Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

4 ÉSZ ARM AGY A RORS25.4 G Csütörtök, 1965 április 88» Az Oppenheimer ügy jelent meg Nemrégiben magyarul Karinthy Ferenc jól sikerült fordításában Heinar Kipp- hardt sajátságos drámája- Az Oppenheimer ügy. Mint ismeretes, J. Robert Oppenheimer, a. princetoni egyetem fizika professzora volt, mikor Roosevelt lai ne­vez te a Los Alamos-j atom­fegyver laboratóriumok igaz­gatójává. Az ó vezetésével készítették el az első atom­bombákat, melyeknek az lett volna rendeltetésük, hogy siettessék a szövetségeseknek a hitleri Németország feletti győzelmét. Oppenheimer es világhírű tarsal meg voltak győződve róla, hogy a. néme­tek is hasonló fegyver meg­alkotását tervezik, ezért lel­kesen dolgoztak, az első atom­bombán, hogy megelőzzék a németeket., gátolják a fasiz­must a fegyver alkalmazásá­ban. Mire a bomba elkészült, a háború Európában befeje­ződött. gyakorlatilag Japán is az összeomlás' küszöbén volt Az Egyesült Államok Truman vezette kormányzata ekkor mégis úgy döntött, hogy be­veti a pusztító fegyvert Ja­panban. Ezt Oppenheimer ér, sok társa már nem helyesel­te, de a célpontok kiválasz­tásához, a fegyver technikai alkalmazásához mégis taná­csokat adtak, Ezután követ­kezett Hirosima és Nagasaki megsemmisítese, s a fordulat Oppenheimer életében, A tudós tudta, hogy koráb­ban meg sem közelített nagy­ságrendű bombát teremt. Ezt a félelmetes erőt azonban ha­zája és a szabadság védelmé­ben, a fasizmus ellen akarta, felhasználni. A háború végén, a, győzelem küszöbén azonban már értelmetlennek, sőt. bű­nösnek találta, a ledobását, s ekkor ébredt rá. hogy a ma­ga teremtette fegyvert olyan kormányzatnak adta át. me­lyet nem a tudomány humá­nus szempontjai vezetnek, ha­nem az imperializmus cél­jai. Oppenheimer Hirosima után úgy érezte, hogy árulást követett el a tudománnyal, szemben, melynek céljai so­hasem lehetnek embertelenek. Drámája nem a tudós és a mindenkori hatalom, hanem a humanista tudomány és az imperializmus konfliktusából keletkezett. az atom­energia bi­Megmaradt zottság tudományos tanácsá­nak élén, de már nem támo­gatta a Teller által kezdemé­nyezett termonukleáris bomba készítését, sőt, a. maga mód­ján ellenezte azt. Ezért a legszélsőségesebb körök képvi­selői, köztük McCarthy szená­tor, maga Teller és mások árulással vádolták, vizsgálatot indítottak ellene, azt kíván­ták rábizonyítani, hogy haza­áruló, legalábbis illojális az Egyesült, Államok kormányá­val szemben, akit, korábbi kommunista kapcsolatai be­folyásolnak. aki még kémke­dési kísérlet esetén is többre tartja a barátságot hazájánál, aki kétségbevonja a kor­mányzatnak azt a jogát, hogy támadást készítsen elő a H- boniba megalkotásával az egész emberiség ellen. Me- Cartliy-nek, és társainak uszítása eredményes volt. Az atomenergia bizottság hivata­los vizsgálatot indított Oppen­heimer ellen. A vizsgálat kimenetele nem volt kétséges. Strauss, az atomenergia bizottság vezető­je már a kihallgatások előtt értesítette a fegyveres erő­ket, a különböző kormány- szerveket, hogy Oppenheimer megbízhatatlan, A vizsgálat során az FBI felvonultatta bizonyítékait, melyekből kide­rült.. hogy Oppenheimert. az Egyesült Államok, ünnepelt tudósát, egy időben szeme- fényét, az atombomba atyját már másfél évtizede megfi­gyelés alatt tartják, felbont­ják levelezését, magnószalag­ra veszik még azt. a beszélge­tését. is, amelyet egy barát­nője szállodai szobájában folytat, szóval úgy bánnak vele. mint egy kémmel, bűnö­zővel, A vizsgálat során szá­most tanút vonultatnak fel, köztük Edward Téliért is, aki a maga uszító modorá­ban nem átallotta kimondani, hogy ő . sem . tartja, megbízha­tónak Oppenheimert. Ezek után ä háromtagú bizottság többségi' szavazással illojáTis- pak mondja., ki Oppenheimert, és álíambiztonsági szempont­ból alkalmatlannak tartja az atomenergiával kapcsolatos további kutatómunka vezeté­sére. A bizottság tudós tagja, aki szintén nem ért ugyan teljesen egyet Oppenheimer- rel, írásbeli ellenvéleményt terjeszt elő, de kisebbségben marad a hadügyminiszter képviselőjével és Morgannal. a bankárral szemben, akik el­ítélik Oppenheimert. Kipphardt drámája ennek az 1954-ben lejátszódott vizs­gálatnak háromezer oldalas anyagából készült, nagyrészt szó szerinti szövegátvétellel, de egy színpadhoz értő író mesteri tömörítésével, s esz­közeivel. Oppenheimer sze­mélyes tragédiája a tudós drámájává nő, a mindenkori tudósévá, aki szükségszerűen kerül szembe a hatalom spe­ciális esetével, vagyis az olyan hatalommal, mely többé nem a. szabadság és az emberség érdekében cselekszik, hanem vak eltökéltséggel igyekszik mindenki mást letiporni, még az egész emberiség pusztulá­sának árán is. Ez a tudós nem kommunista. Egyszerűen ember, aki a tudomány vív­mányait nem kívánja a gyil­kosok, a bokszolókból FBI- ezredesekké vedlett őrültek kezébe adni. Kipphardt a vizsgálat jegy­zőkönyvében meglátta a kész drámát, melyet intellektuális izzása sajátságosán modernné tesz: humanizmus, jellemei­nek. összecsapásainak igazsá­ga pedig rendkívül meggyőző­vé. Kipphardt műve ezúttal jó példa rá, hogy az agitatív mondanivaló napjainkban is szerves része lehet egy igazán művészi erejű drámának anélkül, hogy bármikor „ki­lógna”. ______________ m a Oppenheimer mai- hazájában sem áll az üldözés és gyanu- sítgatás középpontjában. Kennedynek halála napján aláirt rendelkezése szerint megkapta a Fermi-díjat „az atomenergia program terén a kritikus években szerzett ér­demeiért”. Ez azonban nem jelenti azt., hogy azok az erők. melyek saját hazájuk nagy fiát megalázták, már nin­csenek többé. Kovdts Lajos ÍL Szabó Béla könyve o miskolci szoiopzÉikoÉsrél Miskolc város szőiőmono- gráfiája 1313—1963 és a fel­újítás lehetőségei címmel a napokban jelent meg H. Sza­bó . Béla munkája A 160 ol­dalas, vonzó kiállítású kötet elmélyült, alapos kutató munkáról tanúskodik. H. Szabó Béla a kötet elején a miskolci szőlőgazdálkoáás kezdeteit mutatja be, ezt kö­vetően a szőlőkultúra virág­korát., később a pusztulás idő­szakát, a két világháború kö­zötti károkat taglalja, majd a felszabadulást követő idők szőlőgazdálkodási jelenségeit érzékelteti. Közli a felvett 114 szőlőtörzskönyv adatait. vé­gül a tennivalókat vázolja. A kötetet 49 fénykép, 19 rajz, valamint több térképvázlat illusztrálja. Kétezer könyv-percenként ö Szerencs! járás elfogadta ez edelényiek versenykihívásé! Hírt adtunk róla, hogy' az edelényi járás liözségfejleszté- si versenyfelhívással fordult a megye valamennyi járásához. A felszabadulásunk 29. évfor­dulója tiszteletére indított éves verseny célja: a községfcjlesz- tési tervek minél nagyobb túlteljesítése, elsősorban a la­kosság segítségével, társadalmi munkák szervezésével. A ver- senvl kezdeményező edelényi járás községei többek között vállalták, hogy évi községfej­lesztési ten ükét 5 százalékkal túlteljesítik, s járási átlagban 60 forintra emelik az egy la­kosra jutó társadalmi munka, értékék A szerencsi járási ta­nács a napokban értesítette az cdelényiekel, hogy versenyfel­hívásukat a szerencsi járás községei Is elfogadták, s min­dent elkövetnék a lehető leg­jobb községfejlesztési eredmé­nyekért, Májusban s Tiszamenfi luíturis Hapsk Harmadik éve minden ta­vasszal megrendezik Tisza- kesziben a Tiszamenti Kul­turális Napokat. Az idén május elején kezdődik a két hétig tartó rendezvény-soro­zat. Több alkalommal láto­gatnak majd el vendégművé­szek és az SZMT Művelődési Házának együttesei a község­be, s itt adnak majd egymás- nak találkozót a környékbeli öntevékeny művészeti eso-, portok is. A gazdag és változatos programban az idén nagy hangsúlyt- kap a .termelést segítő propaganda Számos érdekes témával foglalkozó -szakelőadást rendeznek. Egész ííapós ánkéton Vesznek majd részt például állatorvosok és állattenyésztők; a gümőkór mentes szarvasmarha állo­mány- tenyésztéséről tanács­koznak. Dalostalálkozó is lesz. Erre meghívták a megye leghíre­sebb falusi énekkarait, köz­tük a mezőkeresztesi. a szentistváni, a nyékládházi dalosokat. író—olvasó talál­kozóra Szabó Pált várják a kesziek. Szorgalmasan készü­lődnek hosszú hetek óta a tiszakeszi művelődési otthon együttesei is a májusi bemu­tatókra. Az irodalmi színpad Húsz év távlatában címmel mutat be összeállítást, az új tánccsoport galgahévízi pár- nástáncot tanult erre az al­kalomra, s készülődnek a kulturális napokra a színját­szók és az énekkar is. Számológép, gvilmolesösláda — exportra Három bútor- és faipari üzeme van Sátoraljaújhely­nek. Közülük, a, legismertebb a, Tisza Bútoripari Vállalat, melynek modern konyhabúto­rai az egész országban, sőt külföldön is ismertek, kere­settek. A csaknem gyári rangra, emelkedett■ üzem 1955-ben 85 dolgozóval kezd­te meg a munkát, és mind­járt az első évben 4161 gar­nitúrát állított elő. Ez a. ter­melési eredmény évről évre növekedett, s a jelenlegi ter­vük szerint 1965-ben már 10 ezer 200 garnitúrát adnak át a kereskedelemnek. Másik hasonló üzeme a nagymúltú hegyaljai város­nak a. Faipari Szövetkezet, amely a. vidék szőlökultúrá- jának megfelelően, elsősor­ban kádakat, hordókat, put­tonyokat., különféle szüretelő edényeket készít. De ismerik a szövetkezet gyártmányait külföldön is, mert a. sátoral­jaújhelyi asztalosok évek óta nagy mennyiségű számológé­pet szállítanak az angol kis­iskolásoknak. és Ízléses gyü­mölcsösládákat a. nyugatné­met kereskedelemnek. A munkások, száma, 1957 óta 23- ról 124-re növekedett. Az Asztalos Szövetkezet szintén különleges bútorok készítésére rendezkedett be. Egyrészt modern vonalú kom­binált szekrényeket, másrészt pedig könyvtári kölcsönzőasz­talokat állítanak elő jelentős mennyiségben. Ök szállítot­ták többek között a. sátoralja­újhelyi járási, az ózdi városi és a tolcsvai községi könyv­tár teljes berendezését is. A derék Gutenberg mes­ternek halvány sejtelme sem lehetett róla, micsoda könyvtermés áradatot zú­dít majd az emberiség nya­kába a nyomtatás feltalálá­sával. Elképesztő adatokat olva­sok erről egy szakfolyóirat­ban. Eszerint, ma ott, tar­tunk, bogy a nap min­den percére kétezer külön­féle sajtótermék megjelené­se jut. Ez évente egy milli­árd, 51 millió 200 ezer ol­dalt tesz ki. A szakemberre kötelező irodalom évente 850 ezer oldal. 1960-ban egyedül a műszaki irodalom 60 millió oldalra rúgott,. Egy-egy ember 683 esztendő alatt olvashatná el — napi 24 órai olvasással. (Ilyen körülmények kö­zött micsoda nevetség ol­vasni a Prédikátor Köny­ve írójának aggodalmas szavait. Háromezer évvel ezelőtt inti fiát, hogy „a sok könyvek írásának nincs vége és a sok tanulás fá­radtságára van a testnek.”!) Mindenesetre nagy prob­léma ez a könyváradat. Kérdés, hogyan tud majd megbirkózni vele a művelt emberiség? Három fontos területen okoz gondot: a szépiroda­lomban, a pedagógiában és a tudományos kutatásban. ® Még legkönnyebben az Irodalomban „számolhatunk le” vele. Akár a termelés, .akár..a fogyasztás oldaláról tekintjük a dolgot. Valljuk meg, a világ ed­dig sem veszített volna so­kat vele, ha az ún. irodal­mi műveknek legalább fe­le nem látott volna nyom­dafestéket.. De nem szárma­zik különösebb baj abból sem, ha a nyomda a jövő­ben is bőséggel árasztja majd az „írói” selejtet. Érdemes ebből a szem­pontból átlapozni, mondjuk az utóbbi száz esztendő új­ságjait., folyóiratait. Meg­döbbentő, ' hány olyan re­génnyel, színdarabbal fog­lalkozott behatóan a kriti­ka, és hány olyat jutalmaz­tak különböző pályadíjak­kal, amelyeknek tna már még szerzőjük nevét sem is­merjük, hírét sem hallottuk. A világ nem betegedett be­le, de kár volt minden rá­juk fordított pénzért, idő­ért. energiáért, papírért és nyomdafestékért. S ahogy a sele.itfogyasztó nem halt bele a sovány szellemi kosztba, az igényes olvasó is egészségesen ér­heti meg akár a száz évet is afelől, hogy nem jut majd hozzá minden értékes mű elolvasásához. Legfel­jebb még gondosabban vá­logatja meg könyveit, s jobban meggondolja, mire használja a rövid földi le­tet. • Az iskola problémája már nagyobb gond. Hogyan tart­son lépést az oktatás a mind szaporább irodalmi termeléssel, és a mind ki- terjedtebb, sokoldalúbb* mind frissebb tudományos eredményekkel, meg a nyo­mukban járó gyakorlati kö­vetel «lényekkel ? Az okosak azt hangoztat­ják, hogy fokozni kell az emberi agy befogadó képes­ségét és javítani az oktatási módszereket. Ez mind he­lyes. de nem elég. Kétségte­lenül fontos feladat lesz időről időre az ismeret- anyag okos ^ szelektálása és selejtezése. És annak a kö­vetelménynek a fokozott fi­gyelembe vétele, hogy a rendszeres tanulás nem kor­látozható az iskolai évekre. ** Legsúlyosabb a tudomá­nyos bublikáció helyzete. Hogy az olvasóközönség milyen és hány szépirodal­mi műve! elégíti ki szelle­mi szükségletét, ha nem is közömbös, mégsem sorsdön­tő kérdés. De attól, hogy a helyes és hasznos tudomá­nyos eredmények eljussa­nak és minél előbb jussa­nak el mindenhová, gya­korlattá. váljanak: mind­nyájunk egészsége. jóléte* boldogsága, sorsa függ. A szakemberek a kiberne­tikától remélnek segítséget­Öszintén bevallom, nem értek a technikához, legke­vésbé éppen a kibernetiká­hoz, Azért mindig csodá­lattal veszem tudomásul* hogy van egy gép, amely „gondolkodik”, • szöveget fordít egyidejűleg több nyelvre; stb. Most ettől a csodálatos géptől remélik* hogy segít a tudományos publikációkat nyilvántarta­ni. Hogy azokat majd egy­beveti. selejtezi és' összegezi. (De ha már itt tartunk, hadd vessem fel a kérdést: Gutenberget túlszárnyalva, nem lehetne mindjárt olyan okos nyomdagépet konstru­álni, amelyik már maga is kivetné magából az irodal­mi és tudományos selejtet?) Simándi Pál Hadüzenet a sallizlsiafe A Lenin Kohászati Művek­ben a sajátosan kohászbeteg­ség, a szilikózis megelőzésére, illetve gyógyítására az utób­bi időkben számos intézke­dést vezettek be. Több üzem­ben, a betegség gyakori elő­Gvorí művésztanárok koncertje Miskolcon A győri Zeneművészeti Szakiskola művésztanárai áp­rilis 23-án, pénteken este fél 8 órai kezdettel, nagy érdek­lődéssel várt hangversenyt adnak Miskolcon, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakis­kola hangversenytermében. Beethoven F-dur szonátáját és Kodály Szonátáját csellón Nyári Béla. zongorán Ny. Bo­rostyán Magda, mutatja, be. Suhayda Mária zongoramű­vésztől Debussy 4 Prelude című művét és Ravel Szona­tináját halljuk. míg Tartini Ördögtrilla Szonátáját, Zar- zytzki Mazurkájái és Paga­nini La Campanelláját Metz- ket> Károly tolmácsolja he- -■iün. Ny. Borostyán Magda gorakíséretéveL A beteg milliomos ezt mondja házi­orvosának; — Drága, barátom,, nagyon meghatott az a. gondoskodás, am,ellyel engem ke­zel. Elhatároztam, hogy mától kezdve nem fizetek önnek honoráriumot, ehe­lyett gondoskodom önről a végrende­letemben. Halálom után szép összeget fog tőlem örökölni. Mit szól hozzá? — Természetesen, nagyon hálás va­gyok. De legyen szűrés adja ide azt a receptet, amit ma írtam fel önnek. Kis változtatást ejtek rajta. * * * — Elmegyek néhány órára — mond­ja a háziasszony az újonnan felvett szolgálónak. — Ne felejtse el a gyer­mekeket 9 órakor lefektetni. Mikor este visszajön, megkérdi, hogy viselkedtek a gyerekek. — Nagyon jól, asszonyom. Mindegyi­ket lefektettem. Csak a legnagyobb, a vöröshajú makacskodotí. Olyan konok!-— A vöröshajú? — kiáltott az asz- szony. — Hiszen az a férjem! * * * — Hogyan? — kérdi felháborodva a páciens, a,kinek az orvos kihúzta záp- fogát, — Ön most háromszor annyit kér, mint máskor. •— Igen •— felelte az oreos. — ön Hiilft&ldli hmmor olyan borzasztóan ordított, hogy a vá­rószobából két páciensem elszaladt. * * * Egy spanyol arisztokrata Párizsban tartózodik és késő éjjel tér haza a szállodába. Csenget. Az álmos portás kidugja fejét a kapu nyílásán. — Ki az? — Juan Rodriguez Caramba. de Pé­pétől Gonzales. — Jő. jó — mondja a portás —, de aki utoljára jön be az urak közül, jól zárja be a kaput. * * * „Drága Anna — írja egy fiatalem­ber szerelmesének —, bocsáss meg kér­lek, de olyan feledékeny vagyok. Es­te megkértem a kezedet, de elfelejtet­tem. akarsz-e feleségem lenni, vagy nem.” ..Drága John — feleli a lány —. jól emlékszem, hogy nemet mondtam, de már nem tudom, m'-ed-e, vagy valaki másnak?” • * * — Naponta adódnék életünkben er­kölcsi problémák — magyarázza egy üzletember 12 éves fiának. — Ma pél­dául egyik barátom., megfizette tarto­zását. Mikor eltávozott, láttam, hogy 100 dollár helyett, amivel tartozott, 200 dollárt adott. Nyomban itt az erköl­csi probléma; elmond jam-e az esetet anyádnak, vagy sem? * * * A hegyi vonat ablakán kihajol az utas és felkiált­— Rendkívüli!... Nagyszerű!... Szenzációs! A másik utas, akit utatott már ez a sok felkiáltás, megkérdezte: — Annyira tetszik a táj? — Ugyan! Azt csodáltam, hogy a mozdonyvezető milyen ügyesen vezette be a vonatot az alagútba. * * * Egy színész igy szól barátjához, a filmszínészhez: — Nektek, filmeseknek sokkal köny- nyebb játszani. Nem látjátok, amikor az emberek a darab befejezése előtt elhagyják a nézőteret. * * * Rendező: Tehát Smith űr. a film utolsó jelenetében ön belép a tigris ke-trecébe. A tigris nem ismeri magát, és önre ugrik . .. Színész: Bocsánat, de"! Rendező: Ne aggódjék. Modtam, hogy ez. a film utolsó jelenete. fordulási helyén jelentősen megjavították a munkakörül­ményeket. Az acélöntődében például korszerű berendezés üzembe helyezésével bevezet­ték a vízsugaras öntvértytisz- tításl, módosítót! ák a formá­zási technológiákat. A tüzál- lóanyaggyárban megszüntet­ték az egészségre ártalmas régi kemencék üzemelését. Megvalósították a rendszeres, helyben! tüdőszűrő vizsgála­tokat:. Bevezették a szilikózis gyanúsak gondozását. ne­gyedévenkénti vizsgálatát. s akinél a betegség jelentkező sét tapasztalják, más munka­körben foglalkoztatják. Az utóbbi időkben éven ként 30—50 dolgozó került fi? egészségre veszélytelenebi munkahelyekre. Az üzemor­vosok rendszeresen gondos­kodnak a dolgozók felvilágo­sításáról. A gyár éjjeli sza­natóriumában, a különbőz? üzemekben hetenként, illetve havonként tartanak egészség- ügyi előadásokat. Az eddig alkalmazott mű­szaki és egészségügyi intéz* kedésekkel lényegesen: csök­kent. a diósgyőri kohászatba:’ a szilikózisos megbetegedései száma. Ma már mindössze 110 dolgozót tartanak ilyen betegség gyanújával nyilván­tartásban. A ténylegesen szi* likózisos betegek száma pedig nem éri el a 70-et. S ez negye­dét teszi ki a hét év előtti* ÍKÜSt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom