Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

Gazdagodott az ország Világ proletárjai earesüíjetekl I».—I».....I,.... ,.n.i r i i i 11■■ —— Ä MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD M KG VEI BIZOTTS AGAM A K LAPJÜ XXI. évfolyam, 25. szám ÄRA: 50 fillér Szombat, 1965. január 30. A mai falu ÁBC-je... N éhány nappal ezelőtt Koscs Miklóssal, a nyíri Rákóczi Termelőszövetkezet elnökével méregettük ismert számadatok, » személyes ta­pasztalatok alapján a mai falu, a mezőgazdaság helyze­tét. Már csak az ő példájuk, a helyi példa következtében Is a pozitívumokból kiindul­va vontuk le a következteté­seket. A határ nagyságát és a lélekszániot figyelembe véve se kicsinek, se nagynak nem mondható Nyíri lakossága Ugyanis esztendőről esztendőre igen beszédesen bizonygatja, hogy olyan, teljes egészében lejtős, dombos hegyközi te­rületen is szépen lehet boldo­gulni, mint az övék. Növelni lehet: a terméshozamokat, en­nek következtében a jövedel­met, s a jövedelem egy ré­szének ismételt felhasználá­sával a további, még többre jogosító gazdasági alapot. S mindezt hogyan, ez a nagy­szerű és tanulságos. Mit mond erről Koscs Miklós: ■— Sokrétű, sokoldalú do­log ez, s helytelen volna bár­melyiket is kihagyni. Mert boldogulnánk-e anélkül, hogy szorgalmasak, fegyelmezetten, kedvvel dolgoznak? Nem! S bálunk van fegyelem, van szorgalom, van kedv egy­aránt. De ez egyedül kevés. Sőt, jóformán semmi, ha hi­ányzik például a hozzáértés, illetve a tudás. Annak tudá­sa, mit kell tenni, hogyan kell bánni a hegyközi talaj­jal, milyen munkát kell adni a gyümölcsnek, a növénynek, hogy jól teremjen. Ez bizony a másik, s talán legfonto­sabb, feltétel ahhoz, hogy az elképzelésnek, az igénynek megfelelően léphessünk előre. A hozzáértést viszont csak ßgy módon, a tanulással, az agrotechnika, a talajtan, a növénytan megismerésével. Kitapasztalásával lehet meg­szerezni. Másként nem megy. úgy lehetne mondani, ez mostanában a mi új ábécénk. Itt vannak a könyvek. For­gatjuk, tanulmányozzuk, pró­bálgatjuk a gyakorlatban. És hogy könnyebben menjen, ta­nulunk a szakkönyvekből szervezetten is. A fejlődés bem megy, nem mehetne másként. AT os, Nyíriben, ebben az _ '* északi fekvésű hegyi községben most is negyven forintot, sőt talán többet is er egy-egy munkaegység. Rossz idő járt pedig feléjük js, és ezen az erdős, hegyi környezet hűvösebb levegője csak valamicskét enyhített, amikor környékszerte sor­vasztó aszály volt az úr. Ha­nem annál többet segített a hozzáértés, a tudás birtoká­ban végzett munka. Hogy három év óta mást nem tesz­nek, mint mélylazítják, javít­ják, új módon készítik elő Vetéshez a talajt. Másként, mint évekkel, évtizedekkel ezelőtt. Másként, mert kere­sik. kutatják a legjobb mód­szereket, mert tanulnak, mert, ahogy mondani szokás, búj­jál: a könyveket, új, jó mód­szerek után kutatva. Avagy, ahogy igen érdekesen megfo­galmazzák, tanulják, megta­nulják a falu, a mezőgazda­ság új ábécéjét. S e megfogalmazás helyes. Koscs Miklós például, ami­kor elkezdtek közösen . dol­gozni, amikor 'megalakították a termelőszövetkezetet, kése­delem nélkül nekilátott a ta­nulásnak. Pótolta a még hi­ányzó két általános osztályt. S amikor ez sikerült, mező- gazdasági technikumba irat­kozott, hogy nagyobb hozzá­értéssel lapozgathassa a. szak­könyveket, s hogy a ma már falun is mindenkitől megkö­vetelt ábécé, az általános alapismeretek elsajátítása után hozzálásson az új ábécé, a szakszerű mezőgazdasági termelés, a helyes gazdálko­dás megismeréséhez. És nem­csak ő egyedül és nemcsak Nyíriben. S okan bólogatnak még napjainkban kétkedőn, amikor a falu művelődésé­nek helyzetéről, útjáról, mód­járól esik szó pozitív érte­lemben. Pedig napjainkban egyre kevesebb az olyan ház, ahonnan hiányoznak a köny­vek. A szépirodalom és a szakkönyv egyaránt megta­lálható. Azt persze nem lehet még mondani, hogy a köny­veket mindenütt szakszerűen, hozzáértően „forgatják”. Nem. Akad olyan ház, ahol megta­lálhatók a könyvek, azonban talán csakazértvásároltákmeg, nehogy megszólás érje a há­zat, vagy éppen a könyvter­jesztők, a földművesszövetke­zet könyvterjesztői „jól agi­táltak”. De egy bizonyos. A könyv egyszer az ilyen helye­ken is lekerül a polcról, vagy a szekrény tetejéről, előbb csak úgy, unaloműzőként, az­tán megjön az érdeklődés, s később már azért „forognak” a lanok, hogy átadhassák a rájuk nyomtatott élet- és szakmai tapasztalatot. A mai falun már egyre több á nyíri példa. Egyre többen értették és értik meg, hogy a fejlődés, a boldogulás érdekében meg kell tanulni az új, nehezebb ábécét, a korszerű mezőgaz­dasági termelés ábécéjét. S hogy ennek egyik segítő esz­köze a könyv, a szakkönyvek forgatása, tanulmányozása. S hogy nem elegendő, ha csak az egyetemet végzett mező­gazdász ismeri az agrotech­nika csinját-binját. M int minden esztendőben, ez évben is megren­dezzük a mezőgazdasági könyvhónapot. Ennek orszá­gos megnyitójára éppen ma, január 30-án kerül sor Gyön­gyösön, megyei „megnyitójá­ra” pedig február 2-án Ernőd községben. Lehet, hogy az ilyen könyvhónapok megren­dezésének gondolatával is so­kan vitatkoznak, kampány­szerűségnek tekintik. Pedig nem az, és feltétlenül segít, feltétlenül szükséges. Ezt pél­dázzák az elmúlt év tapasz­talatai, amikor megyénkben is sok ezer érdekes, értékes szakkönyv került egy hónap alatt is az olvasókhoz, a ter­melőszövetkezeti tagok köny­vespolcaira, hogy azután előbb, vagy utóbb tanulmá­nyozzák, forgassák is azokat. S hogy egyre többen ismerjék fel: nem más ez, mint olyan ábécéje a mai falu életének, amelynek elsajátítása, meg­ismerése nélkül egyre kevés­bé lehet boldogulni. Barcsa Sándor A vasút munkájáról tanácskoztak A V asutasok Szakszervezeté­hek központi vezetősége pénte­ken ülést tartott, amelyen hiegjelent Beckl Sándor, a SZOT titkára, Rödönyi Ká­roly közlekedés- és postaügyi hüniszterhelyettes, a MÁV ve­zérigazgatója. A tanácskozá­son Szabó Antal főtitkár rész­letesen elemezte a MÁV múlt évi munkáját, ismertette az Säe terveket. A többi között arról is szólt, hogy egy sor. kemény fizikai munkát igénylő munkahelyen munkaerőhiány mutatkozik, nincs elég vonatkísérő, gőz­mozdonyvezető és fűtő, kocsi- rendező stb. Ugyanakkor az adminisztratív munkakörökben állandóan emelkedik a lét- «saám. , A sárga patak völgye Alberttclep ismét példát mutat A népi ülnök Peterle és társai Rádió­és televízióműsor A legmodernebb pépek állítják elő az oxigént az új pyőrl Üzemben. A pyár termelése szinte as egész Dunántúl üzemeinek és városainak szükségletét kielégíti. Kádár János fogadta dr. Bruno Pittermannt Dunaújvárosba látogatott as osstrák alkancellár Kádár János, a kormány el­nöke pénteken délelőtt fogad­ta a hazánkban tartózkodó dr. Bruno Pittermannt, az Oszt­rák Köztársaság álkancellár­ját. A találkozón részt vett Fock Jenő, a kormány elnök- helyettese, Szilágyi Béla kül­ügyminiszterhelyettes, Sebes István, a Magyar Népköztár­saság bécsi nagykövete és dr. Simon Koller osztrák nagy­követ. Ezt megelőzően Fock Jenő fogadta az osztrák alkancel- lárt. Dr. Bruno Pittermann al­kancellár, Fock Jenő minisz­terelnökhelyettes kíséretében pénteken Dunaújvárosba láto­gatott. Az osztrák küldöttség­gel utazott Szilágyi Béla kül- ügymimszterhe’yettes, Baczo- ni Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Sebes István nagykövet és dr. Simon Kol­ler, Ausztria budapesti nagy­követe, továbbá a Külügymi­nisztérium, a Külkereskedel­mi Minisztérium és a külke­reskedelmi vállalatok több vezető munkatársa. Dunaúj­városban az alkancellárt és a kíséretében levő személye­ket dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Tapolczai Jenő, a városi ta­nács vb-elnöke, Borovszki Ambrus, a Dunai ',rasmű ve­zérigazgatója, és Répást Gel­lert, a Dunai Vasmű főmér­nöke üdvözölte. Tapolczai Jenő díszebédet adott az osztrák küldöttség tiszteletére. Pénteken este dr, Bruno Pittermann alkancellár és az osztrák küldöttség tagjai megtekintették az Állami Operaház előadását. Az al­kancellárt vendégül látta Ná- dasdy Kálmán, az Állami Operaház igazgatója és ismer­tette az Operaház munkáját. Az Operaház előadásán meg­jelent Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese is. Összeült az Afrikai Egységszervezet A kenyai fővárosban pénte­ken reggel összeült az Afrikai Egvségszervezet kongói békél­tető bizottsága, hogy folytassa a kongói kérdés megoldására irányuló erőfeszítéseit. A Ke- nyatta kenyai államfő elnökle­tével összeülő bizottság mun­kájában Etiópia, Ghana, Tu­nézia, Kamerun, Kenya. Gui­nea, Felső-Volta, Szomália, az Egyesült Arab Köztársaság és Nigéria képvisel« vesznek részt. Mit ad a szakszervezet az ózdi kohászoknak? Az emberek szeretnek „fo­rintban gondolkodni”. Ha például arról van szó, mit kapnak egy szervezettől, leg­többen először is az anyagi juttatásokat nézik. Szeretik a „kézzelfogható” bizonyítéko­kat. Ezért először ezekről kér­deztük Válóczi Elek elvtár­sat, az Özdi Kohászati Üze­mek szakszervezeti bizottságá­nak titkárát. Tőle hallottuk ezt a figyelemre méltó adatot: Tavaly a szakszervezet t millió 250 ezer forintot osz­tott szét a kohászat" dolgozói között — különféle segélyek címén. Mindezt csupán egyetlen évben adta a szakszervezet az ózdi kohászoknak, akik között mintegy 12 ezer szakszerveze­ti tag van. S ha már az ilven konkrét juttatásokkal kezdtük, említ­sük meg azt is, hogy a gyár­ból hányáit üdültek tavaly a szakszervezet anya­gi hozzájárulásával. Ezek az adatok sem unalmasak: két hetes üdülésre szóló SZOT- beutalót 016 dolgozó kapott, plusz 175 dolgozó és családtag; három hétig szanatóriumban pihent 56 ember; két-három hétig SZOT-üdülőben nya- Jralt 121 kohászati munkás gyereke, valamint 468 gyerek vakációzott a gyár saját üdü­lőjében Szilvásváradon. Ugyancsak hozzájárult a szak- szervezet is, hogy az ÓKÜ 294 dolgozója a debreceni kohász­üdülőben pihenhessen. És ek­kor még nem soroltuk fel a kedvezményes belföldi hajó- utakat, sem azok számát, akik a gyár hajdúszoboszlói. bükk- széki, Zsóri-fürdő-i vikkend- házaiban tíz napos turnusok­ban üdültek. A külföldön üdülő 40 dol­gozóról sem szóltunk, akik közül néhányan egyúttal ta­pasztalatcsere-látogatáson is részt vettek egy lengyel ko­hászati üzemben. Az összes üdülójegy 67,1 százalékát fizikai munkások kapták! Mit ad a szakszervezet az ózdi kohászoknak? Nem csu­pán ennyit. Válóczi Elek elv- társ szerint a szakszervezet a legnagyobb értéket azzal ad­ja, hogy törődik a dolgozók gondjaival, igényeivel. Mit tesz a szakszervezet például a míívejődési igények kielégítéséért Azon kívül, hogy a művelő­dési otthon felépítéséhez ta­valy 1,5 millió forinttal járult hozzá (és ennyi összeget ad az idén is, sőt az SZMT is se­gít 210 ezer forinttal), igen nagy érdeme van a szakszer­vezetnek abban, hogy az idei tanévben a munkásakadémia 11 tagozatán 1800 dolgozó ta­nul. A szakszervezet a poli­tikai iskolát nemcsak az üzem­ben, hanem a munkáslakta községekben is megszervezte. Az ismeretterjesztő előadások anyagát pedig még Heves me­gyébe is elviszik. És ami igen örvendetes: a szakszervezet nem áll egyedül a sokféle feladat végrehajtá­sában. Az Özdi Kohászati Üzemekben is kialakult az úgynevezett üzemi négyszög, vagyis: a gazdasági-, a párt-, a szakszervezeti- és a KISZ- vezetés szorosan együtt dol­gozik. így jól érvényesülhet a szakszervezet szerepe is a ju­talmazásoknál, a bérszabá­lyozásoknál, a nyugdíjelőké­szítésnél. sőt még a lakáskiu­talásoknál is. S a vállalat gondjai egyben a szakszervezet gondja is: gyakori még az igazolatlan mulasztás, sok a betegnap. a munkafegyelem megsértése kihatással van a minőségre, a selejtnövekedésre. A szakszer­vezet az ilyen gondok meg­szüntetésén szintén nrankáK De Gaulle Londonban tárgyalni fog Witsonnal De Gaulle pénteken dél­után különrepülőgépen Lon­donba utazott, hogy részt ve­gyen Churchill temetésén. A francia kormány szóvivőjének korábbi kijelentésétől eltérően Párizsban pénteken közölték, hogy De Gaulle az esti órák­ban találkozni fog Wilsoi» brit miniszterelnökkel. kodik. S e munkában számít a szocialista brigádok segítségé­re is. — A vállalatnál 468 brigád 5918 taggal már 1963-ban el­nyerte a szocialista címet (a tavalyi értékelést most vég-, zik) — hallottuk Elek Gézától, a szakszervezeti bizottság termelés-felelósétöl. — A sző* cialista brigádmozgalom „eló- iskolája” a kiváló brigád­mozgalom. Tavaly 245 brigád 3484 tagja dolgozott a kiváló címért Ezt a címet egyébként tavalyelőtt egy gyárrészle­günk, az acélmű és hét üze­münk is elnyerte. Szocialista műhelyünk pedig tíz van! A jövőben a szocialista munkaversenyt kiszélesítik, és még több tartalommal töltik meg. A szakszervezet az új szervezeti felépítés szerint többet tehet majd a termelést segítő mozgalmak fellendítéséért is. Az ÓKÜ-ben ugyanis eddig a szakszervezeti bizottsághoz 16 műhelybizott­ság tartozott. Most csak egy műhelybizottságot választot­tak (Tornaszentandráson), a többi helyett 5 osztálybizott­ság és 8 üzemi szakszervezeti bizottság működik majd. Ezek a bizottságok a jövőben na­gyobb hatáskörrel dolgoznak majd, a dolgozók közvetlenül hozzájuk fordulhatnak gond­jaikkal, kéréseikkel. Remélhe­tően így még többet adhat majd a szakszervezet az ósdi kohászoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom