Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-05 / 30. szám

SB ÉSZAKMAGYJgORSZÁG Péntek, 186a február S, Mit l©sslnk mit kellese fessünk as ©regekért t A Miskolc városi Tanács végrehajtó bizottsága előtt éppen a legutóbb szerepelt az á jelentés, amely d szo­ciális gondoskodási felada­tokkal foglalkozott. Kiderül belőle, hogy noha sok min­dent tettünk már a felszaba­dulás óta. az öregek, a bete­gek és a rokkantak ügyében, az eredmény még mindig nem kielégítő. Tennivaló bőven akad. 595 munkeképteSen ember Nyugdíjrendszerünk, amely egyike Európa legszélesebb körű nyugdíjrendszereinek, öregségi és rokkantsági nyug­díjat biztosít az arra rászoru­lóknak. Vannak azonban olyanok .is, akik koruk, egész­ségi állapotuk következtében munkaképtelenek, viszont nem rendelkeznek- azokkaL a feltételekkel, amelyek a nyug­díj-jogosultságot biztosítják. Ezekről a hozzátartozóknak kell gondoskodniuk. Sokszor azonban ilyenek nincsenek. A. ‘•zökkent munkaképességűek. ■okoznak elsősorban gondot, ezeket azonban bizonyos munkakörökben elp lehet. he­gyezni. Pontos statisztikai adatok nincsenek, ám Mis­kolc négy kerületében 595 helyszíni környezettanulmány készült ezekről a nagyobb­részt idősebb emberekről. E vizsgalatok azt. mutatják, hogy tavaly, év végén, az 595-ből 9.9-nek a helyzete mondható megoldottnak, át­menetileg rendeződött 329-é, családban megoldott 130-é és elintézésre vár még 37 idő­sebb ember ügye. Miskolcon a Háziipari Szö­vetkezet foglalkoztat, csök­kent munkaképességűeket, jövedelmük teljesítményeik arányában 250 és 1200 forint között mozog havonta. Két nagyobb csoportnak, a va­koknak, valamint a csökkent­látóknak és a süketeknek, nagyothallóknak társadalmi szövetségé van. E szövetségek helyi csoportjai Miskolcon is működnek. Csaknem 100 ezer forint szociális segély havonta A szociális gondoskodásra szoruló munkaképtelenek kö­zül azokat, akik saját környe­zetükben élnek, az állam bi­Bürokráciamentes övezet Minél több kiskertet Miskolcon Mint minden nagyvárosnak, Miskolcnak levegője is szeny- nyezett a sok ipari üzem gő­ze, füstje miatt. A lakosság vitaminszükséglete természe­tesen fokozottabban jelentke­zik. Ennek kielégítését a mi­nél több .friss zöldség, vala­mint gyümölcs szolgálná. Ezenkívül a városi élet porát, szennyét is kitünően ellensú- lyozná, ha hétvégén minél többen pihenhetnének a sza­badban. jó levegőjű erdők­ben, gondozott kertekben. Miskolc környékén sokan rendelkeznek kiskertekkel, gyümölcsösökkel, ezek kivá­lóan alkalmasak lennének egyrészt a pihenésre, másrészt a várót! embernek oly hiány­zó, vitamíndús zöldség, gyü­mölcs termesztésére. Sajnos, a kertek tulajdonosai elha­nyagolják ezeket. Éppen ezért a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága segíteni igyekszik ezeknek a kiskerttel rendelkezőknek mezőgazdasá­gi tevékenységét. Ennek so­rán egyrészt tudományos elő­adások. szakkörök szervezési­vel igyekszik felhívni a íi- • "elmet a kiskert hasznosítá­sára, másrészt segíteni akar a munka tárgyi feltételeinek biztosításában. zonyos fokig segíti Azokat, akiknek nincsenek hozzátar­tozóik, vagy segélyezni kell, vagy otthonba juttatni. Mis­kolcon jelenleg 458-an része­sülnek havonta átlag 209 fo­rintos segélyben. Az első ke­rületben, a 150 legrászorul­tabb ebédet is kap naponta. A Béke téren lévő öregek napközi otthonának helyisége azonban már nem megfelelő, ezért elhatározták, hogy az első kerület a Kölcsey utcá­ban újat létesít. A tervek már el is készültek. A XI. kerület a városi nőtanács által fel­ajánlott helyiségben, a Nagy Sándor utcában állít fel ha­sonló intézményt. 1800 hadigondozott él ma Miskolcon. Közülük 1400 meg­felelő jövedelemmel rendel­kezik, 400 munkaképtelen já­radékellátást élvez. Ezenkí­vül ingyenes orvosi kezelés, kórházi ápolás, művégtag és gyógyászati segédeszköz áll rendelkezésükre. Szociális ettiion kei! A szociális intézetek háló­zatát tulajdonképpen csak a -felszabadulás után kezdtük kiépíteni hazánkban. A régi, rossz emlékű szegényházak megszűntek, Miskolcon is fel­számolták a 80 évvel ezelőtt létesített szegényápoldát, és helyette korszerű szociális otthon épült az első három éves -terv idején. Sajnos, az 1950. november 7-re átadott szép épületet 1951-ben át kel­lett engedni a Borsodi Szén- bányászati Trösztnek, és a gondozottakat a tokaji szociá­lis otthonban helyezték el. Miskolcon azóta sincs szo­ciális otthon, noha jelenleg is 85 ráutaltat kellene elhelyez- ni. A megyében lévő ottho­nokban már nem nagyon akad hely, ezért, szükséges a miskolci megépítése minél előbb. Tapolca közelében ter­veznek is egyet 464 férőhelv- lyel, ám ez csak a harmadik 5 éves terv során készülne el, legkorábban 1938. januárra. A megyei tanács most Finke községben egv 100 férőhelves otthont létesítene az ottani kastély átépítése útján, eb­ben 30 miskolcinak is jutna hely. Az öregekről való gondos­kodás tehát elsősorban nagy beruházást ieénvei. ám a különböző társadalmi szervek addig is sokat segíthetnek. Nem ártana ez iiavben széles­körű megbeszélést összehív­ni. A szeretet és az ember­ség a legfontosabb, hogy a végleges merolöésig étmeneti segítséget nyújthassunk. Máté Iván A felszabadulás 20. évfordulójára készülődnek a művészeti együttesek A felszabadulás 20. évfor­dulójára készülnek ország­szerte a művészeti csoportok. Számos találkozó, fesztivál, verseny mozgósítja ezeknek az együtteseknek a legjobb­jait. Híres kórusok készülőd­nek a Dunakanyar-dalostalál- kozóra, amelynek május 9-én, a váci Vox Humana lesz a gaz­dája. Ezen a találkozón fel­csendülnek az elmúlt 20 év legjelentősebb kórusszerzemé- nyei, az énekkarok állandó repertoárjának legszebb szá­mai. Esztergomban „Napfé­nyes utakon” címmel 25 hí­res kórus rendez találkozót. A tervek szerint augusztus­ban országos kórusfesztiválra is sor kerül Debrecenben. Nagy érdeklődésre tarthat­nak számot a műkedvelő ze­nekarok fesztiváljai. így a kamarazenekarok veszprémi találkozóján —, amelyet má­jusban tartanak — az ország tíz legjobb műkedvelő együt­tese mutatkozik be. A művészeti együttesek idei programjának érdekes színfoltjai lesznek a Helikon­diáknapok. A keszthelyi ta­nulóifjúság hagyománnyá vált kezdeményezésére mintegy 60 középiskolai művészeti együt­tes lép színpadra május vé­gén Keszthelyen, Sárospata­kon és Gyulán ének-, tánc-, zene- és színjátszó-tehetsé­güket mutatják be a találko­zókon. A táncegyüttesek a népi folklór-kincs „összegyűjtésé­vel” és annak bemutatásával vesznek részt a felszabadulá­si évforduló ünnepi program­jában. Balesetei? ellen lewis a lisnps híradó Gyakran halljuk a vasútállomásokon: „Az első vá­gányra szerelvény érkezik, az első vágány mellett tes­sék vigyázni!” Igen, helyes, ha figyelmeztetik az utazóközönséget, az utazás lázában ne feledkezzék meg róla, hogy le- és felszállás közben balesetek is előfordulhatnak. Sajnos, azonban, ahogy dr. Mészáros Kálmán ároktői körzeti orvos példája is bizonyítja, a balesetek ellen nem elég a hangos híradó. A közel hetven éves körzeti orvos nemrégiben távira­tot kapott Gyuláról, amelyben értesítették, hogy test­vérbátyja megho.lt, ekkor és ekkor lesz a. temetésé. Mészáros Kálmán fölszólít az esti vonatra Mezőcsáton, hogy az éjjeli vonattal Budapestre, onnan tovább Gyu­lára utazzék. Amikor a vonat befutóit a nyékládházi állomásra, Mészáros Kálmán is nekikészülödött, hogy leszálljon. Azon az oldalon azonban, ahol el kelleti hagynia a vonalot, nem volt megfelelő az állomás vi­lágítása, s az idős ember a túlságosan magas lépcső­ről nem mert lelépni a síkos, jégbuckás talajra. A háta mögött várakozó utasok azonban sürgették, leszállását. Végül el kellett engednie a kapaszkodót, de olyan sze­rencsétlenül ért földet, hogy a. síkos talajon elvágódon, a szomszédos vágányon állomásozó mozdony kereke áld esett, s vállát, karját megütötte. Négyen is segítsé­gére siettek, fölemelték, s átsegítették a pesti vonatra. A hosszú út alatt kellemetlen fájdalmai voltak, .5 bár tudta, hogy baja történt, nem akarta megszakítani út­ját. Gyulán azonban kórházba kellett mennie, a kór­házban megállapították, hogy vállizülete megsérült, karja eltört. A vasúti jegyen lévő biztosítási bélyeg ez alkalommal is megtette a. magáét, az Állami Biztosító állta szavátj a csaknem hetven esztendős, s még mindig dolgozó ál­lományban lévő orvos testi fájdalmain azonban ez sem enyhített. Dr. Mészáros Kálmán felkötött karral kere­sett fel,'hogy elmondja, miként lehetne megelőzni a jö­vőben az ilyenfajta baleseteket: — A vasúti kocsik lépcsői a magunkfajta idősebb em­berek számára nagyon magasak. Az olyan állomásokon, ahol több irányú utasforgalom bonyolódik le, és sietni, kell az átszállással, segíthetne a MÁV olyan formában, hogy a vágányok közé tizenöt-húsz centiméter magas járdát, vagy töltést építene, hogy ne kellene az idős, vagy beteg embernek m-agát elszántan (s meglehetős- félelem közepette) a. „mélységbe vetnie”. Dr. Mészáros Kálmán —, aki mellesleg 15 évet Etió­piában eltöltött Halié Szelasszié császár udvari orvosa­ként — ebben az évben nyugdíjba vonul, s feltehetően még sokat fog utazni és szere tné a hasonló baleseteket el­kerülnii Javaslóiénak megvalósításával remélhetőleg má­sok is elkerülhetnék a hasonló kellemetlenségeket. Borsodi Gyula »i«e©6e©©®e©®e5 3 08©e®oe©ß©ß®®®0®©®®®©®©@®©@©f® Mintegy ItaSgatfői vessuek fel aae egyetemekre és főiskolákra Az egyetemekre és főisko­lákra az 1965—66-os tanévben mintegy 25 000 új hallgatót vesznek fel — tájékoztatták az MTI munkatársát a Mű­velődésügyi Minisztérium ál- talários felsőoktatási osztá­lyán. A nappali tagozaton, a szep­temberben kezdődő tanévben a tervek szerint mintegy 14 —15 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait. Nappali tago­zatra kérhetik felvételüket a középiskolák utolsó éves hall­gatói, illetve azok az érettsé­givel, képesítővel, vagy felsö­és Televízió miskolci stúdiójának műsora (a ISS méteres bullámbosszoa 18—19 óráié) Borsodi tükör. Közlekedésünk fejlesztése lí>65- ben. Rudabányáról jelentjük . . Két ostorost dal. az ostoros! vb- ^gyüttes előadásában. A technikum öntödéje. Kulturális krónika. A hétvége megyei sportműsora. Mesélő dallamok. E gy öregür fészkeli be magát az étterem sarkába. Kabátját, kalapját a mellette levő székre helyezi, majd maga is leül. Félperces matatás után megtalálja szemüvegét, orrára illeszti, zsebéből képesújságot szed elő, felüti azon az oldalon, ahol a keresztrejtvény van, aztán amolyan „Isten nevé­ben” sóhajtással nekilát a fejtésnek. Orra szinte össze­ér a kockákkal, szeme izga­tottan futkos számtól számig, szája motyogva ás tagoltan tolmácsolja fülének a vízszin­tes és függőleges kérdéseket, ujjain olvassa meg, vajon a szavak betűi beleférnek-e a szabályos kis keretekbe. S ha végre nagysokára kitalálja, mi a helyes válasz a furfan­gos rejtvényszerkesztő kér­désére, egyszeriben felvilla- nyozódik, megnyálazza a ce­ruza hegyét és élvezettel raj­zolja le egymás mellé az ér­telmet nyert betűket. Pincér áll meg az asztalá­nál, a buzgólkodó öregúr ész­re sem veszi, csak amikor ta­lán harmadszor kérdi; „Tet­szik parancsolni?” Felnéz, kétségbeesve és szemrehá­nyón: miért zavarja? ki za­varja? Most kezdheti élőiről a függőleges tizenkettőt, ame­lyikbe a vízszintes egy „r”-t adott és azt, hogy ......tápé...” ■ — Fröccs! — veti oda fél­vállról. A pincér sarkon for­dul, az Öregúr pedig vissza­löki orrára az ókulárét, s el- mélyülten tanulmányozza to­vább a függőleges tizenkettőt. Izzad, karácsol, szuszog, mint­ha lépcsőkön mászna fölfelé, lábaival csoszog a szék alatt, sóhajtozik, a ráncok idegesen szaladgálnak homlokán, oly­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinm Hobby mmiiiimiimiiiimimiimiiimu annyira ■ erőlködik-birkózik a gondolkodással, hogy szinte megtölti egymaga is a dél­előtt csendjében lomhán nyúj­tózkodó éttermet. Végre meg­adja magát. Fejét indulatosan megrázza, lendít egyet a bal­kezén, s bütykös mutatója máris ott táncol a sötét koc­ka után következő függőleges tizennégyen. Hanem alighogy kibetüzi a kérdést, ismét asz­talánál terem a pincér, lete­szi a fröccsöt, s néhány pilla­natig szolgálatkészen vár, va­jon nem kíván-e még valamit a vendég? Az öregúr azonban keresztülnéz rajta, keskenv rés közé zárva pupilláit, s ré­vedezve motyogja maga elé: — Bikavér ... — Nem, kérem — mosolyog elnézően a pincér a vaksi öre­gen, aki már a színeket sem látja —. ez furmint. — Zöldszilváni ... — így tovább a szenvedély rabja. — Furmint. Fur-mint! — szól hangosabban a pincér, s még közelebb is hajol. A rejt­vényfejtő végre kap a szón. de csak óvatosan, mint a hal a csalétekre. Ceruzája hegyé­vel kocog a kockákon, azon­ban félúton megáll. — Nem stimmel. Ez tíz be­tű, a furmint meg csak hét. Olyan borfajtát mondjon, ami tíz betűből áll és van benne egy „le”, meg egy „ü”. Na? — Hárslevelű ... Az öreg utána számol. •— Hárs-le-ve-lü. — A lü-t diadallal ejti, két hatalmas pontot tesz az utolsó betűre — Ez az! M ormol valami köszö- nömfélét. Aztán, mi­vel látja, hogy a pincér segítene még, szemüvege fölött, fe­jét előre szegezve, támadó pillantást lövell rá, amelyben az is benne, van: „Elmehet! Mit ért maga ehhez!” S kar­jával körül kanyarltja a pa­pírt, mintha attól félne, hogy a másik ellesi a beküldendő sorokat. (csala) oktatási intézményben szer­zett oklevéllel rendelkező dolgozók, akik még nem töl­tötték be 35. életévüket. Fel­sőfokú technikumokba és fel­sőfokú szakiskolákba a kép­zés szakirányának megfelelő­en szakmunkás-bizonyítvány- nyal jelentkezhetnek a pá­lyázók. Az Idén az esti és levelező tagozatokra mintegy 10—11 ezer új hallgatót vesznek fel. Az esti és levelező oktatásra azok a munkaviszonyban ál­ló dolgozók jelentkezhetnek, akik az előírt előképzettség­gel rendelkeznek és szeptem­ber 1-ig legalább másfél évet dolgoztak. A katonai szolgá­lat ideje is munkaviszonynak számít. A szükséges előkép­zettség nélküli jelentkezők kérelmének a felsőoktatási intézmény vezetője csak ki­vételes esetben tehet eleget, Érdemes lenne Ment a kereskedelmi Hcsttó szolgála! hálózatát Széleskörű vizsgálattal mer- ték fel a Belker eskedeiw* Kutató Intézet munkatársa1 a kölcsönző szolgálat eddig' fejlődését és a további teed- dók legfőbb irányait. Kikér­ték a boltvezetők és a ind" gánfelek véleményét, össze- gyűjtötték a hivatalos adató- kát, és a helyszínen is elled' őrizték a kölcsönző tévé' kenységet. A boltvezetők is, a bérlők is javasolták a választék bő' vitásét. A „kívánságlistán’ még olyan különlegességek W találhatók, mint bogrács, hot' gászbot, sakk-készlet, endli' ző és hímző szerkezet, sőt pá­lyázó asztal. A kutató intézet a vizsgá­latból számos következtetési vont le. Többek között asU hogy a. kölcsönző szolgálatnak elsősorban a belkereskedel­mi kölcsönző vállalat fej­lesztésével, de a tanácsi és a szövetkezeti kiskereskedel­mi boltok révén, sőt esetleg bizományosi hálózat szervezé­sével is növelni kell tevékeny­ségét. Másodfokú árvízvédelmi készültség a Bodrogom Jégtörő hajók a. Tisaán A Tisza felső szakaszán megkezdődött a lassú apadás, de Borsod megye területén még árad. Vízállása csütörtö­kön reggelig Tokajnál mint­egy három métert emelkedett, és a hullámterek mélyebben fekvő részei Zemplénagárdtól egészen Tiszakesziig víz alá kerültek. Ezért ezen a szaka­szon elrendelték az első fokú árvízvédelmi készültséget. Az áradat összetörte a folyó 10— 15 centiméter vastag jégpán­célját, és a zajló jégtáblák sok helyen összecsúszva, ki­sebb jégtorlaszokat képezve, úsznak tovább, s károkat okozhatnak a tiszalölti vízi’' lépcső erőmű berendezései­ben. Ezért a gátakon őrszolgála­tot teljesítő vízügyi dolgozók a nagyobb tömegben úszó, ve- szélyes jégtáblákra telefonó» azonnal felhívják a figyelmet- Tiszalökről jégtörő hajókat1 indítanak a táblák „szétaprí' tására”. A • Vízügyi Igazgató' ság két jégtörője szerdán reg' gél óta vízen van, és számos torlaszt zúzott szét. A Tisz3 legnagyobb mellékfolyója, a Bodrog továbbra is árad ezért magyar szakaszán el' rendelték a másodfokú árvíz' védelmi készültséget. Az ára' dás következtében a folyó el' öntötte az árterületeket. A Bodrogzugban már mintegy kilencezer hold rét és legel» került víz alá. Az áradó fó' lyókon csütörtökig védekező" si munkákra még nem kerül* sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom