Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

4 ÉSZAKMAGTARORSZAö Vasárnap, 196S, március t VISAS ne r.Aj Utas. zó egy vers Ifi Egy középtermetű ember áll e sorok mögött, túl élete ötödik évtizedén B csupán annyi a rangja, hogy néhány mély sebet hordoz. Ha megtehetné, piciny piros szamáron lovagolna végig a Damjankb utcáit, kikiáltaná, hogy miről prédikálnak a lombok katetírálisaiban, köntöst varratna magának a szikrázó égből, s a hajnal sugárvizével üdítené meg homlokát. Ehelyett sokat cigarettázik, s évek óta oltliatatlan vágyat érez, hogy kabátgallérját fcltürve betérjen egy éjíélutánl eszpresszó absztrakt szigetére, a téboly, peremén virrasztó neurotikusok közé, ahol a tompa félhomályban a jazz ősv'ilági dobpergése lehanyatlott pogány Istenek szerelmét és martiriumát idézi. KUlönben nem volt még sem Firenzében, sem a Tadzs Mahalban, s jói tudja, anélkül fog meghalni, hogy látta volna: milyen a napfelkelte a Fuzsijamán, vagy megmártózna a Tanganyika habjaiban, s Gréta Garbo ölébe hajtaná fejét. Nem lesz már zászlótartó a barikádon, sem felfedező, sem feltaláló, sem párizsi pantomim táncos: immár csak tartós egészséget óhajt, továbbá unalomtalan megnyugvást családja és vidám, okos barátok körében: eszméltető szép olvasmányok kegyelmet, k nem utolsósorban a jó magány patyolattiszta óráit, meg tolla alól kibuggyanó cgy-két olyan verset, amelyek pár napra elhitetik vele, hogy mégsem járt hiába c földön. Egyébiránt úgy véli, valami titkot bízott reá a. világ, amidőn pendelyea gyermekként egy éjszaka magasba emelte fejét, és látta, hogy az alvó falusi udvar fölött millió lebegő csillag Izzó szeme tapad reá, s .tudta, hogy ezzel küldetésre avattatott fel. A csalódásoknak egyre kevesebb fontosságot tulajdonít, minthogy sietnie kell nagyon, gme, ez vagyok, önmagámban korbácsolóan kételkedő, az emberekben bizakodó, ós budapesti lakos, s ezenkívül még ml minden, amiről nem tudok, csak álmaim jelezve sejtetik. Eném. az ellentéteim aránya és összege, 5 aki önkényesen csak egyetlenegynek mond, az meghamisít és elveszít. Körülöttem már gyarapodnak az emlékek dombjai, miként a sírok Is* és van egy beleg fiam, az én eltörött hegedűin örök siratófalam. Mindezt csak azért kellett elmondanom, hogy megérthessétek a keringő füstöt arcom és szavaim körül. . . ö, ti ifjak, titánkodó drága barátaim, aki majdan biráink lesztek, felmérve nemzedékem költőinek útját; egy pillanatra emeljétek meg kalapotokat, nem teljesíményeink, hanem sorsunk előtt. ' In £ o vány okon, ösbozótok rengetegén haladtunk át, lidércck imbolygása között, cltéliozolt esztendők világtalan éjjelében. Boldog ítélek, tiszteljétek olykor tévedéseinket is! Aki e sorok mögött áll, így és ilyen módon lciván segítőtök lenni, kezében papírlappal, bensejében azzal az eltökéltséggel, hogy szükségetek van még reá is. Hiszek a költészetben, mert hiszek az emberi lélekben.' Hiszem, hogy túl a gyomor éhségén, cl bennünk az igény az igazság és a szépség kenyerére. / Élmények ünnepei, a szellemmel való azonosulás átforrósitó alkalmai: versek, amelyek összekapcsolódnak bensőnk intim legmélyéhez és a mtndoúségbez. A mi unokáink immár muzsikában, képben, szoborban, zenében és ékesre faragott szavakban zengik el modern zsoltáraikat. Áhítatuk ott szárnyal maid a koncerttermekben, múzeumokban, könyvtárakbap. a színházak és' előadói termek dobogóin. Hallgassatok költőitekre! Ok azok. akik nyelveteknek szavakat 3.doak, Ilijük szivetekre és . az. égboltozatra mutat, hogy nem szürke képletek sírboltja vesz körül bennünket, hanem az élet önmagát megújító szüntelen és hhullikus' születése teljesedik be, Rjöltész.e! nélkül még az. űrhajó is csak száguldó börtön vagy koporsó. Vallom: a laboratóriumok* mikroszkópja alatt, akár egyetlen sejt mélyén nagyobb csoda zajlik le, mint évezredek valamennyi misztériumában. Technikusok és tudósok, mi megálmodóitok és testvéreitek vágj unk az emberért, az, emberiségért: ígj' legyen! E vallomás végén hadd köszönésem azt a költészetet, amely maid a bölcs értelem és a. megnemesített ösztönök szinkronját hozza létre utódainkban, akik úgy tekintenek: vissza reánk, bonyolult ismereteik magaslatáról, mint az ezüsthajú felnőtt a kaviccsal játszadozó kisgyermekre. Vajon elmondlam-c mindazt, ami még idclartozik7 Nem. He most mégis búcsúzom. Ügy lehet, beköltöztem e könyvbe, s Ha ogyszor magatokhoz bocsájlotok, talán valamit cn is nyújtani tudok nektek, mert higgy étek cl, ezért akartam élni. A Társadalmi Szemle februári számában kö­zölte az MSZMP- KB mellett működő Kultu­rális Elméleti Munka­közösség tanulmányát a szocialista realizmus kérdéseiről. A bevezető megemlíti: a tanulmány az évek óta: folytatott viták eddigi eredménye­it rögzíti, s emellett lo- ■ vábbi vitára kívánja ösztönözni • az csztétá- . kát, irodalmárokat, kul- túrpolitikusokat és mű­vészeket, hogy a. kom­munista művészetelmé­let eme legfontosabb ka­tegóriájának tisztázásá­ra irányuló együttes erő­feszítésük elősegítse művészetünk és kultú­ránk még eredménye­sebb fejlődését. Az alábbiakban rövidén összefoglaljuk a terje­delmes írás főbb szem­pontjait.-a ,. ,» ov -béri a szovjet fiárt IQ • / feloszlatta a prole- ÍAtfáoJ tár irodalmi szer­vezeteket, s a szektás, proletkul­♦ tos gyengeségek elhárításával -egyidejűleg a szovjet irodalom fellendülésének új korszaka kezdődött. Ebben az időben fogalmazták meg először a szocialista rea­lizmus fogalmát. E meghatá­rozás szerint: „A. szocialista realizmus, mely alapvető mód­szere a szovjet szépirodalom­nak és irodalmi kritikának, a művésztől megköveteli, hogy a valóságot forradalmi fejlődésé­ben, igaz, történelmileg kőnk- . rét módon ábrázolja. Emellett ja valóság művészi ábrázolá- $sanak igaz voltát és történeti ♦ konkrétságát egybe kell kap­t *csolni a dolgozók szocialista eszmei átalakításának és neve- ♦ lésének feladatával"'. A későb- Jbiekhez ezt a helyes és a mű- ♦ vészetek fejlődését ösztönző Jel vet dogmatikus cs revizio- ♦ nista torzítások befolyásolták. ÍA dogmatizmus á valóság gaz- ídag és művészi ábrázolása he- jtyett a merev sémák szerinti 2 illusztrálás felé szorította az ♦ irodalmat, a revizionizmus pc- 2 dig kétségbevonta a pártirá- * nyitás elvi jogosultságát, nem ♦ ismerte el a pártosságot a mű- J vészeiben, hanem az ösztö- Jnösséget hirdette. J Bár a marxista esztétika £igeri fontos vívmányai fűződ­őinek Lukács György nevéhez, írnéf» is munkásságának egyes Jeleméi mind a dogmatikus, mind a re'úzionista torzítások­hoz hozzájárultak s nem segí­tették ösztönzően az űj vívmá­nyok között a szocialista iro­dalmat. Lukács elméletének helyes alaptétele a lenini visz- szatükröződési elmélet alkal­mazása a művészetben. Ennek lényege az, hogy a realista művészet• a valóságot híven, a maga összetettségében, tel­jességében. ..intenzív totali­tásában” tükrözi. E művészet a valóságot érzékletes konkrét­sággal fejezi ki az egyedi és az általános dialektikáját önma­gában egyesítő különös segít­ségével. s D o ez az esztétikai fel­fogás a visszatükrö­ződés filozófiai elvét túl közvetlenül vitte át a művészetbe, s hajlamos volt arra, hogy va­lamely meghatározott, egyedül helyesnek vélt formát, slílus- rendszért is egyedüliként érvé­nyesnek nyilvánítson. Ez a stíluseszmény — számára — a gyakorlatban a múlt századi polgári regénv voll. o’*h«z képest egy-két alkotó kivéte­lével a későbbi fejlődés — sze­rinte — hanyatlásnak, deka­denciának minősült. Ez az esz­tétikai iskola elhanyagolta a világnézet fontos szereltét, a pártosság elvét, lényegében tehát a polgári ízlés és szem­lélet húzódott meg mögötte, demokráciafogalmának az iro­dalomban és művészetben a „nagy realizmus" kategóriája feleli, meg. Így ez a felfogás alkalmatlanná vált arra, hogy vele a huszadik századj művé­szetnek a műit századitól lé­nyegesen eltérő szocialista és polgári jellegzetességeit meg­felelően értelmezhessük. A mai vitákban a realiz­must és a szocialista realiz­must illetően különböző mar­xista, vagy marxista, indíttatá­sú nézetek alakultak ki. Roger Garaudy francia és Ernst Fischer osztrák esztéták hajla­nak arra, hogy a világiroda­lom minden jelentős alkotóját besorolják a realizmus köré­be. A korábbi dogmatikus fel­fogás sok jelentős nem-realis­ta művészt elhatárolt onnan, mivel a realizmus fogalmát azonossá tette a művészi ér­tékkel. sőt etikai tartalommal is megtöltötte azt. A realizmus ..parttalanná” válása azonban semmitmondóvá tenné a mű­vészi realizmus fogalmái, sok végletesen absztrakt és eszmei­leg dekadens, pesszimista mű­vel is bevonna ide. ezért vég­eredményben elfogadhatatlan. Mindazonáltal a „parttalan realizmus” képviselőinek, érde­me. hogy — habár túlzottan is —, de hangsúlyt adtak az eddig némiképpen elhanyagolt sajátosság: a művészi aktivi­tás, az alkotói teremtőkészség gazdag tartalmainak. Egy má­sik jellegzetes álláspont a vi­tában az, amely Lukács tiagy­realizmus-elméletének nyomá­ban jár, azzal a lényeges kü­lönbséggel, hogy igyekszik ma­gát elhatárolni mindazoktól az elméleti torzításoktól, amelyek Lukácsnak a XIX. századi irodalomra korlátozott szemlé­letéből fakadtak. Ez a felfogás kritikailag értékeli és elisme­ri a huszadik századi szocia­lista avantgarde legjobb vív­mányait is. Egy harmadik fel­fogás a realizmust nem mód­szerként, hanem stíluskatégó- riaként értékeli, felismervén, hogy egy-egy kor azonos stí­lusán belül különböző művé­szi felfogások, törekvések he­lyezkedhetnek el. A Kulturális Elméleti ■ Munkaközösség ta­nulmánya a további­akban, a történeti és elméleti' kérdések át­tekintése után a szocialista realizmus általános proble­matikájút tárgyalja. Megálla­pítja, hogy a szocialista művé­szét az első, amely tudomá­nyos világnézetre, a marxiz­mus—leninizmusra támasz­kodva fejlődik., tudatossága abból ered, hogy szorosan ösz- szefonodik a forradalmi mun­kásmozgalom. fejlődésével. In­nen ered pártossága is, és hu­manizmusának újszerűsége, hi­szen most vált első ízben iga­zán lehetségessé az ember tel­jes szabadsága, harmonikus kibontakozása. A tudományos világnézet alapján értelmez­hető helyesen a pártosság, a munkásosztály történetileg ob­jektiven kifejeződő érdekeinek felismerése, ez egyben a való­ság helyes művészi visszatük­röződésének, a realizmusnál?: is kulcsa. A szocialista . művészet nem nélkülözheti a pártirányi- last, amely elsősorban eszmei befolyásolást jelent, amely nem egyéb, mint a nép, a tár­sadalom, s a szocialista építés művészi szükségleteinek meg­fogalmazása, közvetlen kifeje­zésre juttatása, valamint az eszmei-ideológiai bírálat köte­lezettségének teljesítése. A ta­nulmány fellép a politikai cs a művészi értékelés vulgáris összekeverése ellen. Míg a po­litika az. ember sokoldalú lé­tét a természeti és társadalmi mozgásformák legalapvetőbb törvényességeinek , összefüggé­seiben fogja fel, addig a mű­vészei. sajátosságai révén ké­pes arra, hogy konkrétan, részletezően és személyes jel­leggel egyidejűleg, egységben ragadjon meg tipikus jelensé­geket. s így érzékletesen tár­jon fel lényeges összefüggése­két. Ez azt is jelenti, hogy a művészet, vem tölthet be tár­sadalomirányító vezető szere­pet, de ugyanakkor az iroda­lom nem alkalmas arra sem, hogy a napi politikai kórdese­Ax ÚRÉ tMMZCMBftiQBft •A Miskolcról elszármazott költő hamarosan megjelenő kötetéből ♦ Ki neap szeretné, ha gyer- ,r. meke felismerné Michelangelo, Cioya, ,S/.ui3'ei-Mcr.se Kepeit;1 Márciusi r ö v i d fi! m iiem u la tó k AZ ELSŐ ' MŰSZERTŐL címmel színes, magyar nép­szerű tudományos filmet' mu­tatnak be a mozik március első hetében. A lengyel SÉ­TA AZ ALLATKERTBEN kis­lányhőse eltéved az állatkert­ben. és új szemszögből látja lakóit és látogatóit egyaránt. Szellemes, modern eszközök­kel készült magyar rajzfilm A TORKOS MENYÉT. Az eszkimók életének, szo­kásainak. primitív művészeté­nek hallatlanul érdekes bemu­tatása AZ ÉLŐ Kő című szí­nes kanadai rövidfilm. A leg­kisebbekről. az első osztályo­sokról szól Gj'örgy István AZ ELSŐ NAPOK című alkotása. Ellesett pillanatokban ragad­ja meg az iskolával, a pajtá­sokkal, az űj életformával va­ló ismerkedést, A Bécsi Kó­dex megjelenésének évfordu­lójára készült színes magyar film, az EGY KÖNYV SZÜ­LETÉSE bepillantást nyújt a nyomdatechnika 'és a könyv­művészet fejlődésébe. Szelle­mes, szórakoztató formában szemlélteti a gazdasági terve­zés .fontosságát a TERVEK­RŐL, EMBEREKRŐL című színes csehszlovák rajzfilm. Macskássy Gyula legújabb alkotása, a ROMANTIKUS TÖRTÉNET című színes rajz­film, frappáns, szellemes for­mában vesz célba egy gyakori emberi gyengeséget, a felleng­zős ígéretek mögött megbúvó kicsinyes önzést. Orosz nép­mesék motívumait használja fel a MESE; TAVASZKA RÓL című színes szovjet rajzfilm. Sajátos, összetett alkotás Kis József A TEMPLOM című rövidfilmje, amely a búcsú­szón tlászlói templom művészi értékeit kiránduló fiatal lá­nyok szépségre fogékony sze­mével mutatja be, és ellentét­be állítja a templomban imát mormoló, vakon a semmibe tévedő öregek megkövült ér­zéketlenségével. Szemléletes, izgalmasan újszerű „fizikaóra” a HALMAZÁLLAPOTOK cí­mű színes magyar ismeretter­jesztő film. A HAJRA BIKA­VÉR című magyar riportfilrn mulatságosan dolgozza fel az elmúlt évi borolimpia esemé­nyeit. A hónap rövidfilm bemuta­tóinak eseménye a Peti-soro- zat, következő öt filmje: PETI ÉS KUTYÁJA, PETI JÁTÉK- ORSZÁGBAN. 'PETI ÉS A MESEKÖNYV. PETT ÉS A VARÁZSGÖIvIB, PETI ÉS A CSODAAUTÓ. A műsorban szerepel a i. és ő. számú Világhíradó is, Valamikor ez szinte remény­telen, volt. azok számár.], akik vidéken élve nem járhattak múzeumokba, kiállításokra, és nem volt pénzük hozzá, hogy megvegyék a gyönyörű, de mé­regdrága művészeti kiadvá­ny oka 1. Ma már több a reprodukciós kiállítás, a televízióban is sok minden látható. Sajnos, az is­kolai művészettörténet okta­tás, a sokszor kétségtelenül fon'tosabb ismeretanyagok mi­att csak ízelítőt tud adni. A művészettörténeti könyvek nagy része ma is drága, csajt: azok veszik meg. akikben az igény már megszületett. A Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata nemrégiben re­mek ötlettel sietett elsősorban a gyermekek segítségére. Rend­kívül olcsón, jó papíron, igen szép nyomással újfajta, képző- művészeti ismerettej-jesztő fü­zeteket hozott forgalomba Az én múzeumom címmel. Ilyen könyvecske kapható már Leo­nardo, Michelangelo, HaffaeJ, Markó, Barabás, Munkácsy, Manet, Degas, Renoir, Hollós,' . Ferenczy. Thorma, Greco, Ve lasquez. Goya, Paál, . Mészöly és Szinyei műveiről, s továb­biak vannak előkészületben A füzetekben három-három mester képeinek reprodukciói találhatók meg egy kis tasak- ban, amelyből ki lehet a lapo­kat venni, s ezek a részletes leírás alapján behelyezhetek a füzet megfelelő oldalára. Eg.y- egy kép megtekintése így nem futtában, állapozással törté­nik, hanem előbb alaposan el kell olvasni azol? elemzését, majd a képet, is jól meg kell figyelni, és csak a részletek. az alakok, azok öltözete, arc­kifejezése. továbbá a szerkesz­tésmód, a háttér alapos szám­bavétele után, lehet azonosí­tani. Ez szórakoztató, rejtvénysze- rű játék is egyben, továbbá a kép tartalmának emlékezetbe vésése, tehát remei? tanulás. A füzetek röviden ismertetik a mesterek pályafutását, leg­fontosabb műveiket, sót kis bibliográfiát is ajánlanak az érdeklődőknek. Kár, hogy az ismertetések szerzői nem tud­tál? megszabadulni a képzőmű­vészeti irodalom kissé bonyo­dalmas szaknyelvezetétőí. s ez nehézkessé teszi a bevezetőket. Mindent egybevetve azon­ban Az én múzeumom című kiadványsorozat, szerény kül­sejét meghaladó módon, rend­kívül értékes segítség minden­ki számára, aki kezdő a mű­vészettörténetben, s aid. sze­retné fejleszteni művészeti íz­lését. Kováts Lajos két közvetlenül visszatükrözzél azokat illusztrálja. A szocialista realhanuü a szocialista társada­lom fejlődő, alakuló valóságának művészi tükrözése, ebben rej­lik optimizmusa, ezért idegen tőle a polgári irodalom szo­rongása, a pesszimista, deka­dens hangulatok és a perspek- tivátlanság. Rámutat a negativ jelenségekre, megőrzi a koráb­bi realizmus kritikai jellegét is, de egyben meg is haladja azt, hiszen az objektiv val.óság mélyebb összefüggéseit, tartós törvényszerűségei t ragadja rneg. Ugyanakkor szerepe nem korlátozódik kizárólag a szoro­sabb értelemben vett vissza- tükrözésre, ellenben egyszerre érvényesül benne a megismerő és az írói szubjektumot kifeje­ző funkció. Korunkban a szo­cialista realizmus fontos jel­lemzői: az adott életanyaí) mély és teljes ábrázolása, aZ intenzív totalitásra való tö­rekvés, a konkrétság, az értel­metlenül túlhajtott absztrak­ciótól való tartózkodás, a. vál­tozás. a fejlődés iránti különös érzékenység, a nullt visszahú­zó erőinek, a bírálata, az új társadalom új embere arcula­tának megrajzolása. A szocia­lista realizmus nem kerüli meg az életben jelentkező' konfliktusokat, mert társadal­milag, emberileg és művésze- Illeg csak. a kiküzdött, meg­szenvedett távlatnak van hi­tele cs csak a távlat összefüg­géseiben válhat, a harc, ha ese­tenként mégoly' tragikus isi emberileg, művészileg érté­kessé. A tanulmány befejező részében az irodalom, a művészetek ma- gasrendű nevelő ha­tásáról szól, a szocia­lista irodalom és a tömegeit kapcsolatáról, a- művészet de­mokratizmusáról, a gondolati cs formai igényességről és ugyanakkor a formalizmus elkerülésének szükségességé­ről. Megjelöli a további kuta­tások távlatait, is, így pl. a po­zitív hős, a forradalmi roman­tika fogalmának történetileg helyes értelmezését, a művé­szetek nemzeti és nemzetközi sajátosságainak figyelembe vé­telét. az egyes művészeti ágak, sót műfajok különleges prob­lematikájánál: kidolgozását szorgalmazza. Sürgetően szük­séges az is, hogy az, elmúlt évtizedek, századunk művészi alkotásainak elemzése során az esztélál? meghatározzák azo­kat a törvényszerűségeket, amelyek a szocializmus felépí­tése korszakának realizmusára jellemzőek. r. L. MATÓ GYULA: Vándor vagyok,.. Vándor vagyok, emlék pillanatok kísérnek utamon. \ Ereimben : a múló idő j közönnyel csordul, '• s a barázdák is : ráncosadnak arcomon. j Nehéz gyermekkor elvetted tőlem ifjúságomat. mire észrevettem, felnőtté lettem s kaptam kemény gondokat■] Látod anyám. így meditál hűtlenné lett fiad. Vándor vagyok, emlék, pillanatok kísérnek lilámon, futó szerelmek keserv íze felszáradt ajkamon. Kergettem a tiszta szerelmei a kiket szerettem mind hűtlenné lettek. Vándor vagyok Intem elvesztenem ne engedd józanság, hűséges értelem. * . Lillafüred, 19S5. A szocialista realizmusról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom