (hatóságoktól) a napi nyolc órai munkaidő be­vezetését és a párizsi nemzet­közi kongresszus többi határo­zatának megvalósítását.” Mi­vel az Amerikai Munkásszö­vetség 1888. végén megtartott kongresszusa már elhatározta, hogy 1890. május elsején ilyen tüntetést tart, a szocialista világkongresszus ezt az idő­pontot fogadta el a tüntetés napjául. Ekkor még nem volt szó róla, hogy a munkásság követeléseinek jegyében, min­den évben tömegsztrájkokat és tüntetéseket szervezzenek. Az első május elsejei tö- inegsztrájkok és tüntetések olyan hatalmas visszhangot Váltottak ki, hogy ettől kezd­ve a nemzetközi proletariátus ezt a napot a munkásosztály ünnepévé, harci napjává emel­te. A tőkések és általában az tiralkodó osztályok megretten­tek az 1890. május elsejei tün­tetések forradalmi jellegétől. Sortüzzel, kardlappal, a veze­tők bebörtönzésével igyekez­tek gátat vetni a munkásság harci törekvéseinek. Mi, mis­kolciak büszkék vagyunk rá, hogy a város kis létszámú munkásegyletbe tömörült munkásai, a világ légfejlettebb munkásszervezeteivel egy idő­ben, 1890-ben szintén megün­nepelték ezt a napot. Reggel kilenc órakor kezdődött a Ze­nepalota előtt a gyülekezés, több mint kétezer ember rész­vételével. Mielőtt azonban a menet elindult volna, rend­őrök, lovaspandurok kerítették be őket és karddal, korbács­csal ütlegelték az embereket A tömeg futni kezdett. Az ina­sok robannó kapszlikat dobál­tak a pandúrok elé, a robba­nások okozta ijedelemtől több pandúr leesett a lováról. A ké­sőbbi időben a munkások fel­vonulásait betiltották, a gyű­léseket is csak erős' rendőri felügyelet mellett engedélyez­ték. Miskolcon először 1906- ban, majd 1912-ben engedé­lyezték a hatóságok a május elsejei menetet. Az első világ­háború idején nem kerülhetett sor május 1. megünneplésére. A májusi eszméket legelő­ször a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom emelte iga- Eán győzelemre. A hetvenhatodik május elsejét ünnepeljük ma. E hetvenhat má­jus közül egyet nagy­szerű győzelem jegyé­ben köszöntött a magyar mun­kásosztály. 1919-ben a magyar tanácshatalom májusi mene­tében ott haladtak az újjon- gó ünneplők között az egyko­ri orosz hadifoglyok, az oszt­rák, a szerb, a horvát, a len­gyel, a szlovák és a román munkások oszlopai is. Közü­lük sokan a néhány nappal később megtámadott magyar munliáshatalom fegyveres vé­delmében adtak példát inter­nacionalizmusukról, munkás- szolidaritásukról. A két vi­lágháború közötti években sem halványultak el május eszméi. Európaszerte tüntet­tek angol, francia, svéd és holland munkások a Ilorthy- fasizmus terrorja ellen, éltet­ték a fiatal szovjet államot, amelyet intervenciós csapatok támadták meg, és tüntettek később a világ békéje mellett, a százmilliók életét fenyegető nácizmus ellen. A nemzet­közi munkásosztály összefogá­sának nagyszerű példája volt az az összekovácsolt egység, amellyel a spanyol nép sza­badságáért szálltak síkra. A hetvenhatodik évfordu­lón büszkén mondhat­juk: május elseje ma már a munkásosztály világszerte általáno­san elfogadott harci ünne­pe. A Kommunista Kiált­vány felhívása: „Világ prole­tárjai. egyesüljetek!” — ele­venen él a nemzetközi mun­kásosztályban, ennek jegyé­ben ünnepelnek ma a kom­munizmust és a szocializmust építő százmilliók, a tőkés uralom alól felszabadult or­szágok fiai. s a még elnyoma­tásban élő népek. A nemzet­közi proletariátus hős vérrel áztatott vörös zászlai alatt vonulnak fel évről évre a gyarmati sorból nemrég fel­szabadult ázsiai, afrikai és dél-amerikai népek erősödő, fiatal munkásosztályának tag­jai. Május hét és fél évtize­des útja hozta meg a győzel­met Indiának, Indonéziának, Ghánának, Algériának és más országoknak. S a még tőkés és gyarmati igában sínylődő munkások lankadatlanul foly­tatják küzdelmüket jogaikért és felszabadulásukért. Ere­jüket megsokszorozza a már felszabadult és a szocializmust építő népek példája, ez a tény lelkesíti őket és hisznek benne, hogy harcuk előbb- utóbb okvetlenül győzelemmel végződik. Május millió és millió gyermeke ezekben a napokban mély felháborodás­sal tiltakozik az amerikai im­perializmus dél-vietnami há­borúja ellen, követelik, hogy szüntessék meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság el­leni agressziót. A szabadságá­ért és országának békés egye­sítéséért harcoló hős vietna­mi nép nincs egyedül! Hetvenhat év alatt, megvál­tozott a világ térképe. A szo­cialista világrendszer lett a nemzetközi munkásosztály forradalmi mozgalmának köz­pontja, legnagyobb erőforrása. Ebben a történelmi korban a világ valamennyi munkásának kötelessége, szolidaritásával tá­mogassa ezt a világrendszert, s éppúgy kötelessége a szocia­lista országok munkásosztá­lyainak, hogy egységet vállal­janak a világ valamennyi dol­gozójával. A munkásosztály, a nemzet­közi munkásmozgalom egysé­gét most is, mint évtizedek óta csaknem mindig, jobboldali, revizionista, valamint dogmás- szektás áramlat fenyegeti. A lenini úton járó millióknak ide­ológiai vonatkozásban is töké­letes egységet kell alkotniok,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom