Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-18 / 65. szám

ÉSZAKIM A «¥ A RORSZAO —— ——BtmaaeaB esőtörtök, |8tS5. mirclus 1&­A TIT irodalomtörténeti szakosztályának eredményeiről és tervei Április 5*éu kezdődi 1í a tavaszi szünet az iskolákban A tanévnyitó utasítás előírá­sa szerint az idén az általá­nos és középiskolákban a ta­vaszi szünet, április 5-én kez­dődik. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3-a, a szü­net utáni első pedig április 20-a. Kép szöveg nélkül A Magyar Rá^íó és Televízió miskolci stúdiójának műsora 2Z3 méteres hullámhosszé© 13 óráig) Megyed -körkép. Ismét a távfűtésröL SáP-dqr, József, Béhedéi:/ tréfás' dallamok. Kallódó emberek? '- ., Ismerkedjünk.. egy közhasz­nú munka, lelkes ^megszállottjá­val". Bemutatjuk legújabb lemezein­ket. ♦ ♦ ♦ ♦ ❖ ❖ 0 ♦ ♦ ♦ t * f f ♦ * ♦ ♦ f Sport és utazás Az elmúlt héten hallottam. Csak úgy fái füllel. A tele­vízió képernyőjén az amszterdami és a győri labdarúgók vívták csatájukat. Nagy izgalom, s az eredmény még sem­mi. 0:0. A riporter is túlságosan izgatott. Beszél erről, be­szél arról, s többek között ezt mondja: „Ha most is dön­tetlen lesz, akkor Nyugat-Németországban, A-ugsburgban fogják lejátszani a däntot.” — Ez nem lesz jó —, jegyzi meg egy nézőtárs. Aliért? — kérdi a másik. — Azért, mert Augsburgnál már egyszer nagyon kikaptunk. — Mikor? — Úgy ezer esztendővel ezelőtti a kalandozások idején ■.. Ezer szerencse, hogy a bemondó később helyesbített és Augsburg' helyett Hamburgot emlegette. De még jobb, hogy a Gycrri Vasas ETO végülis csak berúgdaUa az amszterdamiak kapujába a mérkőzés sorsát eldöntő gólt. Zsúfolt a sebesvonat már a Keleti Pályaudvaron. A2 utasok a szűk folyosókon préselődnek. Egy nyolcülóscs fülkében három ifjú ül, az ajtót belülről lezárták. Fog­lalt minden hely — mondják, ám senki sem jön az állí­tólag foglalt ülésekre. Néhány utas a kalauzhoz folyamo­dik, aki sikertelenül próbálja felnyitni, a fülkét, mert be­lülről is fogják a kilincset. Rendőr jön, s mi a vége? Fe­jenként negyven forint bírságot fizettek azok, akik jog­talanul elzárták a fülkét más utasok elől. Gyakrabban él­hetne a MÁV ezzel a bírságolási joggal, és akkor keve­sebb lenne a visszaélés a. Ivelyfoglalásokkal az induló ál­lomásokon. Elindul a vonat. Néhány férfiú szintén elindul a zsú­folt folyosókon, hogy préselódve, ruhát és mások tyúk­szemeit nem kiméivé végigcsörtessen a kocsin, sőt a ko­csikon. Egyik kocsi következik a másik után. itt a vonal, vége, megfordulnak, tülekedés a. másik irányba. S ez így megy egész úton. Ttt-ott megállnak néhány percre, aztán folytatják fárasztó randalírozásukat. ElgondolkoztamJ egész úton gyalogolnak, talpalnak, minek szálltak egyál­talán vonatra.? Ezzel a fáradsággal gyalog is eljutották volna Miskolclg. Két fiatalember ül az ablak mellett, egymással szem­közt. Egyikük mellett csinos, feszes pulóveres lányka. A zsúfoltság eléggé összepréseli őket. A lány könyvet vesz elő. Olvasmányából ítélve matematika szakos egyetemistái vagy főiskolás. A két fiú is olvas: az egyik rádió-szak.la- pot, a másik pedig a. villamosmotorok tekercseléséről szó­ló szakkönyvet. Aztán a két fiú apró rádióalkatrészeket szed elő és elmeriilten vitázik az amatőr-rádióépitésröl. Füzesabonynál leszállnak anélkül, hogy a lányt egy pillan­tásra is méltatnák. Ilyen is van... Tűr Mindig tanul az ember valamit a képernyő előtt. Az el­múlt héten például igen sok órát végigizgullunk, amíg qt tam.perei jégstadionban agyonpárnázott ruhájú sportolók kergették a, korongot és keményen bodicsekclték egymást. (Ezt például már régebben megtanultam.) Vasárnap, az utolsó napon azonban hallottam valamit, mi számomra novum: a jégkorongozók kézfogás helyett, a. barátság és jószándék kifejezéseként, egymásnak a térdére suhintanak ütőikkel. (Amikor például az egyiket bottal orronvágták, az bizonyára arc-simoga.tást. jelentett jégkorongozó nyel­ven.) Az eszkimók csók helyett az orrukat dörzsölik ősz- sze, a ruházatban hasonló jégkorongozók barátságosan egymás térdél verik bottal... Hogy mik vannak!.. ■ (brn) k miskolci mozik műsora BEEE 18—21: A tárgyalás. Magyarul beszélő angol. Széles! 22—24: Egy olasz Varsóban. Magyarul beszélő lengyel. Széles! K: csütörtök, péntek, szombat, vasárnap, kedd, szerda f. 4, hm 6 és hn. 8, hét­főn í. 3, f. 5 és f.. 7 órakor. M: 21: f. 10 és f. 12: Az arany fog. A Filmmúzeum műsorai 21-én du. f. 2-kor és 22-én este f. ^-kor: Kegyetlen tenger. AngoL KOSSUTH délelőtti műsora 18—19; A tárgyalás. Magyarul be­szélő angol. Széles! 20: Elvtársak. Magyarul beszélő olasz. Széles! 22—23; Egy olasz Varsóban. Ma­gyarul beszélő lengyel. Széles! 24: Déltől hajnalig. Magyar. Széles a szakkörökben hi-**rt************-*HH^'*^HkjHr*THNHHr**^)HHbk«iHf*^ naponta í. ii-kor. KOSSUTH délutáni műsora 18—20: Elvtársak. Magyarul be­szélő olasz. Széles! 21: Halálhajó. nyolc van, de már Ideadták, azt mond­ták, megérdemlem. — Az öndicséret büdös — sietett ki­használni az alkalmat szomszédja. — Nem dicsekedésból mondom — jelentette ki a fiatalember —, de én azt tartom: nem azért megy be az em­ber a gyárba, hogy teljen a nap. Ha már egyszer úgyis ott van, fogja meg a munka végét. Ha hiszik, ha nem, nekem nyolc év alatt egyetlen igazo­latlan mulasztásom sem volt. Mind­össze kétszer késtem el. csak a későbbi vonattal tudtam jönni, akkor sem Diskurzus bennem volt a hiba, hanem az órá­ban. Elromlott. — És elhitte a művezetőd? — kíván­csiskodott valaki. — Mert azok .csak azt hiszik, amit látnak; hitetlen egy népség. — Nincs igazad — fordult feléje a férfi. — Attól függ, kit, milyen em­bernek ismernek meg. Ha valaki min­dig, vagy gyakran elkésik, nem ken­heti az órára, meg a vonatra, gyak­ran nem romlik el az az óra. a vonat se késik mindig. Aki sokszor hazudik, annak le se hiszel. Egyszer láttam én egy papírt a portán, mutogatták is. nevettünk is rajtadarabig. Minden­ki felírta, mi volt a késés oka. Az első azt írta, hogy késett a vonat, alatta még vagy öt név sorakozott, mindegyik után macskaköröm, hogy az ő késésü­ket is a vonat okozta. Tudjátok, hogy van, siet az ember, nem akar kitalál­ni újabb magyarázatot, meg azt hi­szi, hogy azt a lajstromot úgyse ve­szik _ komolyan, nem nézi meg senki. Aztán megszólítottak egyet-kettőt a sikta után, maga is a vonat miatt ké­sett, hiszen itt van a lakása a szom­szédban. De ennél még cifrább esetek is előfordultak. Az egyik azt írta be. hogy kórházba vitte feleségét, és olyan is macskakörmöt pingált alá, akinek még nincs is felesége. Hát sza­bad ezt csinálni, mondjátok meg? A 1-í munkahely nem mozi, hogy megvál­tod a jegyet és akkor mégy be, amikor , . . „ ,. , „„ „ . *Nyugatnémet. bzéles! 22: A nagy akarsz , bár még ott is rau-zolnaK. országul. Színes olasz. Szó­ba késtél, maradj a falnál, ne zavarj *ies! 23—24: Déltől hajnalig. Ma­másokat. Rend a lelke mindennek. Í%yar\ s^ieS} *'■ ,’;ap.?nf * **,. fi A szőke, göndörhajú fiatalember ^„éha" 5, ‘ " ‘ ’ *A'“ komolyan hordozta körül tekintetét. V mintegy ellenőrizve, ki milyen képet vág mondókájához. Szomszédja — falubelije lehetett, vagy munkatársa, s az ismeretség jogán többet megen­gedhetett magának — esóválgatta fe­jét, nagyon nem tetszhetett neki ez a szabályos igazmondás, mondta is: . — Nagyra vagy azzal a plecsnyivel, komám, és úgv beszélsz, mintha fizet- ^ nének erte. Pedig az az igazság, hogy J2l_23: az éjszaka, világa, színes ma is packáznak az emberrel, lökdö- Jolasz. Széles! K: naponta hn. 5 f'AKLVA X 18: Mici néni két élete. Magyar. ISzéles! 19—20; Húsz óra. Magyar. . Xszéles! 21—23: Limonádé Joe. Sri- Xnes csehszlovák. Széles! K: na- -jrponta n. 6 és f. 8, vasárnap (rend- ickívüli kezdés!) 3, 5 es 7 órakor, cM: au f. 11-kor: Vadállatok a íe- rdélzeten. X TÁNCSICS í 18—19: Mos Xgyarul beszélő szovjet. 20: Nem ér Ta nevem. Színes magyar. Széles! 18—19: Moszkva—Genova. Má­sik jobbra-balra. — Hát az előfordul — mondta az idős munkás, aki a maga példájával hozakodott elő a beszélgetés kezdetén —, de hát meg kell gondolni a dolgot, az ujjam se egyforma, az egyik ember Ilyen, a másik olyan, ami az egyiknek tetszik, a másik felhúzza érte az or­rát. De azért én azt mondom, éltek volna csak régen a gvárban. akkor tudnák igazában a különbséget. Ha meenyikkantál. egyből a talpadra kö­tötték az űtilanut. mehettél a frászba. Most némelyik úgv beszél föl ötfősé­vel, mintha ő lenne az atvaisten. Iga­za van a barátunknak: aki évente egy­szer késik el, vaav mulaszt, a műve­zető nem csan belőle nasv oatáliát, ha egészen jóindulatú, még azt is meg­teszi, hogy levesz a szabadságából egy napot, és el van hát ezt nem szabad gyakran megtenni, a jóindulat csak annak jár. aki ritkán veszi igénjdae. A kilométerek fogytak alattunk, s a beszéd patakja egyre duz­zadt. Akinek volt valami rejte- getnivalója, nagyokat hallgatott, a többség azonban azon a véleményen volt. bogv nincs abban semmi rossz, ha megfogják a lógósokat. Aki lógóiból akar élni, nyerjen a lottón, vagy szok­jon le az evésről, mert bárhogy csűr- iük-csavarjuk a dolgot, csak az az igazság, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Gulyás Mihály 4tós V órakor. 21-én f. 12, 3, 5 és -*7, 22-én 3. 5 és 7 órakor. M: + 21: f. 10-kor: 3 + 2. + SZIKKA * 18—19: Rab Ráby. Magyar. Szó- Jles! 20: Á szórakozott professzor, í Amerikai. Széles! 21—23: Az ój- Tszaka világa. Színes olasz. Széles! XK: naponta hn. 5 és 7. M: 21: XI inkor: Tanár úr kérem, k SAGVAKI •K 18—19: A gyávák bandája. Fran- keia—olasz. Széles! 20—21: Cartou- jtehe. Színes francia. Széles! 22—23: ▼ 2 X 2 néha 5. Magyar. K: napon- Tta hn. a és 7. vasárnap hn. 3-kor íls, csütörtökön és pénteken (remd- Jklvüli kezdés!) 4, 6 és 8 órakor. 4; PETŐFI-k 18—19: Ketten a sztyeppén. Ma- -kgyarul beszélő, szovjet. 20: En és ka gengszter. Angol. Széles! 21: (hn. k3-kor). 22; (hn. 5-kor) Senki nem ktud semmit. Csehszlovák. 21: (hu. *5 Cs 7-kor) 22—23: (csak 7 órakor) TMJt csinált felséged 3-161 5-ig? Sri­t ^ues magyar. Szélest 18 éven fe­lülieknek! K: csütörtökön hn. 5 és 7, pénteken es szombaton csak 7-kor. M: 21: 10-kor: Cári kegye­lem. ADY TAPOLCA 18—19: így jöttem. Magyar. 20— £21: Mi olaszok és a nők. Magyarul ^beszélő olasz. K: csütörtök, pén- ;tek, szombat. 6, vasárnap 4 6a 6- Jkor. diadal 20—21: Gábor diák. Színes ma- kgyar. K: szombat f. 7. vasárnap 5 és S. 7-kor. M: .21:' f. Jl-kor: (Délután &-k.or Madridban. BÜKK (Miskolc—Hámor) 20—21: Üresjárat. Szovjet. Szó- [leu! 23—24: Négy lány egy ú.dvai'- (ban. Magyar. Széles! K: kedden . h n. 5, szerdán és szombaton 'U tvasárnap hn. 5 és 7. M: 21: 11-kor: Az ordító egér. ki, és félév távlatából el­mondhatjuk, hogy mindkette sikeres volt. A Felolvasó szín­pad, bár ezt az évet nyilván­valóan a keresés és kísérletez­getés jellemzi, szép eredmény hozott: valamennyi bérlete el­kelt, és a Kamaraszínház né zőterét minden hónapbai megtöltik az érdeklődők. Meg­lepő. hogy erre hivatott szer­veink nemigen vesznek tudo­mást a színház létesüléséről és Budapesten többet foglal koznak eredményeivel, min itthon. A másik újszerű megmoz­dulás az Ifjúsági Akadémlí megszervezése volt, amelyrő az Északmagyarország is be­számolt. Középiskoláink mind jobban csökkenő irodaim anyagát igyekszik kiegészíte ni és elmélyíteni ez a kéthe tenként összegyűlő munkakö zösség, amely valamenny miskolci középiskola érdeklő dő tanulóit magában foglalja Ebben az évben régi tér vünk valósul meg: megindít juk az irodalomtörténeti füze­tek sorozatát, hogy ez a vá rosunkban méltatlanul elha nyagolt tudományág is fej lődésnek induljon, és felső rakozzék pl. a történelmi ki­adványok mellé. A városi ta­nács ebben az évben két fü­zet kiadását biztosítja, de bí zunk benne, hogy a megye tanács támogatását is elnyer jük. annál inkább, mivel ; megye irodalomtörténeti múlt­ja rendkívül gazdag, és a ku­tatásban természetesen a; egész megye legjobb szakem­bereinek közreműködését biz­tosítani kívánjuk. i ~V. életre A szakosztály valósá. gát bizonyítja, hogy az el­múlt évben 41 új tag lépet soraiba, elsősorban a fíata, pedagógusok. Az eddig szak­csoportot képező könyvtáro­sok megalakították a Szabd Ervin Kör borsodi csoport­ját, de: természetesen' tovább­ra is a TIT-én bellii tevé­kenykednek. Szakosztályunk elsőrendű feladata a tagsáf képzése és foglalkoztatási mind Miskolcon, mind a. me: gyében. Kordos lAszlö. az irodalomtörténeti szakosztály elnöke talrnas átalakuláson ment ke­resztül. Míg az ötvenes évek elején a klasszikusok von­zottak közönséget, ma a tema­tikában egyharrnad részben szerepel a régi magyar iroda­lom, ugyancsak egyező arány-- ban a mai magyar és a mo­dern világirodalom. Mai ma­gyar prózaíróink és költőink népszerűségét mutatja. hogy nemcsak Miskolcon, hanem a falvakban is a legmaibb te­matikájú. legfrissebb könyvek és szerzőik iránt a legna­gyobb az érdeklődés, ami az elmúlt években szépen kifej­lődött író—olvasó találkozók (közöttük a borsodi írók nag5'- számú falujárása) hatásának is köszönhető. Mindez termé­szetesen nem történhetett vol­na meg a falusi könyvtárak hatalmas arányú fejlődése nélkül. Cimutatkozik a Llmaradas nyelvészeti és az esztétikai tárgyú előadá­sokban. Miskolcnak nincs tu­dományegyeteme, ennek kö­vetkeztében nyelvésze sem igen van. Az aránylag igen kevés előadás nyelvhelyességi témákról szól, ismételjük, ke­vés előadás, pedig itt igen sok tennivalónk lenne. Az esztétikai előadások kifejlesz­tését eddig elsősorban a szo­cialista realizmusban mutat­kozó bizonytalanság gátolta. A Társadalmi Szemle febru­ári számában közölt vitaanyag bizonyára segíteni fog a hely­zeten. Az elmúlt év folyamán az irodalomtörténeti szakosztály két új kezdeményezést próbált , területén a TIT .Megyénk irodalomtörté­neti szakosztályának működé­se számszerűen igen szép ered­ményeket mutat. 1964-ben C02 előadás hangzott ej 52 ezer hallgató előtt. Ennek több mint fele mezőgazdasági terü­leten hangzott el, utána kö­vetkeznek a hivatali előadá­sok, míg az iparban mindösz- sze 98 előadás volt. Ez utób­bi már egyáltalán nem ked­vező, és felvetődik a kérdés, hogy hatalmas nagyipari vál­lalataink miért nem fordíta­nak kellő gondot a munkás- akadémiák és egyéb sorozatok tervezésénél a nyelvi és az irodalmi ismeretterjesztésre. Két véglet között mozog je- .lenieg munkánk: a termelő­szövetkezeti parasztság szá- , mára az elemi ismereteket nyújtjuk, a városi hallgatóság a legmagasabb fokú ismerct- ■ terjesztés iránt érdeklődik, míg a legegészségesebb, leg- fejlődőképesebb középréteg számára az irodalmi ismeret- terjesztés nem mondható ki­elégítőnek. Hozzá, kel! mind­járt tennünk, hogy nem a hallgatóság hibájából. A régi típusú, egyedi elő­adások száma egyre ritkul. Az érdeklődés kétirányú: egy­részt szívesen hallgatnak so­rozatokat, és itt lassan ki­alakul egy törzsközönség, ame­lyikre mindig számítani lehet, másrészt örvendetesen nő a komplex előadások száma, ahol előadás, zene, vetítés, szavalatok élénkítik a téma feldolgozását. Az irodalmi előadások tárgy­köre az utolsó tíz évben ha­Húsz képzőművészei! szakkör kiáHíirsa szeli .Főiskola, .elvégzése, után jelenleg mint hivatásos mű­vészek , dolgoznak. Az öntevékeny képzőművé­szeti szakkörök áprilisi kiállí­tásán a becslések szerint mintegy 800 rajzot, tájképet, ipari és mezőgazdasági témá­jú festményt láthat majd a közönség, kAkéP>:i.-kt>:AkAú'i:l'i;'íki,~i:árkirl:iri~ic-ktr A zt mondják — és jól mondják —, hogy a könnyen jött pénz­nek nincs becsülete, ahogy jött, úgy megy el, könnyen, észrevétlen. Amiért az ember megküzd, azt jobban megbecsüli. A minap vonaton utaztam, bejáró dolgozók társaságában. Az volt a be­szédtéma, hogy rossz idők járnál? a ■ lógósokra. Egy idősebb munkás szük­ségét érezte, hogy alaposabb magyará­zatát adja az immár fontossá vált munkajogi, intézkedéseknek. Elmondot­ta, hogy egyesek azért nem becsülik eléggé munkahelyüket, mert könnyen jutottak hozzá. Nem is kellett loenien- niük a gyárba, maga a gyár ment el értük, plakátokkal, dobszóval verbuvál­ták a dolgozókat, s egyesek abba a té­vedésbe estek, hogy elsősorban nem a maguk, hanem a gyár érdekében dol­goznak, és örüljön a gyár, ha egyál­talán csinálnak valamit a fizetésért. Mi, régiek — mondotta — örül­tünk, hogy dolgozhattunk. Magam is hónapokig ácsorogtam a kohászat ka­pujában a harmincas évek közepén, amíg rámnézett a szerencse. Madarat lehetett volna fogatni velem, hogy gyárista lett a nevem. Nagy szó volt az akkoriban. Igyekeztünk túlontúl kedvében járni fölötteseinknek, hogy jövőre is megtartsanak minket. Ez bi­zony elmaradhatott volna, sértette ön­érzetünket sok minden, de lenyeltük, nehogy kirakják a szűrünket. Ha a munkát vették ki a kezünkből, a ke­nyerét vették ki. gyerekeink szájából. Dolgoztunk bizony szakadásig, a he­gyet is elhordtuk volna, hadd lássák a főnökök, hogy érdemes megtartani bennünket. A mai fiatalok, meg sok idős is, rá se fütyül, mit mond neki a művezető, vagy ha hallgat is, alig vár­ja, hogy elforduljon, máris lustálkodik. Nem szabad ezt csinálni, hova jutunk így? Fiatalember is volt a társaságban. Sértőnek találta az általánosító meg­jegyzést. Mellére mutatott, a törzsgár­da jelvényre. — Azt sokan megkapják, csak tíz év kell hozzá — nevetett valaki. — De nekem még nincs tíz évem — húzta ki magát a férfi —, még csak Borsod megyében tíz évvel s ezelőtt Mezőkövesden alakult j ■ meg az első öntevékeny kép-. \ zöművészeti szakkör, és azóta a matyók példáját több mint s húsz helyen, így például To- 4 f) kajban, Sárospatakon. Tisza- [ szederkényben, Kazíncbarci- j kán és Erdőbényén követték. Ezekben a szakkörökben hí-*-* vatásos festőművészek irányi- J tásával jelenleg is több míntj 300 rajzolgatni szerető kö-j zépiskolás tanuló és idősebb é- dolgozó ismerkedik meg aj grafika, a festészet alapfogai-J maival. J A körök tagjai a foglalko-)«- zásokon nemcsak tanulmánvo-sf kát és tájképeket készítenek,J hanem művészettörténeti elő-J adásokat is hallgatnak. így* például Erdőbényén és Szik-já­szon havonta ’ klubhang ver- J seiínyel összekötött társas J összejöveteleket is tartanak,* amelyre meghívják a falvak* dolgozóit. A megye húsz leg-J jobb szakköre hazánk felsza-J badulásának huszadik évfor-* dulója tiszteletére úgy határo-> ■ zott, hogy az elmúlt észten- (főkben készült legszebb raj-J zokat és képeket kiállító sokon* mutatják be. A mezőkövesdi-* ek például új «művelődési há-aj- zukban kiállítják azoknak a j, régi tagoknak alkotásait is, J akik a Képző- és Iparművé-* * f ....................I í i Fél füllel || ! öntevékeny művé- 1 J • szeti csoportok, műkecl- | 4. J velők bemutatóján vol- i * 1 tam a napokban. A szil- j * J netben a főrendező 1 * 1 megkérdezi felettesétől: 1 ^ 1 — Na, hogy tetszik a J * } színpadon a háttér? i J 1 Mire az a legtermé- ! *- ! szetesebb hangon: 1 * 1 — A háttér az kifogás- 1 J • talon, de ami előtte \ 3 J volt.. J * í I — pa — ; * • : j •» U± OS' 3PÍ 45* <**■«**-a»03 aß-4» «5 ®E SK «: SC VC- »

Next

/
Oldalképek
Tartalom