Észak-Magyarország, 1965. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

ESZAKMAGYARORSZAG BEBE Szombat,, 1965. febmár Vt. 1 Kálmán József 1 Miskolc pedagógus társa- Mint szakszervezeti vezető, és dalmát igen nagy veszteség mint ember egyaránt szív­érté: Kálmán József, a Villa- ügyének tekintette a pedagó- mosenergiaipari Technikum gusok világnézeti nevelését, a kollégiumának igazgatója, a Pedagógus Szakszervezet mis­kolci városi bizottságának tit­kára 54 éves korában el­hunyt. Kálmán József elvtárs ;t felszabadulást követő na- ■ okban kialakuló új életünk i ■ ^teremtésének önfeláldozó, íuradhatatlan, példamutató munkása volt. A szocialistává ' irmálódó iskola- és oktatás- ’'■’y. a szocialista pedagógia megteremtésének aktív kezde­ményezője, részvevője, éveken at különböző vezető funkciók­ban annak egyik igen fontos, nevelő-tái'sadalom erkölcsi­politikai fejlődését, és erejét nem kímélve tevékenykedett a pedagógusok anyagi, társa­dalmi megbecsüléséért, életük szebbé, jobbá tételéért. Mun­kássága elismeréséül a Kiváló tanár, az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést és a Szakszervezeti munkáért ki­tüntetés arany fokozatát kap­ta. Kálmán József eltávozott a miskolci pedagógusok közül. De munkássága, harcos, küzdő önmagát soha nem kímélő, ál- élete példakép marad min­dozatkész irányítója volt. Az ellenforradalom után Kálmán József volt a peda­gógus pártszervezet újjászer­vezője, és éveken át titkára. den szocialista pedagógus szá­mára és megőrzik emlékét azok az ezrek, akiket mint gyakorló pedagógusokat ő ajándékozott meg a tudással. Ülést tartott az Elnöki Tanács Beszüntették az eljárást Justo Lopez ellen Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a spanyol katonai hatóságok beszüntet­ték az eljárást Justo Lopez spanyol hazafi ellen. Lopez megmentésére meg­mozdult a nemzetközi közvé­lemény, s pénteken fordulat következett be, a hatóságok az eljárást azzal az indoko­lással szüntették be, hogy az ügy „elévült”. Walter Ulbricht látogatása Luxorban és az asszuáni gátnál Vasárnap folytatja tanácsi:ozásait Nassser elnökkel Ulbricht és Nasszer a csü­törtökön megkezdett tanács­kozásokat két napra felfüg­gesztette, mert Ulbricht kíséretével pén­teken Luxorba, a fáraók régi városába utazott. Még aznap folytatta útját Asz- szuánba, hogy megtekintse a híres Nilus-gúlat. Asszuánban tölti az éjszakát és szombaton tér vissza Kairó­ba. A két államfő vasárnap folytatja tárgyalásait. Nasszer elnök csütörtökön este az Arab Szocialista Unió parlamenti bizottságának zárt ülésén politikai beszámolót Jósika Miklós Maga is A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott A Magyar Népköztársa­ság Állami Díjáról és Kos- süth-díjáról szóló törvényere­jű rendeletét úgy módosítot­ta, hogy a díjak összegének megállapítását a Miniszterta­nács hatáskörébe utalta. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és tudomásul vette a belügyminiszternek a múlt év­ben előterjesztett állampolgár- sági ügyekről szóló összefog­laló jelentését. Tavaly 16 elő­terjesztés alapján több mint 1300 személy ügyében hoztak döntést, ezeknek kétharmada honosítás, illetve visszahono- sítás, egyharmada pedig ma­gyar állampolgársági kötelék­ből történt elbocsátás volt. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta Farkas Gusztáv és Les- tyán Kálmán kegyelmi kérel­mét, akiket a Legfelsőbb Bí­róság előre kitervelt módon és nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt 1965. február 3-án halálbüntetésre ítélt. Az Elnöki. Tanács mindkét elítélt kegyelmi kérelmét . elutasítot­ta. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Koszíght beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) hézségek leküzdésére, ' a kom­munista világmozgaiorn össze­fogására a marxizmus—leni- nizmus és a moszkvai nyilat­kozatok elvi bázisán. Ez a kommunista mozgalom minden osztaga összefogásának reális álapja. Azokról a sikerekről szólva, amelyeket a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság’ kivívott a szocializmus építésében, Koszi­gin megjegyezte, hogy a paraszt gazdaságok kö­rülbelül 90 százaléka szö­vetkezeti gazdálkodást folytat. A földművelés és az állatlenyésztés termelé­se a háború előtti színvo­nalhoz viszom”*-»a megkét­szereződött. A demokratikus Vietnam népe most fejezi be első ötéves tervét. Az ötéves ierv íö cél­ja: lerakni az országban a szó-, cializmus anyagi és műszaki alapjait. A szocialista Korea a fel- szabadulás óta eltelt nem egész húsz esztendő alatt fejlett innri és mezőgazda- sági állammá vált. A dicső Koreai Munkapárt ve­zette és szervezte ezekben az években a dolgozó tömegeket... A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy sikerei az ország belnolitikai helyzeté­nek szilárdságáról, a dolgo­zóknak a párt mösé való szo­ros felzárkózásáról tanúskod­nak — állapította meg Koszi­gin. maid hozzáfűzte: Ha ösz- szehasonlítjuk És^ak- és Dél- Koreánsk az elmúlt évek alatt elért sikereit, különösen nyilvánvalóvá válnak a szo­cialista út előnyei. regényhős volt. úgy élt, mint „ro- mánjai”-nak alakjai, akikről Bajza József állapította meg; hogy „csapongva kezdik, hogy aztán célra siessenek.” Feny­vesek, bércek, zúgó cserme­lyek környezetében (ezek a motívumok aztán állandó kel­lékeivé válnak történelmi írá­sainak), Erdélyben született, katonatiszt lett, majd főúri szalonok hőse, „arszlán és széptevő”. A fiatal Jósika Miklós városról városra csa­pongva élt, míg, a múlt szá­zad harmincas éveinek elején megírta Zólyomi című regé­nyét, majd az Abafit. Az utóbbit adták ki előbb. A Bá­thory Zsigmond erdélyi feje­delem korában és udvarában élt, s züllésnek indult nemes- urfiból országboldogító hőssé lett Abafi Olivér lovag törté­nete ma már sok tekintetben elavultnak hat, Walter Scott ihletése nagyobb, mint a XVL századbeli erdélyi valóságé. De “z Abafi volt az első ma­gyar történeti regény, amelyet Kemény Zsigmond, s főleg Eötvös József hamarosan túl­haladott ugyan, de amely nél­kül nem lett volna társadal­mi igénnyé ez a műfaj. É's amelyben az íróvá avatott „nemesurfi” példát adott saját magának is. szerzője ugyan­is, mint regé­nyének hőse, a „közjó szolgá- latá”-nak útjára lépett, Wes­selényi Miklós, majd Kossuth Lajos híve lett, s az 1ÍI48—49- es szabadságharc, mint áldo­zatos hazafit, mint nemcsak a Habsburgokkal, hanem a velük megbékélni kívánókkal is élesen szembenálló politi­kust találta Jósikát. A kör­nyezetével már régebben sza­kító. második házasságában igazi élettársa és eszméi társá­ra is leit író brüsszeli, londo­ni, drezdai emigrációjában is híven kitartott a kossuthi gon­dolat, a magvar nép általa el­képzelt szolgálata mellett. S bár olyan érdekes történelmi regényt, mint a mai szemmel problematikusnak látszó, de a maga korában társadalmi tett­nek is számító Abafi. nem írt már többet (A csehek Ma­gyarországon lényegesen gyen- gé6b Olivér lovag történeté- i Az Abafi nél), néhány olyan társadal­mi regényt alkotott emigrá­cióban, amelyekről a mai ol­vasó az Abafi-nál is keveseb­bet tud. pedig amelyek igen fontos ihletői voltak Jókai­nak, majd később Mikszáth- nak, sőt Krúdy Gyulának is. (Krúdy maga vallotta, hogy sajátos szépprózájának ki­alakulására Mikszáthon és Turgenyeven kívül a már a múlt század végén is félig- meddig elfeledett, alig olva- tott Jósika Miklós volt a leg­nagyobb hatással.) Jósika tár­sadalmi regényei közül az Egy kétemeletes ház Pesten című „leleplező beszély” egy ma már nem korszerű romantiká­tól áthatott, de ugyanakkor a reális valóságot is látó, az ak­kori élet ellentmondásaira fel­figyelő író alkotása. már, hogy az éppen száz esz­tendeje, Habsburg-ellenes emigránsként elhunyt Jósika, akinek Abafi-ja, de A két Barcsay-ja és más művei is Feleztük (a szabadságharcot megelőző években Igen népszerűek vol­tak) a század végére már csak az iskoláskönyvekben élt. Ezt az írót, aki — mondhatni — megtanította magyar könyvet olvasni kora olvasóközönségét, az a méltatlan sors érte, amit Szerb Antal (egy más íróval kapcsolatban) úgy nevezett: ..Bekerült a nem olvasott, a kegyeletből való klasszikusok közé.” Az igazat megvallva, Jósika életművének egy része ma már éppen olyan olvasha­tatlan, mint a nála mélyebb Kemény Zsigmond életművé­nek egy része. De az Abafi-t, az Egy kétemeletes ház Pes- ten-t, s még több művét azért érdemes ismét elővenni. Érde­kes hánsiátékot hallottunk már a rádióban az izgalmas életű, romantikus jellemű író­ról. Úgy véljük azonban, élet­művében is bőven akad olyasmi, ami a mai olvasót is megajándékozhatja a regé­nyessé« izgalmával és az igaz­ság szépségével. A. tartott A többi között figyel« meztetett arra, hogy Bonn és Kairó gazdasági együttműködésének meg­szakítása több kárt okoz­na Nyugat-Németország- nak, mint az EAK-nak. Az EAK és az NSZK fizeiési mérlegében 30 millió font sterling van Bonn javára. AZ EAK új ötéves tervének vég­rehajtása nem függ az NSZK pénzügyi támogatásától. A többi között kijelentet­te, hogy az alkotmány ki­hirdetése előtt szükséges szabadon bocsátani az ősz- szcs politikai foglyokat. köztük a kommunistákat is. Hozzátette azonban, hogy xs állam nem járul hozzá . ah­hoz, hogy „a kommunisták olyan szervezetet alkossanak amely az alkotmány elveibe üt­közik, vagy, hogy valláséiig nes eszméket terjesszenek"! Az elnök kifejtette, hogy az EAK a fejlődés szocialista útját választotta, de állás­pontja több területen külön­bözik a kommunistákétól. A pénteki kairói sajtó fő helyen foglalkozik Ulbricht egyiptomi látogatásával. A lapok hosszú beszámo­lókat és fénykéneket kö­zölnek a német vendeg tárgyalásairól, a, fogadta­tás eseményeiről. A sajtó cikkekben méltatja a látogatás jelentőségét mind­két ország szmonontlöból éí> méltatja mind Walter Ulbríchi- nak. mind Nasszer elnöknek a szerepét az imperializmus ellen vívott harcban. Filmjegyset Kár a benzinéi t Az emberek szeretnek a moziban nagyokat nevetni, s ezért a vígjátékokat már ele­ve bizalmukba fogadják. A most bemujtatott magyar filni- vígjáték. á Kár a benzinért iránt is olyan nagyarányú ér­deklődés mutatkozott meg, amilyenre már igen i'égen volt példa. A nevetésre vágyó közönség megtölti a székso­rokat. s nevet. Hálás. A film valójában négy. egy­mástól független apró lörté- net, amit egy „lebeszélő” ál­landó megjelenése fog vékony szállal egybe. Nos, a „lebeszé­lő” arról akar minket, néző­ket meggyőzni, hogy nem ér­demes autóra törekedni, mert úgy járhatunk, mint a négy történet hősei: az ócska Topo- linoval nevetségessé váló dok­tor. vagv az egész falut magá­ra haragító családapa, ... s itt egy kicsit megáll a tudomány mert a még következő két történet példázata már egyál­talán nem is próbál lebeszé1- ni; az egyikben egy állami kocsival „maszekoló” sofőr és egy szuperpuritán igazgató út­ját követjük, míg a másikban egy művészházaspór autóval súlyosbított civódását-békülé- sét élvezhetjük végig. A több­féle történet többféle színvo­nalat is képvisel, ami túl ma­gasra sohasem emelkedik, de sok részletmegoldással emlé­kezetes, helyenként valóban derűs perceket nyújt. Egy so1" ragyogó színészi alakítás ke­rekedik fölébe a többnyire so­vány ötleteknek. Major Ta­más, Pécsi Sándor, Szemed Mari játéka emelendő ki első­sorban. Bán Frigyes rendezői rutinja, ha csak részleteiben is, elfogadható, de nem túl igényes vígjátékot formált Bencsik Imre forgatókönyvé­ből. Gyávák bandája Döbbent, néma csend ül a nézőtéren a Gyávák bandája című francia—olasz film ve­títése alatt. Csak néha hallat­szik egy-egy felszisszenés. vagy egy óvó közbeszólá.s. felháborodott, féltő szó. Judi- tot. a film hősnőjét féltik a nézők, aki maga mellé tudta kapcsolni mindegyikük együtt­érzését. Judit ugyanis ismét veszélvben van. Egyszer már volt. Nem is régen. íbns) 1943 őszét mutatja a nap­tár és Olaszországban mát szorul a fasiszta német had­sereg körül a szövetségesek támadó gyűrűje. De még van rá mód, hogy szökött rabokat felkoncoljanak Juditék pad­lásán, és ott lelje halálát Ju­dit kisöccse, Marcello is. Most Judit egy . ismeretlen társa­sággal menekül a már fel­szabadított területek felé. A társasáéban vannak gazdag .pénzemberek, sehová nem tar­tozó feketézők, csendes sofőr* ja Gestapotól menekült, szét- Jroncsolt tíidejű halálraítélt, és >van szökött katona. Végül ott Jván Judit, aki főszerepet kap . e társaságban. Amikor ugyan­is’ németekkel kerülnek ősz- ,sze, az őrmester csak úgy haj- [ landó elengedni a vegyes tár­saságot. ha Judit a szeretője ' lesz. a társaság erre rákény- Jszeríti. A gyáva társaság, il- • letve a katonát és a szökött J rabót leszámítva gyáva társa- ,ság követeli, hogy hozza meg jórtük ezt az áldozatot, s mi­ikor már fenyegetőleg lépnek 1 fel vele szemben, Judit fel- i megy az őrmester szobájába* s leszúrja a németet. Amikor az amerikai katonák megér­keznek. és Judit a megsebe­sült katonával már messz® jár, a gyávaságukból hirtelen magukhoz tért pénzemberek* feketézők már úgy emlegetik magukat, mint akik fegyvere­sen ellenálltak a németeknek* és máris szövik új üzleti ter­veiket. Az összezártságban, az egy­mással szembeni összecsapá­sokban, a Judit iránti gyűlö­letben élesen rajzolódnak ki a karakterek, s remek színé­szi alakításokban eleven ed-ek) meg. A szökött katonát a te­levízió Angyal filmjéből is­mert Hoger Moore játss/S- Ertékes, szép, mélyen emberi filmalkotás. íbns) gyanúsította volna. Nemli Egyszerűen meg volt győződve róla, hogy az egész csekk-af-J fér kezdeményezője abból a! tőrből került ki, amelyik kő-' :el áll az ügyészséghez, a 483- i is számú szoba titkaihoz a' íagy bírósági épület negyedik] smeletén. , Másképpen állt Zygmunt Ka- ] inkowski ügye. A nyomozást! /ezető tiszt számára Kálin-“ towski volt az egyik legfonto-] >abb személy, akit a támadás' neeszervezésével gyanúsított. ] ■\ joggyakornok minden lépé-< >ét figyelték. A rendőrség két’ egiobb embere elválasztha-, •atlan árnyéka lett. Kalinkow-« Jti vagy nem vette észre, vágyj egalábbis úgy tett, mintha] lem venné észre „őrangyalait”. < A z Express közvetítésé-< vei továbbra is foly-] tatták a flörtöt a „sá- < parit Nikóval”. Né- ] hány naponként tit- < :os tartalmú apróhirdetések < elentek meg. Az őrnagy alku-; iozott. A csekk megvásárlásá- < •a első ízben javasolt összeg-] lez, az egy millió zlotyhoz] nég, elég szűkkeblűén, száz, < ragy kétszázezer zlotyt Ígért. J A rövid válaszleveleket úgy< rták, hogy egy fehér lapra 1 zavakat, vagy betűket ragaszt-4 [attak, amiket az Express cí-< neiből vágtak ki. Ezekben a]S evelekben az őrnagy ellenfele« 5 csökkentette az árat. | (Folytatjuk.) foglalt volt. Néhány munka­társával, diszkréten megfi­gyelte azokat, akik a listáján szerepeltek. A ..gyanúsítot­tak” száma gyorsan csökkent. Három nap múlva alig húsz név maradt. De ez a szám is, gondolta az őrnagy, a legköze­lebbi napokban legalább a fe­lére apad, A módszer, amire kénytelen-kelletlen rászánta magát, biztos volt. legalábbis a kezdeti stádiumtv-n kizárja a gyanúsítottak köréből mind­azokat. akik semmiVénpen nem vettek részt a Donau- bank csekkjének elrablásában. A tapasztalt nvomozótiszt arra számítót*-, hogv az önma­gában annvira ' biztos. és íiCTvés „Sápadt Niko” végűi is nlvan hibát követ el, amelv le­leplezi. Veev talán e«v«~ei-űen a bűnténv legnagyobb ellensé­ge, a túlzott önbizalom ve- szeíti el. Mindenesetre az őrnagy ki­tartóan nyomozott „gyanúsí­tottjai” között, de nem hagyott abba más módszereket sem, amelyek esetleg célhoz vezet­hetik. Néhányan, legügvesebb nyo­mozói közül állandóan figyel­ték a bíróság épületében Kur ügyész szobáját, hoev eldönt­sék: ki áll legszorosabb kapcso­latban azzal a három ember­rel. aki a „fehér gengszterek” ügvében folytatja a vizsgála­tot? Nem azér*. mintha Krzv- zewski Jerzy Kurt, barátját, vagy a rokonszenves titkárnőt Jerzy Edigey A CSEKK • Fordította: BABA MIHÁLY A levelet délután öt órakor adták fel, amikor a postán a legnagyobb a forgalom. Ebben az időben feladhatta Kalin- kowski is, ha együttműködik a sápadttal. Napbarnított! Hm. S a Wiejska utcai postahivatal van legközelebb a lakásához. Mindezek figyelemre méltó nyomok. Igaz, a tisztviselőnő nem ismerte fel a fényképen (a rendőrségi fotos, három na­pig leselkedett Kaiinkowskira a bíróság épülete előtt, és egy szériát készített a joggyakor­nokról, az őmagv javaslatá­ra), de nem is tiltakozott, te­hát a hasonlóság fennáll. Más­felől viszont, ha Kalinkowski volt az önmaga elleni támadás szervezője és mind ez ideig nagyon ügyesen lavirozik, va­jon elkövethetett-e olyan gyer­mekded hibát, hogy ő maga adta fel a levelet közvetlenül lakása közelében? Mindenesetre — állapította meg az őrnagy, felszállva az autóbuszra — Kalinkowski körül. nem oszlik el a gvanú. Továbbra is nagyon értékesek ezek a nvomok. A következő három napon Krzyzewski őrnagy nagyon el­figyeltem meg. De sapadt sem­miesetre sem volt, ellenkező­leg, nagyon is lebarnult volt, s világos kabátot viselt. — Hasonlít ehhez? — az őr­nagy megmutatott a tisztvise­lőnőnek egy f»nvképet, ame­lyen egy fiatalember látszott, világos kabátban, a Swieczew- ski utcán. A tisztviselőnő fi­gyelmesen nézegette a képet. — Nem tudom .... De talán mégis ez, mert világos kabát­ban van és kalap nélkül. De, hogy csakugyan ő volt-e, arra nem esküszöm meg. — Megismerné, ha szemtől- szemben látná? — Nem tudom. Nálunk a postán nagy a forgalom. Csak arra emlékszem, hogy fiatal férfi volt, mert a nehéz levél felhívta rá a figyelmemet. De különösebben nem néztem meg. Arra azonban emlékszem, hogy erősen lebarnult volt. A z őrnagy megköszön­te a felvilágosítást, el­köszönt és kiment az utcára. Az 55-ös tro­libuszra várva a meg­állónál latolgatta: — Napbarnított. Tehát nem a mi „Nikónk”. Talán a társa? 36. K rzyzewski elbúcsúzott az ügyésztől és a Wi­ejska utcába sietett, a Varsó-Sejm postahi­vatalba. Amikor ér­deklődött a postahivatal veze­tőjénél, minden nehézség nél­kül megtalálták azt a tisztvi­selőnőt, aki a levél feladása napján ügyeletes volt az aján­lott leveleket felvevő ablaknál. Á főnök behívta a szobájába, és megismertette az őroagy- gyal. Az őrnagy elővette táskájá­ból a nagy szürke borítékot. — Emlékszik-e véletlenül rá, ki adta fel ezt a levelet? A tisztviselőnő elgondolko­dott. — Elhozom az ajánlott leve­lek felvételét igazoló kimuta­tást, akkor talán eszembe jut. Egy pillanat múlva vissza is tért. összehasonlította a borí­ték számát a listán levővel, majd elégedetten közölte: — Már tudom! Ez égy ne­héz levél volt, nagyon vas­tag. Férfi adta fel. Egy fiatal, hajadonfővel., — Sovány, sápadt arcú? — Hogy sovány volt-e, nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom