Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
6 ESZAKMAGYÄKÖRSSÄG Vasárnap, 11)65. márelns 2&. rntí^ssmím&smammswMKSifmBmimmsmssama Kassáról a nagyvilágban Nemzeti Galéria; a magyar képzőművészet kincsestára Gazdag díszítésű épület vonja magára a figyelmet az Országházzal szemben, a Kossuth Lajos téren. A Szépművészeti Múzeum után második országos jellegű nagy képzőművészeti múzeumunk ez, a Magyar Nemzeti Galéria, ahol 1957-ben Önálló helyet kaptak a magyar képzőművészet kincsei. A földszinti nagy aulát Lotz Károly freskója díszíti, és a csarnok közepén Ferenczy István csaknem másfél évszázados műve, a „Pásztorleányka” fogadja a látogatót. , Klasszikus mestereink a KIX. században remekművek kincsestárát hagyták az utókorra, megbecsülést és rangot vé vált alkotásaikkal. Az első teremben Broeky Károly és id. Markó Károly a múlt század elején külföldön dolgozó festőink képeit állították ki, a sorrakerülő két terem a biedermeier festészetet, a többi között Barabás Miklós műveit mutatja be. A következő termek falain a történeti festészet első nagy alkotásait láthatjuk. Madarász Viktor festménye a „Hunyadi László si~ ratása”, Székely Bertalan híres kompozíciója, a „II. Lajos holttestének megtalálása” és Benczúr Gyula képei. A realista tájképfestészet kezdeteit mutatják be Mészöly Géza tájképei — köztük a Balatoni hasi A »alcirlÄban Grzött alkotásokat folyamatosan restaurálják. Felvételünk: Vasam Hennami restaurátort mutatja Mészöly Géza: „Balatoni halásztanya” című képének restaurálása közben. Merse Pál pompás „Majálís”- ában gyönyörködünk. A következő három terem a klasszikus magyar festészet legnagyobb mestereinek; Munkácsy Mihálynak 'és Paál Lászlónak, az érzésben és felfogásban is együtthaladó két jóbarátnak alkotásait reprezentálja. Gazdag élmény hatása alatt érkezünk a második emeleti folyosókra, a XX. századi magyar szobrászok kiállítására. Jobboldalon Ferenczy Béni művei, majd Medgyessy Ferenc „Anya gyermekével” című szobra: így jutunk a XX. század magyar festészete kiállítási termeihez. A képek egy részéi időnként cserélik, hogy a közönség minél többet ismerjen meg századunk műveiből. A ki-, állítás a szolnoki festők műveivel kezdődik: Deák fibnei Lajos, Bihari Sándor, Thormr János, Fényes Adolf műveií látjuk itt. A következő terem Mednyánszky László festményeivel ismerteti meg a látogatót, majd Hollósy Simon, a nagybányai művésztelep és festészeti szabadiskola alapítójának műveivel találkozunk. A soronlevő terem főleg Csók István alkotásait őrzi majd Rippl Rónai József művei következnek. A nyolcak csoportjához tartozó festők külön teremben kaptak helyet. F csoport tagjai később az 1919- es forradalmi mozgalmakban is részt vettek, és a Tanácsköztársaság píakátművészetére nagy hatást gyakoroltak. Közülük Kerstock Károly, Pói Bertalan és Nagy István festményei találhatók. Csontváry Kosztka Tivadar, és követője Gulácsy Lajos látomásszerí képei után alföldi festőinke mutatja be a következő terem Koszta József, Tornyai János és Rudnai Gyula alkotásait A két világháború közötti stílustörekvéseket Derkovits Gyula, Huber István* Bemáth Aurél, Aba Novák Vilmos Egry József, Szőnyi István és mások művei képviselik. álkoztam néhány brigádtaggal — hiszen csak most értem haza —* „gratulálok Soltész elvtárs ... Pista bácsi” ki hogy szólít, s a nézésükben ott volt a jogos büszkeség, hogy mégiscsak érdemes szocialista módon dolgozni, mert egy ország, az egész nép figyel rá — Mit adott a szocialista bri- «ádvezetők országos tanácskozása? —- Azt, amit vártam. Nem számítottam csodálatos jelszavakra, amelyeket elég kimondani és minden nagyszerűen megy. Az élet sokkal bonyolul- abb, semmint sablonok után ehetne formálni az embereket <3zer és ezer apró mozzanatból sok örömmel, kínlódással* bajjal lehet formálni önma- ;unkat, munkatársainkat. A tanácskozásban, amit a legértékesebbnek tartok: kicsit még jobban a helyére tette a mozgalmat, nagyobb tekintélyt, elismerést nyűit a mozgalomban résztvevőknek. Végső soron nagy általánosságban megmutatta, mit csináltunk jól, _ hol van javítani való, tisztázott néhány elvi kérdést. A többit már nekünk kell tovább csinálni. — Lehet* hogy kicsit többet vártak tőlem mondja tovább: — De az élmény még friss, kell egy kis idő, amíg a hallottak leülepednek, s tennivalókká érnek bennem* Rövidesen itt Alberttelepen elmondom tapasztalataimat a bánya kollektívájának. Akkor talán már érettebb lesz a mondanivalóm. — Hogy mit szűrök le a maiam, a brigád számára? Kicsit olyan önvizsgálatot is tartottam. Ezt meg kell tenni, az embernek kritikusan kell vizsgálni a munkáját, vezetési módszerét, az emberekkel való kapcsolatot, törődést. Gyakorlati élettapasztalatom, ha adunk — akkor kapunk is. Ha azt akarom, hogy becsüljön a brigád, akkor nekem is becsülnöm* s szeretnem kell a Nehéz erre választ adni, — mondja Soltész István vagy hason fekve tudtak dolgozni, de megtettek mindent, amit %mber megtehet. Nem is tudom én elmondani. Olyan hősiesség-féle történt. És hogy mit mutat ez? Az embereket körül lebegi* benne él, igazi énjévé válik a munkához, a közös vagyonhoz való új viszony. És itt, a néha kegyetlenül nehéz munkában* az egymáshoz való viszonyban dől el, ki dolgozik, él szocialista módon. Ezt csak azért mondom* hogy nem a közös mozi, színházlátogatás a legfőbb jellemző. Az legfeljebb egy mozzanat. Hozzátartozik az egész élet* az utcán, az otthonban, ismerősökkel, s vadidegenekkel való viselkedés. Mindig mondom: a szocialista brigádtag a figyelem középpontjában áll. Az emberek akaratlanul sokat várnak tőle, néha talán többet is, mint amit el lehet várni. De a figyelem megvan, s az embereknek úgy kell élniök, mindig s mindenütt* hogy szó nélkül is* sokszor pusztán a feltétel, tudnak tanulni azok is, akik Kazincbarcikán laknak* De hogy tanuljon az, aki Edclényben, vagy másutt lakik. Az iskola nem alkalmazkodhat egy-két emberhez, aki három műszakba jár dolgozni. Az élet meg szorít bennünket. Ma már nem lehet például segédvájár az, akinek nincs meg a nyolc elemije. A követelmény egyre nagyobb, s megkívánja az alapot. — Hadd mondjak még valamit. A brigádot egy kicsit átszervezzük. Arra gondolok* hogy a brigád 120 tagú* Képtelen vagyok ennyi emberrel foglalkozni, még a harmadvezetők segítségével sem. De van erő, amit eddig nem használtunk ki. Gondolok a párt, a szakszervezet, a KISZ erejére. Kiépítjük a bizalmi hálózatot. Sokat várok, várunk tőle. — Azt hiszem, egyelőre eny- nyi elég. A többit az életünkkel, a munkánkkal mondjuk el. Csorba Barna Kassa területén az elmúlt szabad 20 év alatt számos nagy üzem létesült, de talán egy sem nőtt oly szorosan a város nevéhez és újabbkori történelméhez, mint a Keletszlovákiai Gépgyár. Az egykori jelentéktelen Foledniak- féle lakatosműhelyből Csehszlovákia legtekintélyesebb üzemei közé nőtte ki magát ez a gyár. Húsz évvel ezelőtt 180 munkás ébresztette új életre. Azóta dolgozóinak száma hatalmasan megnövekedett és negyvenötször akkora a gyártási kapacitása. A Kelet-szlovákiai Gépgyár készítményei ma már nemcsak az országban ismertek. Az export-gyártás folyamata már 1952-ben, a mai hatalmas üzem első két géptermének elkészítése után megkezdődött. Vegyipari és alumínium gyártáshoz szükséges «gépberendezést; szállított akrj kor a gyár a Magyar Népköz- társaság részére. Az üzem 120 szerelője mélyítette el abban az időben gépiparunk jó hírnevét Almásfüzitőn, Inotán és Ajkán. Nemsokára komplett olajgyári extrakt gépberendezést szállítottak Afganisztán részére. Egyben megindult a Szovjetunió által rendelt gépberendezések lán- colatos gyártása és exportálása. A vegyipari gépi berendezések össztermelésének ma 75 százalékát gyártja az üzem a Szovjetunió részére. Jellemző, hogy. bár a Szovjetunióba irányuló export-termelés tervezete például 1963-ban háromszor akkora volt, mint az előző évben, mégis száz százalékra és a szovjet szakemberek teljes elégedettségére teliesítették azt. A kassai *,VSS” gyártmányainak hírneve, műszáléi tökéletessége nőt,tön nőtt* éa aat évek során egymás után Jöttek a további megrendelések. Előbb Lengyelországból, Jugoszláviából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Bulgáriából, majd Dél-Amerilcá- ból, Indiából, Törökországból, Svédországból, Venezuelából, Kubából. Ma már alig akad a térképen olyan kontinens, amelyben a gyár készítményei ne hirdetnék dolgozó népünk leleményességét, akaraterejét, életbe vetett hitét. Sok dicséretben, elismerésben volt a gyár dolgozóinak része az elmúlt húsz év alatt. Ám munkájuk legnagyobb* legértékesebb dicsérete az a körülmény, hogy gyártmányaikra sehonnan sem jött reklamáció, mindenütt kibírták a legigényesebb szakbírálatot. glfldímfa; KAMTCUJBÜ Uj könyvek a miskolci könyvesboltokban Egy kitüntetés- 120 kitüntetett Két gyűjteményes verskötetről kell megemlékeznünk elsősorban e heti beszámolónkban. Mindkettő megérdemli, hogy felhívjuk rá a figyelmet, Áp- rily Lajos verseinek válogatása Ábel füstje címmel jelent meg, és 1912-től mindmáig írt költeményeit tartalmazza. Ez alatt a fél évszázad alatt írta meg a költő azokat a verseit, amelyek között olyan is akad, mit szinte minden versbarát kívülről tud és skandálva szaval, ha Áprily nevét hallja. A nap tüze, látod, / a fürge diákot / a napra iricsalta, / a hegyre kiállt — jut eszébe mindenkinek Áprilynak egyik híres verséből ez a csodálatosan zengő kezdet, de más hasonlót is idézhetnénk. Könyvkiadásunknak hasznos tevékenysége, hogy ez a kötet megjelent. . Hasonlóan hasznos, hogy a már sajnos halott Kiss Ferenczsef Attila barátja volt ez s hányatott életű, a Munkásmozgalomhoz mindig hű költő. Nyomdászként kezdte, és mint a könyvben levő kép mutatja, amikor már csak irodalmi alkotásainak élt, verseit akkor is maga szedte ki a nyomdában, a szó fizikai értelmében is ő rendezte sajtó alá. Egész munkássága egybefoglalva finom ízlésű, artisztilais szép verssorok és komoly mondanivaló költőjét mutatja olvasóinak. Felszabadulásunk huszadik évfordulójára több antológia jelent meg. Az antológiáknak mindig hibájuk, hogy sohasem tökéletesek, valami mindig kimarad belőlük, valami megfelelőbb helyére más kerül, hiszen emberek szerkesztik ezeket a köteteket, és ezek az emberek nem tévedhetetlenek. Ennek ellenére a Tavasz Magi/ar- országon című verses gyűjtemény és A megnőtt élet című esztendő alatt. Jól egészíti ki az irodalmi gyűjteményt a 20 év című, tanulmányokból álló kötet. Ez ugyanis az elmúlt húsz felszabadult esztendő történetét mondja el különböző szerzők különböző témájú tanulmányaiban. A tanulmányok írói között olyan nevekkel találkozunk, mint Erdei Ferenc, Köpeczi Béla és Laczkó Miklós. Végezetül az évfordulót megünneplő antológiákhoz sorolhatjuk a Mérföldkő címűt is, amely egy emberöltőt ölel át, tehát a harmincas évektől napjainkig tárja elénk a magyar írók műveit. A három részből álló kötet első része a felszabadulás előtti, második résae a felszabadulás, harmadik része pedig napjaink problémáit tárgyaló irodalmi műveket tartalmaz. Szép képző- művészeti alkotások reprodukAz első kérdés kicsit szokványosán hat; milyen érzés volt átvenni a • „Munkaérdemrend” aranyfokozatát. (A TV is közvetítette a nagy pillanatot.) — Nehéz erre választ adni, — mondja szerényen Soltész István alberttelepi frontmester. — Mi, bányászok mélyen érzünk, csak nehezen tudjuk szavakba önteni. Hogy mégis mondjak valamit... Igaz, egyedül vettem ät, de úgy éreztem, hogy nem egyedül vagyok ott, velem van a brigád minden tagja, s ez a megbecsülés nekik is szól. Egyedül az ember a társadalomban semmit sem tehet, egy ember egyedül béna..-, — Mégis, gondolatban kiket érzett maga mellett? — Mind. Valamennyit, a kisegítőktől a harmadvezetőkig. És ezt ők is így érzik. Már tabrigád minden tagját Keménynek, következetesnek kell lenni a hibákkal szemben, de megérteni az emberek gondjait és segíteni, ami csak tőlem telik. — Rövid időre voltam távol, do nagyon hiányoznak a fiúk. Ha költő, ha író volnék, csudajó dolgokat tudnék róluk írni. Dehát mi a szénbe véssük életünket. Pedig mennyi téma van a brigád életében! Csak egyet. Két hete leült a vasas frontunk. A fiatalok szinte reszkettek a vasért, hogy bent ne maradjon. Négykézláb, magatartásukkal is neveljék* formálják a többi embert — Az országos tanácskozáson sok szó esett, egyéb mellett, a tanulásról. Hát ha ez valahol nagy gond, akkor az itt, a bányászatban az. A legtöbb ember úgy van, hogy azt mondja: „szívesebben kiadok nyolcvan mázsa szenet, mint egy oldalt megtanuljak”. Ez egyrészt abból adódik, hogy nehéz a munka, s talán abból is, iiogy még nincs meg mindenütt hozzá a feltétel. Csak a brigádom példáját említem. Itt Alberttelepen megvan hozzá a nek, ennek a mélyzengésű verseket formáló munkásköltőnek Munka után című gyűjteményes kötete is megjelent. Jóprózai összeválogatás kétségtelenül hasznos mű. Aki forgatja. képet kap, mit alkottak íróink, költőink az elmúlt húsz ciói egészítik ki az irodalmi alkotásokat, köztük a megyénkben élő Feledg Gyulának több rajza imáié) AMandéan sok látogatója vau a kiállított késeknek, szobroknak,
