Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-06 / 31. szám

Eszakmagtarorszäg Szombat, 19SS. február 8= eassHSSEBESSS Wladyslaw iiüillia @0 eras Gomulka elvtárs, a lengyel napján. Gomulka elvtársban fiát tiszteljük. A magyar nép nép nagy fia, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő egyénisége 60 éves. Tizen­hét éves korában csatlakozott a marxista forradalmárok­hoz, s ettől kezdve töretlen hittel harcolt népe szabadsá­gáért, az általános emberi haladásért. Történelmi jelen­tőségű küzdelmei során nagy diadalok részese lett, érték súlyos méltatlanságok, de szilciaszilárd harcos maradt mindvégig, minden körülmé­nyek között. Akár fegyver­rel küzdött a fasiszták ellen, akár politikai ütközeteket ví­vott meg sikerrel, helytállása a lengyel nép legjobb eré­nyeit tükrözte. Gomulka elvtars életútja fényes lettekben gazdag. Nemcsak hazájában tisztelik és szeretik őt. Neve, ember- szeretete, békeharcának kö­vetkezetessége ismeretes az egész világon. Mindenütt nagy elismeréssel szólnak ró­la, ahol a népek barátsága és testvérisége hívekre lelt, és ahol a fegyver nélküli világ megvalósításán fáradoznak. Egyénisége, , harci erényei, államférfiéi biztonsága, veze­tői akaratereje korunk mar­xista-—leninista épitőmunká- jának nagyjai közé emelte. Gomulka elvtársat, a har­cost, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát egész népünk forró szeretettel kö­szönti hatvanadik születés­szépséges Lengyelország és további nagy sikereket kíván testvéri lengyel nép nagy nagyszerű munkájához^ Kadar János üdvözlő távirata Wiadysfaw Gomulkáíioz WLADYSLAW GOMULKA ELVTARSNAK, A LENGYEL EGYESÜLT MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK, VARSÓ Kedves Gomulka elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében szívből köszöntőm önt, 60. születésnapja alkalmá­ból. Pártunk tagsága, a szocializmust építő magyar nép, az ön személyében a lengyel Egyesült Munkáspárt, a testvéri len­gyel nép kiváló vezetőjét, a nemzetközi kommunista mozga­lom kiemelkedő személyiségéi tiszteli. Az ön életútja a kom­munizmus magasztos eszméjéért, a nép szabadságáért és boldog jövőjéért küzdő állhatatos harcos útja, akinek nagy szerepe van az új, szocialista Lengyelország létrehozásában és gyors fejlődésében.' Nagyra becsüljük az ön személyes munkásságát, amelyet a magyar—lengyel barátság, a szo­cialista országok együttműködése, a nemzetközi kommunista mozgalom egysége szüntelen erősítésének és fejlesztésének szentel. Születésnapja alkalmával kérjük, fogadja forró elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat, minden jót, jó egészségei, további sikereket, személyes boldogságot kívá­nunk önnek. KÁDÁR JÁNOS, A Magyar Szocialista Munkáspárt , Központi Bizottságának első titkára Koszigin és Szaki üzenetváltása Nyilvánosságra hozták Bízók­nak az üzeneteknek a szöve­gét, amelyet Koszigin, a szov­jet Minisztertanács elnöke és Szato japán miniszterelnök váltott egymással a két or­szág közötti kapcsolatok je­lenlegi helyzetére és tovább­fejlesztésére vonatkozóan. Koszigin meghívta a japán miniszterelnököt, hogy láto­gasson el a Szovjetunióba. Szato közölté, hogy élni fog a meghívással. Majd az üzene­tekben mindketten rámutat­tak a két ország együttes erő­feszítéseinek fontosságára a nemzetközi problémák rende­zését illetően, a szovjet—ja­pán gazdasági kapcsolatok bő­vítésének sürgősségére, a két ország közti bizalom erősíté­sére, a jószomszédi, baráti vi­szony fejlesztésére. Hogyan segíti a munkafegyelem további szilárdítását a Munkatörvénykőnyv módosítása? Jerzy Edigey A CSEKK Fordította: BÁBA MIHÁLY 18: A ha jó gyorsan lassított, mert úgysem volt nagy sebessége, —• Csónakot a vízre! A2 egyik határőr szem­pillantás alatt odaugrott, ahol a szerencsétlen szökevény el­tűnt ... A víz felszínén megjelent a határőr szőke hajtincse. Lát­szott, hogyan harcol a rá-rátö- íő hullámmal, de a motorcsó­nak, meg a vízre bocsátott csónak már közeledett felé. Az úszó ismét felszínre buk­kant. — Rudat •— kiáltotta, s erős lábmozgásokkal igyekezett fenntartani magát a víz fel­színén. Az egyik svéd az evezőt nyújtotta neki. Az úszó fél ke­zével megragadta, de zsákmá­nyát sem engedte el. A potya­utast sikertelen öngyilkossági kísérlete után felhúzták a mo­torcsónakra, mögötte megmen- tője. — Az ördögbe is — károm­kodott —, de jól teleszívtam magam vízzel. A potyautast lefektették a motorcsónak fedélzetén. Két matróz löttyintette belőle a vi­zet, aztán mesterséges légzést alkalmaztak. A szökevény né­hány perc múlva kinyitotta szemét. A motorcsónak parancsnoka t hajóra ment, hogy megkö­szönje a vízbemerült megmen­tését, egyidejűleg bizonyos for­malitásokat is elintézett a len­gyel állampolgárságú Andrzej Mislinski ügyében. A hajó ka­pitánya a hivatalos papírokkal együtt egy üveg konyakot is átnyújtott a fedélzetmester­nek. — Köszönöm, kapitány úr! Szolgálatban vagyunk. Semmi­re sincs szükségünk — szabó­don a fedélzetmester. — Orvosság ez! — nevetett a kapitány —, annak aki a vízbe ugrott, hogy meg ne fázzék. De másoknak sem árt meg néhány csepp ebből a me­dicinából. Drága kincs az egészség! Vigyázni kell rá! — Nos, ha a kapitány úr azt mondja, hogy orvosság, ak­kor nagyon köszönjük — a fe­délzetmester nadrágja zsebébe csúsztatta az üveget.. Az Upsala tovább indult Malmoe felé. A 125-ös határőr­ség motorcsónakja pedig visz- szatért a helli kikötőbe. Itt a szökevényt száraz ruhá­ba öltöztették. Az orvos segít­ségére sietett, szíverősítő in­jekciót adott neki. A szöke­vény teljesen összeroppant. Ételt nem fogadott el, és nem szólt senkihez. — Ne aggódj, fickó — vigasztalta az egyik határőr —, a fejedet nem vágják le. Legfeljebb néhány hónapot kapsz a szökési kísér­letért. De az is lehet, hogy csak pénzbüntetésre Ítélnek. Mislirskinél nem találtak semmiféle pénzt, vagy Iratot, csak személyazonossági igazol­ványát, melyet Olaf Atterbom kapitány a fedélzetmestemek adott át. A helyőrség parancs­noka elhatározta, hogy a szö­kevényt néhány órai pihenés után átviszik Gdyniába, és át­adják, a rendőrségnek. w M ásnap Mislinskit Gdy- niában a helybeli rendőrség egyik tiszt­je kihallgatta. Szemé­lyi adatait igazolvá­nya alapján diktálta be és az­zal védekezett: illegálisan akart Svédországba menni, hogy onnan Amerikába hajóz­zon, ahol rokonai élnek. — De hiszen rokonaitól kap­hatott volna meghívót, és a Bátorival elutazhatott volna néhány hónapra. Miért kellett a disszidálásl kísérletet meg­kockáztatni? Hogyan került a hajóra? A szökevény előadta, hogy a Bátorival nem utazhatott, mert nem volt pénze, és nem akart a rokonoktól kérni. Elhatároz­ta: a maga erejéből jut el az USA-ba. Nem tudta, hogy meghívó nélkül sehol sem kap vízumot: úsy gondolta, hogy ha az első svéd kikötőben lengyel disszidensként jelentkezik, azonnal ingyen viszik ki az Egyesült Államokba. Hogy mi­lyen úton-módon került a ha­jóra? Ez a része az ügvnek — úgymond — egyszerű ‘ volt. Amikor Gdvniába érkezett, munkakeresés közben a kikö­tői szolgáltató vállalathoz irá­nyították. Néhánv napig várt az alkalomra. Tegnap végre „Mit mond a paragrafus?” című rovatnak uan röviden már főj; Uuüuzi umi a Mua- katorvénykúnyv egyes ré­szeinek nemreg történt mó­dosításával. ioDO Olvasunk kérte, tiogy részletesebben is elemezzük ezt a széles­körű érdeklődésre számot- tarló kérdést. Kérésüknek eleget téve, az. elkövetke­zőkben öt íolytatásnau kö­zöljük dl. Deák András megyei főügyész cikkét, meiy részletesen ismerteti a munkaviszonyt érintő mó­dosításokat. •1. A munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásá­ról szóló 1964. évi 29. sz. tör­vényerejű rendelet és ennek végrehajtását szabályozó 33/1964. (XII. 18.) Komi. szá­mú rendelet 1965. január 1. napján lépett életbe. A munkajog szabályozásá­nak igen fontos feladaLa, hogy a dolgozókat a fegyelmi jog intézményével, annak té­teles szabályozásával is a fe­gyelmezett munkára nevelje és ösztönözze. Munkatör­vénykönyvünknek a fegyelmi jogra vonatkozó egyes ren­delkezései azonban már nem tettek eleget ennek a köve­telménynek. Egyrészt nem tartalmaztak megfelelő, a differenciálásra lehetőséget biztosító fegyelmi büntetése­ket, másrészt az eddigi szabá­lyozás nem tett eléggé kü­lönbséget a fegyelmezetten, hosszú időn keresztül egy helyben dolgozó és a fegyel­mezetlen, hanyag, munkahe­lyét többször változtató mun­kavállalók között. Bizonyos tekintetben a megfelelő jogi szabályozás hiánya is hozzájárult, hogy az utóbbi években, a mun­kafegyelem lazulása követ­keztében nem a tervezett mértékben emelkedett a terme­lékenység és az önköltség csökkentése is lassú ütemű volt. . A- tounfeliegyetem lazulá­sát a jogi 'szabályozás ,fíiá- hyán kívül sokkal jelentősebb ■mértékben befolyásolta az- a- körülmény, hogy. az, egyes vállalatoknál, szerveknél olyan esetben sem alkalmaz­tak fegyelmi büntetést, ami­kor annak szükségessége fennforgott. A gazdasági ve­zetők több esetben elmondot­ták, hogy a fegyelmet az előző szabályozással nem tudták megfelelően biztosíta­ni. Ennek ellenére az ügyészi vizsgálatok tapasztalata az, eljött az alkalmas pillanat; fát rakodtak az Upsalára. Erre a hajóra sem a határőrök, sem a vámosok nem fordítottak na­gyobb figyelmet. Amikor az ő csoportjuk befejezte a munkát, lement a hajóról, és egy óra múlva már visszatért. Koráb­ban talált magának egy meg­felelő rejtekhelyei — egy ki­csi, szűk kamrát a kémény mellett. Becsúszott oda és vári.. De ebben a helyiségben ful­laszt» forróság volt. Amikor észrevette, hogy már úton vannak, kitartott még egy óra hosszat, aztán csaknem félhol- tan, kitántorgott a fedélzetre. Ostoba ügy — gondolta a ki­hallgatást vezető tiszt. — Van valamilyen pénz ma­gánál, lengyel, vagy idegen, mond’uk dollár? — Nincs semmi. Már a ha­tárőrségen is megmotoztak, és nem találtak semmit. — Sajnálom — mondta a rendőrtiszt —•, itt kell tarta­nom, amíg kivizsgáljuk az ügyét. Aztán majd meglát­juk ... Elkészítette a „kihallgatott gyanúsított” jegyzőkönyvét, melyet Mislinski aláírt, és uta­sította az ügyeletes rendőrt,- hogy a szökevényt vezesse el az ideiglenes börtönbe, 6 maga meg a parancsnokhoz ment, jelentéstételre. — Nos, mit tegyünk? — kérdezte a parancsnok, amikor figyelmesen végighallgatta a jelentést. — Valutát nem ta­láltak nála, ezenkívül fontos dokumentumokat, iratokat sem akart kivinni. Tehát nem kö­vetett el deviza bűncselek­ményt. Ujjlenyomatot minden­esetre vétessen és küldje el Varsóba, a központi dokumen­tációs irodába. Érvelőre 2—3 napig itt marad nálunk. Vajon miért akart öngyilkos lenni? hogy a fegyelmezetlenekkel, vagy az önkényesen kilépők­kel szemben, munkaerőhi­ányra való hivatkozással, nem. alkalmazták azokat a jogkö­vetkezményeket, amelyekre egyébként lehetőség volt. Eze­ken a helyeken nem gondol­tak arra, hogy a szűk helyi vállalati érdek előtérbe he­lyezése súlyosan sérti a nép- gazdasági és az össztársadal­mi érdekeket. A szocializmus építésében elért eddigi eredményeinket fokozni csak jobban szervezett, fegyelmezett munkával tudjuk. Ezért következetesebben meg’ kell követelni a munkafegye­lem betartását és a társadal­mi tulajdon védelmét. A Munkatörvénykönyv módost tásának új rendelkezései te­hetővé teszik egy olyan 'kotr4 hangulat kialakítását, anieW nem tűri meg a lógást, a munkafegyelem megsértését) és a társadalmi tulajdon el- herdálását. A munkafegyelem megs»J lárdítása csak akkor várható ha a fegyelmi jogkörrel fel­ruházott vezetők a munkafe­gyelmet sértő dolgozókkal szemben minden indokol® esetben alkalmazzák, a jogal­kalmazás jogpolitikai elveiről szóló kormányhatározat irányelveinek figyelembe vé­telével, a Munkatörvényköny^ módosításában előírt jogko-! vetkezménveket i Ki liovet el fegyelmi vétséget? A Munkatörvénykönyv módosítása jogi szabályozás­sal is segíti a munkafegye­lem erősítésével kapcsolatos feladatok megoldását. Ezt el­sősorban azzal szolgálja, hogy bővíti a fegyelmi vétségek körét. Az eddigiektől eltérően nem sorolja fel taxatíve, hogy milyen magatartást, vagy mulasztást kell fegyelmi vét­ségnek tekinteni, vagyis a fe­gyelmi vétségeket nem korlá­tozza bizonyos tényállásokra, hanem kimondja: „Fegyelmi vétséaet az a dolgozó követ el, aki a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettsénét megszegi, ideértve azt az ese­tet is, amikor munkaviszo­nyához nem méltó magatok fást tanúsít.’' A fegyelmi vétségeken te­hát egyfelől a munkával kap­csolatos kötelezettség-sértése­ket, másfelől pedig a munká­val közvetlen kapcsolatban nem álló (nem feltétlenül a munkajogviszony tartalmából folyó) kötelezettségek meg­sértését kell érteni. A fegyel­mi vétséghez természetesen olyan jogellenes magatartás szükséges, amely a dc-lgozó vétkes, tehát szándékos, vagy gondatlan cselekményéből* mulasztásából fakad. Dr. Deák András (Folytatjuk.) Mezfipzdaság! könvvltónap u eiesi járásban dasági feladatok végnehajtá-t sán. E kettős cél együtthatá­sa szabja meg .munkájuk tár­taimat/ éppen ezért ma már a mezőgazdasági szakműveltség terjesztése, a-szakpropaganda, a szakíró—olvasó találkozók sem korlátozódnak a hagyo­mányos mezőgazdasági könyv- hónapokra. A régen „Sötét Abaújnak” nevezett járásban valamikor csak a kalendáriu­mok lapjai nyújtottak szak­mai tanácsot a vízmosta, eró-' ziós földek szorgalmas gazdái­nak. Ma könyvtárainkban több ezer kötet szakkönyv áll <| az olvasók rendelkezésére. — Azt állítja, hogy féléimé- |akik közül mind többen és ben. Félt, hogy a szökési ki- % többen veszik kezükbe a hasz- sérletért legalább öt esztendőtj;nos ismereteket tartalmazó (Tudósítónktól.) Az országszerte hagyomá­nyos ' Mezőgazdasági' Könyvhó- napot az encsi járásban is a napokban nyitották meg a ki­csinosított 1 járási1 művelődési otthonban. Megrvitót Rozgo- nyi András, a járási tanács elnökhelyettese tartott, ünne­pi előadóként pedig dr. Gaál László szakíró, a mezőgazda- sági tudományok kandidátu­sa szerepelt. „Népművelés — földműve­lés, földművelés — népműve­lés.” Az encsi járás népműve­lői immár harmadik éve mun­kálkodnak e szellemi és gaz­kap. é műveket. Sípos Ferenc Mindkét tiszt hangosan fel-ó nevetett a szökevény hiszé-^ A szakkönyvek megszeretie~ kenységén. A főhadnagy kiad-J-léséhez nyújt nagy segítséget tó az utasítást, hogy a rend-|dr Gaál László a járás rég; őrfenykepesz készítsen róla I. _ , . . , , felvételeket és vegyen ujjle- $ ““erőse is, aki a konyvhónaP nyomatok ^ ideje alatt több szakemberrel — Még ma, futárral elküld- ' együtt számos előadást tart jülc ezeket Varsóba, a rendőr-1 községeinkben, főkapitányságra. # © % E S jfél már elmúlt. Krzy-J zewski őrnagy laká-j sán már mindenki j aludt, amikor hirte-^ len megcsörrent a te­lefon. Az őrnagy lassan ocsúd­va mély álmából, csak a har­madik csengetéskor vette fel a kagylót. Álmos hallójára egy idegen hang válaszolt. — Krzyzewski őrnagy a rendőrfőkapitányságról ? — lsen, én vagyok. Sulíarno a szovjet—indonéz kapcsosatokról Sukarno indonéz elnök beszédet mondott egy gy ül ér- , sen, amelyen megemlékeztek a Waliców nerved rendőrőrsé- ♦ * J indonéz diplomá­ról. Rajski főhadnagy utasí-£clal kapcsolatok felvételének tására jelentem, hogy Jan Na- <«>15. évfordulójáról. „Hálás kö- piórkowski polgárt letartóztat- fszönetet mondok a Szovjet tűk a Wrona utcában, mert? -r . . , , ... verekedést nrovokált Antoni ♦ , nepemefc es kormanya­Palus-sal és Marian Chmielew-ína,c azert 02 őszinte segí$& skivel... 'igért és támogatásért, amelyti'■ Ecy pillanat, őrmester! %az imperializmus, a gyarmati szakította félbe .az őrnagy —. , , . hagyja a részleteket és rövl- * rends"er és a neokolomaltZ- den mondja el, miről van^TOU,s ellen küzdő népeknels sző. Miféle Jan Napiórkowski-o nyújt” — mondotta Sukarno, ról beszel? f , . , ... — Hát Kabátul írói, akiről % Az mdoné2 elnök hangoz- az őrnagy úr érdeklődött ná- é tatta, hogy az indonéz ós lünk. _ $ szovjet nép barátsága jóval A, Kabátujj! Naevszerű,«nagyobb útra tekinthet visszaj hogy a kezükben van. Holnap;*. . ... , , reggel kilenckor ott vaevok. |mlnt a két orszáS diplomád* Azonnal értesítse Rajski fő-ó viszonya. Ez a barátság a kéí hadnagyot is. Iország közös, harcában acélo (Folytatjuk.) 21 * sodott meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom