Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-26 / 72. szám
y&oft-S» SSC5., PöAreíns !&_ fiSZAKMAGYARORSZÄO es A kommunisták a magyar újjászületés Készülnek az emelők irta: Darvast Istváu A Borsod megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál ismét gyártják a három és fél tonnás fogasrúd emelőt. Ez évben 1600 darab készül, részben külföldi megrendelésre. (Foto: Sz. Gy.) í!í Miskolci vasutas«! a felszabadulás tiszteletére (Tudósítónktól.) A MÁV miskolci távközlő- és biztosító berendezések fenntartási főnökségének dolgozói 1964-ben derekas munkát végeztek. Több állomáson felszereltéit és átadták a forgalomnak a korszerű integra- dominó berendezést, mellyel a munkafolyamatok végzését korszerűbbé tették, és nem utolsósorban ezen keresztül növelték az illető állomás és vonal átbocsátó képességét. taharkány és Hidasnémeti állomások után, felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére, Felsőzsolcán és Me- zőzomboron is felszerelik és átadják a forgalomnak az in- tegradominó berendezést Ezzel a főnökség dolgozói lehetővé teszik, hogy a Miskolc—Szerencs közötti vonal minden állomása korszerű biztosító berendezéssel legyen felszerelve, még a vonal teli A főnökség dolgozói elha-jjes villamosítása előtt, tározták, hogy Szerencs, Tak-I Kisvárdai János Politechnikai kiállítás Miskolcon A megyei tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezésére a borsodi iskolák fiataljai nagyszabású politechnikai kiállítást rendeznek hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. Ezen 240 általános és középiskolás fiatal legszebb munkáit: mintegy ezer papírból, fából, fémből és műanyagból készült használati tárgyat, szemléltető eszközt és kisebb modellt mutatnak be. A gimnáziumok és a szakközépiskolák például 54 szakmát felölelő, maguk által készített értékes anyaggal vesznek részt, a kiállításon, amelyet április 3-án ünnepélyesen nyitnak meg a miskolci Nevelők Házában. Hazában. indultak el oson a napon Keresztesre ... Kizavartuk a körjegyzőt is, meg a rendőrkapitányt is. — Míg emlékezik, arcán kisimulnak a fáradságot jelző ráncok. — Aztán 1948- ban az építőkhöz kerültem. Most a Cementgyár... szóvak megmaradtam a szakmán belül. Dósa József a munkaügyi osztály vezetője. De az egykori kubikos sokat éjszakázott; míg ebbe a beosztásba került. — Hat elemim volt. Ott kezdtem, hogy elvégeztem a hetedik és a nyolcadik osztályt. Aztán a középiskola, majd a különböző szakiskolák következtek. — Szabad idő, szórakozás ? — Családom van. Három gyermekem. A nagyobbik lányom még a hetedik általánosba jár. Azért néha jut idő színházra, mozira is. Meg ott i tv. S persze olvasni is nagyon szeretek, csak már... Igen, a szemein nem bírja a villanyfényt... Tönkrement z sok éjszakai tanulásban, • A napokban a Cementgyár- ián 17 kommunistának gr'atu- áltak elvtársai abból az alka- omból, hogy immár húsz éve agjai és munkásai a pártnak, így sáfárkodtak életükkel, rejükkel, szorgalmukkal, hogy lem csupán emberként, ha- lem mint kommunisták is besütötte! helytálltak a két vtized alatt. Barátb bajw 20 éve a pártban — Tibolddarócon születtem, nyolcán voltunk testvérek. Tudom, furcsa, hogy erről beszélek. Én azért léptem be az MKP-be, mert nagyon nehéz sorsunk volt a múltban, és a kubikosok közt sokat hallottam a kommunistákról, a Szovjetunióról. Idős Mester \Iihály és Kálmán Béla (utóbbi 19-es vöröskatona volt) beszélt nekünk arról, milyen lesz a yilág, ha a munkásosztály ke- ■ül hatalomra. Ebéd közben nindig erről beszélgettünk. ín a éves koromtól rendsze- ■esen fizikai munkát végezem. A 17 éves Dósa József apával és bátyjával belépett iát az MKP-ba. — Jött a felhívás, hogy menünk Pestet újjáépíteni — s )ósa József, a zömök, erős, tubikmunkában megkemé- lyedett izniú, tibolddaróci iú kötelességének érezte, ogy a fővárosba menjen rolókat takarítani és újjáépíti. — Aztán meg a Miskolc -Füzesabony vasútvonal jndbehozásánál dolgoztam. — iözben sorba jöttek a válasz- ísok. 1947-től így emlékezik issza: — Mezőkeresztesre onultunk, mert a körjegyző s a. járási rendőrkapitány etiltotta, hogy a Komin u- ista Párt választási agitációt üylasson... Tíz községből malis szavazatkülönbséggel „maradt le.” — Negyvenötben propagandista voltam. Én vittem a hírt a mészégetőknek, megszerveztük a gyűléseket. Most párt- csoport bizalmi vagyok a nyersüzemben. Súlyos, nehéz keze van Baranyai Jánosnak. Mióta felnőtt, mindig kemence-munkásként dolgozott. Ma 15 ember brigádvezetője, a munkacsapat tagjai szintén a szókimondó természetéért, és nagy munkabírásáért szeretik, tisztelik. S tanul is, nemrég végezte el a VII—VIII. általánost. Beszélgetünk a régi, húsz évvel ezelőtti emlékekről. Kis idő után nyugtalan lesz. — Mennem kell — mondja. — Megállt a keverőcsiga.... Siet vissza munkahelyére. Mozgása fiatalos. Ha nem őszülne, talán senki se hinné, hogy közel jár az ötven- hez, s hogy húsz éve becsületesen dolgozik a párt soraiban ... Dósa József ellenkezője elv- társának. Szélesvállú, zömök 2mber. Kerek tíz évvel fiatalabb, mégis, arcán több gond látszik, ö 1945. január 17-én lépett be a Magyar Kommunista Pártba, egyszerre apjával és bátyjával. * Az évek megszámolhatok, de az évek sorába sűrített ❖ munka olykor felmérhetetlen .... S mégis, amikor szólamot adunk életünkről a sorsinak, azt mondjuk mindenkidnek: becsületes sáfárokként élőtünk. És nincs miért szégyen- xkeznünk, mert tetteink soka- ?sága túlnő hibáinkon. % Azért mégis, az ember néha ♦ úgy érzi: most mór nagyon ? elfáradt, s nem is tudja ma- igát összeszedni a következő T időre, mely pedig tolakszik, dnyomakodik, mint az egyik ó óraütés a másikra, amíg a 5 szerkezet egyszeresük megszű- ?nik az időt jelezni... % » % Baranyai János 1945. júni- £ usában, 27 éves korában jelentkezett felvételre az MKP- 4 be. A kommunizmus fogalma I már nem volt előtte ismeret- 0 len. j — Szemrátovics és Sikora Sbácsi, a két öreg kazánfűtő j már a harmincas évek végén dbeszélt nekem a pártról — semlékezik vissza. Baranyai Já- gnos már őszül. Pedig fiatal Xmég. Mozgása temperamen- gtumos, beszéde tömör, korele £ Azt: mondják róla, szókimondó »ember, ha valamiről véleménnyé van, el is mondja. A Ce- imentgyár csúcsvezetőségébe ►külön jelölték, s csak miniI nem egyszerűen oktalan le- kesedésből, hanem materi- lista, tudományos meggy s zödésükböl és az azt igazo- tényekből táplálkozik. Abb- a meggyőződésükből faka- begy az emberek minden tá- sadalmi eredetű baja me oldható. Abból, hogy az en • béri alkotó erő kimerithete . len és legyőzhetetlen. Hány népet féltő költő, ír ; szociológus, tudós foglalta . zott valaha a magyarság sor ! kérdéseivel! Hányán osloro: . ták a nagybirtokot, a kivál , Ságokat, a lökét, mennyit í; lak és küzdöttek a társadaln bajok, a reakció, az elmar: , dottság, a sötétség ellen. Ki zülük azok, akik valóban népet akarták szolgálni, kommunisták mellé álltai mert felismerték a marxis nius, a párt;, a kommunista igazát. Tudják, belátták: kommunisták pártja magya és nemzeti párt, mert a ma gyár nép nemzeti és társada] mi problémáira adott a mai xizmus—leninizmus segítségé vei megoldást. Ma a magya nép szabadon él függetlei hazájában és a haladás, béke, a nemzeti függetlensé nemzetközi erőire tómaszko dik. H úsz esztendő van mö g'öttünk. Bár voltak ne hoz évek, e két évlizec esztendőinek többsége a nép hatalomért vívott eredménye: harc és a sikerekben gazda; építőmunka éve volt. Az elmúlt nyolc és fél esztendőber kikovócsolódott az a politika amelyet minden kommunistc tiszta szívvel képviselhet él képvisel is abban a tudatban, hogy megfelel a nép érdekeinek, találkozik a nép egyetértésével. Minden kommunista érzi ma a szavak és a tettek zavartalan összhangját. Végül is mi nálunk a kommunisták, a párt történelmi érdeme? Hogy meglátták, megtalálták az egyedül járható történelmi utat, és rávezették a magyar dolgozó népet. Hogy a párt kimondta Debrecenben 1944. végén, amikor az ideiglenes nemzetgyűlés megalakult: lesz magyar újjászületés; és úgy lett: Magyarország, a magyar nép újjászületett Amit. a kommunisták tettek, kötelességük volt, de annak érdemét, hogy ők voltak. akik az utat megtalálták és ők vezették rá a népet, nem vitathatja el tőlük, a párttól senki. És a kommunistáknak, főleg azoknak, akik már az illegalitás időszakában harcoltak a fasizmus ellen — ez a legfőbb történelmi elégtétel. irt ban sem mindenkiben van. an kommunistában azonban mit irt dig és feltétlenül van. Ö mii it, dig a közérdekből indul ki i ,ól mindig a közösség kategória irt ban gondolkodik. Ma,, a szí p- eialista építőmunka béki ba sebb, könnyebb, kevesebb á v- dozattal járó szolgálat íz- A köz szolgálata valamiki e- a hatalommal való szembe nt szállást követelte, azt p; ll't rancsolla a kommunistáknál ü- hogy harcoljanak az elnyom; u- tás, a terror, a fasizmus, é- nyomor ellen. Vállalták a- hányán vállalták és hánya áldozták életüket —. pedig se sz kan nem értették meg őke it Nemcsak a bíróság ítélkezel í- felettük, hanem értetlenségbe t- elmarasztalta őket a nagy :n részt félrevezetett lcözvéle ?- meny is. És mégis vállalták. * felszabadulás után harc 1 f \ ka indultak a társadat J mi átalakulásért, a föld a osztásért, az államosításokén a proletárdiktatúráért, har coliak az infláció, a tehetetlei belenyugvás, a visszalopakod' ;z reakció ellen. Szolgálták : közösséget magukban és sző n vetségeseikkel. Amikor so kan állásokra, pozíciókra va I" dásztalc, üzleteltek, vagy éppel s befelé fordultak, és csak ma- r guknak akartak élni, ők újjá- építési, országépítő pirogra mot dolgoztak ki, szervező éí _ felvilágosító munkát végeztek i pedig ez áldozattal járt, éhez- J ni, gyalogolni, éjszakázni , kellett. De ma büszkék rá. £ hogy mindezt vállalták, mert 1 a mai eredményekben mind- _ egyikük munkája benne van.- Ebben a húsz esztendőben- voltak nehéz évek is. És a ke- i serűségek még keserűbbek- voltak a tiszta szándékú, be- csületes kommunisták számára. Számukra volt elsősorban- nehéz, amikor úgy érezték* i hogy szavaik nem lehetnek 5 elég meggyőzőek, mert bi- t zonyos tények ellentmonda- i nak. Bízni akartak és akarták, [ hogy mások is bízzanak. Ez . azonban mind nehezebb volt — és elsősorban nekik volt ’ nehéz. Nem hitték és nem is : hihették, hogy hibák lehet- . nek, még kevésbé, hogy bű- i nők is előfordulhatnak. A sok százezer egyszerű párttagnak . nem volt könnyű eligazodnia ezekben az években. És még nehezebb, százszorosán nehezebb volt a meghurcolt, bebörtönzött kommunistáknak, akik a börtönben is kommunisták maradtak. A kommunisták azonban tudták: ha egyes vezetők hibáztak is, az eszme igazságán ez nem változtat. Érhet egyeseket személyes sérelem, tragédia, de az emberiség történelmi útja nem változik meg. Tudták ezt ak-( kor is, amikor az ellcnforra-, dalmi demagógia oly sokak i hitét megingatta. J A kommunisták százezrei- < re nem tapad mocsok. Haj hibáztak, ha tévedtek is, tisz-4 tábbak ők, tetteik maradan-1 dóbbak, mint azoké, akik 4 mindig csak fintorogni, fa-4 nyalogni, kétkedni, kezet « mosni és vállat vonni tudtak,« amikor a kommunisták a nép? millióival együtt dolgoztak,« építettek és városokat, gyára- j kát, iskolákat, kórházakat,! lakóházakat teremtettek ad semmiből. Mert ennek a nép-? nek az elpusztított, kifosztott? országon, saját erején és szó-? eialista testvérei támogatásán a kívül semmije sem volt. ♦ A íanyalgók is azokban aj házakban laknak, ame-| lyeket a nép épített, an-5 nak a villamosáramnak fé-j nyénél vetik papírra pesszi-S mizmusukat és kétkedésüket,? amelyet a nép fejleszt nekik,T abban az irodalmi kávéházban <*, és abban az alkotóhózban el-« mélkednek, vitatkoznak és? babusgatják rossz közérzete-? két, amelyet ez a nép, ez a? társadalmi rendszer épített és« tart fenn számukra. Y A kommunisták optimizmu-? süt azonban semmiféle fa-? nyalgás, semmilyen kétkedései nem töri meg. Nem törte meg?i akkor sem, amikor sokkal ne-Xi hezebb volt és csak nagyon- ?i nagyon messziről pislákolt a?, jövő reménysugara. Miért ne? 1 lennének optimisták most, Ti húsz év eredményei láttán. Ali kommunisták optimizmusa * 1 A kommunisták és a p érdemeit mostanál: ritkán méltatjuk, m győzött az a helyes álláspo hogy az elismerésnek azok kel) jönnie, akiket a p szolgál, a dolgozóktól, a n< tői. Nem tennénk ma sem, a felszabadulás huszadik < fordulója nem indokolná. 1 úttal sem annyira az érc mekről kívánnánk szólni, m: inkább arról, hogyan, s mii lesz valaki kommunista, n lyen szerepük van a komm Pistáknak és pártjuknak a 1 pék, a mi esetünkben, a m gyár nép életében. Hogyan, miért és mitől Ic valaki kommunista? Van, al a nyomor, vagy az osztálygy lóiét terel az osztályharc v jára, van, alti ösztönös' megérzi a társadalmi igazsá talanságokat. így lesz kői munista rendszerint a prol tárokból, az elnyomottakbi Van, aki tudományos felism rés útján ismerkedik meg társadalmi fejlődés törvén szerűségeivel és így vál marxistává. De az osztál; gyűlölet még éppúgy nem te valakit marxistává, ahogy; a tudományos felismerés se tesz okvetlenül kommuni Iává. A társadalmi igazságt: lanságok és az elnyomat! miatt felháborodott prolet; maradhat ösztönös, vagy tar tálán harcos és a tudományi san képzett marxista is m; radhat magányos gondolkod Ahhoz, hogy valaki kommt nista legyen, még más is kel A gondolkodó, hideg fejne érzelemmel és emberszerete tel kell párosulnia, a forrt dalmi szenvedélynek és a In vös észnek mindig összhang ban kell lennie. Kell, hogy forradalmi szenvedély is arr« leié vigyen, amerre az érte lem fénye világít. És még ez sem elég. Konc munista akkor lesz valaki, h vállalja a harcot, a velejár áldozatokat, de mindenekelöl és legelsősorban vállalja harccal járó, a harc álta követelt fegyelmet, a pártfe gyeimet. Mert a marxistákat a kommunistákat, a társad al mi fejlődés, az osztályhar törvényszerűségeinek ismerő it az teszi erőssé, hogy olyai pártba szerveződnek, amely ben egységes az akarat; es ; cselekvés. . A kommunisták földi lé nyék, emberek, éppen olyanok, mint a többi ember Vannak erényeik és gyarlóságaik, kiváló, vagy átlagos képességeik, egyiküknek jobb másikuknak talán gyengébb az egészsége, családosak, vág} egyedül élnek. De akármilyenek is, kommunisták, öntudatos emberek, akik vállalják mindazt, ami ezzel jár. Vállalják a forradalmi munkát akkor is, ha veszélyben, illegalitásban kell dolgozni ok, akitor is, ha a munka nem életveszélyes, de áldozatos, sok és nehéz. Vállalják akkor is, ba fegyvert kell fogniok és akkor is, ba -felvilágosító szóra, példamutatásra van szükség. Vállalják, mert kommunisták, mert életcéljuk a nép, a társadalmi igazság szolgálata. Ebben különböznek másoktól. r~ rdemekről tehát volta- p ltéppen nem is ildomos *** beszélni. Mert ha egyszer valaki kommunistává vált, ha felismerte a kapitalista társadalom igazságtalanságát, ba már tudja, hogyan lehet azon változtatni, akkor kötelessége harcolni, tel önben nem kommunista. A mi társadalmunkban, ímely már messzire előre ju- ,ott a szocialista építés útján, igyszólván minden közügy, jontosabban: a közügy nálunk mióban a közösség ügye. Köz- igy az ipari és a mezőgaz- iasági termelés, a közlekedés, 1 kereskedelem, az iskola, a izínház, a film, az irodalom, 1 gyermeknevelés, az egészségügy, hisz minden a tarsa- lalom kezében van, mindent íz állam és a társadalom in- ,éz, kezel, vagy old meg. íözélcti érdeklődés, a közöslég iránti felelősség azon- jan még a mi társadalmunk-
