Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-20 / 67. szám
fffnunicio^ |T.fi*‘i ‘üfä&Äli I^a2c2y3íöi3■} XuiKyB-o ESEAKMAGYAROKSSEAí? Megkezdődött a szocialista brigádvezetők ■'A Szakszer vezeteti Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának rendezésében pénteken megkezdődött a szocialista brigádvezetők országos értekezlete as Építők Szakszervezetének székházában. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Bruiyó János, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság póttagja, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, a KISZ Központi Bizottságának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a forradalmi munkás- paraszt kormánynak több tagja. A megnyitó beszédet. Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT . elnöke mondotta. A jelenlévők nagy tapsa közben meleg szavakkal köszöntötte a szovjet népet, a szovjet tudományt abból az alkalomból, hogy felbocsátották a. Szovjetunióban a Voszhod—2-t. Ezután Brutyó János, a SZOT főtitkára mondotta el beszédéi. Brutyó Járnom beszéde A SZOT főtitkára bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szocialista munkaverseny az elmúlt húsz év során — hiányosságai ellenére is — nagy lendítő] e, erőforrása volt gazdasági feladataink megoldásának, szocialista építőmunkánk sikereinek és a szocialista tudat formálásának. 600 einer dolgosó a sssoeialista brigádmoxgalomban Csaknem három éve tartottuk a szocialista brigádvezetők I. országos tanácskozását — folytatta beszámolóját Brutyó János. — Akkor mintegy hétezer brigád viselte a szocialista címet, huszonhétezer küzdött a cím elnyeréséért, és hozzávetőleg 280 ezer dolgozó vett részt a mozgalomban. Azóta a szocialista brigádok száma 20 ezerre, a címért küzdő brigádok száma 38 ezerre növekedett és ma a szocialista brigádmozgalomban több mint 000 ezer dolgozó tömörül. Olyan hatalmas alkotó erő ez, amely meghatározó jelentőségű lellet a termelés, a gazdálkodás egész menetére, a szocialista erkölcs és közszellem további fejlődésére. A szocialista brigádmozga- |o«n az ifjúság munkára nevelésének, a közösségi erkölcs kialakításának, tehát az ifjúság kommunista nevelésének is kiváló módszere, eszköze. A vállalatoknál mintegy 8000 ifjúsági szocialista brigád tevékenykedik. Az előző tanácskozás felhívására kezdődött meg a verseny a „Szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata és gazdasága” címért. Jelenleg 707 vállalatnál 1156 üzem, üzemrész, műhely vagy osztály kollektívája vesz részt e versenyben és 430 közösség munkahelyének bejáratát díszíti már a „szocialista munka műhelye”, „aknája’! vagy („osztálya” tábla. A mozgalomban résztvevő dolgozók példát mutatnak minden téren. Pártunk gazdaságpolitikai célkitűzéseire, így a többi között a vegyipari, gépipari, építőipari és a mezőgazdasági párthatározatokra sok helyen elsőként a szocialista brigádok reagáltak. Egyre több brigád igyekszik csökkenteni a termelési költségeket is, tudva, bogy egész társadalmunk jólétének növekedése jórészt a, termelés gazdaságosságán múlik. A SZOT főtitkára a továbbiakban arról beszélt, hogy e téren számos ötlettel, kezdeményezéssel találkozunk. Szocialista brigádjaink vállalásaiban — állapította meg Brutyó János *— fontos részt foglal el a tanulás. A szocialista brigádoknál igen színesen, sokoldalúan Nyilvánul meg az az elv, hogy a mi társadalmunkban minden az emberért, az ember érdekében történik. A brigád- tagok gondosan ügyelnek a maguk, és dolgozótársaik testi épségére, törődnek beteg vagy nyugdíjas munkatársaikkal, segítik azok családját. A szocialista brigádokban erősödik a gazda szemlélete. A szocialista brigádmozgalom természetesen masabb igényi; támaszt nemcsak önmagával, hanem a vezetéssel szemben is. A termelési tanácskozásokon bátran felvetik a hiányosságokat. Bírálnak, de javasolnak is — mondotta Brutyó János, majd hzzal foglalkozott, hogy milyen körülmények gátolják a mozgalomban rejlő tartalékok, lehetőségek teljesebb feltárását és kibontakozását? Vannak a brigádokon kívül álló és a brigád tagjaitól függő, gátló tényezők. Az országgyűlés 1965. februári ülésszakán szó esett arról, hogy bár eredményeink számottevőek, de még nagyobbak lehetnének, ha a párt és a kormány helyes, a dolgozó nép érdekeit szolgáló céljait a vezetés minden lépcsőfokán, minden munkahelyen következetesen végrehajtanák. A szocialista, társadalom építésében nélkülözhetetlen a dolgozók millióinak céltudatos tevékenysége. Gazdasági feladataink sikeres valóraváltásában a legteljesebb mértékben támaszkodni kell tehát a dolgozók tudatában, alkotó kezdeményezéseiben rejlő tartalékokra, a szocialista munkaversenyre, ezen belül is mindenekelőtt a szocialista brigádmozgalomra, valamint a szocialista munka műhelye, üzeme, gazdasága címért küzdő dolgozókra. Ezt az elvet azonban még nem mindenütt és nem kellő mértékben ismerték fel és juttatják érvényre a gyakorlatban. A gazdasági vezetés részéről tapasztalhatók a szocialista brigádokkal szemben helytelen megnyilvánulások is a munka- és anyagellátás, a bérezés és jutalmazás terén. Ezeket a szakszervezeti bizottságok nem egyszer jóváhagyólag tudomásul veszik. Ezután Brutyó János a különböző negatív vonásokkal foglalkozva megemlítette, hogy az egyes üzemekben, műhelyekben a szocialista brigádok tagjait nem vonják be megfelelően a feladatok kialakításába és megoldásába. Sok helyen a brigádok egy részének vállalása sablonos, figyelmen kívül hagyja a brigádtagok egyéniségét, az igényeket és a lehetőségeket. Főként a kulturális, művelődési és a szocialista életmódra irányuló vállalásokra vonatkozik ez. Elsősorban a szakszervezeti és KISZ-szervek részéről nem megfelelő a szocialista brigádok kulturális, művelődési tevékenységének irányítása és segítése. A tobbssöros sssoeialista brigádokat részesítsük megkülorebostetett erkölcsi elismerésben 'Ä helyi gazdasági és mozgalmi vezetők által támasztott követelményekben két véglet tapasztalható: vagy laza és egyoldalú, gyakran csak termelési jellegű követelményeket támasztanak, vagy túlzott igényekkel lépnek fel, figyelmen kívül hagyva a brigádok személyi összetételét, a munkavégzés adottságait. Hiba, hogy a helyi vezetés gyakran elmulasztja a kötelezettségvállalások rendszeres értékelését. Nem egyszer ítélik meg a „szocialista” címet olyan brigádoknak is, amelyek még nem érdemelték ki, csak azért, hogy a vállalat sok „szocialista” brigáddal büsz- kélkedhessék. Mi azt kívánjuk, hogy egy-egy vállalatnál minél több brigád viselje a megtisztelő szocialista címet, de nem szeretnénk, ha c nemes mozgalom egyes vállalatoknál „kirakat’'-ve- télkedéssé fajulna. Szólni kell — folytatta beszámolóját Brutyó János — azokról a gátló körülményekről is, amelyek maguknak a brigádoknak a munkájából, tevékenységéből fakadnak. Ilyenek például a több helyütt tapasztalható egyenlősítési törekvések, az elnéző magatartás, a lazaság. Egyes brigádoknál jócskán akad még tennivaló az anyaggal, szerszámmal, géppel, energiával való takarékosság terén is. A tapasztalatcsere a szocialista brigádok részéről sem kielégítő. Végül: szocialista brigádjaink nem mindenütt vezetik a brigádnaplóban kötelezettségvállalásaikat, azok megvalósulását, tevékenységük értékelését. Helyenként nem tartják meg rendszeresen a bri gádértekezl eteket. Ugyanakkor — folytatta Brutyó János — a szocialista brigádok is több jogos igényt támasztanak a Szakszervezetek Országos Tanácsával szemben. Ilyen például az az igény, hogy a régebbi, többszörös szocialista brigádokat részesítsük megkülönböztetett erkölcsi elismerésben. Ezért javasoljuk az eddigi szocialista brigádjelvény helyett új jelvény rendszeresítését, és azt, hogy a szakszervezetek budapesti, illetve megyei tanácsai részesítsék bronz fokozatú kitüntetésben azokat a szocialista brigádokat, amelyek legalább hatszor elnyerték a megtisztelő címet. Azokat, amelyek nyolcszor elnyerték a címet, a szakszervezetek elnökségei, illetőleg a szakszervezetek budapesti tanácsa részesítse ezüst fokozatú kitüntetésben, akik pedig legalább tízszer nyerték el a szocialista brigád címet, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége arany fokozattal tüntesse ki. Javasoljuk továbbá, hogy a többszörös szocialista brigádokat hasonló fokozatú emlékplakettal és az arra érdemes brigádtagokat a nagy- formátumú kitüntetéssel, valamint az azt jelképező kisalakú jelvénnyel tüntessék ki. Több hogy a galom A tanácskozás színhelye helyütt szővátették, szocialista brigádmoz- vállalati szintű irányításának jelenlegi módszerei már nem alkalmasak a megnövekedett feladatok ellátására. A korábbi központi irányítást most már a közvetlen munkahelyi irányításnak és segítésnek kell felváltania. Jogos ez a bírálat. A ssoeialista brigádmossgalom feladatai Brutyó János ezután a szocialista brigádmozgalom további feladatairól, ezen belül az idei tennivalókról szólt. Tennivalóinkat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. december 10-i határozata és a forradalmi munkás-paraszt kormány, valamint az országgyűlés és a SZOT tanácsülése által is megvitatott feladatok határozzák meg. Részletesen ismertette az idei népgazdasági tervből adódó feladatokat, majd így folytatta: — A szocialista brigádok figyelmét, tevékenységét és erejét is ezekre a feladatokra kell összpontosítani. Váljék az egész népgazdaságban a birgádmozgalom jelszavává: „Legyen a minőség a brigád becsülete.” Fokozzák munkájuk minőségének kölcsönös ellenőrzését. Jelszóként javasoljuk még: „A szocialista brigádok példásan tegyenek eleget az cxportkötelczettségek- nek.” Ebben ugyancsak a szocialista brigádoktól kérünk következetes helytállást, példamutatást, Mit jelent mai feladataink tükrében a „szocialista módon tanulni” jelszó? — vetette fel a kérdést a továbbiakban Brutyó János. — Sokoldalú műveltségre és magas színvonalú szakmai képzettségre kell törekedni. De társadalmi értelemben a tanulás csak akkor hasznos, ha nem öncélú. A szocialista brigádok tanulási kötelezettségvállalásait tehát elsődlegesen az üzemek, munkahelyek feladataihoz kell igazítani. Szólni . kívánok — mondotta Brutyó János — a gazdasági és mozgalmi szervekhez, azok vezetőihez és tisztségviselőihez is. A vezetésből — beleértve a gazdasági vezetőket, a szak- szervezeti és KlSZ-szerveze- teket is — kérjük és elvárjuk, hogy elsőrendű feladatuknak tekintsék a szocialista brigádmozgalom és a szocialista munka üzeme, gyára, gazdasága címért folyó verseny további fellendítését, tartalmi színvonalának javítását. Végezetül azt kérjük a szocialista brigádoktól, hogy legyenek az üzemi közvélemény formálói, a munkásosztály szószólói. Ne engedjék, hogy a helyes véleményeket elnyomják a helyenként megnyilvánuló cinikus, visszahúzó, pesszimista hangok, vagy a népünkkel és rendszerünkkel szembenálló elemek. Legyenek továbbra is bátor kezdeményezői mindannak, ami előreviszi pártunk és kormányunk helyes politikájának végrehajtását. A hazánk felszabadulása 20. évfordulójának megünneplésére kezdeményezett munkaversonvnek mindenütt a szocialista brigádok voltak a kezdeményezői. Mutassanak példát továbbra is a. vállalt kötelezettségek megvalósításában. Brutyó János nagy tapssal fogadott beszéde után az elnöklő Somogyi Miklós szünetet rendelt el. Szünet után megérkezett és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Mossássólásoh Tanácskozásra ültek össze Budapesten a szocialista brigádok vezetői. Képünkön: » részvevők egy csoportja. (Bozsán Endre felvétele) (r éw í ej aesl ele szatartani a rossz útra tévedésből. Bejelentette végül, hogy a szocialista címet több ízben elnyert brigádok kitüntetésére vonatkozó javaslatokat a KISZ Központi Bizottsága nevében elfogadja. Kádas Imre, a Lenin Kohászati Müvek durvahengermű- vének előhengerésze néhány számadattal ismertette brigádjuk fejlődését, a brigádba tömörült 23 dolgozó munkasikereit. Rámutatott, hogy a brigádmozgalom, annak kedvező hatásai egyre újabb eredményekben bontakoznak ki. A brigádok mindenekelőtt a szakmai továbbképzésért vették fel a harcol, s a legkülönfélébb nehézségeket leküzdve 4300 ember számára teremtették meg a tanulási lehetőséget. Az előhengerész néhány megoldatlan feladatot is vázolt. Végül javasolta, hogy a gazdasági vezetők teremtsenek szorosabb kapcsolatot a szocialista brigádokkal, s legalább negyedévenként együttesen beszéljék meg az eredményeket, a kijavítandó hibákat, s a legközelebbi feladatokat. Az országos értekezlet résztvevőinek pénteken este a leningrádi szakszervezeti művészegyüttes adott ének- és táncszámokból összeállított műsort. Az értekezlet: szombaton reggel 9 órakor folytatta munkáját, Á tanácskozáson felszólalt Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Szólt a szocialista brigádmozgalom és az ifjúság szocialista nevelésének összefüggéseivel és az ezzel kapcsolatos gondokról. A magyar ifjúság — állapította. meg — általában helyes úton jár. Politikai-erkölcsi tevékenységükben természetes gondokat okoz nekünk az ifjúság munkára nevelése és közösségi gondolkodásának kiformálása. Ebben a törekvésünkben jobb eszközt, jobb formát, jobb segítőtársat, mint a szocialista brigádmozga- lom, jelönié"' -'»m is találhatunk. Elmondotta ezek után. hogy nemrégiben megvizsgálták négyszáz olyan fiatal helyzetét, aki valamilyen módon összeütközésbe került a törvénnyel. Kiderült, hogy közülük mindössze kettő dolgozott valamilyen munkaközösségben. illetve vett részt a brigádmozgalomban. Megvizsgálták azt is. hogyan él 1965 elején 89 leány, aki három éve került ki a javító- intézetekből. A vizsgálat megállapította, hogy közülük 43-an megfelelő munkaközösségbe kerültek, sőt, akadtak közöttük olyanok is. akik már szocialista brigád tagok. Nyilvánvaló bizonyítéka ez annak, hogy brigádjaink, elsősorban a szocialista brigádok képesek as ifjúságot visz-
