Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-02 / 78. szám
% mmernt ÉSZAK WAGT A RORS Z A G aaK88BfiBM Péntek, 1965. április Z. Jugoszláv párt- és kormányküldöttség érkezeti a felszabadulási ünnepségekre Csütörtökön délután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Budapestre érkezett a jugoszláv párt- és kormányküldöttség, amely részt vesz hazánk felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségein. A vendégeket a kelebiai határállomáson ünnepélyesen fogadták. A küldöttség vezetője Alek- eandar Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köznonti Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; tagjai: Kosta Nádi vezérezredes, Nikola Sekulic, a Szövetségi Szkupstina Közoktatási és Művelődésügyi Tanácsának elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tag.ia és dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A jugoszláv párt- és kormányküldöttséget ünnepélyesen fogadták a jugoszláv és magyar nemzetiszínű lobogókkal. vörös zászlókkal feldíszített Keleti Pályaudvaron is. A küldöttség üdvözlésére többezer budapesti dolgozó gyűlt össze. A pályaudvar előtti téren díszőrség sorakozott fel. A vendégeket a Keleti Pályaudvaron Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a párt és a kormány képviselői, valamint a politikai és társadalmi élet több ismert személyisége fogadta. Ott voltak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének tagjai. Az ünnepélyes fogadtatás után a jugoszláv vendégek a magvar közéleti vezetők társaságában rendőri clíszmoto- rosoV kíséretében szállásukra hajtattak. Emléhíinnspsig Moszkvában hazánk fgiszalafeiásáiisfe 20. ÉvfertSüláiáról Magyarország felszabadulásának 20. évfordulójáról a Szovjetunió majd minden városában megemlékeznek. A központi ünnepség csütörtökön este zajlott le a moszkvai Kreml színházának szovjet és magyar zászlókkal feldíszített termében. Eljöttek Moszkva politikai, társadalmi és kulturális életének kiválóságai, a magyar kolónia tagjai. Az egybegyűltek melegen ünnepelték Szipka József nagykövetet és a moszkvai magyar nagykövetség munkatársait, a szovjet főváros magyar vendégeit, az MSZBT küldöttségét Révész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével, a magyar íróküldöttséget Darvas Józsefnek, és a magyar filmművész küldöttséget Ra- nódy László Kossuth-díjas filmrendezőnek a vezetésével. Az emlékünnepségen G. 1. Voronov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Szipka József. Magyarország moszkvai nagykövete kövevőit, Moszkva dolgozóit átadta nekik az MSZMP Központi Bizottságának és népköztársaságunk kormányának üdvözletét. Az ünnepi esten felszólalt Révész Géza, hazánk volt moszkvai nagykövete is, aki az MSZBT küldöttsége élén érkezett Moszkvába, Borisz Petrovszkij, a világhírű Lenin-díjas szovjet sebészprofesszor a szovjet értelmiség üdvözletét tolmácsolta a közelgő április’ 4-i ünnep alkalmából a magyar népnek. szöntötte az ünnepi est részAz MSZBT terveiről Koszorúzás! ünnepség a román bősök síremlékénél a Hákoslisefi temetőben , Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából csütörtökön délelőtt koszorúzás! ünnepség volt a Rákos- ligeti temetőben, a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban elesett román hősök síremlékénél. Az emlékmű előtt díszőrség sorakozott fel, csapatzászlóval. A zenekar eljátszotta a román és a magyar himnuszt, majd megkezdődött a koszorúzás. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és dr. Por.grácz Kálmán, az Elnöki Tanács tagja helyezte el. A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében dr. Horcjos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Losonczi Pál földműkoszorü'/á'-s ünnepség llarltáeyban a Si o'«ár hősök Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából pénteken , koszorúzás] ünnepséget rendeztek Harkányban, a bolgár hősi emlékműnél. Az ünnepség a néphadsereg pécsi díszegységének tisztelgéséKoszorá/ás az amerikai hősök emlékmű véné! és a so'vinári aii«oi katonai temetőkén velésügyi miniszter és Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese koszorúzott. Ezt követően az Emil Bod- narasnak, a Román Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hazánkba érkezett román oárt- és kormányküldöttség helyezte el a kegyelet koszorúját. A budapesti ! képviseletek A Baranya. Pécs felszabadításáért életüket áldozó jugoszláv hősök sú'jánál Pécsett, a központi temetőben koszorúzás! ünnepséget rendeztek hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkaldiplomáclai koszorúját FranKoszorázási ünnepség Pécsett a jugoszláv hősök sírjánál cm ék müvénél vei kezdődött. Majd a bolgár és a magyar nemzeti himnusz után megkezdődött a koszorúzás. Az ünnepség a díszőrség tisztelgésével és az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzári ünnepséget rendeztek az amerikai hősök Budaörsi úti emlékművénél. Díszőrség sorakozott fel. ’ majd az Egyesült Államok himnuszának elhangzása Pián elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait. Csütörtökön a solymári angol katonai temetőben — felszabadulásunk huszadik évfordulója alkalmából — ünnepélyesen megkoszorúzták a felszabadító harcokban elesett angol és lengyel katonák emlékművét. tisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövete, Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság nagykövete és a két nagykövetség katonai attaséi helyezték el. Elhelyezte a kegyelet koszorúját a magyar néphadsereg, a Budapesti Pártbizottság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és más társadalmi szervek. A koszorúzás! ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget. mából. Az ünnepség a néphadsereg díszegységének tisztelgésével kezdődött., majd a jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága rendezésében tartották meg diszgyű- lésüket megyénk protestáns papjai felszabadulásunk huszadik évfordulója alkalmából. Az Erkel Ferenc Zene- művészeti Szakiskola nagytermében megtartott gyűlésen Ráski Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke elnökölt. Az elnökségben foglalt helyet Virágh Gyula evangélikus esperes. Ujszciszy Kálmán református egyházkerületi főgondnok. Németh Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront, Borsod megyei Bizottságának alelnöke. Polonkay Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal Borsod megyei főelőadója és Bárány István tokaji lelkiOrszágos kongresszust tart az idén a Magyar-—Szovjet Baráti Társaság. A mozgalom feladatait a jelenlegi időszakban az erre való készülődés és a felszabadulás huszadik évfordulójának méltó megünneplése határozza meg. Erről tárgyalt a közelmúltban a társaság megyei elnöksége, s az ott elhangzottakról tájékozlatott Bonta Lajosné, az MSZBT megyei titkára. feriÜS 4 tiszteletére már év elejétől tartottak előadásokat, kiállítást rendeztek a Szovjetunió alkotó munkájáról, hazánk eredményeiről, fejlődéséről. Megrendezték az általános- és középiskolás tanulók orosz nyelvi versenyét. A tavasszal Borsodba érkező szovjet turista, csoportokat is ennek jegyében fogadják, s pásztor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület előadója. Utóbbi volt egyben a díszgyűlés szónoka is. Előadásában Bárány István utalt a fasizmus rémnapjaí- ra, külön megemlítette a korszak két nagy mártírját, Baj- csy-Zsilinszky Endrét és Radnóti Miklóst, majd a felszabadulás első hatalmas élményét ecsetelte. Ezután számba vette az azóta eltelt idők eredményeit, külön méltatta az állam és az egyház megállapodását. A díszgyűlést Molnár Viola, zeneiskolai növendék orgona- játéka és a Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkész kórusának műsora zárta be. készítenek elő számukra baráti találkozókat egy-egy üzem, vállalat dolgozóival. — Javasoltuk, hogy a megyei és a városi könyvtárral közösen rendezzünk olvasó mozgalmat Alexej Tolsztoj és Solohov műveiből. Néhány helyen olvasó ankétot tartunk majd a két nagy író regényeiből — mondta Bonta Lajosné. Az elmúlt évek mozgalmi tevékenységére emlékeznek maid vissza az MSZBT „veteránjai”. Egy, a közeljövőben megrendezendő találkozón a társaság aranvkoszorús jelvénnyel kitüntetett aktívái vesznek részt. íz Oriia’ózási lief megrendezése különösen most, a nemrég végrehajtott újabb szovjet űrrepülés után rendkívüli időszerű. Plogy megfelelő színvonalon elégíthessék ki a megnövekedett érdeklődést, a hét megnyitó ünnepségére központi előadót kértek fel. Miskolcon, az Uránia Csillagvizsgálóban az űrkutatásról, a távlatairól hangzik majd el előadás. Harminc tablón kiállítási anyagot készít ekkorra az MSZBT. Fényképeken mutatják be a kozmosz meghódításának eddigi állomásait, az űrhajósok munkáját, életét. A tablókat később néhány járási székhelyre is eljuttatják. II kapcsolatok ápo!ssa a társaság egyik legnemesebb feladata. Rendszeresen érkeznek levelek a megyei elnökség címére a Szovjetunióból. Munkások, tanárok, kolhozparasztok tolmácsolják köszö- nelüket az ittjártukkor tapasztalt szeretetért, meleg fogadtatásért. Fiatalok levelező partnert keresnek, mások azt kérik, hogy a társaság kutassa fel a háborúban itt elesett hozzátartozójuk sírját Az MSZBT valamennyi kívánságnak igyekszik megnyugtatóan eleget tenni. S nagy gonddal készíti elő a személyes találkozásokat. Évente számos uüit; szervez. Egy-egy szakma képviselőit gyűjtik össze, akik a Szovjetunióba utaznak. Az elnökség az idén ipari területről öt, a mezőgazdaságban dolgozó nők közül, együtt a nőtanáccsal, két csoportot szervez. A kiutazóknak nyelvtanfolyamot rendeznek, előadásokon ismertetik, mit érdemes a programon kívül megtekinteniük. Ugyanígy gondoskodnak a megyébe látogató szovjet emberek programjáról is. Jen elszigetelten... ... hanem elsősorban a társadalmi szervekkel együttműködve, velük karöltve dolgozunk” — említette a megyei titkár. A kapcsolatok más szervekkel 1964-ben sokat javultak. Több közös rendezvényt tartottak, de az együttműködés még nem rendszeres, többnyire alkalomszerű. Az idei feladatok végrehajtása nagy lehetőséget rtvújt a közös munkához, s a mozgalom csak nyerhet azon, ha az eddiginél jobban kiaknázza az együttműködés további lehetőségeit Gy. K. Megjelent a Napjaink áprilisi száma Gazdag tartalommal kerüli; az olvasók elé a. Napjaink áprilisi száma. Hazánk szabad húsz esztendejét Sárközi Andor méltatja 20 év című írásában. A lap megjelenéséProtestáns papol iíszp’ése Miskolcon felszabadulásunk éviorduíója tiszteletére Niki a i Adóm: AZ ÍRNOK 9; ikor? — ocsúdott lassan az imok. — Mikor ... ! — húzta el a hangot Firtkó. — Értsd meg, ahogy én ezeket nézem, — intett fejével a tolongó összevisszaságra — ott már biztosan büdös nekik a levegő, mármint n .. . főhadnagyéknak. Ezek itt már az utolsók. Látszik az. Össze-vissza jönnek, mindenféle alakulat, már fel sem férnek, sem az útra, sem a ..kocsi jaikra. Az imok nézte, látta mindezt. de nem tudott hirtelenjében mit mondani. Félt, megint félt. nem tudta, tulajdonképpen mitől, és ez idegesítette. bosszantotta. Alkalmas pillanatban Firtkó megint, nekiveselkedett az útnak. Alig néhány méter után megszólal t; — „Már ember, ló, kocsi sincsen — így verte meg őket az isten!” — ismered ezt a verset. Pista? — kérdezte. Ko- molv arcában kihívóan fel- fénvlő tekintet. — Nem ismerem — felelte az imok. — Ki írta? — Ki írta ... ! — mondta Firtkó, az előbbi „mikor” ingerült, kicsit eunyoros, elnyújtott hangsúlyával. —Nem tudom, ki írta; én nem érettségiztem, mint te! De nem ez a fontos — enyhített kifaka- dásán. — Szóval — bökte ki végre — nekem elég ebből az egész hülye cirkuszból. Le kellene lépni — halkított önkéntelenül hangján, pedig az Írnok így is alig hallotta a lármában — Át... úgy gondolod, át.;. az oroszokhoz? — kérdezte az imok ijedt izgalommal. Firtkó hangja megkeseredett. Szája szögletében mélyebbek lettek a borosta-benőtte ráncok. — Nem, nem az „oroszokhoz” — éreztette az idézőjelet. — Most menjek oda, fájront előtt? Mikor már elvégezték a munkát, mi? Helyettünk is? —. . .még az isten! — káromkodott. — Előbb kellett volna! De hát az ilyen főhadnagyok, meg a többi efféle örökké a nyakamon ült, hátul coeUe'-z-tnm ezzel a rohadt bárkával, nem volt alkal? mám átmenni... Már rég átmentem volna, érted? Most már. bnev állítsak oda, mit gondolsz? Miiven nofával? Mit gondolnának felőlem? Mondhatnám nekik, hogy én... eh, .. . meg az isten. De haza akarok menni, érted? Dolgom van otthon, sok ... No — fújta ki végre ingerült, a kimerültségtől remegő indulatát a vezető. Az írnokot félelemmel vegyes bosszúsággal töltötte el, hogy a másik csak magáról beszél, mintha ő itt se lenne. — Akár itt is hagy, ha eszébe jut — gondolta a homályosan sejtett csalódástól dühösen. — Nem lehet — mondta aztán bátortalanul. — Hiszen . .. innen úgysem juthatunk ki, ebből a tenger németből. — És — — Nem mondtam, hogy most, te! — vágott közbe Firtkó. — Majd később, ha eltakarodtak az útból. Az Írnok hallgatott. Érezte, amint a percek a kívül kavargó őrjönffés zajába hullanak. — Magam vagyok — mondta magában, bolydult idecszálal- bar> türelmetlenséggel, félelemmel és szomorúsággal. Várta, hogy a másik szóljon, de Firtkó hallgatott. Az út emelkedett. Két oldalt. az árkon túl vagy húsz méterre fiatal. <r"rű erdöcske indult a dombnak. Az árok meg a fák között végeláthatatlan rendetlenségben mmdor^.'.i„ rjvil meg német katonai holmi. Itt-ott az >it szélére is jutott belőlük. SB-leffénvek tébláboltak közöttük. ládákat cin°ltek kj az er_ dóból az út szélére, Y agy száz méterre előttük ház fehérlett.• — Utőrház lehet — gondolta az imok, iskolásán megkeresve a meghatározást, hogy ne kelljen másra gondolnia. Firtkó nem jutott szóhoz: összecsikorított foggal igyekezett keréknyomnyi helyet találni a mozgó és heverő tömkelegben. Az imok megint érezte, amint vékony inge zsebében a papírlapot verdesi a szíve. Negyvenkét kiló szalonna — idézte a gömbölyű betűket. — A szalonnával, meg a — kezdte bátortalanul, de Firtkó félbeszakította: — Mit törődsz a disznóval, az istenit annak az intellek- tuel fejednek, írnok úr! — harsogta az utolsó szótagokat a zajban. — Mi a fészkes fenét eszel rajtuk, mi? Te úgysem látsz egy fal ást se, nyugodt lehetsz, majd a Fóthy úr, aki olyan gondosan vigyáz rád, majd a főhadnagy úr, a kedves barátod szénen megeszi késsel-villával, te meg majd piríthatod hozzá a kenyeret, mint egy cslcskás, és — Most az írnok vágott közbe. Torkában inak rángását érezte. — Én vagyok a kocsiparancsnok — kiabált, kamaszo- san kisiklő hangon, ami még dühösebbé tette. Pisztolytáskájára csrtwt és rajta hagyta kezét. Firtkó szótlanul nézett rá. .Szemében düh szikrázott, de a száján mosoly derengett, *nek harmadik évfordulóján nem is nagyon lenéző, csak * szerkesztőségi cikk köszönti mint aki ezt előre látta. *az olvasókat Születésnapra Ebben a pillanatban deszka * címen. A. versrovat Bihari reccsent a jobb első kerék fe-*sándor> Korgács Károíy> Df,„ Firtkó a fékbe tapos. *íos GVör9V> Székely Dezső, DeA bal oldali lépcsőre SS-le-* «tény Ottó, Kalász László, gény ugrik. Fekete zubbony-Niklai Adám, Peszeki Éva, újj az ablakban. * Akác István, Hevesi Attila, Firtkó orrá- * ■, , , ,, , _ „, . _ , , Juhász József, Gellert Oszkár, Ütés csattan ból dől a vér. Az imok jobbja rémületé- í Csanádi János szép verseivel ben ráforr a pisztolytáska me-* jelentkezett Helyet kapott a leg, tenyere izzadtságától isza-*japban Szabó Lőrinc: Tízezer mos borere. • Két SS a hűtőn meg a sár-Jmagyar permek című nagy hányon. Német szavak recseg- *hatású verse. A szépprózát nek. J ezúttal Regős Sándor, Nagy A z Írnokot szinte felránt-ITóth Lajos, Baráth Lajos es áuk fffgÓ ÍZmaL fM”StíSzekrényest Lajos képviseli, áll, feje sajog a fülke** . , ...... ’ , . teteiétől, keze rnég*Erdekes vitacikkek, publicisz- mindig a pisztolytás- Jtikák, glosszák színezik és kát markolássza, önkéntelenül,*gazdagítják a lap tartalmát, remegő-inú, testétől szinte el- JRoger Garaudy itParttalan gyetlenül szorít __ érzi. Te- *!as megállapításokat Oltyán n yere langyos fémre és recés*Béla. A küszöbön álló Költé- fára tanint. de a pisztoly még £ szét Napjáról, s a nap jelentéiig sincs kint a tokból,..*tőségéhez kapcsolt okos gonNem meri.;. Nem is tudja...£,3 1 * 7 w a. ~ Nem is tudj*, mit csinál... ^latokat B. Nagy Ernő. Gyár. — Der Ungar-Hund... mit * fas Imre Németh László Nagy der Pistole ... Scir»-„;nskerl ... Jcsalád című drámáját, á a :.. kommt’s! hallja a bőm- * miskolci bemutatót elemzi, bölo-csikorgo-csörömpölő zajon * n,;T. rr -j - « át. aztán az ajtó felszakad l,Deá* Zsidai József mellette..; kezek nyúlnak ér- >1- korábban megjelent „A vétó... J delem jogán Miskolc könyvKirántják a kocsiból... A * tárügyéről” című cikkével vi- Nan a szemébe zuhan és min-Jtatkozik jó érvelésseL zirc£ nen olyan túroson es értelmet- á, n_ lenül megfordul körülötte. *Péíer> Klss GVula és Fejes F. Két oldalt vaskos markok '^István gondolat-felvető Irássj szorítják erőtlen karját. *zárják a tartalmasán szer(Folytatjuk.) * ijesztett áprilisi számot
