Észak-Magyarország, 1965. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

Tentet. 1965. január 29. ESZAKMAGYAKOnSZACi Tavalyi tanulságoh: incs pérsz TIszalúcon? ki öregeket ünnepelték Kacson (Levelezőnktől.) végén a megemlékezésért:. Virágokkal íeldiszített te- gondoskodásért, bemben, ünneplő ruhában Szalay Árpád pyültek össze a napokban a Kács ['ácsi öregek. A termelőszövet­kezet, a Hazaíias Népfront és ® községi tanács ünnepséget l'®ndezett: számukra. Koós Ár­iáid igazgató-tanító, majd ftogy József tsz-elnök és Ba­logh Sándor vb-elnök üdvö­zölte a megjelent mintegy hat- Van idős embert. Ezután a tsz vacsorán látta vendégül a meghívottakat, jó borral és zenével is kedves­kedett nekik. Megkezdődött hamarosan a tánc is, a 82 éves ~ázár György bácsi nyitotta egy 16 éves kislánnyal. ySyancsak Lázár bácsi mon- öbtt köszönetét az ünnepség A tiszalúci Rákóczi Ter­melőszövetkezet elnö­kével beszélgettem a minap. — Mi van veled? — kérdez­tem, bár megszoktam már, hogy nagy munkák idején mindig megviselt. — Sok a gond. Bajok van­nak. Nincs pénz. Rosszul zár a tsz. — Mit jelent az, hogy rosz- szul? — Negyven forintot tervez­tünk munkaegységenként, és eddig átlagosan 35 forintot fi­zettünk ki. össze lehetne még hozni vagy öt-hat forintot munkaegységenként, de hát akadályok, problémák vannak. Nos, ne kerteljünk. Nyu­godtan elmondhatjuk a tisza- lúci gazdáknak, hogy a Rá­kóczi ezzel a harmincöt fo­rinttal nem zár rosszul. Az átlagkereset ugyan 11 000 forint körül lesz, de a legszorgalma- sabbak húszezer forint fö­lött kerestek. A termelőszövetkezet ke­nyérgabonából, takarmányíé- lékből a rossz időjárás miatt nem tudta teljesíteni termelé­si tervét. A hiány több mil­lió forint. De hiánytalanul, sőt, túlteljesítették a szerző­dési kötelezettséggel járó és az általános áruértékesítési terveket. A közös vagyon is jelentősen növekedett, a ter­vezett beruházásokat elvégez­ték, végeredményben tehát a kiesést valóban a munkaegy­ség értéke sínyli meg. Eddig minden zárszámadás­ra autóval hozták ki a pénzt a bankból. Az idei zárszám­adásra nem hozzák autóval, sőt, egyelőre egy fillér sincs a tsz egyszámláján. Anyagi, legalábbis súlyos anyagi problémák sincsenek, inkább a pillanatnyi pénzte­lenség lélektani hatása kedve­zőtlen. Logikus és nyilvánva­ló, hogy az emberek a pénzes zárszámadásokon jobb kedvű­ek. De a tényeket tudomásul kell venni. Mindenekelőtt azt, hogy a 35 forintos mun­kaegység szép eredmény. A holnapot illetően már nincs probléma, hiszen a tsz anyagi előnnyel kezdi az évet. Melyek ezek az előnyök? A tavalyi dohánytermést még most csomózzák, azt a zárszámadás előtt nem tudják átadni. Beterveztek jócskán tenyészüsző-értékesítést is. Az üszők megvannak, de nem tudták eladni, bevemhesítve telelnek, s tavaszira borjaznak, tehenek lesznek. Ez az' érté­kesítési tervben kiesést oko­zott, ám a közös vagyont je­lentősen megnövelte és egy új bevételi forrás az 1965-ös esztendőre. A nádtermést ké­vés nádként nem akarják el­adni, mert feldolgozva sokkal jövedelmezőbb. Át tudnának adni száz darab hízót a közös­ből, és legalább 500 darabot a háztáji gazdaságokból, de az állatforgalmi nem fogadja a hízóárut. e térjünk vissza a mun­kaegység értékéhez. Eddig kifizetve: 35 fo­rint munkaegységenként. A jelek' szerint további kettő fo­rintot még össze tudnak hoz­ni a zárszámadásig. Ez ösz- szesen 37 forint. És van még egy tétel, amit a szövetkezeti tagok nem számolnak. S ez a háztájin felüli burgonyaföld, 200 négyszögöl tagonként. En­nek termése további két fo­rinttal növeli a munkaegység értékét. Már csak egy forint hiányzik a tervezettből. Ó, de sokan örülnének, ha így áll­nának zárszámadás előtt! A közös biztosította a megélhe­tést újig, s februártól kezdve ismét fizetik az előleget, amelynek összege 15 forint munkaegységenként. A tiszalúci Rákóczi eddig minden évben kifizette a föld­járadékot. Most sem akarja megtartani, csupán haladékot kér. Még ebben az évben mindenki hiánytalanul meg­kapja. Az első félévben az öregeknek adják ki, akik nyil­vánvalóan jobban rászorul­nak. A második félévben pe­dig azokat a tagokat elégítik ki, akiknek megélhetésük biz­tosított. A földjúradék össze­ge 300 000 forint. A termelő- szövetkezet tagjai 1964-ben 160 000 munkaegységet telje­sítettek. A 300 000 forint föíd- járadékot ezúttal hozzácsatol­ják a munkaegység értékéhez, ami további két forint emel­kedést jelent. Mi tehát a végkövetkezte­tés? Az, hogy a vezetőség min­dent elkövet a jókedvű, biza­kodó zárszámadásért. Mert a hangulat tagadhatalanul fon­tos. A vezetőség fizetni akar zárszámadás előtt, ha nem is olyan sokat, mint máskor. És még egy epizódot szeret­nék megemlíteni. Azt mondja néhány tsz-tag az elnöknek, hogy ennyi és ennyi földön ő többet termelt, mint amennyit a közösből kapott. Hat-nyolc holdas parasztok nyilatkoznak így, s körülbelül ez az egy tagra jutó földterület nagysá­ga is. Nos, számoljunk. Ezek az emberek átlagosan 10—12 mázsa búzát kaptak. Ez egy hold termése, öt-hat mázsa árpát, a másik hold hozamát. A kukorica-prémium szintén kiteszi egy hold termését. Szénát kaptak egy hold ter­mésének megfelelő mennyi­ségben. lucernát ugyancsak. Egy holdnál több a háztáji terület. A cukor-prémium mennyiségének értéke szintén felér esy hold föld átlagos jövedelmével. Ez eddig hét hold. És a többi prémium, meg a készpénz átlagosan há­rom hold termésének felel meg. Tehát aki becsületesen dolgozott a közösben — tíz hold termését kapta meg.' — Jó, jó — mondják egye­sek —. de vannak a szövetke­zetben olvanolc is. akik húsz- harminc holddal léptek be. A valóság kedvéért el kell mondani még azt is, hogy akik tizenöt- húsz, vagy harminc holddal léptek be, számítva a jelentős összegű íöldjáradékra, ami jo­gos, nem törték magukat a közös munkában. Nos, nyil­vánvaló, hogy azok jártak jól, akik szorgalmasan dolgoztak. Akik „lazsáltak” — vessenek magukra. Munka volt bősége­sen, néha alig győzték, s ha mindenki egyenlő szorgalom­mal dolgozott volna, — most még jobban állna a szövetke­zet. Példának okáért, már a dohányt is becsomózhatták volna. Ezeket a tanulságokat le kell szűrni, ha az idén és jövőre többet, jobbat akarnak Tiszalúcon, de másutt is. Szendrei József Radioaktív xenon jelzi a gerincsérülés helyét Valentyin Frenkel kisinyevi 'k'Vos érdekes gyorsdiagnosz- 'kai módszert dolgozott ki: ;'*s mennyiségű rádióaktív y-enon-gázt a gerinccsatornába ■Mttatva, 10—15 perc alatt ab­solut pontosan megállapítja ? gerincoszlop sérülésének Jellegét Frenkel a xenon-gáz- lak azt a tulajdonságát hasz- lla-lja ki, hogy felfelé halad- 'a megáll a sérülés helyén, ^ol akadályba ütközik. A be- gerincoszlopához illesztett l'adióaktív részecskeszámláló Jóistent megmutatja a sérülés h(%ét. A DONYECKI Traumato- |°giai és Ortopédiai Tudomá- hyos Kutató Intézet idegsebé- “teti klinikájára bevittek egy í? éves lányt, akit erős fejfá­jások gyötörtek. Agyában egy jut találtak. Nem tudják, hogy Jtorült oda. Műtétet hajtottak égre, a lány jól érzi magát, a Helikopter készült egy Széna téri bádogos műhelyben Müller Vilmos bádogos és műszerész tizenkét éve építi helikopterét, amely a na­pokban készült. el. Az egyszemélyes légi jármű 4x4 méteres helyről felszáll és 1200 köbcentiméteres Volkswagen motorjával 130 km/óra sebességgel szállítja uiasát. A helikopter, Müller mester állítása szerint, öt órát tartózkodhatik a levegőben. Hat­van perc alatt szétszedhető, illetve összerakható és egy nagyobb szekrényben tárol­ható. A „maszek’? helikoptert megfelelő műszaki vizsgálat után, előreláthatólag ta­, vasszal próbálják ki. I a íuuy juj u“ 'torházat el is hagyta. pillanatok alatt a kíváncsiskodók gyűrűiében. A képen: (középen) Müller Vilmos, Egy kis közösség bieken is biztosan meglesz minden, ami még hiányzik. A község és egyben a tsz köztiszteletben álló párttit- n kára, Molnár András Ruda- bányán dolgozik, a vasércbá- t< nyában. De minden létező h szabad idejét a közösségnek, n a jalu, a tsz ügyeinek szen­teli. A pártszervezet munká- n ját irányítja, a szervezeti a szabályzat, a felsőbb párt­szervek, a VIII. pártkongresz- s: szus útmutatásai szerint. • ti Motor —- c transzmissziókkal z h Nem véletlenül, de leg- n utóbb is a pártvezetőség min- a den tagját újjáválasztották. Az új vezetőség pedig nem g tétlenkedik. i, Lapozgatom a pártszervezet k első félévi munkatervét. Be- r vezető sorai jelzik is a párt- á munka lényegét: „Cél: a köz- k ség politikai, gazdasági, kul- s turális és szociális helyzeté- 1, nek további megjavítása __” N em nehéz megállapítani a r munkatervből sem, hogy a 1 pártszervezet figyelme szinte r az élet minden lényeges kér- s clésére kiterjed. Jól irányítja, 1 s ellenőrzi valamennyi tömeg- s szervezet munkáját. Szuho- c gyón a pártszervezet, a ta- a nács, a KISZ, a nőtanács, az t MHS. az úttörők és a tsz ve- j zetősége szinte egy emberként ' dolgozik a kis közösség bol- t dogulásáért. A nőtanács mun- 1* káját külön is dicsérik... s Bizony, sokat jelent az, ha egy pártszervezet (létszámé- „ ban bármily kicsi is) „jól óla- ‘ jozott motorként" működik, ‘ s a „transzmissziók”, a tö- s megszervezetek jól továbbít- a ják a „motor” erejét... c Ax öröm forrása i Kerestem Szuhogyon az uj- \ jászülető, alig 1400 lakost j számláló közösség boldoguld- 7 sának nyitját, a kisebb-na- c gyobb örömök forrását. j, Lehetséges, hogy a párt- szervezet, a tanács, a tsz, sál többi tömegszervezet jól egy­behangolt munkája? Vagy ta- , Ián a kölcsönös bizalom egy- , más iránt, a szorgalmas mun- ] ka, vagy a legjobban értel­mezett lokálpatriotizmus? j Lehet. De a nehezebben 2 észrevehető forrást én mégis * abban látom, hogy négy év- f vei ezelőtt Szuhogyon is ki- ( szántották a mezsgyekarókat... t Csépányi Lajos í ben a szép Ids községben élni és dolgozni. Talán a nyáron... — Sok kell még hozzá, hogy valóban szép legyen — vála­szolja tüstént, és már sorolja is, hogy egy utcába még jár­da kell, aztán orvosi rende­lő, váróterem, védőnő- és pe­dagógus-lakás, irodaház a tsz-nek, és 'bővíteni kell a tantermeket is. — Talán a nyáron már ezek is meglesznek, legalább is egy részük, a legsürgőseb­bek — teszi hozzá. Belevág­tunk tavaly egy tizenkét he­lyiségből álló „középület kombinátba”. Itt leap majd helyet a védőnő, a két orvosi rendelő, a felnőtt és a gyer­mek váróterem, a tsz-iroda- ház. Körülbelül ötszázezerbe kerül. A községfejlesztési alapból mintegy 120 ezer fo­rintot biztosítottunk rá. A ké­zi munkaerő 70 százalékát társadalmi munkában a falu lakossága végzi, helyi anya­gokból a tsz biztosította az összes fa- és sóder szükség­letet. A többi költséget az ál­lam fedezi. Június 30-ra kel­lene elkészülni vele, de az al­kotmány ünnepére biztosan felavatjuk és átadjuk rendel­tetésének. Aztán a tsz-re terelődik a szó. — Több mint kétezer hol­das gazdaság, lí>6 tag — mondja —. de mindössze 24 a férfi, a többi asszony, család­tag. besegítő. A bányászok sokat segítenek az időszakos munkák idején, aztán van már négy Zetor és egy te­herautó is. Sok még a gond, a tennivaló — tereli a szót is­mét a problémákra. Gépesíte­ni kell — mondja —, ez se­gít majd a munkaerő-gondo­kon, különben a tsz élén jó szakemberek állnak, a tagság pedig szorgalmas __ H ogyan is mondta az el­nökasszony? — Sok kell még.:; De ta­lán a nyáron már ez is, az is meglesz... Talán? Nekem úgy tűnik, hogy ezen a nyáron és a töb­Az Uj Magyar Lexikonton Mindössze másfél sorban J'an sűrítve: Szuhogy ötk. 'ónálló tanácsi község — a *zerk.), Borsod-Abaúj-Zemp- m., edelényi j. L: 1350 0960). Vá: Szendrő. A Bódva menti hegyes- Öornbos vidéken szerényen Meghúzódó kis községről alig­ha tud többet, aki még sohase Járt erre. Egy kicsit félre is ®$ik a forgalmasabb útvona­laktól, bár három irányból is Megközelíthető; Szendrő, Al- sótelekes és Rudabánya irá­lyából. Kivételes földrajzi adottságokkal, szenzációs ese- Ményekkel nemigen hívta fel Magára a figyelmet. Legfel­jebb a járás vezető emberei Gólnak róla mégis egy kicsit Megkülönböztetett tisztelettel, s maguk a szuhogyiak, akik 'dszont kifejezetten szeretik *s ' falucskájukat. Szeretik? Nem is akárhogyan! fénykép Az új tanácsháza bejáratá­nál, az előcsarnokban 68 fényképfelvételt talál az ide hetére. Üvegezve és keretezve val am ennyi. Az egyik képen parkosító, Remetét ültető úttörőket, a Másikon nehéz, földmunkát vágző, építkező férfiakat, cmitt egy-egy új községi, 'Mgy tsz-középületet, járdát, hidat, amott a falu ünneplő, vjdám közösségét aratáson, ^számadó közgyűlésen, is- Mét másutt arató és kirándu­ló fiatalokat. Nem művészi Elvételek, amatőr képek. En mégis, vagy éppen ezért nz arcokat figyeltem a fényké­neken. A céltudatos és jól vágzett munka támasztotta elégedettség, derű, öröm, vi­dámság ül az arcokon. A képekből ítélve úgy tű- hik, hogy újfajta kis közös­ség a szuhogyi, ahol az embe- hßk egymásra találtak, együtt dinek, dolgoznak, együtt örül- % nek munkájuk gyümölcsének! ■y A tanácselnöknek, Blajkó ■' Magdolnának (a község igen népszerű „Magdi nénijének”) Mondom, hogy öröm lehet eb­c | És mennyi mii l a társadalmi munka '; r nagyobb léte­* kgy-egv sítmény áta- jc dúsakor ma már nyilvánva- J lónak tartjuk ezt a kérdést. Í "*c Ha valamelyik községben a tanácselnök arról beszél, J hogy ebben az évben ennyi •* és ennyi méter járdát ké- J szítettek, vagy felépítették ■* a művelődési otthont, a pe- + dagógus lakást, kitatarozták a pártházat, klubot avattak, J könyvtárt rendeztek be, min- * dig elhangzik a kérdés: ■K mennyi volt a társadalmi + munka? Természetesen, ma- £ gától értetődően hangzik, £ mintha csali az időjárásról ■* szólnánk, és ugyanilyen tér­■Áf r mészetesen, magától érteto­* dően hangzik a válasz: eny­* nyi ezer, vagy ennyi tízezer ■¥■ forint értékű.-K-k >■ i r nem is kis % Meghozza összegekről -k van szó, és nem hevenyészve £ összecsapott munkáról, ami * kelletlen, „muszáj” ízt áraszt. £ Sehol, semmiféle megtorlást, -k nem alkalmaznak, nem is k alkalmazhatnak azokkal -k szemben, akik nem segíte- í nek az egész falu hasznát J szolgáló létesítmények elké- k szítésében. Mégis: nagyon -k kevesen vannak olyanok, -k akik a tanács felhívására ne J vennének részt tehetségük, k módjuk szerint egy-egy kö- k zös munkán. Éppen mert a -k falu, tehát a maguk hasznát í is szolgálják vele. A közös- { ség ereje még azokat is ma- k gához vonzza, akik akkor í talán éppen szívesebben ma- $ radnánák otthon. Még az J idős emberek is ügy érzik- + kötelességük tenni valamit, k ha már mindenki tesz. k k Hatalmas összegek (egy fa­it lu háztartásában hatalma­sak) gyűlnek össze minden évben a társadalmi munká­ból. Egy-egy emberre általá­ban 60—70 forint is jut. Bak- takéken például az elmúlt évi társadalmi munkából 61.50 forint jutott minden emberre. Izsófalván, idő számítva Rudolftelepet és Ormosbányút is: 65 forint. De ennél szebb eredmények is vannak. Puszta felsorolá­suk is sok helyet venne igénybe. Erdőbényén példá­ul a társadalmi munka egy lakosra jutó értéke száz fo­rinton is felül van! A leg­kisebb faluban is segítenek a lakók. Hét községben pél­dául a járdaépítés nehéz (aki ismeri a falut tudja: való­ban nehéz) problémáját úgy oldják meg, hogy a saját- kapuja előtt mindenki maga végzi el a munkákat. A köz­épületek előtt a KISZ-fiata­tok építik a járdát. ti , - nagy összegek Jelentős, születnek ezekből az összefogásokból. Hamarabb készül el a mű­velődési otthon, az iskola, gyorsabban épül meg a por- talanított út. És még egy, forintokban nem mérhető ér­ték is születik minden kö­zös erővel, a falu érdekében végzett munkánál. Ha nem tartózkodnánk a nagy sza­vaktól, a közösségi ember kialakulását, a szocialista öntudat fejlődését emleget­nénk. De maradjunk csak meg ennél: érték, forintok­ban nem mérhető eszmei gyarapodás. És ez már nemcsak a fa­lunak, hanem az egesz or­szágnak hasznos. (Pl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom