Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 19t>5. február 1*1« Az ankarai kormány és az amerikai diplomácia A törökországi kormány­válságban az Egyesült Álla­mok diplomáciájának is van némi szerepe. A török sajtó szerint ugyanis még a válsá­got megelőzően Raymond A. Hare amerikai nagykövet lá­togatást lett az ellenzéki pár­Rawacki hrii&vseli tárgyalásai Rapacki lengyel külügymi­niszter brüsszeli látogatása során hétfőn felkereste Le- fevre miniszterelnököt. Fo­gadta öt Erzsébet anyakirály­nő. majd a lengyel külügy­miniszter folytatta tárgyalá­sait Spaak belga külügymi­niszterrel. Rapacki, ugyancsak hétfőn előadást tartott a brüsszeli egyetemen az európai bizton­sággal összefüggő kérdések­ről. A külügyminiszter ismét síkraszállt a közép-európai atomfegyvermentes övezet gondolata mellett. 27 tok vezetőinél, s ez a látoga­tás — a hivatalos közléssel ellentétben — nem „udva­riassági” jellegű volt. Az ame­rikai diplomata azért vizitelt az ellenzéki pártvezéreknél, hogy értésükre adja: az Egye­sült Államok hajlandó növel­ni a Törökországnak nyújtott segítséget, ha az, amerikai védnökség alá rendeli a. kő­olajtermelést. Az Aksam című lap ezzel kapcsolatban megállapítja: „Magára vonja a figyelmet, hogy az amerikai nagykövet fényes jövőt Ígért az ellen­zéknek, ha megbuktatja az Inönü-kormányt, amellyel az Egyesült Államok nincs meg­engedve. Ismeretes, hogy az ellenzék amerikai vizekre akarja terelni az ország kül­politikáját.” Leopoldville-ben véget ért a Hohlov-per tárgyalása. Ez al­kalommal a bíróság csak azt vizsgálta, indokolt volt-e jogi­lag a szovjet újságíró előzetes őrizetbe vétele. A nyilvánvaló tényekkel el­lentétben a bíróság helyénva­lónak találta az Izvesztyija tu­dósítójának íogvatartását. Kénytelen volt azonban meg­állapítani, hogy az úgynevezett Hohlov- üggyel kapcsolatban ösz- szegyüjtött nyomozati anyag nem elegendő a bí­rósági Ítélet meghozatalá­hoz. A kongói ügyészség képvise­lője közölte, hogy hamarosan újabb vádany a gokkal egészítik ki a periratokat. A tárgyalás után a szovjet újságírót a főügyész engedé­lyével orvosi vizsgálatra kór­házba szállították. Hohlov egészségi állapota az utóbbi időben nagyon megromlott. Nyikolaj Fedorenko, a Szov­jetunió állandó ENSZ-megbí- zottja hétfőn felkereste U Thant főtitkárt és megkérte, közölje, milyen lépések tör­téntek válaszul a Szovjetunió­nak arra a kérésére, hogy moz­dítsák elő Hohlov szovjet új­ságíró sznbadonbocsátását. Fe­dorenko felhívta U Thant fi­gyelmét azoknak a vádaknak teljes alaptalanságára, ame­lyekkel Hohlovot illették. A főtitkár megígérte, hogy újabb intézkedéseket tesz. Mit mond a paragrafus? Jogássunk válassol tanúk közül egyesek az eltű­nés időpontjában égj« elegáns, bundás asszonyt láttak be­szállni egy autóba, kisgyer­meket vivő ápolónő kíséreté­ben. A nyomozás szombaton tra­gikus fordulatot vett. Egy Villefranche-i ház lépcsőjén megtalálták a kis Franck holttestét. A bonctani vizsgá­lat megállapította, a gyer­mek két-három napja bekö­vetkezett halálát fulladás okozta. A gyermekrabló nyil­ván mitsem értett a csecse­mőápoláshoz, kanállal etet to 1 a kisbabát, sőt vörösbort és > felnőtteknek való csillapító­> szert is adott áldozatának. > ► A rendőrség véleménye sze- * rint a csecsemőt elmebajos »személy rabolhatta el. ► Új orvosi műszer [ A szovjet tudósok „Rókus’1 'néven olyan készüléket java­soltak az orvosoknak, amely a [rosszindulatú daganat gani- masugarakkal történő bom­bázása közben forogni tud a i beteg körül. Az onkológusok. ;úgy vélik, hogy a „Rókus”- , készülék kobalt—60-al meg­töltött sugárzófejének forgó­mozgása megnöveli a radiáció ■ roncsoló hatását a belső szer- ivek rákos sejtjeire. A skót útja | Is. p'fl A I : 'v, : / V „ * --=■ .*.= -O' , V j — Előzőleg öngyilkosságot J akart elkövetni? « — Igen. Hiszen mindenemet^ eljátszottam. Volt családom,, volt állásom, az emberek meg-* becsültek. Már csak néhányj esztendei munka hiányzott a* nyugdíjhoz. Most? Higgye el,? ügyész úr, jobb lenne az óceán, mélyén feküdnöm. — Macio-* szék szomorúan lehajtotta fe-£ jét. « — Az életben sok mindenért* kénytelenek vagyunk fizetni —« mondta az ügyész. Most magá-, nak is fizetnie kell azért a kár- ő ért, ainit okozott. Ilyen hely~£ zetben nem segít a kétségbe-» esés. össze kell szednie ma-J gát. Leüli majd börtönbünte-, tését, aztán újra szabad lesz* Remélem, nem találkozunk, még egyszer. Hol volt július* 11-én, kedden? ? — Ekkor már Gdyniában* voltam. Ezen a napon a kikö-X tőben dolgoztam. Ellenőrizi!*-* tik a Kikötő Szolgáltató Vál-J lalat fizetési listáján. , — Tudta, hogyan és mennyig pénzt leap Lisewski? ? E rről soha nem be-![ szélt. Tudom, hogy«» Vai-sóba utazott,) [ és onnan hozta a< > pénzt. Biztosan va- * > 1 utat adott el, mert eg}'szer[[ megkérdezte: nincs-e valami-<• lyen valutaüzér kapcsolatom,]) és érdeklődött a dollár árfo-<> lyarna iránt. Sőt, mielőtt Lub-° linba utaztam, megkért, tud-! [ jam meg, hogy áll a dollár ár- ■ ■ folyama? Nekem azonban nem [ [ voltak kapcsolataim a fekete-« > zőkkel, nem tudhattam meg’) semmit. ! [ (Folytatjuk.) • > akart magaval vinni. Egy ne­met ugyan kötélnek állt, d£ kétezer dollárt kért, amiéri elvisz a Klenski-csatomáig ahol az éjszaka leple alatt el­hagyhatom a hajót. Mive] azonban nem volt pénzem, kénytelen voltam megkockáz­tatni, hogy elrejtőzzem vala­melyik hajón. Kérhetek niég egy cigarettát? Az őrnagy Macioszek ele tolta cigarettatárcáját. Az ügyész közben elolvasta azt, amit a gépírónő írt, és kiegé­szítette a jegyzőkönyvet a le­tartóztatott vallomásának utolsó mozzanataival. — Nemsokára kínálkozott is alkalom. A kikötőbe megérke­zett az Upsala nevű svéd hajó — folytatta kis szünet után a könyvelő. — Deszkát rakod­tunk. Észrevettem, hogy sem a vámosok, sem a határőrség katonái nem törődnek ezzel a hajóval. A hajó a vámhivatal közelében vesztegelt. T udtam, hogy a hajó a rakodás után azonnal elindul a kikötőből. Kiszemeltem magam­nak rajta egy jó bú­vóhelyet a kémény mellett, és elrejtőztem. El is jutok Svéd­országba, ha a búvóhelyemen nem lett volna olyan fullasz- tó forróság. Kis időre még esz­méletemet is elvesztettem, és félálomba merültem. Amikor felébredtem, minden ringott velem, tehát tudtam, hogy a hajó kiúszott a kikötőből. Még volt annyi erőm, hogy kimász- szam a rejtekhelyről, aztán el­avultam a fedélzeten. Ott ta­lált rám az egyik matróz. Megállították a hajót, és átad­jak a határőrségnek. Jerzy Edigey A ..CSEKK • ninj 1TIIÍ A r v den mindegy. Ha még valamil tudnék, nem hallgatnám el. — Lisewski ezek után mái semmit sem közölt magával' — Nem, akkor már nem so­kat beszélgettünk, Lisewski érezte, hogy ég a talaj a tal­pa alatt. Egyszer azt mondta „Ha a szükség úey hozza, var hová menned? Igyekezz kül­földre kijutni, Bécsbe. Én ü oda igyekszem. Csak még né­hány napot kell várnunk.” Pénzt kértem, tőle. Azt mond­ta, most neki sincs, ő is arra vár. Csak kétezret adott. Ami­kor nem sokkal később Lisew- skit letartóztatták, idézést kap­tam az ügyészségtől. Tudtam, néni érdemes jelentkeznem, mert onnan már nem engednek el. Tehát azt a pénzt, amit Lisewski adott, feleségemnél hagytam, aztán megszöktem. — Hol rejtőzött el? — Előbb Poznanba utaztam, aztán Szczecinbe, hogy ott eey külföldi hajóra jussak. De nem sikerült. Nem akartak a kikö­tőbe engedni. Emién Gdvniába utaztam. Itt több szerencsém volt. Alkalmaztak a Kikötő Szolgáltató Vállalatnál. Egy albérleti szohácskáh.on laktam. Orlów kömvékén. Ideiglenesen már be is jelentkeztem. Né­hány hétig dolgoztam a kikö­tőben. és lestem az alkalmat a szökősre. Resztem néhány külföldi tengerésszel. Egy sem utazik. Engem már be is aján­lott valamelyik ismerősének egy cementgyár igazgatójának Opoléban. Ősztől már ott kel­lett volna dolgoznom. — Hogy történt a tűzeset? — kérdezte az ügyész. — Az már az első letartózta­tások után történt. Lisewski behívatott, és azt kérdezte: ha részletesebben kezdik vizsgál- gatni a könyveket, kideríthet­nek-e valamit? Elmondottam, hogy attól kezdve, amikor már én is tudtam mindenről, és amikor a szállító levelekért külföldön fizettek, semmit sem tudnak felfedezni. A külföldi közlekedésügyi minisztérium­ból kellene beszerezniük az adatokat, mert a mi kimutatá­saink megegyeznek az állomá­sok kimutatásaival, sőt a Len­gyel Államvasutak varsói igazgatóságának kimutatásai­val is. Ami azonban a korábbi vagonokat illeti, ezeknél már könnyen felfedezhetik a kü­lönbséget, ahogy annak ideién én magam is felfedeztem. Ek­kor Lisewski azt mondta, hogy ezen niég gondolkodik. Két nappal később elküldött Var­sóba az összeállításért. Elutaz­tam, és távollétem alatt tűz keletkezett az igazgatósági épületben. Minden könyv el­égett. Hogy ez gyújtogatás volt-e, nem tudom. Nekem már, higgye el, ügyész úr, miií­27. L isewski alkalmazko­dott ezekhez a taná­csokhoz, és kijelen­tette: nem szabad el­veszítenünk fejünket, még csak néhány transzportot kell kiküldeni, aztán külföldre szökik. Rám, és segítő társa­inkra a gyanú leghalványabb árnyéka sem vetődhetik, mert ilyen esetekben mindenki a tá­vollevőben látja a bűnöst. Kü­lönben határozottan állította: senki sem tudja, hogy az én kezem is benne van az ügyben. Én magam is csak sejtettem, hogy a gyárban és a vasúton tizenegynehány ember lehet beavatva a titokba. Azok az emberek, akik segítenek Li- sewskinek a szállításnál és a rakodásban. — Mennyi pénzt kapott az együttműködésért? — kérdez­te az ügyész. — Lisewski a banda min­den tagjának más-más összeget fizetett, és csak bizonyos al­kalmikkor. Én azon az össze­gen kívül, amit kölcsön kap­tam Lisewskitől, még hatszor jutottam tízezer zlotyhoz. Li­sewski megígérte, hogy ha be­fejezik a szállítást, még két­milliót szétoszt közöttünk, személyenként néhány száz­ezret, azzal a feltétellel, hogy mindenki, egymás után. Len­gyelország különböző vidékére Néaes* awßpmßklk&i az ötében.: / oseph Alsop, a New York Herald Tribune világszer­te ismert publicis­tája említette meg ’ legutóbb, hogy amikor ■ Johnson elnök beiktatásá- ^ nak ünnepségén az elökelö- i ségek aulái felvonultak a . Fehér Házhoz, a. nézők nem " mindennapi jelenetnek le- 4 hettek tanúi. Nem történi 4 kevesebb, minthogy Scranton 4 pennsylvaniai kormányzó T felesége — amikor az autó J egy percre lassított — a kö- 4 zönség köréből odaintett ma- 4 gához egy néger gyerekei, A beemelte a kocsiba, ölébe a vette és így autózott végig T az elnöki rezidencia felé.. 4 Scranton kormányzóról 4 köztudomású, hogy Goldwa- ler egyik ellenfele volt a vá- a lasztáskor a köztársasági f pártban és most, Goldwater 4 bukása után, a goldwaleris- 4 táktól megtisztított pártban, 4 esélyes elnökjelölt a követ- a kezö választáson. Noha ma, f a demokrata Johnson elsöp- " ró győzelme után, senki se aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa számit négy év múlva köz- társasági előretörésre, ezt a gesztust mégis mindenki úgy ítélte meg Washington­ban, mint a legközelebbi el­nökválasztásra való köztár­sasági felkészülés első jelét. Hogy a köztársasági párt vissza akarja szerezni azt, amit Goldwater örjöngő kí­sérlete elrabolt tőle, az ter­mészetes. Az azonban min­deneseire elgondolkoztató, hogy a párt legesélyesebb „menőjének” felesége ilyen hatásvadászó lépésre hatá­rozza el magát. Annak a pártnak egyik vezetőjéről, illetve nejéről van szó. amely párt a legvadabb fajgyűlölettől tajtékzó sze­nátort küldte harcba a leq- n többi választáson. És a bu­kás után ezzel a cselekedet­tel próbál „átváltani" Scran­ton úr felesége. Nincs szó kevesebbről, mint arról a tényről, hogy úgy látszik, ma már az Egyesült Államok legkon­zervatívabb körei is kényte­lenek belátni, nem lehet a negereket mellőzni az usa- ban, amikor a felszabadult afrikai államok szavazata döntő módon esik latba az ENSZ falain belül. Nem le­hel ellensúlyozni a szocia­lista tábor egyre növekvő népszerűségét a nemrég fel­szabadult afrikai államok­ban, amíg az VSA-ban nincs valódi egyenjogúság a nége­rek számára. J ohnson elnök a je­lek szerint felis-,^ merte ezt, ezért• szavaztatta tnep a Kennedytől . örökölt ■ polgárjogi javaslatot. A köztársasági arisztokraták ellenezték, a választás azon­ban megmutatta, nem lehet ma már a négerekkel nem számolni az Egyesült Álla­mokban. Ezt bizonyította , derart1 on asszony cselekedő- , le. amelyet stílszerűen, az elleniéi, Johnson beiktató- 1 són időzített. < Azt. hisszük, ez minden- ' ilél jellemzőbb. Máté Iván ^ T. t. sajószBgcűi és sok más olvasónk panaszolja, bogy a :, helyi tanárok bírság terhe j mellett, kerítés építésére és átépítésére kötelezik. Kérdé­se: milyen jogszabály alap- 2 ján kötelezheti a tanács ke­- rítés építésére, átépítésére a telek-tulajdonosokat. j Az Országos Építésügyi j Szabályzat (OÉSZ) I. kötete előírja, hogy város- (község) rendezési szempontból az építésügyi hatóság közbiz­tonsági, köztisztasági, vagy más közérdekből, esetleg a telek használati módja miatt elrendelheti egyes övezetek, területrészek, telkek kerítés­sel való ellátását, akár a , homlok vonalon, ' altár más, több határvonalon. | Figyelemmel az esztétikai, , az utcakép, vagy tájkép szép- j ségére, összhangjára, az épí­tésügyi hatóság előírhatja egyes utakon, útszakaszokon a közlekedés, illetve a városkép , érdekében a kerítés kivitele­zési módiát, ideértve a lába- | zat létesítésének kötelezetlsé- "ét is, vaév eltilthatja' egyes kerítésfajták létesítését. Azokon a helyeken, ahol előkertes, zárt soros (sorhá­zas) és szabadon álló beéni- . tésj rnód van. a telek hom­lok vonalán, valamint az ol­dal- és a hátsó határokon is ■ csak áttört (drótháló, léc) ke- i rítést szabad létesíteni. Indo­kolt esetben tömör (tégla, kő, beton, deszka) kerítés is meg- , engedhető. 4 A kerítésnek a telek min­iden határvonalán általában a 1,30—2 méter magasnak kell T lennie. Az építésügyi hatóság »a helyi körülmények figyelem­ébe vételével az előzőektől el- 4 térhet. 4 Az építésügyi miniszter 122/1964. számú körrendeleté »szerint a 3-as és a 4-es íöút- t vonalon, valamint azokon az c 4 útszakaszokon, amelyeken 4 idegenforgalom bonyolódik lie, 1965. dec. 31-ig kell a por- 7 tálokat és a kerítéseket elő- 4 írásszerűen átépíteni, vagy 4kijavítani. é Az építéssel járó költségek a a telek,.:tortáidon©sát terhelik. fEhhez OTP-kölcsönt vehet ▼ igénybe,' és házadó kedvez- y ménvbeíf is részesülhet. 4 Az építé=üévi hatóságok »határozatéi ellen 15 napon a belül lehet felletoher^sspl él- Jni. de a jogerős határozat ▼ végre nem haitása miatt )nno 4 forintig teHedhető nénzbir- écágot is kiszr’-balnak. 4 * : IV. I. ertel^nv! olvasunk A ar. a tsT-b^n ♦ vis’í’f'ny r^nn­A k^'^-Tonyának folyamatos­ságát. Y Nem. Az 1965. január 1-vel I Ti'a<r*ktis «ryeniiekrablás Franciaországban A francia közvéleményt ti­tokzatos gyermekrablási ügy tartja ■ izgalomban. Február 8-án a Lyon melletti Ville- franche város szülészeti kli­nikájáról eltűnt egy nyolcna­pos űjszü’ött. \ kis Franck Pech négy és fél kilós, egész­séges csecsemő volt. Anyja császárvágással hozta a vi­lágra első gyermekét, s ezért a szülészeti klinikának egy másik osztályán ápolták. Ami­kor az apa a múlt hét kedd­jén meg akarta látogatni kis­fiát, a gyermek bölcsője üres volt. Tűvétették az egész kór- I házat, de a csecsemőt nem ' találták meg. A kihallgatott könyve végrehajtási rendelete szerint a munkaviszony fo­lyamatosságát nem szakítja meg annak megszűnése, ha a dolgozó harminc napon belül új munkaviszonyba lép. A 9/1964. munkaügyi minisz­teri rendelet szerint a har­minc napos határidő meg­hosszabbodik azzal az idővel, emit a dolgozó a mezőgazda- sági, vagy kisipari termelő- szövetkezetben tagként eltölt. Ezen túlmenően meghosszab­bodik A tsz-be kihelyezett szakemberek családtagjainak a munkaviszonyban nem töl­tött időtartamával, ha a tsz székhelyére költözködtek és ott. vagy annak közelében el­helyezkedni nem tudtak. Jogszabály sssaerlotés Magánszemélyek gépkocsi ■ használata. i Ez év január 1-én lépett ha­tályba a kormány 34/1964. sz. rendelete, amely előírja, hogy a magánszemély tulajdoná­ban levő gépkocsit csak ren­deltetésszerűen lehet használ- I ni, azzal nem fuvarozhat, és azt fuvarozás céljából, vagy • ellenszolgáltatásért másnak át néni engedheti. A gépkocsi nemét, vagy , üzemét csak a KPM autóiéi- . ügyelet engedélyével lehet megváltoztatni és alkatrészek­ből gépkocsit — a felhasznált , fődarabok származásának iga- ; zolása mellett, előzetes enge­déllyel — építeni. A külföldről behozott, vagy : engedély alapján összeépített személygépkocsit az üzembe I helyezéstől számított két éven belül csak az Autó- és Alkat­részkereskedelmi Vállalatnál! lehet eladni. * A nyereségrészesedés fel­osztása. A SZOT elnökségének leg- i’ióbbi határozata foglalkozik a nyereségrészesedés haté­konyságának fokozásával. A határozat minden vállalatnál egységes módszert ír pló, mely többek között kimond­ja, hogy teljes nyereségrésze­sedés illeti meg azokat a dol­gozókat, akik a számításba vett tárgyévben a vállalat­nál dolgoztak és december Sí­ig egy éves folyamatos mun­kaviszonyuk van. Időarányos nyereségrésze­sedés illeti meg azokat, akik év közben nyugdíjba menteki meghaltak, munkaviszonyuk átszervezés következtében! vagy áthelyezéssel szűnt megj vagy létesült, továbbá akik meghatározott idejű szerző­déssel 3 hónapnál több időt dolgoztak. Nem jogosultak azok a dol­gozók, akiknek munkaviszo­nya saját felmondásuk alap­ján szűnt meg, fegyelmi úton. elbocsátották, igazolatlan mu­lasztásuk van, vagy a bíróság őket jogerősen elítélte. Csökkenti a nyereségrésze­sedést a fegyelmi büntetés, aa üzemi baleset okozása, az iga­zolatlan hiányzás, a selejfc- gyártás stb. Az egyéni nyereségrészese­dés számítási alapja a dolgo­zó átlagkeresete. Ezt növeli( ha a dolgozó kimagasló mun­kát végzett Akik huzamosabb idő óta dolgoznak a vállalat­nál, ideértve az áthelyezése­ket is, hűségjutalomban ré­szesülnek. Dr. Sass Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom