Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
4 ßSZAKMAGYARORSZAt Csütörtök, 1965. február 11. HÚSZ ÉVE TÖRTÉNT Eägy nap eseményei 194i-b@n A mezőgazdasági szaktudásért p 8 Készülődés 1945. február 11. Vasárnap. Egy nap a sok közül a felszabadulás időszakában. Nem szürke nap, hisz vasárnap volt, de ezen túl semmi sem különböztette meg a többitől. Persze ebben az időben az sem jelentett sokat, hogy vasárnap volt. Á háború utolsó szakaszának és a felszabadult országrészek kezdődő tevékenységének időszaka volt ez. Hogyan tükröződik a korabeli hírekben az akkori élet? Moszkvából jelentik: A szovjet csapatok messze túlhaladtak az Oderán — Berlinhez közelednek, ahol állandóan nő a pánik. Tizenöt SS- hadosztályt összpontosítottak a fővárosba. Berlin erődparancsnokává Dietrichet nevezték ki. Londonból jelentik: Az angol légihaderő 41 662 tonna bombát zúdított Berlinre. Berlin: Schach körzelvezetö kijelentette, hogy Berlin helyőrségének attól sem szabad visszariadnia, hogy teljesen rombadőljön Berlin. Budapest: Budán az orosz csapatok még szőkébb körre szorították össze a kétségbeesetten védekező német helyőrséget. Vasárnap elfoglalták a budai katonai kórház épületkomplexumát. Miskolc: Délelőtt 11 órakor a Korona mozi helyiségében lelkes toborzó gyűlést rendezOrvosi rendelő, pártház és KlSZ-klub épül líistokajü an (Levelezőnktől.) A község dolgozói a tömegA Kistokaji községi Tanács szervezetek, a tanácsi állandó nagy terveket kíván az idén bizottság közreműködésével valóra váltani a lakosság se- ennek az új ^ létesítménynek ;;őségével. Az orvosi rendelő felépítéséből is mintegy 40 és a tanácsadó szoba jelenleg ezer forint értékű társadalmi a tanács épületében rendel- munkával veszik ki részüket. A kezik egy kisebb helyiséggel, pártház tervei már el is ké- ;qz az elhelyezés nem megfe- szültek, s hazánk felszabadu- 'elő, ezért az idei községfej- lása 20. évfordulójának tiszte- lesztési összegből korszerű letére Kistokaj lakossága vajorvosi rendelőt és tanácsadó lalta, hogy május 1-én mar helyiséget építenek. A lakos- át is adja rendeltetésének. Lenkey Sándor vb-titkár ság ehhez a munkához jelentős társadalmi segítséget ajánlott fáL Ugyancsak az 1965. évi községfejlesztési tervekben szerepel a pártház és a KISZ klubhelyiség építése, valamint a művelődési otthon felújítása. A pártház és a KISZ- klubszoba felépítéséhez a járási párt- és KISZ-bizottság járul hozzá anyagi fedezettel. ——-o------jggm xmtmmgíjg ®rü [moziüiemj vallalatí tek. Miskolc hitet tett az új magyar hadsereg támogatása mellett. A gyűlésen többek között felszólalt Nógrádi Sándor és Rónai Sándor. A MÁV- múhelyben létrejött az üzemi bizottság. Diósgyőr; A fiatalok nagyszámú részvétele mellett megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Pereces: Létrejött a bányász szakszervezet, melynek működését a Tanácsköztársaság bukása óta a fasiszta rendszer nem engedélyezte. Elnökké Dozsnyák Jánost, alelnokké Kalló Károlyt választották. Sajókazinc és Barcika: A két község dolgozói közös gyűlést tartottak, ahol megválasztották a kommunista párt vezetőségét. A kazinciak Jabelkó János bányászt, a barcikaiak pedig Benduskó Gyula villanyszerelőt választották titkárnak. Szerencs; 450 fő jelenlétében alakult meg a kommunista párt, melynek titkára Ris- kó Miklós tanító lett. Putnok: A. kommunista párt megtartotta első járási értekezletét Putnokon. Részt vettek Kelemér. Gömörszőlős, Szuhafő, Ragály, Imola, Kánó, Zubogy. Aggtelek, Sajópüspö- ki, Zádorfalva, Sajóvelezd, Királd és Serényifalva párt- szervezeteinek küldöttei. Délután 500 fő jelenlétében választották meg a párt helyi vezetőségét. L. A. (Lei-elezőnktői.) Olyan hármas rendezvényi zajlott le a napokban a mádiO művelődési otthonban, amelyg háromszorosan is szolgálta aO nagyobb mezőgazdasági szak-g tudásért indított széleskörűo tevékenykedést. Nagyszámú ér-O deklödő előtt került sor a Me-Q zőgazdasági Könyvhónap meg-O nyitójára, ugyanakkor mező-Q gazdasági szakkönyv kiállításO is nyílt, majd sor került a0 hegyközségi akadémia záróo előadására. A gyümölcster-O mesztéshez kaptak ezúttal o hasznos útmutatókat a rész-g &£*£*»*& ÍWÖSB-Rfi BEHE u—17: Álmodozások kora. (Felnőtt kamaszok.) Magyar. Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 és hn. 3. M. 11. í. 10 és 1. 12: Huszárkisasz- szony. KOSSUTH (Ilmszínlié.z délelőtt! műsora 11—13: Álmodozások kora. (Felnőtt kamaszok.) Magyar. Széles! lö—17: Vadul, vagy engedékenyen. Magyarul beszélő angol. Széles! K: naponta de. f. 11-kor, KOSSUTH (iLmszinház délutáni műsora 11—17: Vadul, vagy engedékenyen. Magyarul beszélő angol. Széles! K: naponta 1 és f. 7-kor. M. 14. i. 10. és L 12: Kozara. (Széles!) FÄKLYA 11—12: (n. 6-kor) Keresztesek 1— U. Színes lengyel. Szélest 13—17: (szombat, héttő, kedd, szerda n. II és f. 8, vasárnap t. 5 és hn, 7) Némó kapitány. Színes amerikai. Széles! M. 14. í. ll-kor: Hóvihar. TÁNCSICS 11: Doni elbeszélés. Magyarul beszélő szovjet. 12: (du. 4, 6 és este il-kor) Némó kapitány. Színes amerikai. Széles! 13—14: Nyugtalan nyár. Jugoszláv. 35—16: A világ végéig. Francia. Széles! IC: naponta hn. S és 7. M. 14. í. 10-kor.: Ravasz Péter. SZIKRA 11—12: Elcsábítva és elhagyatva.- Magyarul beszélő olasz. Széles! 13 —14: Egy ember ára. Magyarul beszélő angol. Széles! 15—16: Nyugtalan nyár. Jugoszláv. K: naponta lm. 5 és 7. M. 14. 10-kor: A kék óból rejtélye. SAGVARI 11—12: Hobln Hood új kalandjai. Színes angol. Széles.! 13: Csodálatos vagy, Júlia! Magyarul beszélő osztrák—francia. Széles! 18 éven felülieknek! 14: Én és a gengszter. Angol. Széles! 15—16: Doni elbeszélés. Magyarul beszélő szovjet. K: naponta hn. 5 és 7, vasárnap hn. 3-kor is. PETŐFI 11—12: A kém nyomában: Magyarul beszélő lengyel. 13: Felmegyek a miniszterhez. Magyar. Széles! 14: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. Magyar. Széles! 15—16: Dühöngő Ifjúság. Angol. Széles! 18 éven felülieknek! IC: hétfő, csütörtök, vasárnap hn. 5 és 7, kedd, péntek, szombat csak 7. M. 14. 10- kor: A prágai tréfacsináló. ADY TAPOLCA 11—12: Karbid és sóska. NDK. 13 —14: A kém nyomában. Magyarul beszélő lengyel. K: csütörtök, péntek, szombat 6, vasárnap 4 és .6- kor. DIADAL 13—14: Másfél millió. Magyar. IC: szombat f. 7, vasárnap n. S és f. 7. M. 14. f. 11-kor: A kétéltű ember. bükk: 13—14: Vigyázat, feltaláló! Amerikai. Széles! 16—17: Honfoglalás I— II. Magyar. K: szombat 7, vasárnap 5 és 7, kedden és szerdán ák hn. 5, M. 14, 11-kor: Kisfiúk. TTj magyar filmet pergetnek mától a mozikban. Címe: Álmodozások kora- írója és rendezője Szabó István. A filmnek szokatlan módon alcíme is van: Felnőtt kamaszok. Az alcím már sejteti, hogy kikről szól a történet. Valóban fiatalok, felnőtté most vált. az életbe most indult emberek sorsfordulatait kísérjük figyelemmel öt fiatal mérnök vág neki az életnek, tele ambíciókkal. Magukat tartják a legtehetségesebbeknek, és hogy minden vágyuk nem valósulhat meg egyszerre, ezért mindenkit felelőssé tesznek. Főleg azokat, akik születésben, és így bizonyos fokig a hivatali előme- netben is megelőzték őket, holott azok csupán „középszerű’’ emberek. A rendező, érdekes módon leszűkíti a fiatalok körét, és ezek a szereplők szinte az egész társadalomtól eltávolodnak. A huszonkét éves ember nekik még gyermek, a harminc éves pedig szinte már aggastyán. Sok-sok fiatalos lendület, főleg mohóság szorul beléjük, szintúgy, mint a film fiatal író-rendezőjébe, aki ebben az egy -filmben akar erről a korosztályról szinte mindent elmondani. Valóban, az álmodozások korát látjuk. nem egyszer talán meg is lepődünk rajta, hogy diplomás emberek, felelős beosztásba kerülő értelmiségiek mennyire álmodozó kamaszok, és mint ilyenek, mennyire önzők is egy kicsit, hiszen nem érdekli őket sem a közelmúlt történelme, az az időszak, amely nekik életet adott, sem az idősebb korosztály, csak túlfűtött érzelmekkel, tálán túl magasra is értékelt önbizalommal szeretnének soksok elképzelést azonnal megvalósítani. Igen nagy érdeme a filmnek, hogy szereplői nem játsszák, hanem élik figuráikat, amit talán az is meg- könnyített, hogy a főbb szereplők éppen abban a korban vannak, amelyet a film ábrázolni kíván. így őszintének v ooooooooooooooo<M>ooooooooooooo<xyDooQOOooooooC p o 0 o 0 3 8 8 8 0 8 0 0 0 0 Q 0 0 ■— összekötő szöveg Ítéli! — Szerintem igen. — Természetesen kell! zenével? Hol-,, mikor. — És a zene'! Mi legyen mennyit! És még: milyen legyen a megvilágítás, hol álljon ff. szavaló, honnan induljanak a. táncosok, a, már említeti o összekötő szöveg milyen terjedelmű legyen, ki. mondja, g hol, és még ki tudja, hány kérdés hangzik el itt, Bükk- o ábrányban, az iskola nevelői szobájában, ahol, a mező- Q kövesdi járási tanács művelődésügyi osztályának kél, q munkatársa., és néhány helybeli pedagógus vitázik a ta- Q vasszál sorra kerülő, hagyományos Ságvári Endre Kul- g turális Szemléről. Bükkábrányban körzeti bemutatót tartanak. A Bükk-alji községek, Borsodgeszt, Kács, na^’-érdÍJdődKr^WsérfékS Tibolddaróe és Vatta ]fiataljai isiit mulatjuk be tudásuaz akadémia előadásait. A zá-g ró előadás anyagát gyümölcs-o termesztési szakfilmek vetíté-g sével egészítették ki. o Szádéczky István g Mád O O O kát. Minden községben készülődnek már az idei szemlére, melynek során a fiatalok az elmúlt húsz év legnagyobb kulturális sikereit próbálják felújítani. Minden csoport, a. legnagyobb sikert aratott tánccal, színdarabbal, vagy egyéb rendezvénnyel lép majd, újra, a. közönség elé. Az egyetemi évköu\jvhom olvastuk sdojtl &m?Z/// űi«ű£. Várható Időjárás ma estig1 északnyugat felől növekedő felhőzet, többfelé havazással» esetleg havasesővel. Napközben megélénkülő nyugVj, majd északnyugatira forduló, megerősödő szél. Néhány helye« rövid időtartamú hófúvás- Enyhülés. Várható nappali hőmérséklet 0 fok körül. A ná(H<5 és Televízió miskolci •itiidl-'iának műsora la 188 méteres hullámhosszon 18—is óráié) A megye életéből. Ki mit jósol? Napirenden: Munka- és munkás' cédelem .. . Zenekari muzsika. Ml újság az OTP-nélí Katonáink életéből, ismerkedjünk . . . Műterem látogatás. Híres énekesek — népszerű áriák. Az oktató-nevelő munkáról beszámolva közli az évkönyv, hogy az első félévben 2957, a második félévben pedig csak 2701 hallgató tanult. Diplomatervét 343 hallgató véd te meg és szerzett mérnöki oklevelet. A tudományos diákkörök, valamint a sportélet munkájának rövid ismertetése után táblázatos kimutatásokban ismerteti az évkönyv az előadott tárevakat és előadókat, a heti óraszámokat és a beszámolás módiát karonként szakonként és évfolyamonként. Ezt követően részletesen beszámol az egveterni tudományos munkáról. Végezetül felsorolja az évkönyv a tanévben oklevelet nyert mérnököket. Első ízben szerepelnek mindhárom karon gazdasági mérnökök is. Az évkönyv széleskörű áttekintést ad az egyetemről, nemcsak dokumentálja az elmúlt év munkáját, hanem órd-wMAct kelt az intézmény mai és jövőbeni munkája iránt is. fb) vott előadó segíti az egyetem munkáját. Az egyetem oktatóinak száma mintegy háromszáz. A professzorok közül többen Kossutli-díja- sok, és igen sokan vezetőségi tagjai nagy tekintélyű tudományos társadalmi egyesületeknek. Az évkönyv a továbbiakban az elmúlt tanév fontosabb eseményeit és adatait foglalja össze. Megemlékezik több külföldi professzor látogatásáról, a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének, és a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségének látogatásáról, továbbá egvéb eseményekről. Ismerteti az évközben történt kinevezéseket, kitüntetéseket, az aranvoklevéllel kitüntetett idős bánya- és kohómérnököket. felsorolja azokat., akik most nyertek műszaki doktori oklevelet. Az elmúlt tanévben húszán nyerték el e tudományos rangot. Kegyelettel emlékezik meg az évkönyv a tanév közben elhunyt Péterffy László gazdasási rektorhelyettesről, és dr. Bella Ede meghívott előadóról. A közelmúltban jelent meg dr. Fáik Richárd tanszékvezető egyetemi tanár szerkesztésében a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem évkönyve, az 1963—64- es tanévről. Az évkönyv, a korábbi évek gyakorlatának megfelelő szerkezeti felosztással ad részletes tájékoztatást az egyetem elmúlt tanévi munkájáról. Adataiban az 1964. június 30-i állapotokat veszi figyelembe. A csaknem 100 oldalas kiadvány élén az egyetem szervezetét, oktatóit, államigazgatási és egyéb dolgozóit ismerhetjük meg. Érdekes adat, hogy a három karon kívül központi tanszékek is működnek, valamint több központi intézmény segíti a tudományos és oktató munkát Központi tanszékek: marxizmus—leninizmus tanszék, idegennyelvű lektorátus és testnevelési tanszék. A bányamérnök! karon jelenleg nyolc, a kohómémö- kin hét, míg a gépészmérnöki karon 14 tanszéken képeznek mérnököket. A tanszéki oktatókon kívül mindhárom karon számos meghíMától vetítik: fi Álmodozások kora érezzük azt a bonyolult érzelmekkel teli világot, amelyet látunk. Természetesen nem fogadhatjuk a. film minden megállapítását egyértelmű, helyesléssel. Jóllehet, a film utolsó kockáin rádöbbentik a fiatalokat, hogy az álmodozások véget értek, tessék felébredni s szembenézni a valósággal, úgy érezzük, nem minden korosztály egyforma szájízzel hagyja, ott vetítés után a mozi nézőterét Élő gondolatokat taglal a film, közöttünk élő figurák jelennek meg a vásznon, hiteles emberi módon, (kiemelendő Béres Ilona és Bálint András), s ezért még ha vitázunk is egyik-másik megállapításával. érdemes e filmet megnézni. Cbm) ■ ..........— lOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOW La pozgatás az anyakonyvben Született: lS9o~ben Estisünk adtai am helyett: válás Ssoniorú statisztika, A figyelmes böngészés közj ben kiderül, hogy az egyi^ legtovább együtt élő ember' pár Rubi Károly és feleségs volt. Iván Borbálával 1896' ban kötött házasságot, 3 56 esztendeig voltak társak jó' ban-rosszban. A hosszú együttes éleinek tíz évvel ezelőtt, az akkor 85 éves asszony halála vetett csak véget, pircS János és neje viszont meggoJ)' dőlték az ezüstlakodalmuk évében, s elváltak. Hogy- mi' ért. az már nem derül ki at anyakönyvből.,» Rövid élei gyerekek A halál mindig elkeserítő» hát még, ha alig világra érkezett csecsemő, vagy néhány évét élt. kisgyerek pusztul eV- Gyakran előfordult, ez pedíá akkoriban. Tanúskodik róla az anyakönyv. A bejegyzett halottak égés* csekély hányada volt idős erű' bér, akit az öregség, a végelgyengülés vitt a sírba. Annál gyakoribb a megjegyzés: ha' Iáiénak oka: „gyomor bélhu- rut”, „veleszületett gyengeség”, „tífusz”, .„tüdő gümö- kór”. S a halottak életkora: négy év, hét év. egv hónap» 12 év, három nap, két óra. Vajon mekkora család sirathatta az 1895-ben elhuny* Keresztény Mihály harminc éves cukorgyári munkást, akii agyonnyomott, halálra zúzott valami súlyos gép vagy kocsi? S milyen gyilkos indulatok végeztek az öt hónapos Bodnár Gabival. akinek neve után a jegyző azt írta be az anyakönyvbe: halálának oka: Külérőszak miatti elvérzés?! Minderről hallgat a régmúlt idők tanúja. (Gyárfás) nevű gyermeke volt. A. tényt bejelentő újdonsült apa előtt felolvasták a szöveget, s ö három kereszt „odaírásával” hagyta azt jóvá. Sok idegen hangzású név került ebbe az anyakönyvbe. » Morvaországból. Ausztriából, néha még messzebbről is vándoroltak ide mesteremberek. A cukorgyárban kaptak munkát, Letelepedtek. magyar , lányt vettek feleségül. Gyér- » mekeik már magyar szót ta- ' nullák, csak nevükben őrizték » származásukat.. Érdekes megnézni, melyek voltak akkoriban a divatos- nevek ezen a vidéken. A lányokat leginkább Juliannának, Erzsébetnek, Borbálának, Rozáliának, keresztelték. de . nem volt ritka az Anna. a . Berta, az Emília —»-'sőt a Re- '» béka sem, A fiúknál a László, 1 a József, a Lajos dívott. Elő- ' fordult néhány Ödön. Teofil, Bohumil és Raimond is. i Egy évben i 20 Siázasság I i Szerencsen 1896-ban 29 pár ' jelentette be egybekelését. Ta- i valy 68 házasság volt, szá- i molta össze gyorsan a mai anyakönywezető. Ha hozzászámítjuk, hogy mennyivel kevesebb volt akkoriban a 1 község lakossága — nem is 1 olyan rossz az a századvégi ( eredmény! Rég elmúlt idők. tanúi. Hatalmas, fakult betűs, gondosan őrzött könyvek. Születésről és két élet összekapcsolásáról, vagy a könyörtelen halálról szólnak a bejegyzések. Szűkszavúak, csak a legfon- tosabb tényeket rögzítik, mö- gülük mégis emberek sorsa bukkan elő! Szegény volt valaki, vagy tehetős, becsületes, vagy országra szóló csavargó, egyformán megörökítették a.z anyakönyvben... akit legelsőnek legyeztek k A hatszáz számozott oldalt tartalniazó . első, szerencsi anyakönyvet „Tekintetei!. Zemplén Vármegye” alispánja, Matóiai Éde hitelesítette, a bejegyzés szerint Sátoraljaújhelyen, 1895. augusztus 20- án. Abban az évben rendelték el Magyarországon az állami anyakönyv vezetését. Az akkor megállapított formula szerint egészen 1907-ig írták egyformán ezt a fontos dokumentumot, Két hatalmas oldalon számos adatot soroltak fel benne, részletesen megemlékeztek például a házasságkötésnél közreműködő tanúk személyéről is. Az első újszülött, akit Szerencsen bejegyeztek az anyakönyvbe; fiú, Cservák János évi-béres gazdasági cseléd és Csordás Zsuzsanna Mátyás
