Észak-Magyarország, 1965. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-25 / 71. szám

Eszakmagyakország Csütörtök, 1363. március 25. Kádár János és Ms Eslván távirata a román párt és állami vezeiifiöz NICOLAE CEAUSESCÜ ELVTARSNAK A ROMAN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK BUKAREST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében köszöntőm önt a Román Munkáspárt Közuonti Bizottsága első titkárává történt megválasztása al­kalmából. Jó egészséget és sok sikert kívánok önnek ú.j, ma­gas tisztségében végzendő, nagy, felelősségteljes munkájá­hoz. Kívánjuk, hogy a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága az ön vezetésével újabb, nagy sikereket érjen el a s’ociaüsta társadalom építésében a Román Népköztársaság dolgozó népének, s a szocializmus nemzetközi ügyének ja­jára. Erősöd iák nártjaink, országaink, népeink barátsága és együttműködése közös érdekeink és céljainknak megfelelően, az internacionalizmus megingathatatlan elvei alapján. KAPAR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpo,,'i P-'-rettságának első titkára CHIVU STOIC A ELVTARSNAK, A ROMÁN NÉPKÖZT ARSASAG ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK BUKAREST A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a ma­gam nevében legjobb kívánságaimat küldöm önnek a Ro­mán Népköztársaság Államtanácsa elnökévé történt meg­választása alkalmából. Sok sikert, jó egészséget kívánok önnek a Román Nép- köztársaság felv'rágoztatása, népeink barátsága, a szocializ­mus és a béke ügye érdekében végzendő felelősségteljes munkájához. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ION GHEOBGHE MAURER ELVTARSNAK. . a román népköztársaság miniszterta­nácsa ELNÖKÉNEK BUKAREST Engedje meg, hogy a Román Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökévé történt újraválasztása alkalmából a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a magam nevében a legjobb kívánságaim fejezzem ki önnek. Aromán nép javát, népeink barátságát szolgáló felelősségteljes munkájához jó egészséget és sok sikert kívánok. Budapest, 1965. március 19. KÁDÁR JÁNOS a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Péter János' külügvminisz- Népköztársaság külügymi- ter táviratban üdvözölte Cor- niszterévé történt újbóli meg- neliu Manescut, a Román választása alkalmából. Újabb amerikai légitámadás a VDIC ellen Az amerikai légierő repülő­gépei szerdán bombázták és fedélzeti fegyvereikkel lőtték a IV. szélességi körtől észak­ra fekvő Quang Binzh tarto­mány nyugati részét és Vinh Linh körzetét. Az első jelentések szerint Niklai Adóm a vietnami néphadsereg lég­védelmi ütegeinek zárótüzé- be került repülőgépek közül három lezuhant. Ezzel az 1964. augusztus 5-e óta Észak- Vietnam felett lelőtt ameri­kai repülőgépek száma 63-ra emelkedett. ­Chivu Stanca-t megválasztották a Komán Államtanács elnökévé Szerdán este rövid üléssza­kot tartott a Román Nagy Nemzetgyűlés. A parlament üléstermében megjelentek a a párt és a kormány vezetői, élükön Nicolae Ceausescuval, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. Ott voltak a Gheorghiu-Dej te­metésére érkezett külföldi kül­döttek, köztük Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizott- ságának tagja, a miniszterta­nács elnökhelyettese. Az ülésszak megnyitásakor Stefan Voitec elnök rövid be­szédben méltatta Gheorghiu- Dej-nek, Románia szocialista építésében, valamint a nemzet­közi munkásmozgalomban szer­zett kimagasló érdemeit. Ja­vaslatára a jelenlevők rövid, néma felállással adóztak az elhunyt emlékének. Ezután Nicolae Ceausescu ismertette a Román Munkáspárt Központi Gazdasági alapfogalmak & termelékei^séi Bizottsága március 2-i plénu­mának határozatát, amely Chivu Stocia jelölése mellett j foglalt állást. A bejelentést a képviselők nagy tapssal fo­gadták, majd titkos szavazás­sal egyhangúlag megválasztot­ták Chivu Stoica-t az állam­tanács elnökévé. Chivu Stoica 1908 augusztus 8-án született. Mint vasutas, korán bekapcsolódott a forra­dalmi munkásmozgalomba. 1931-ben felvették a Román Kommunista Párt tagjai sorá­ba. Tevékenyen kivette részét a grivitai vasutasok 1933. év hősi harcainak megszervezésé­ben és vezetésében. Politikai tevékenységéért letartóztatták, ”12 évi kényszermunkára ítél­ték. 1961 óta a Román Munkás­párt Központi Bizottságának titkára, 1958-ban „A Szocialis- ‘ta Munka Hőse” címet kapta: Magyar — kubai megbeszélés a pártközpontján Kádár János elvtárs fogadta Haul Castro Kwzt A Magyarországon tartóz­kodó Raul Castro Ruz, a Ku­bai Szocialista Forradalmi Egységpárt országos vezetősé­gének tagja a kíséretében le­vő kubai személyiségek tár­saságában szerdán látogatást tett az MSZMP Központi Bi­zottságának székházéban, ahol a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak képviselőivel megbeszé­lésre került sor a két partot kölcsönösen érdeklő kérdések­ről. A megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetőhelyettese és Szarka Károly lcülügyminisz- terhelyettes. Raul Castro Ruzzál együtt részt vett a megbeszélésen Carlos Olivarez Sanchez, a Kubai Köztársaság moszkvai, Fernando Flores varsói és dr. Juan Jósé Fuxa Sanz buda­pesti nagykövete, valamint Joaquin Mendez Comiche százados. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délután fogadta Raul Castro Ruzt, a Kubai Szocia­lista Forradalmi Egységpárt Országos Vezetőségének tag­ját és szívélyes, baráti be­szélgetést folytatott vele. A találkozásnál jelen volt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Széles körökben ismert Le­ninnek az a megállapítása, hogy a munka termelékenysé- gáue’ növekedése a legdöntőbb az új társadalom, a szocializ­mus győzelme szempontjábóL A munkatermelékenység a ter­melőerők (az emberi munka, a különféle gépek és eszközök) hatékonyságát fejezi ki. Ha egységnyi munkaidő, például egy óra alatt a korábbi egy darab termék helyet ugyan­annyi élőmunka-ráfordítással keitől állítanak elő, a munka termelékenysége kétszeresére nőtt, és így felére csökkent az egy termék gyártásához szük­séges munkaidő. Az így meg- akaríioft munkaerőve! vagy az adott termék termelését növelik, vagy más termékek, például új cikkek előállítására fordítják. Látható, hogy a termelékenység növekedése közvetlenül hat a társadalmi termek és így a nemzeti jöve­delem nagyságára. A termelékenység, ilyen ál­talános megközelítésben talán nem is tűnik túlságosan bo­nyolultnak, de amikor meg­próbáljuk kiszámítani, egy sor probléma bukkan elő. Ha pl. megszámoljuk az egy gépen egy óra alatt előállított mun­kadarabok számát, ez ponto­san tükrözi a termelékenysé­get. De hogyan hasonlítsuk össze, mondóik egy vaseszter­gályos munkájának termelé­kenységét a kohó mellett dol­gozó munkás foliesítménvével? Vagy hogyan fejezzük ki sok ilyen, egymástól eltérő jelle­gű termelékenységi mutató összegezésével az egész nép­gazdaság termelékenységét? Ez bizony így nem sikerülhet. Mérhetjük azonban a terme­lékenységet úgy Is, hogy ki­számítjuk, mennyi az egy mun­kás által egy óra vagy egy nap Jelentés a Kanger—9-ről A Ranger—9 elnevezésű amerikai holdrakéta szerdán, magyar idő szerint 15.07 óra­kor becsapódott a Hold fel­színére. 15 perccel a becsapó­dás előtt, magyar idő szerint 14.52 órakor kezdte meg a te­levíziós felvételek közvetlen sugárzását a pasadenai kísér­leti állomásra. A laboratóriumból a felvé­AZ ÍRNOK N 1 em mondta, honnan, mert neki sem jelen­tettek semmit kisgye­rek korának már- már elfelejtett, ko­pott, fakó falai, amelyeket szégyenkezve világított meg az emlékezés takarékos fé­nye, akárcsak a kévéi polgári iskolai torna- és díszterem színpadán az olcsó, szomor­kásán szürke kulisszákat az egyetlen, bágyadt villany- körte. Odajárt tánciskolába öt vagy hat éve, nyáron. A sötétkék ruhát kéz alól vette Anya, ez akkoriban sokáig fájt, mindkettőjüknek, és egyikük sem mondta ki. Soha. Firtko elgondolkozva szív- ta-szopogatta megbámult csikk­jét, majd kidobta az ablakon és azt mondta: — Értem. — Egy pillantást vetett az írnokra, mintha va­lami mércéhez mérné. © Alig-jobb útra kanyarodtak. Firtko nem szólt, a lassan . oszló reggeli félhomályból mind sűrűbben elébülc buk­kanó kocsikat figyelte. Jó­részt német katonai személy­kocsiknak bizonyultak. Délnek, mint ők a hordók­kal és a főhadnagy disznajá­val, más jármű nem igyeke­zett. Az írnok hátrahajtotta fejét az előre látható bakkanók-en- gedte kicsiny szünetekben. Hajnali négykor indultak, néha még hallja a motorzúgá­son át a repedt üvegű ébresz­tőóra lármás kattogását. A vekkert kivételesen és búcsú­zóul engedték át a háziak. Nem volt valami nagy búcsúz­kodás. Mikor kiért a kiska­pun, már hallotta, hogy az öregasszony kulcsra zárja mö­götte a kenetlen sarokvasakon nyekergő konyhaajtót. Ilonka nem mutatkozott Aludnia kell, persze. Gyárba jár, Győrbe. Félóra vona­ton. A most egyenletesebb mo- torsurrogás álmosította. Éjjel nemigen aludt, a rozoga óra idegen kelepelését hallgatta nehezen múló órákon át, és a szélrázta, gittje-pergett ab­lakon behulló holdfény moz­dulását leste a már-már isme­rősen meg-megreccsenő szek­rény oldalán. Pedig fáradt volt, előző délután segített Vince bácsinak. (Mindenki így hívta, csak Fritko szólí­totta „öreg”-nek segédveze­tőjét, aki most hátul öt vak­tölténnyel őrzi a hordókat meg a főhadnagy szalonnáját- kolbászát.) A patikusék ud­varán kiszedték a füstölőből a holmit, aztán gondosan be­csomagolták a lőszeres lá­dákba. Ketten rakták fel a hordókat is. Firtko nem nyúlt semmihez, Ilonkáék kútját re- parálgatta, meg gyűjtést kerített nekik valahonnan. Estefelé odabent pusmo­gott a lánnyal a kisszobában, mint máskor. Az írnokot so­hasem hívták be a kisszo- bába a háziak, pedig amúgy nem éreztették vele, hogy zavarja arasznyi köreiket. F ájt a feje. A „halál­katlan” jutott eszé­be: ezt Miskolcon látta egyszer, a Búza téren, egy iskolai ki­rándulás alkalmával. Ház­nagy fazék volt, belül, majd­nem függőleges falain fül­repesztő kipufíogóval kerin­gett a motoros artista, ötven fillér volt a jegy. Most egy áttöprengett éjszaka árán érezte ugyanezt, a fejében, szinte érzékelte, amint belül, koponyája varratain meg- megzökkenve, önmagába visz- szatérő kör- és ellipszispályá­kon feszíti tejét a keringő gondolat. Nem tudja ponto­san meghatározni: mire szóba, mondatba sikerítené, már más képet lát. Az összetevő formák és színek egybemo­sódnak, mint a motorosé ak­kor, a „halálkatlan”-adta valószínűtlen, torz helyzet­teleket egyenes adásban vet­ték át a televíziós állomások. A Magyar Televízió közvetítése Moszkvából A Magyar Televízió pénte­ken 13 órai kezdettel helyszí­ni közvetítést ad Moszkvából, a Voszhod—2 űrhajósai, Pavel Beljajev és Alekszej Leonov sa j tóér tekezle tér ől. ben. — Centrifugális erő — gondolja. — Érettségi — kö­zeledik a kép; arcok növe­kednek elébe és a verssor lebeg valahol: „Diffugere nives, redeunt iám gramina campis...” Aztán, magyarul, kedves költője, Szabó Lő­rinc fordításában: „Fútnak a hó hadai, jön vissza a fű a mezőkre...” Ezután már csak a valóság tömör, kemény kerékké össze­folyó küllőit érzékeli: há­ború — Anya — félelem — mi lesz? — a főhadnagy — s végül a disznó. Negyvenkét kiló szalonna, tizenöt és fél kiló kolbász, két sajt. A pati- kusné pontosan felírta, a cé­dula a bal felső zubbonyzse­bében lapul. De lehet, hogy a lánya írása. A betűk gyereke­sek. Az elzúgó körvonalak vé­gén a disznó volt a csomó, a pont, meghatározója ezeknek az óráknak, az elmúlt, magá­nyosan áttéblábolt három napnak. A csillagnak is, a nyakán. Meg mindennek, ami még hátra van. — A disznó — hallgatja Pali parancsát a patikusék konyhájában — csak csütör­tökre lesz kész. Itt maradsz és megvárod. (Négyszemközt min­dig tegezte az írnokot.) A nagyságos asszony — int a szoba felé, ahonnan gramo­fonzene lebben, ha odabent ajtó nyílik — gondoskodik mindenről. Csütörtök estére a sertéskolbász-, szalonna- és más alakulatokba lesz fel­fejlődve. alatt előállított termékek ér­teke. Ez a számítás sok nehéz- gén átsegít, hiszen így össze­hasonlíthatjuk az ontó és pél­dául a gyógyszergyári dolgo­zó munkájának termelékenysé­gét. Amikor pénzben számo­lunk, nem okoz gondot, ha az egyik termék nehéz öntvény» a másik meg esetleg kényes gyógyszer. Bár itt más prob­léma adódhat. Mert például, ha az öntvé—valamilyen ok miatt olcsó, hazai ötvöző­anyag helyett drága külföldi anyagot használnak, ez a ter­melékenységen v-alójában nein változtat, de az értékben szá­mított terme’ékenység mégis növekedést mutat: az egy munkásra számított termelés értéke a szóban forgó termék­ből nagyobb lesz a korábbi­nál. Csak egy töredékét soroltuk fel a termelékenység kiszámí­tása körüli problémának, hogy érzékeltessük: a számítások nem mindig tükrözik pontosan a valóságot. Pedig nekünk a termelékenység-növekedés va­lóságos tükrére van szüksé­günk. Hogyan érhetjük ezt el? TJgy, hogy több oldalról, több mutató segítségével vizsgáljuk a termelékenység alakulását. Megnézzük, hogy az adott te­rületen melyik számítási mód tükrözi legjobban a valóságot, s ezt segítségül használva ke­ressük a technika fejlesztésé­nek, a munka ésszerűsítésének, a termékek iobbáfételének út­jait. és fellépünk az ellen, hogy egyesek anyagi előnyök­höz jussanak a irmtatészámok körül» ..mesterkedések” révén, s a látszateredmények helyett mindenütt a termelőmunka valóságos hatásfokának növe­lését belvezzük a figyelem központjába. B. Gy. m foiKÉcss A tanácsokhoz a legkülönbö­zőbb ügyekkel, kérésekkel mennek az emberek. A magá­ra maradt nyugdíjas, a gyen­ge anyagi körülmények között élő ember is bizalommal fordul a tanácshoz. A Miskolc járási Tanács az el­múlt évben 75 embernek adott rendszeres segélyt Akik nem részesültek rendszeres támoga­tásban, alkalmakként ugyan­csak folyamodhattok a tanács egészségügyi osztályához és ha szociális körülményeik indo­kolttá tették, az eredmény nem is maradt el. A járás minden községében szerveztek szociálpolitikai ál­landó bizottságot. Ennek tag­jai felkeresik az egyedülálló, idős embereket, betegeket és a társadalmi szervekkel együtt igyekeznek enyhíteni gondjai­kon. A már mindenütt népsze­rűvé vált öregek napja ugyan­csak a munkában megfáradt, idős emberek megbecsülését jelzi. A járási tanács felelős em­berei az Idén is arra töreksze­nek, hogy minél kevesebb em­ber érezze magát egyedül, éti ha bajba jut, bizalommal for­duljon a tanácshoz. Szül -Hievelől falállozája §á!oraliaúi§ie$yeEi nrí fc­Érdekes találkozót rendel­tek Sátoraljaújhelyen, a Dan- kó-íelep közelében levő építő- jjpari vállalat munkásszállójá­énak ebédlőjében: 12 nevelő ta- (Most emlékszik, nem tudta Jlálkozott a cigány tanulók szii- eldönteni, hogy ez a nyaka-»leivel. A találkozóra a város tekert mondat úgynevezett »pártbizottsága, tanácsa, nőto- „kincstári” humor-e, vagy ínácsa is elküldte képviselőjét, A tanácskozáson először hadnagy bal arcán valami ÍV“S .a vfr°s* tanác* mosolyféle görbült. A híva- »muvplode:"HEj* osztályának ve­talos katonanyelv tele vanif,10^. ***tott rövidítésekkel: pk„ pság.>lsl£°Ia’ mulasztásokról, a fhdgy., zlj„ gk. vez.: ez ™Is*° ai arcmozdulat is rövidítése volt»tásró.L Később Halasz István, a „civil” mosolynak.) Jf varo!iI ,t;’,nács clnokhe yet­— Benned megbízom - né-ítef-,a kislakasépítés lehetőse­zett rá a főhadnagy. Mamkü-»Sclro1’ módozatairól szolt, rözött kezét majdnem vállára4. A részvevők figyelemmel tette, de aztán mégsem. —»hallgatták a beszámolókat. Érettségiztél, tehát úri gye-Jmajd a vita során igen sokan rek volnál te is, vagy mi a * jelentkeztek hozzászólásra. Ők fene. — Fel-alá járt, vastag- »maguk kérték az oktatásért fe- talpú, csináltatott, drága, sö-*ielős embereket, hogy azórák- tétvörös bilgerijét szemlélte. Jről hiányzó cigány tanulók — Ezeknek a proliknak márüszüleii büntessék meg. Tudják, a szökésen jár az eszük — »hogy mindenütt képzett embe- folytatta —, az istenit ajrekre van szükség és ezt a kommunista anyjuknak. Azt »képzettséget most a cigányok hiszik, már vége a háborúnak,»’8 megszerezhetik. A felszó­és nekik mindent lehet. A mar-Í£?“i példaképekre hivat­” , ,, , - »koztak azokra a cigányokra, háknak. Ellopnak, megfal-»akik éppen Képzettségük, foly­nék. Átszöknének, tehergép- £tán kitűnően beilleszkedtek a kocsistól-szalonnástól... Eset-»munkába, a város életébe, leg pár hét múlva át kell men-*SzÍ!í°rú eljárást követeltek a ... , ,, . . ^.rendbontókkal, a fegyelmezett nunk a határon. A ruszkie a*lenekke, szembelu fél Dunántúl, na, de. — . 3 A kislakasépités terve, mód­I tt abbahagyta az in-Jja nagy sikert aratott. A lá­gerül!, pattogó sétát, »nács ingyen ad a rászorulók- Megállt az írnokának telket, építési tervet éé előtt, és felnézett ar- »bontási anyaggal !s segít. A cába. Ha kisebb, tö- »telek lakói közül már többest rékenyebb is volt, mégis vala- »bejelentették igényüket ktsla1 honnan fentről hullatta a»kásra. Megígérték azt Is. hegf szavakat. _ Most nem csak fó-Jarnint az új lakás felépül, 5 hadnagy úr volt: úr is. Külön.»régi putrit azonnal széttúrjaki (Folytatjuk.) * lerombolják,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom