Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

ESZAKMAGYAROESZÄG

Vawmap. 1965, m&rcíaa SI

Á kis család bomlása

A Nagy család első részének előadása■ a Miskolci Nemzed Színházban

í Ltürejülte

bármennyire alkotói kínná), már közben elhitt siker- tele üteggel kapcsolódott ócsze, jelentős csomópojy^Jác ’iieüít

ro kif^-adW vagy alkoto. erete

csökkent volna W«V'S&nö iótplezte a" megírás /.ukkenqk

äfÄir#

toos/UÍ kö^äb^ ei'keioU.lilára új emberek, életkörülmények, problémák között néz szét, és ehhez drámái eddigi sablonját is szét kellett törnie. Sőt, nem mindennapi szellemi frissesség kell ahhoz, hogy egy író méltán elismert formái és témái után, betegen, alkotóműhelyébe visszavonultan lemerüljön egy uj világba, és arról is figyelemreméltót mondhasson. (Ezt az eredményt üdvözölte, könyvbelj megjelenésekor a magyar sajtóban először az Északma- gyarország, Máté Iván elemzésében.)

A Nagy' csatad szétnézés a, mai nagyvárosban, mai emberek között, korunk jellegzetes típusait, felvonultatva. Ami itt történik nem egyedi, bárhol, bármelyik lakásban megtörténhetik. Ezért kitűnő ötlet, ahogy a színpadon a lakás fölött nagyvárosi házak montázsát látjuk állandóan, kleméivé köztük egy lakás külső részét. (A kitűnő, nem öncélú, hanem a drámai jelenetek egyéniségéhez illeszkedő díszletek Wegenast Róbert alkotásai.) Ide nézünk be. mi történik itt. Mi az, ami ebben a drámában új, a régebbiekhez képest? Eddig kétféle színhelye volt Németh Lászlónak. Volt az átlagos, a tipikus polgári jólétet sugárzó lakás, ahonnan a társadalmi igazságtalanságok miatt lelki- ismeretfurdalást érző ember, akár a családjával való szakítás árán is, menekülni akar (Villámfénynél, Papucshős, .Szörnyeteg), és van a sziget, ahol a társadalom erkölcsi megtisztítására szervezkedő mintaemberek szintén tragikus bukása játszódik le (Cseresnyés, Mathiász-panzió, Szörnyeteg). Közös vonásuk: hőseik nem érzik jól magukat az adott társadalmi valóságban, konfliktusba kerülnek azzal. Ezek a drámák megírásuk idejében, vagy témájukban a felszabadulás előtti valóság tükrözései. Németh László tovább is élhetett volna ezekből az emlékeiből, mint. ahogy klasszikus összefoglalásukban, a Szörnyetegben tette. 'De ő nem elégedett, meg eny- nyivel. O, aki a legfőbb emberi tulajdonságnak a másokért vállait felelősséget, az egymás-segítését hirdette, nem állhatott meg emlékeknél, csak egyéni sikert jelentő régi témák összefoglalásánál. Különösen akkor nem, amikor az értelmiség általa eddig végigkísért fejlődése új szakaszához ért el. ö, aki az értelmiség vergődésében, az ország tragédiáját is szenvedte, nem hagyhatja figyelmen kívül azt a folyamatot, amikor az ország lehetőségeiben elérkezik arra a fokra, hogy műveltségében, gondolkozásában egészében elérje az értelmiségi szintet. És ez nemcsak mennyiségi változás, hanem ' tükrözi az ország társadalmi struktúrájának általa is helyeselt minőségi alakulását. Ez az új értelmiség legjobbjaiban már nem kontrasztja a fennálló valóságnak, hanem jogos birtokosa, aki jól érzi magát benne, biztonságosan mozog, otthonának tartja.

Ez a változás nem észrevétlenül zajlott le Németh László műveiben sem. Ha keressük, megtaláljuk a Nagy család szereplőit, társadalmi fejlődésük különböző fokán, az eddigi drámákban is. A lázadó orvosok és professzorok helyébe az Utazásból is ismert okos, megértő, objektiven mérlegelő tanár lép. Feladata nem a kivonulás a társadalomból, hanem a nevelés, hogy a társadalom adta lehetőségeket ininé! jobban kihasználják az . emberek. A reformerből pe- . »lagógus lett, A lázadó fiatalok már nem népmentésröl kénytelenek vitáién, es a kivonulást támogatni, hanem helyüket keresik az emberek közt, szinkronba akarnak kerülni az igazsággal. Mésanúa;

fceiek- mwgWik:

K-ata- és-Lidi glokepei m.&rrf nehéz megtalálni Jó Főtér 'alakjában ■ az /Utolsó ‘ kisérfrsrtnmu regényeikjusbaii. - ■ A .‘korúnk. hOM?, Tó tff SáhcJör fele. mára tipijíu« >aler>««r őí'éinV-- i fúr Tó

lij —t, .löv.;^ G—Cifit,

találjuk a nyomát: a faluról varosra került, félredobottságábarj megmaradt segédmunkás a Bűn című regényben, az úri kegy el em-kenyero t v i ssza u ta~ sító, szerelmében is csalódott lázadó Pór Péter a Cseresnyésben, és az új útra lépő, saját népi kezdeményezésből emelkedő, öntudatos reformer a Győzelemben. De míg azelőtt ők kisemmizettek, vágj' lázadók voltak, mára, a végrehajtott társadalmi forradalom után birtokosai a lehetőségeknek.

Ezeket, a figurálisán már többször megragadott szereplőket kell újra megfogalmaznia, áthangszerelnie, az új környezetbe állítania, mely környezet nem kívülük létezik, hanem egyúttal, ók is alkotják, ff. d.rama folyamán is továbbfejlesztik,

az eddigi drámák alapkonfliktusa nem a valóság

Tehát

megszűnt struktúrája elleni lázadás adja a feszültséget, hanem — nagyon helyesen — a lehetőségek jobb kihasználásáért, a méltóbb emberi közösségért való küzdelem. Nem szigetre van szükség, hanem az otthonok, az emberi együttélés megreformálására.

Németh László ezt a feladatát is egy házasság felbomlásának történetébe ágyazza. A kitünően indokolt, nagy dra- maisággal felépített válás előttünk játszódik le. De több ez, mint pszichológiai dráma. Két erkölcs ütközik itt. A felelőtlenség, a butaság, mely nagyképűségbe burkolózik és cso- dálókra vár, önzés, az „élvezet- vallás” (a férj Bodor Ernő és lánya) ütközik össze a „szeretet vallással”, a közösségi szemlélettel. (Kata és Szilasi tanár úr.) Németh Lászlóval a marxistáknak gyakran volt és van vitájuk, de azt hiszem, egész életművének ez az a pontja, sugárzása, mely művészileg magasszintú válasz minden polgári individualizmussal szemben, és segít a szocialista embertípus kialakitásá- ban.

A miskolci előadás csak a mü első részét mutatja be, ennek a két erkölcsi ségnek az összecsapását. A kis család végső bomlása pedig nem hajótörést jelent a végén, hanem a magasabb, korszerűbb erköl- esiség diadalát. Nem fájdalom nélkül történik ez! Emberi tragédiák sora játszik össze, de az az ember, aki mason segít, ezzel erőt szed össze önmaga baja legyűrésére is. Sokszor vak vezet világtalant (mint Lidi és Kata kettőse, de a többiek is szinte vonzzák egymás segítségét), a Katóéhoz hasonlóan majdminden szereplő egy-egy individualista tragédiából dobódik a drámába, de nem ellenséges közegben mozogva, szinte a kor védi őket a bukástól. Ütjük egybeesik a kor követelte megoldással. A kis család helyébe egy új együttes lép, a nagy család, az egymáson segítő emberek közössége, az egyéniségek akkumulációja, hogy magasabb feszültséggel világíthassanak a társadalomban.

A tiatai

Természetesen

ez a mu sem csa- ládellenes, mint ahogy nem az a többi Németh László család-dráma sem. Az összetarl- hatatlan elemek harcát vizsgálja meg az egyik legerősebb emberi kötöttségben. És az új elveken épülő, önzés nélküli családok felé vezető utat is felmutatja majd a dráma folytatásában.

Németh László darabjainak előadása nagy feladatot jelent minden színház számára. A szerepeket nemcsak eljátszani kei), hanem a bennük rejlő intellektuális töltést is meg kell éreztetni. A szereplők pszichológiai drámája mellett a gondolatok drámájának is élnie kell, és ezek együtt állandó társadalmi utalásokat is tarigj/píSi? WilMfeztóíátSgbuleáirb

á;s JSütéees

körJütU;FellentétbéVj ‘i’iem az g probléma,' hogy elj'álszhatók-a •V) 'darabjai,:■•-hM Vetni- högy az ádótl. ’é'gyütfes • képos-e a afelr■■■.■' / „, . i > 3 ■

sara. Lendvay Ferenc veszprémi példája is ezt bizonyította két éve az egész ország számára.

A miskolci előadás a maximalis követelmények mércéjével mérve jó közepes-szintű. A dráma a maga cselekményességével sikerültén bontakozik ki, a második felvonás- lói mindinkább leköti a közönség figyelmét. Németh László .gondolatai is hangsúlyt kapnak, a cselekmény mellett a rendezes nem hagyja elsikkadni őket. Ugyanakkor a kettő összekapcsolódása sokszor szétesik. Folyik a cselekmény és közben okosakat mondanak a színészek. Mindezt nem elmarasztalásként mondom. Most került ez az együttes szembe ilyen típusú feladattal először. És ha nem állnak, meg ennél az egy próbánál, megvan a lehetősége annak., hogy a továbbiakban még sikeresebb produkciót nyújtsanak.

rendező, Jurka

____________ László munkája

I

s két irányban dicsérendő: a cselekmény drámai építkezésében. és a mű gondolatiságának egyértelmű, világos értelmezésében. Megvan benne a képesség a bonyolult Németh Lászlói világ megértésére és megértetésére.

Kovács Mária személyében olyan színésznőt találtak, aki Kata, az asszony és anya drámáját kitűnő megjelenítő erővel, azonosulással éli a színpadon. Némethy Ferenc Szilasi tanár űr alakjában a gondolatok drámáját éli át, és ezzel mintegy szellemi kiegészítője Kovács Mária Katájának. A fiatalok közül Gonda György dühös fiatalembere magával ragadó, szimpatikus alakítás. Az ő alakja a bizonyíték arra, hogy más a színpadi, és más a hétköznapi igazság. Az életben nem így viselkednek a dühös fiatalok, ott ez természetellenes lenne, Színpadon elfogadom, sőt, másképp érdektelen lenne. A fiatal színész talán legjobb eddigi alakítása ez. Polgár Géza, a „kor hőse” sokban olyan, ahogy Németh László elképzelte. „Nem hiába mosódtak-mosódnak el nép s értelmiség közt a határok — van modell s színész is az efféle szerephez. Milyen keskeny pallón kellett átmennie. Egyfelől a hangsúlyozott faraga Hanság, másfelől á félműveltség vagy épp tudákosság”. Jó volt nézni, hallgatni, és megértettük a boldog mosolyt, amivel Kata utánanézett: van boldog ember, és nem ő az egyetlen. Atmoszférát teremt, mely nem színpadi trükk, hanem a társadalmi valóság besugárzása. a kis családba, és azon keresztül a nézőkhöz. Hainvay Lucy Klára nővére és Fillér István Gara elvtársa emberséggel megformált figurák. Kellemes színt jelentett Dobránszky Zoltán Vogel Karcsija és Telessy Györgyi az érzékiséget és közönségességet levetkőzni akaró, rajongást és jó megfigyelést vegyítő alakja. Halász Katalin első szerepében illúziót kellően alakította a városban, az ügyesebb csillogók közt tehetetlenül vergődő, faluról jövő kis egyetemistalány „kikupálódását”. Pá- kozdy János az első mondatok erőltetett liarsánysága után elfogadhatóan játszotta a gyengejellemű, befolyásolható butaságát nagyképűségével, hangosságával ellensúlyozó férjet. Különösen ott emelkedik alakítása, ahol öntudatlanul sebzi feleségét, védve új szeretőjét. Zimonyi Vilma Vicája merevebbre sikerült a modellnél. Egyéniségéhez egy kis lezser-lány alakja jobban illett, volna, mint ez az erőltetett cicásítás. Németh Ilona kosztümjei mindig az alkalomnak és jellemeknek megfelelőek voltak.

Kabdebó Lóránt

A Kárpáti rapszódia volt az első találkozásunk. Ezt a regényt olvastam művei közül először. Nem tudtam letenni, azóta többször is elolvastam Bálint Géza történetét, amely az elszegényedett szőlősgazda fiából, lett harcos forradalmár élet(it)ár,'«á iKpétr*,

L-ajzftWaofel. haö<ä)A:,-;'k összetett1 "lakossági);, sokfele neper c-:, /.-okié!'- v •

egyesítő .Vidék.üürtfúiMmi, for- .du’lsUftbon; '-kenet gd d Öom/ó

Monarchiában., g.íó VWHPH

f/*^MPúr,iaoi >/•!, t'íl Many)

ország egészéről fs. alighanem a, felszabadulás óta legnépszerűbb, legolvasottabb regényünk, amelyet tucatnál több nyelvre fordítottak le eddig (először oroszul jeleni meg 1941-ben), s idehaza 13 kiadásban több százezer pélmeggyújtani. S mikor az első füstfelhök sátrat bodoritoltak körénk, élvező tanúi lehettünk Illés Béla utolér heteién mesélő, ane kdótázó-készségenek,

hallhattuk a kifogyhatatlan élményeket. Á kávéházi estéken eltűntek a szomszédos SÍöiSígr-,,V°'V?Vvíi.<i ,P ieisfgr

pala. ele.Vene.aeU. meg igen plasztikusan,,, Inéi., Béla.- tjbé- ■ szelesé . nypi.nan, .szinté . magunk oly ti .láttuk N,(;,r.o ' i'jszc.*; orókzJanTéjét., Siti a w teller száf 1 ’1 "S... e ''—v- ‘én

«?«Sár*' 3<

kállai, egvúti voltunk Moszkvában Zalka. Máiéval, s lélegzetvisszafojtva figyeltük a vígszínház! csata mozzanatait. Felejthetetlenül kedves emlékeim ezek a kilenc évvel ezelőtti esték.

Nagyszerű regényéről, az Eg

dányban fogyott el. A Kárpáti rapszódia alakjai, a ruszin xavagóK, a forrongó Lupái parasztok, u vörös Fetrusevios, az ide tévedt finn forradalmár őrük ismerőseinkké leltek, plasztikusan elevenedett meg előttünk a Schőnborn- Dinok és intézője, a rövid létű rutén állam tragikomikus operett-élete. Es űrökre szivünkbe zártuk a regény központi áiakjat, Bannt Gézát, uiciben nem volt nehez Lllés üélál felismerni.

Aztán a Kárpáti rapszódia megismerése után, mint más tízezrek, elolvastam illés Béla egyen, itthon már megjelent munkáit, a iizkipetárok-at, a v egyveri, es vitézt énelueK-eí, a vígszínházt csata-1, az elér- nető novellákat, tárcákat. A művek ismeretében egyre markánsabb vonásokkal bontakozott ki előttünk illés Béla, a harcos forradalmár író képe. Megismertük hőseit, s közelebb jutottunk hozzá. Olvas lunä; róla is. Tudtuk, hogy Bálint Géza története lényegében önéletrajz, tudtuk, hogy lülti-ban jelentek meg eisó írásai ff Nyugat hasábjain, és 1918-ban már önálló kötetként jelent meg első társadalompolitikai tanulmánya. Ismertük a Tanácsköztársaságban betöltött szerepét. a bécsi emigrációt, a szovjet fővárosiam végzett, a nemzetközi munkás- mozgalom kultúrpolitikai vonatkozásaiban elévülhetetlen irányító tevékenységét, kapcsolatait, barátságát u haladó világirodalom legnagyobb alakjaival. S ismertük katonai szerepét. Tudtuk, hogy a Kárpáti rapszódia megjelenését követő napokban önként jelentkezett frontszolgálatra, harcra a fasizmus ellen, és négy esztendei, kemény katonáskodás után, miután sikeresen megvívta a .vígszínház! csatát, hazatért. A magyar irodalmi élet újjáépítésében végzett munkássága pedig már közismert volt.

Szerettem volna személyesen is megismerni. Kilenc évvel ezelőtt erre is sor került. 1956 tavaszá.n Illés Béla mintegy négy hetet töltött Miskolcon. Pihent, s közben anyagot gyűjtött. Esténként felejthetetlen órákat töltöttünk együtt az A vasi Kávéházban. Illés Béla mindig úgy ült, hogy a háta mögött fal legyen (mint mondta, a fronton szokta meg, hogy mindig fedezze a hátát), szájából soha, egy perére sem hiányzott a pipa, vagy a szivar. Miután mi. miskolci toll - forgatók körülültük, ránk erőszakolt egy-egv Dózsa szivart, amit (szintén háborús szokás!) mindig két gyufával kellett

a Tiszá-ról akkor hallottunk először. A Tanácsköztársaságot bemutató és a Horthy-el- lenforradalom ír skolódásai- tól megtisztító regény, e dicső korszakunk első irodalmi ábrázolása 1929-ben jelent meg Moszkvában, Kun Béla előszavával. Talán ez volt a fő oka, hogy a sztálini korszakban nem adták ki újra, s magyar nyelven is csak 1957-ben jelenhetett meg. Illés Béla 1956-ban kezdte sajtó alá rendezni. Megígérte, hogy Kun Béla előszavát elküldi majd nekünk, hóm' „ regény megjelenését megelőzően, közölhessük. Sajnos, ez nem valósult, meg, mert 1956 gyászos emlékű őszének sok-sok eseménye, történelmi kavargása^ ezt az apróságot: teljesen háttérbe szorította. Nemsokára aztán megjelent a hármas tagolású, monumentális regény íf£/eSők:ota.üijfeiníii ü ok mél la t- Í'4líé.fnnnkf:KságáÜ!(' htiotffchu irodalmi- élei bei*. Illés* Belei fiptucfipk augkd.aiázfj író, i ha« l}.pm a,:pivf>d:if.sri/qzgalomct Isi« áfllftl,kfídii . \,liarcosa,i V akinek íípt-é összeforrott a ,inözi ■ f

galornmai, a .népek felemelkedésének. szabadságának ügyével, es minden müvét szenvedélyes pártosság hatja át. Örömmel hallgattuk, olvastuk kifogyhatatlan történeteit (de sokat csipkelődtek is anekdotái miatti), azonban egy percre sem feledhetjük, hogy nem az eseményeket kívülről szemlélő ember anekdótá.zik, hanem mindenkor a párt —tollat és fegyvert egyaránt forgató harcosa szól. A Nyugatban 1916-ban megjelent írásaitól egyenes, töretlen ívelenű út vezet az emierációs novellákig. az Én n Tiszá-ig. a Kárpát i rapszódiá-ig, a sok-sok újabb novellán, kisregényen, anekdotán át a filmről és a. televízióból milliók előtt ismert Honjoglalás-'ui. vagy a napjainkban is megjelenő tárcákig Egyenes, töretlen út: a harcos forradalmár, a kommunista író. az ínternaoionn- Hstr, kultúrpolitikai rmunk*!} útja.

Az irodalmi élet hullámzáséi közben érték Illés Béla mun- kásságál burkolt vagy nyíltabb támadások, jnrien-onnan, de ilyenkor általában nem őt, hanem az általa képviselt eszmeiséget. írói. hitvallást én magatartást, támadták, s ő, ez eszmények hordozója célpont volt. Sandán néztek rá a Szocialista realizmus tagadói, de az idő, a. történelem, ,s nem utolsósorban az olvasótábor szüntelen növekedése, műveinek népszerűsége Illés 13fiat igazolta. [

Hetvenedik születésnapiján őszinte tisztelettel. sok séfre* tettel köszontjuk Illés Belát, ,% harcos kommunista írót).. A fiatalabb szocialista nemzedék tanítóját, példaképét, és rnég sok-sok boldog munkás, eredményes esztendőt kívánunk neki.

Bct>pd°U Miklós

Szíktlif- rÜezi3- kit üEfie

Székely Dezső neve nem ismeretlen a. miskolci és sodi verskedvelők előtt, de nem ismeretlen szerte a; szágban sem. A költő hosszú ideig élt Miskolcon, s versei 1957 tavaszán lapunk hasábjain jelentek meg. lenleg a fővárosban él. A közelmúltban jeleni meg kötele. Füstoszlopok címmel. A kőtélről annakidején tatást adtunk, közre. Az alábbiakban Székely Dezső újabb verséi mutatjuk be;

Embertársaimhoz

Élek, mint esők könnyében a friss fák. a vajúdó földhöz konok hűség kötöz, tudom, csak így lehet életem, örökös verekedések árán, egyre tisztább.

Mellettem sokan kidőlnek, elesnek, de tovább kell mennem, bármi is az ára, hogy méltó legyek a teljes szabadságra,, s halálomban is emberi lehessek.

Egykor a magány mély dűlőútjgin döcögött felélek •— rossz szekér — bizalmam; már hozzám tartoztok, akár a gondjaim, és veletek együtt; mindig igazam van.

nincs más érdemem. Sorsom kötelesség:

Ügy kell élnem, hogy utamat kövessék.

Háborúban és békében

i.

Háború volt a. hátországban is,

mert minden gyerek háborúsdit játszott,

— s bár az igazi félelem hiányzott —, golyóként repült gesztenye, kavics .. „

relndttek arcán burkolt rémület találkozott e játék visszhangjával,

•\ gyagta tikok k a I s agyagka fonákká*! vívtunk 8 csak álmunk volt fegyverszünet.

Barbár harcokról alig tudtam hírt még, csak néha láttam vért, ha egy-egy csirkét két iába közé fogott nagymama, —>

vittem a kést óíi tartottam a tálat, s még vergődött a szerencsétlen állat, de a vérét már nyalta a kutya.

\ csirke cslpás, borsónyi szemét Atom ma is, és úgy üldöz az emlék, ninlba én is egy szökött hóhér lennék, úi bdjkálássaJ tölti életéi.

'ódig tudom, hogy ember? korunknak -annak Iszonyúbb mészárlásai, thol tálat ne lehet tartani, a csirkéié,jek mind ritkát ban bulinak

Mit akarhat a/ élet ennyi vérre!?

Lázas (elitemből a rettegés éber kutyái lednek te nyUszítnaek,

fi ha tálat látok *> éles késesei,

mindig úgy rémlik: szerrem szürke foltja

mintha egy leölt csirke szeme volna»

bor' : or- elsv ,1p. chO viel.- két

BÜßs z ont íj iih & 70 ów&B illés Bélát