Észak-Magyarország, 1965. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-21 / 93. szám

Szerifá,, I9G5. április 21.

I! niwMBmii*. unnumragc

«SZAKMÄGYAROKSZAG

s

GxamMkmkI

Valljuk be, mi, borsodiak, ifo érzéssel vettük kézbe a vasárnapi lapokat, amelyek beszámoltak a Minisztertanács és a SZOT elnökségének döntéséről. Olvashattuk, hogy 1904. évi munkájuk alapján vörös Vándorzászlóval tüntették ki többek között az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Miskolc vasúti csomópont, a Miskolci Postai ga zg at óság

üzemei és hivatalai, az ÉM. Építőipari Szállítási Vállalat miskolci szállítási üzemegysége, a Borsod megyei Húsipari Vállalat, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Miskolci Nőiszabó Kisipari Termelőszövetkezel dolgozóit.

Nyolc borsodi nagyüzem, vállalat, intézmény, illetőleg ktsz a kitüntetettek között! Ki tudja hirtelenjében, hány ezer borsodi és miskolci munkás, technikus, mérnök cs tisztviselő jól végzett munkájának magas szintű társadalmi elismerése és megbecsülése. Mi több, jutalmazása is, mert a kitüntetéssel együtt szép jutalomösszeg is illeti az érdekelt vállalatok jól dolgozó embereit.

Bizonyos, hogy ezúttal a jól végzett munka után indokolt

az öröm, jogos a büszkeség érzése.

Szívből gratulálunk a kitüntetett üzemek, vállalatok, intézmények és a Miskolci Nőiszabó Ktsz vezetőinek, minden dolgozójának, párt-, KISZ- és szakszervezetének, valamennyi gazdasági és társadalmi szervének, amelyeknek együttes munkája eredményezte, hogy 1984. évi munkájuk alánján a kormány, a SZOT elnöksége és az ország közvéleménye is felfigyelt rájuk.

A kitüntetés persze kötelez. További helytállásra és példamutatásra; az 1985. évi sok tekintetben nehezebb feladatok példamutató megoldására, mindenekelőtt a gazdaságosabb termelésre, gazdálkodásra, a munka termelékenységének növelésére és a minőségi mutatók javítására, fecrvelemre és takarékosságra. Ez valamennyi üzem. intézmény és

kt=z fontos feladata.

Meggyőződésünk. bogy a most, kitüntetett üzemek, vállalatok, intézmények és ktszék kollektívája becsületesen. néldeTnutatóan helytáll az idei feladatok sikeres mezoldásában is. többen megvédik majd a vándorzászlót,

Műnké hiküe* ezúton is újabb sikereket, evőt és jó egészséget kívánunk.

15 milBiő csibe, 131 ezer kisliba

Az első évnegyedben a tanácsi irányítás alatt működő kelletőállomások 105, az Élelmezésügyi Minisztérium állomásai 113 százalékra teljesítették a keltetési előirányzatokat. Csibéből országosan kereken 15 milliót keltettek ki, libából 131 400-at, kacsából csaknem félmilliót, pulykából pedig 12 OOO-rel. A tanácsi szektor 48 milliós idei keltetési előirányzatát pedig 30 százalékra teljesítette. A keltetés javuló eredményeit mutatja, hogy a múlt év hasonló időszakához képest csibéből 330 000-rel, libából 11000-rel keltettek ki többet.

Tavaly óta számottevően javult a tojások minősége, illetve a keltetési technológia is.

Igen nagy érdeklődés tapasztalható gazdaságok és egyéni tenyésztők részéről a rajnai lúd iránt. A rajnai lúd tojói a múlt év hasonló időszakáig 9,9-et tojtak átlagosan, az idén 14,3-nál tartanak. A nagyüzemek liba-törzsállományából a Rajna-menti lúd részesedési aránya tavaly 75,6 százalék volt, az idén elérték a 98 százalékot.

Él üzemele megyémliÍBeii

Az 1964. évi munka alapján odaítélték az Élüzem címet. Megyénkből az alábbi üzemek szerezték meg az élüzem kitüntetést:

A Lenin Kohászati Müvek, a Borsodnádasdi Lemezgyár, a Pamut.fonóipari Vállalat

miskolci fonodája.

Korszer! nyelvi íaborafcríumot adtak áí SÉMlaúíiteiyen

A sátoraljaújhelyi Kossuth Bajos Giirfnázium új négyemeletes épületszárnyúban rendezték be a megye első audió- vizuális-orális nyelvi laboratóriumát, Az iskolában, amelyben hajdan Kossuth Lajos is tanult, az orosz, az angol és a német nyelvoktatást, mogköny- nyitő különleges berendezést nagyobbrészt társadalmi összefogással készítenék el és szereltek fel. A munkában részt veitek a város bútorgyárának, vasipari ktsz-ének és a Fémlemezipari Műveknek dolgozói éppúgy, mint az iskola öt. Plusz egyes gyakorlati oka külföldi irodalom és a hazai

tapasztalatok felhasználásával Belkó Ivirc szakoktató tervezte meg. Irányításával az új osztályban 40 mikrofont, ugyanannyi fejhallgatót, négy magnetofont, egy lemezjátszóit, televíziót. rádiót és vetilőbcren- dezést. helyeztek el. Ezek működtetésére vezérlő asztalt készítettek, ahonnan az órát vezető tanár egyszerre több tanulóval is foglalkozhat. A korszerű nyelvi laboratóriumot, amelynek felszereléséhez az üzemek dolgozói, a tanárok és a fiatalok mintegy 60 000 forint értékű társadalmi munkátatását irányító tanárai és la-ival járultak hozzá, kedden dcl- üulói, A bonyolult berendezést 1 előtt adták át.

j A mezőkövesdi gépjavító

gond fairéi

§

pest Filmstúdió részére olyan ,

film trükk-asztalt készítet- j

tünk, amelyet eddig csak az j

USA-ban, Angliában és Fran- x

ciaországban gyártottak. Ma c

mind a két magyar stúdiónk I

hazai gyártmánnyal dolgo- ,

zik.

— Jelenlegi újdonságuk? 1

— Olyan tolózárakat készí- s

tünk, melyeket eddig Nyugat- 1

Németországból importál- i

tünk. A kohászat, a vegyimű- t

vek már most is nagy érdek- ;

lödést mutat az új hazai j

gyártmány iránt. c

Az első negyedévben 12(1 rendelést kaptak, s ebből 1

már százat leszállítottak. Az i

érdeklődés arra mutat, hogy j

a tavalyi 12 millió forintos ]

szerződéssel szemben mint- ;

egy 20 millióra számíthat a ]

KETI miskolci fiókja. 1

A kisipari szó régi időket 1

idéz. De szükségünk van rájuk. A jelenlegi gazdasági ,

helyzetben — ahogy Kádár elvtárs is mondta — nem 1

nélkülözhetjük munkájukat. 1

Főleg olyankor nem, amikor i

hangya-munkával milliós va- .

Jutákat takarítanak meg az .

ország számára. I '

Csutorás Annamária

_______j |

/

■ 02*1 utókra válioti valuta

Az a kisiparos, áld szerződést köt velünk, többféle kedvezményben is részesül; húsz százalék kedvezményes jövedelemadó, rendszeres munkalehetőség biztosítás, az anyagot a rendelő vállalat adja, sőt, a - kisiparos az esetleges gépvásárlásoknál is előnyt élvez.

— Ezek szerint tehát előnyös szövetkezeti tagnak lenni?

— Igen. A jó munkát megbecsülik. A híre is elterjed, így lassan lalán megszűnik az idegenkedés, mely kezdetben kísérte a szövetkezetei. Van egy nagy előnyünk: nemcsak széria-munkákat, hanem egyedi darabokat is vállalunk.

Lopatovszki elvtárs megrendelő lapot mutat: apró cikkek, főleg különböző kötőelemek szerepelnek rajta.

— Ilyen munkákat az állami vállalatok nemigen tudnak vállalni — mondja.

— Milyen különleges gyártmányaik voltak?

— A Pannónia és a BudaOlyan nem fordult még elő, hogy valamilyen rendelést ne vállaltunk volna el.

A szövetkezet öt; megyét ölel tel. Tavaly mintegy 250 millió forint értékű szerződést bonyolítottak le. Ebből 80 millió volt a közvetlen exportáru. Ebből a miskolci kirendeltség 12 milliós forgalmat vall magáénak.

— De ez a 12 millió forint sem csak ennyi! Mert az igaz, hogy közvetlen exportra mi nem készítettünk árut, de közvetve igen. Gondoljuk csak el, ha a vállalatok, mondjuk csavar hiányában nem tudják az exporttervet teljesíteni, mennyi kár származik belőle. Mi pedig elég sokat megelőztünk. A forgalom másik részét az importpótló anyagok gyártása tette ki.

A magyar állam évenként hatalmas összegeket költ alkatrészek behozatalára. Nos, ez a szövetkezet ennek egy részét elkészíti, magára vállalja.

— Előnyös a szövetkezet.

A dicséret hangján kell szólnunk a Kisiparosok Exportra Termelő Irodájáról, mely az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A szövetkezet tevékenysége két irányú: egyrészt segíti a különböző állami vállalatokat exporttétv vállalásaik elkészítésében, másrészt olyan jellegű gyártmányokat készít, amelyeket eddig valutákért vásároltunk a nyugati úlla- moktóL

— Hangya-munka a miénk — mondja Lopatovszki Ede, a KETI miskolci kirendeltségének vezetője. — Mindent elvállalunk, és meg is csinálunk. Határidőre szállítunk, és a minőség ellen az utóbbi öt év alatt mindössze háromszor volt reklamáció.

Hangya-munka ... Valóban. A szövetkezetben mintegy négyezer féle árucikket készítenek.

— Ha valamelyik gyárral tárgyalunk, mindig megkérdezik: mit készítünk? Pedig azt kellene elmondaniuk, hogy mit akarnak készíttetni.

nem elég hozzáértéssel és szakszerűen kezelik a gépeket. Nem tartják be a bejáratás! utasításokat, előírásokat. Természetesen ez is előfordulhat. De végeredményben a kölcsönös vádaskodásból nem születik csali vita, s a munka marad.

Hasznos újítás a Felsőzsol- cai Gépállomáson a tsz-meg- bízott alkalmazása. Alaposan megnézi, megvizsgálja a i»- vítást, csak úgy engedi elvinni a gépeket. így már eldönthető. ki a hibás, ha elromlik a gép, a javító-e, vagy a használó? A mezőkövesdi gépjavítónál is elférne ilyen tsz-megbízott!

Krónikus

alkaírcsz-lnány

A megkésett és a minőségi kifogás alá eső javítások fö oka azonban az alkatrész- hiány. Hogy javítsanak meg egy gépet, ha nincs hozzá hengerfej, fogaskerék; du- :

gattyúj csapágy és sorolhatnánk oldalakon tovább, ahogy azt a gépjavító feljegyzéseiből olvastuk.

— A D4—K-hoz egyáltalán ■ semmi nem kapható — panaszkodik Juhász elvtárs. — Hogyan javítsuk meg ezeket? Bizony, sokszor kénytelenek vagyunk kontárkodni, régi darabokból összeállítani .valami alkatrészt, hogy mégis i használhatóvá tegyük a gé- i pet. Nem szólva a kilincse- i lésről, amire nap mint nap i sor kerül a különböző válla- i latoknál. így a javítás persze i rizikó, hiszen sosem lehet i tudni, hogy az alkatrész, ez- i által a traktor mikor mondja > fel a szolgálatot. Ez rontja a > dolgozók munkakedvét is. 5

Természetes, hogy rossz. 1 hiányos alkatrészekkel sokkal 1 nehezebb a munka, több az ■ idegesség. De a pillanatnyi helyzetet meg kell érteni és az alkatrészhiányt a lehető legjobb, és legalaposabb mun- , kával ellensúlyozni. Az al- * katrészhiány. sajnos, országos j probléma, ami remélhetőleg ■ hamarosan megoldódik 5

ugyan, de a föld, a tavasz nem vár, a mezőgazdasági ’ munkákat időben be kell fe- s iezni. Ehhez, erejéhez mér- s ten. a gépjavítónak is min- ' den segítséget; meg kell ad- * nia.

Juhász Judit ,

Reklamációnak csak úgy van helye.

A hamari munka ritkán jó

Igen, ezt tartja a közmondás. Nos, a hirtelen, kapkodva végzett javítás után kiadott gépekre sok a panasz. A borsodivánkai Petőfi Tsz hat gépe közül hármat javítottak meg időre, de közülük kettő már az első napon felmondta a szolgálatot. Az egyik ki sem indulhatott bejáratásra, míg szét nem szedték a termelőszövetkezet szerelői, azonban még most sem tökéletes. De legalább dolgozik. A másikat új motor- eserés felújításra adták oda, azonban a hűtőkben azonnal felforr a víz. Lehetetlen használni.

A gépjavító azzal védekezik, hogy visszahozhatják, a motorcsere garanciális javítás. De akkor mivel és mikor dolgozzanak? A gépjavító azt. is kifogásolja, hogy a termelőszövetkezet emberei

mezőkövesdi gépjavító igaz- I gatóját, mit szól ezekhez.

— Valóban késünk a javításokkal — ismerte el Juhász elvtárs —. azonban ennek igen sok oka van. Elsősorban az, hogy a termelőszövetkezetek nyolcvan százaléka, amelyek most sorra reklamálnak, nem hozták be gépeiket a megbeszélt időpontban. Hiába ütemeztük mi be a javításokat, decemberben csak álltunk, vártunk, telefonon sürgettünk . . ;

A gépek beérkezési időpontja, a termelőszövetkezet neve és a javítani való cím- szókkal ellátott listát mutatja az igazgató. Bizony, elkéstek a termelőszövetkezetek. s az összetorlódott munka nagy hajrát követel a gépjavító dolgozóitól. A megkötött szerződést, a megállapodásokat a termelőszövetkezeteknek is be kell tartaniok.

Á gépállomások, gépjavítók mostanában vizsgáznak, hiszen a termelőszövetkezetek novemberben, decemberben javításra odaadott gépei hazakerülnek, megkezdik a. munkát. Hogy ez a vizsga milyen eredménnyel jár. azt a tavaszi, nyári, őszi munkák végeztével lehet majd véglegesen megállapítani. Sajnos azonban, panaszok, észrevételek máris elhangzanak. S ez nem jó jel.

Három súlyos kifo«ás

o

A Mezőkövesdi járási Tanács vezetői három kifogást említettek meg a mezőkövesdi gépjavító munkájával kapcsolatban: elhúzódik a

javítás, nem készülnek el a gépek az Ígért, határidőre, ennek ellenére sok a minőségi kifogás, s az el nem végzett munkáért is felszámolják a munkabért.

Egyik probléma súlyosabb, mint: a másik. Felkerestük a

ÍJj tüzelési módszer

Á kohászati üzemekben, a melegítő, az olvasztó berendezésekben használatos tűzállóanyagokat; általában kohó-, illetve szénből előállított gc- nerátorgázzal, úgynevezett al ágú tk cinen cék ben égetik, oldalról való tüzeléssel. Ennél a gyártási eljárásnál az alacsony kalóriá.jú fűtőanyag miatt a kemencét keskenyre méretezhették. A sokkal nagyobb fűtőértékű földgáz használata viszont az oldal- tüzeléscs módszerrel nem bizonyult gazdaságosnak.

A Miskolci Tüzeléstechnikai Kutató Intézetben dr. Péntek István metallurgiai osztályvezető és Uhlmann Erik tudományos munkatárs új, az úgynevezett felsőtüzelési módszert dolgozták ki. Ennek lényege, hogy a tüzelőanyagot, a földgázt a kemence felső részéről égetik el a berendezésben. Az új tüzelési eljárást már negyedik hónapja alkalmazzák a Lenin Kohászati Művek tűzállóanyaggyártó üzemében, és a tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel a módszerrel a kemence termelése 15—16 százalékkal emelkedett. Gazdaságosabb a tüzelőanyag felhasználás,

jobb lett a gyártmányok minősége.

A találmánynak is bejegyzett, lényegesen jobb höhatá- sú új tüzelési módszer, amely nemzetközi viszonylatban is újszerű, eredeti, lehetőséget nyújt arra, hogy a jelenlegi két méter széles alagútkc- mencéket négy méter szélesre építsék át, miáltal a kemencék teljesítménye többszörösére növekszik. így jelentősen csökkenthető az ilyen jellegű beruházások költsége, a kemencék hőfo~

gyasztása és a kiszolgáló személyzet létszáma. A gyakorlatban jól bevált felsőtüzelési eljárás annál inkább nagyjelentőségű, mert az alkalmazható a fali, az úgynevezett vöröstégla gyártásnál, a kerámia- és porcelániparban. Bevezetésével nagymértékben növelhető ezekben az iparágakban is a termelékenység.